Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-09 / 109. szám

2. oiú&L „Komáromi Lapos'* elhangzott panaszok, kesetvak, szívből jött g felhördülések kellemetlen muzsikája kísérte éi ezt a muzsikát, a halódé ipar gyászzenéjét nem harsoghatják tel a kellamkedő, vaskos ' hazugságokat takaró s a nyomor koldmló hang­ját elnyomni akaró vásár, szabadipar, fellen­dült kereskedelem, nagyszabású világforgalmi | eszmék kürtösei és fanfárjai Á „fényesének mondott vásárnak az I ipareskongresszas az ünneprontás iskol&példá- i ját szolgáltatta, mert a már évek éta felhangzó, \ de meg nem hallgatott panaszok őszinte hang- ? jai és nem egyszer fékevesztett kétségbeesés* \ bői felkavart kitörései a ezlovenszkói kiúpa- : roaság képviselőinek igen is kinyitják & sze- ; mét annak a külföldnek, amely elé a esehszlo* \ vák sovinizmus és betegesen túlhajtott centra- f lizácié a politikai, társadalmi és gazdasági s viszonyoknak „noch nie dagewaaen“ és „non plus altra“ jelzésű szemfényvesztő kirakatait j állítatták ki. A kisipar tarthatatlan helyzetét nem pe- ' iitikai vagy nemzetiségi gyűlölet, pártszempon* tok színezik ki, a kisipar Jezüllesztésében nem lehet egy jottányit sem a szeretettel hangos- ; tatott kisebbségi ilioyalitás számlájára írni. A kisipart kiforgatta sarkaiból a minden módon támogatott nagyipar és a sziovenszkói helyze­tet meg nem érteni akarása ama pártok ré- j szérűi, amelyek márel holnapra akarnak ér- ; századokon keresztül más kultúra, más gaz­­dasági adottságok alatt élt és virágzott or- i szágrészt s népeit erőszakos centralizáció j magatehetetlen, pórázon tartott és nagyhatalmi, világvezető, eszmetermeló nagyzási mánia ro­botoló jobbágyaivá sülyeszteni. Stodola Kornél, a pozsonyi kereskedelmi é3 iparkamara elnöke maga hozta fel a kongresszuson mondott be. szédében, hogy dacára, hogy az iparosság államfeuntartó elem, helyzete nem rózsás és a készülő ipartörvény, amelyet a megrozsdá­sodott öreg osztrák pátensről szabtak el kon­tárjai, csak próba lesz egy évre. Póló hogy az élő emberekkel való próbálkozás ismét ez­rek kenyerét veszi el. Maga Stodola hívta fel az iparosság figyelmét, — ugyan ez a figye­lem már évek óta nyomja, sorvasztja az iparosságot — a mérhetetlen és a nagyiparé­val arányban nem álló adózásra, mellyel szem­ben munkaalkalom, kereseti lehetőség sehol nem kínálkozik. Állami mnnkák, közszállitások eiérhetlen magasságban tartatnak az iparosság feje fölött, azokhoz még véletlenül sem j áthat; sejtette az iparosság, de most bizonyossá vá­lik sejtése, mert Stodola szájából hallotta, hogy a csehszlovák korona milliókba kerülő stabilizációjához a milliókat nagyrészt az ipa­rosok teremtették elő; az iparosság tartja el a hadseregét s hasonló önbeismerő és igaznak tartható kijelentések tarkították Stodola be­szédjét akkor, amikor a másik oldalon ugyanez a Stodola Danavásárokat rendez, amelyen a kisiparnak hangja sem ér el, ereje apró hozzá, hogy — ha agyán van a vásárnak gyakorlati haszna — abban maga is részesedjék. A Dunavásár hangzatos reklámnak van szánva a tájékozatlan idegenok számára s mig a pehárköszöntők soha nem látott haladásról tetszelegnek, az iparosság ezreinek betevő fa­lat sem jut s a háza elé a végrehajtó áll jó reggelt kívánni. Igen nagy hiba van valahol a politikában, beteges öncsalás, magamegtévesztö szemfényvesztés abban a sebtiben végzett más­kában, amely homokra papirmaséből épiti fel a nyomor az elkeseredettség, a kétségbeesés elrejtésére szánt pavilonjait. A politikai türalmeíkaség szitására, egy­más elleni gyűlölet táplálására s minden kül­sősége» cicára billiók kerülnek a amikor a külföld elé viszik az ötesztendő:? gazdasági fellendülés kasírozott bizonyitékais, ugyanabban a városban, ugyanabban az időbsn riadó hangja esendői a nyomornak, & halálra legyangültség* nők azok szájából, akikre a fényes pallosok­ban fényes urak, asszonyságok előtt mint a soha nem látott boldogság, megelégedettség, vagyoni megerősödés óiö példáira hivatkoznak. Hazug és százszor rs hazugság, blöff, szem­fényvesztés ami itt folyik s csak az a szomorú, hogy a játék élőemberekbe megy. Szlovenszkó letiprott kisiparosai, «unkát váré adózói két­ségbeesett leikéről kellett velaa diagrammot venni és valamely csarnokban bemutatni; a fény mellé az árnyat is, megláthatta hát, aki a pozsonyi vasárnapokat nézte, s ha c«tak egy i#24 szeptember 9 szemernyi józan belátás, emberi érzés van a külföld felé mindég megelégedetten mosolygó s reprezentálásban tékozló kormányban, a Danavásár bezárását jelző ünnepi pillanatban fülét az összeroppant szlovenszkói iparosság őszinte panaszaira is megnyitja egyszer. mm W* ? j ü '■ Ü &TS 4 33% mM OKOK ;,3rSnckapii*iilca 7 SsájpSaicufe© 6S □ u i"i autea 25 A hajógyár ünnepe. — Az első motoros hajó vizreboczíjtása. — A Skoda-müvek komáromi hajógyárában a Cseh-szlovák Danagó?,hajózási Rt. részére épült első motoros hajót szombaton üunepiesen vízre bocsátották. Az ünnepség & csehszlovák kormány képviselőinek és a szlovenszkói ható­ságoknak részvétele mellett ment végbe. Az aj motoros MI tipusu, 700 tonna vizkiszori* tássai, hossza 56 méter és expressz-áruforgal­­mat fog lebonyolítani. A hajót két (egyenként 250 lóerejü) Díasel-motor fogja hajtani. A hajó gépalkatrészeit Skodáét smichovi és pilseni gyárában készítették, míg a hajótest vasrószét Z ólyombreznóban állították elő. A kormány képviselői és az egyéb meg­hívott vendégek a „Szokol“ gőzösön röggel 7 órakor indultak el Pozsonyból. Eállay József dr., Szlovenazkó teljhatalma minisztere nejé­vel jelent mag Dolejs dr. osztályfőnök és Búj­nák dr. osztálytanácsos kíséretében. A köz­­munkaügyi minisztert Vanoueek osztályfőnök képviselte. A vendégeket szállító gőzős »/*!* órakor érkezett meg Komáromba, itt a Sió. da-müvek feldíszített hajógyára előtt díszsátor volt felállítva. Az üdvözlések után a sátorban levő szónoki emelvényre állott Lőwenstein Ká­roly, a Skoda-müvek vezérigazgatója s beszédet mondott. Azt hangoztatta, hogy a csehszlovák köztársaság csak jelentéktelen részét kapta meg a hajótonnázsnak s igy intenzív hajóépi­­téssel keli a hiányt pótolni. Az első gyorshajó, amelyet most vizrebocsát&nak, óránként hegy­menetben 12. völgymenetben 20 kilométert tná megtenni. Novotny, & csehszlovák dunagőzhijózási társaság elnöke azt hangoztatta, hogy az nj hajó a hajóépítő ipar feléledését jelenti, mart még három MI tipusu hajót akarnak építeni. Végül Kállay miniszter beszélt és azt mondotta, hogy az uj hajó vizrebocsátása n igy jslsntőiégg íl bir küíöaözsn Szlovanszkóra néave. A komáromi hajógyár fejlődésének méltatása után köszönetét mondott az állami igazgatás mindazon szervein.-k, amelyek a dunai hajózás ügyét előmozdítják. Köszönetét mond a Skoda­­müveknek, amely vállalat felfogta a Danának az állam szempontjából való nagy fontossá­gát. A miniszter beszéde után az uj hajó mellé vonultak a vendégek és pár pillanat alatt megtörtént a hajótast vizrebocsájtása. A gépeknek a hajóra való szerelése persze csak ezután következik. 18 «után az ugyancsak készülőben lévő, de | már két hónap előtt vizrsboesátott „Bratislava“ nevű remorkőr msgtskia'égére került a sor, amelyet a csehszlovák állam részére építenek a Skoáa-niüvek. Az uj gőzöst (450 lóerő) a Dunasz&bályozás céljaira építteti az állam. Kállay miniszter és kísérői ezután a Délszlovenszkói Villamos Müvek telepét, va­lamint az ujonusn felállított állami dohány­­raktárt tekintették meg. Délután 1 érakor a vendégek visszatér­tek a „Szokol“-ra, amely nyomban elindult vissza Pozsonyba. A hajón az ünnepség részt­vevői a Skoda müvek vendégei voltak. Az ebéd folyamán Líwensfcoin Károly, a Skoda­­mtvek vasérigazgatója a köztársaság elnökére, Novotny, a Cseh-szlovák Bau&göshsjózáái Részvénytársaság elnöke az ünnepség részt­vevőire mondott pohárkőszátstői.. Okánik Lvjoa dr. pozsonyi polgármester a Dana jelentőségé­ről, majd a Skoda-mivaknek háborús üzemből békíüzemmé való átalakulásáról beszélt és megemlékezett a Komáromban megtekintett „Bratislava* gőzösnek az elnevezéséről. B^na«, a csehszlovák áU&mviisuí pozsonyi igazgatója a vasút konkurenciáját: a hajózást köszöntötte A „Szekol* este l/il® érakor érkezett vissza PűZ3oayba az ünnepség résztvevőivel.______ A főgimnáziumért. Szülői értekezlet. Küldöttség a prágai iskol&Ggyi miniszterhez. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — ssept. 8. Vasárnap fontos lépés történt az állam­polgárságuktól megfosztott főgimnázmmi taná­rok érdekében, akik egyúttal a tanítástól is eltól­­tatt&k. A szülök százai gj ültek össze, hogy a főgiasnázínm sorsával, de "egyúttal gyermekeik előmenetelével és oktatásával oly szorosan összefüggő kérdést megismerjék és ezen gyer­mekeikre As a tanintézetre egyaránt hátrányos helyzeten segíteni igyekezzenek. A délután 5 órakor megkezdatt értekez­leten Csizmáim György város bir ó elnökölt, aki röviden ismertette sz értekezlet célját és be­jelentette, hogy a város tanácsa is foglalkozott a kérdéssel és egyhangú, határozatban kéri a minisztert, hogy a íőgimaázlnm öt tanárának adja m g a tsnitáaí engedélyt. Dr. Alapit Gyula nagy tárgyilagossággal ismerteti a kérdést, — msiyből minden politikai és vallásfelekezeti vonatkozást kikapcsolni kiváa — és a kérdést kizárólag a pedagógia és az iskola teljesítő képessége nézőpontjából vizsgálja. Kétségtelen tény az, hogy 12, óra­számokkal megterhelt tanár nem végezhet oly eredményes munkát, mint 15 tanár. A tanár­nak, ha az lelkiismeretesen végzi hivatását, készülnie kell, a nyelvekkel foglalkozóknak havonta ezernyi Írásbeli dolgozatot keli javí­tania, az osztályfőnöknek e mellett a szülők látogatását fogadni és a tanulók előmenetelét figyelemmel kisérni. A tanár csak ügy tud egyénileg is foglalkozni a tanulóval, ha erre ideje van, ha nem fáradt és ha erre az iskolai órarend módot nyújt. Szt nem várhatjuk olyan tanár;,ól, aki heti 28—30 órát kénytelen adni. Ez káros a tanárra, de még károsabb a tanít­ványokra nézve. A tanítástól eltiltott tanárok 14—15 óve műkődnek a főgimnáziumnál, ezek érdeme, hogy a tanintézet ma a legkitűnőbb hírnévnek örvend. Gazdag pedagógiai tapasztalatokkal rendelkező tanárokat igen nehéz pótolni. Az eltiltási rendelet augusztus végén jött és nem is állott kellő idő rendelkezésre arra, hogy az intézet tanári kara a megfelelő módon és számban kiegészíttessék. Az érsekujvári főgimnáziumnál hasonló eset állott elő, itt az intését négy tanárát til­tották el június végén a tanítástól. A tanítási 1 engedélyt ezeknek a tanároknak most meg* jj adta a tanügyi főhatóság, bár azok áikapoi­­‘ gársági ügye is kedvezőtlen elintézést nyert. Indítványozza, hogy az iskolaügyi minisz­terhez ez ügyben a szülők kérvényt intézzenek és azt kttldöttségileg nyújtsák át. Az ebben a tárgyban elkészített kérvényt előterjeszti. Az értekezlet tőbbsk hozzászólása után a kérvényt elfogadta, nyomban aláirts, a küldött­ségbe ősiként jelentkezőket annak átadásával megbízta. A küldöttség Csizmadia György vá­­rosbiró vezetése alatt ®&, kedden este indult Prágába és csütörtökön érkezik vissza. Őszintén óhajtjuk, hogy a mozgalomnak, melynek igazságosságához szó nsm férhet, meglegyen a kívánatos eredménye.

Next

/
Thumbnails
Contents