Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-06 / 108. szám
108. nwé a» 9mibaf$ 1884. szeptember 8« SSBS5 OLITIKAI fer esaBranlcívá&E órté&taa s Säipfc«? éa vííékrB jeastal «zétfcJJMItftíl: Sgása éitti S® E, félévre 49 E, »eowíéYr« 88 S* KfilMSldC* ICO E& '&gj»a asáfc» i£r® 2 8© ffil&r* ÄÄPiTSTTA: TUBA JÄN08. F^aojp&oazt^; @AÁL fiTIM ár. feerkeaatő; SÁSÁNYAY JéZSEF ár. Ki SiiS toil. Kémáram, — szeft. £. Mi sohasem tanácsollak a népaek azt, hogy ne fizessen adót, mert ezzel aess adtunk volna neki jó tanácsot, tudva azt, hogy erre kötelesek vagyunk és az adókra az államnak szüksége van. Mi oeak azt hangoztatjuk szünet nélkül, hogy az adózásnak a mai rendszere és mértéke meghaladja teljesítő képességünket és a túlfeszített húr elpattanik. Ott tartunb-e már, vagy csak közel járunk hozzá, nem tudjuk, de azt megállapíthatjuk, hogy népünk katasztrofális helyzetben van, amely mindenkor és minden körülmények között a közterhek mérséklését vonja maga után. Egy rettenetes gazdasági esztendővel mögöttünk itt állunk a tél küszöbén, mikor a nép ezrei nem tudják, hogy a kenyér meddig lesz elegendő, s hogy karácsony után, ha elfogy a kenyér, mi következik, ki tudná megjövendölni ? És ekkor adókat vetnek ki a gazdára, olyanokat, amiről soha sejtelme sem volt, olyan adókat, amelyek az előző évi adónak egyeseknél 10—12-szeresére vannak emelve. Szinte hitetlenül nézünk egymásra: lehetséges ez, s ha igen: hogyau lehetséges? Még feltevésnek is képtelenség, hogy az idén több adót lehetne fizetni, mint tavaly. Es akkor előállnak adóemeléssel, az adók megsokszorozásával. Hogy a bürokrácia süket és vak a gyakorlati élettel szemben, azt tudtuk, de mégsem hittük azt, hogy ne venne arról tudomást, amit a verebek is szomorúan csiripelnek, hogy az idén minden gazdaság mérlege passzív a vidékünkön és nem képes még az egyszerű adókat sem megfizetni. Szeretnénk ismerni, ki az, aki ma az adóemelésekre ad ki rendelkezést! Gondolkozik-e az az ember, érez-e az az ember, érzi-e az illető és képes-e felfogni ennek jelentőségét és kihatását! Kern akarjuk azt feltenni, telünk szemben az adóztatásnak különös paragrafusai érvényesülnek. Azt tudjuk, hogy a véradót más kulcs szerint fizetjük, mint a többi nemzet és több katonát adunk, mint amennyi számunknak megfőlek De hogy az adóra nézve is ennek az elvnek kellene érvényesülni, ahhoz legalább is az szükséges, hogy ezen vidék gazdasági élete különösen jobb helyzetben legyen, mint a többié. Ámde a termés évtizedek óta nem volt ilyen rossz. Ipar, kereskedelem a lehető legkritikusabb helyzetben. Ezek mind nyilvánvaló tények, mi teszi hát megokolttá az adóemelést t Szlovenszkó egyes vidékein, mint igen jól tudjuk, a kivetett adók nem folynak be, Ruszinszkó népe nem fizet adót. A mi népünk ezzel ellenfélben eddig türelemmel viselte az adókat ée fizette azokat. A gazdálkodó jövedelmének nem tizedét fizette, mint azelőtt, hanem negyedrészét és ennél is többet. De hogy munkájának minden eredményét az állampénztárba fizesse bs: ea lehetetlenség. Az államnak szem előtt kellene tartani azt, hogy a közönség teherbírása meddig tart és tisztviselőinek tájékoztatnia kellene felettes hatóságait arról, hogy az közeledik a megroppanáshoz. Hát ezek a tisztviselők nem látják, hogy mi van itten? Nem gondolkoznak a nép helyzetén ? A lehetetlen adókivetésekkel szemben, \ ahol sem belátás, sem méltányosság nem tapasztalható, nem marad más hátra, i mint a tömeges jogorvoslat. Mindenki, akivel méltánytalanság történt, forduljon ; jogorvoslatért illetékes politikai pártjához, j mely ebben készséggel támogatja. Ez azonban nem elég. A községek | képviselőtestületei határozatokban tiltakoz- | zanak az adóemelések ellen és ezt közöl- j jék a pénzügyi hatósággal is. A járási j bizottság, mely a lakosság érdekeit kép- ‘ viseli, ne tartsa ezt kis jelentőségű dolog- j nak, hanem foglalkozzék vele ülésein és ! Írjon fel a miniszterhez ebben az ügyben. j Végül egy szavunk volna az adó- j kivető bizottsághoz is. Az adó kivetése a ’ bizottság határozatán fordul meg, tehát módja van azt mérsékelni és az előadói javaslatot elvetni. Ha a bizottsági előadó nem érzi a nép nyelvét és igy a panaszok, a kifogás nála céltalan, ott van a bizottság és helyezkedjék más álláspontra az előadóval szemben. Végre is az a bizottság a lakosság érdekeit képviseli; az állam érdekeit túlontúl megvédi a bizottság előadója. A bizottság tagjai ismerik a helyzetet és az adózók nagy részét, akik ma adókiméletet érdemelnek. Álláspontjuk tehát ne legyen soha más, mint a közérdeké: az államnak is jusson, amennyit a közönség elbír. Ne feledjék el, hogy igen sok községben a pótadó 5—600%, tehát az adóteher egyszerűen elviselhetlek ? Bzerkeistőség ée kiadóhivatal: Nádor-e. S3., hová agy a lap «lellemi réixét illető közlemények, wtLtxi a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak itb. kfildeodSk Késiratokat nem adónk vissza. Itgjelesík hctiakiit kiriujzír: Mi. csitirtikii is tusktta Ne fokozzák tehát azt még jobban, hanem igyekezzenek összhangba hozni az élettel. Adják meg az élet lehetőségét és azt, hogy a munkának gyümölcseihez a dolgozó is hozzájusson. =* A képviselőhöz ülése. Szeptember 4 én •íütörtököa kezdte meg két hónapi szünet után üléseit a prágai nemzetgyűlés. Délután 4 óra- 5 kor nyitotta mag az elnök az ülést, da formai - ekok miatt félóra múlva bsksllstt rekesztenie, 5 bőgj esti 7 óiaker újra megpyissa. Az ekként j kéüzbsn összehívott ülésen bsterjesztetts a i kormány a pénzügyi törvényjavaslatokat, mef lyeket a szakbizottsághoz utasítottak. Szünet i után Franke dr. közélelmezési miniszter válaj szolt négyrendbeli, a növekvő drágaság ügyé- 3 boa hozza intézett intarpelláeióra. A válaszra I hosszas vita következett, amelyben tizenhárom j képviselő veit részt. = A minisztertanács állampolgársági novella készítésére adott utasítást. Az a pergőtűz, amely az állampolgárság és illetőség rand -zésenek kérdésében már évek óta elkeseredetten ostromolja a kormány hadállásait, végre > «?y látszik, mégis eredménnyel kecsegtet, í Miudsn jel arra mutat, hojy végre a kormány 1 is elérkezettnek látta az időt a minden oldal- i rói feléje zuduló támadások folytán a kérdés j mielőbbi, megnyugtató és a jog és igazság 1 alapján történendő rendezésére. A napokban j átirat érkezett a csehszlovák szoc. dem. párt j nemzetgyűlési képviselőinek klubjától a szak- I szervezeti tanács kassai titkárságához, mely I értesíti a titkárságot arról, hogy a miniezter- I tanács a párt képviselőinek közbenjárására i utasítást adott Markovié Iván nnifikációs mi- I niszternek az 1920. évi 236. számú állampol- I gársági és illetőségi törvény átdolgozására és ! fölszólította, hogy az erre vonatkozó nj tör; vényj*.vaslatot mielőbb terjessze be a minisz! tert&nács elé. Az átirat még azt is megemlíti, [ hoay a minisztertanács utasította ebben a kérdésben Markovié minisztert az érdekeltek meghallgatására olyképpen, hogy a javaslatot az 5 bevonásukkal való tárgyalások befejezése után készítse el. M.rak, a csehszlovák szoedem képviselők klubjának elnöke végül hozzáfűzi az átirathoz, hogy a maguk részéről is ellenőrizni fogják a tárgyalásokat és mindent el fognak követni, hogy a javaslat alkalmas formában mielőbb & minisztertanács elé kerüljön. Itt említjük mag, hogy a Koboínicky Noviny egyik száma tölhivást intéz mindazokhoz, akiknek állampolgárságok vagy illetőségük körül sérelmeik vannak, hogy közöljék panaszaikat, mert a kérdés már rövidesen radikális megoldást fog nyerni. == Nyolc pénzügyi javaslatot terjesztett & kormány a most összeült parlament elé, amelyek részben a hitelügy, a betevők s a hitelintézetek védelmezését célozzák, részben pedig arra vannak hivatva, hogy a háborús gazdálkodás maradványait és a válságos viszonyokat rendezzék. E javaslatok között van a hadiköb esőn beváltására vonatkozó javaslat, amely a 25000 £ vagyonnál többel nem rendelkező lakosság hadiköic-öneiaak beváltását rendezi. attivolitja fájdalom nélkül a gyomor- ós belekben a szervezetben. — Kapható minden gyógyszertárban és Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egyg üveg SCH MIDTH AUER - féle I GM ANDI keserüviz, mert szükség esetén reggelizés előtt fél pohárral használva, gyorsan és alaposan rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének > rüszei kúrák otthon. jobb írftzletben. — Az Igazándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkoL
