Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-02 / 106. szám

szeptember 1. „JKomkromi Lapok* i. Toltak jók, ahogy voltak. Mi kBvotkeiik ebMl? . Nyilván, hogy a legnagyobb háboraszeriö álta­lában az, hogy vannak országhatárok, különö­­sen ped'g, ha eiek nem esnek össze a bévtiük és kívülük érdekelt embercsoportok határaival. Hogy lehet tehát elkerülni a háborút? Egy fe­lni agy, hogy az országok és államok határait az emberi csoportok érdéi h »táraival egyaránt vonjnk m*g, másfelől, hogy az ily igazságosan elparcellázott népek már e határok biztositA­­Sára is olyan magasabb egységben fogódznak össze, melyen belül viszont a határok tónye és megvontsága nem életnyi fontossága. Ez volna a Brockhausen gondolatmeneté. — Ellopott borona. Még a mait héten elloptak a nánai uradalomból egy boronát. A esendőrség a tolvajt Horváth István nánai lakos személyében kinyomozta. Horváth István a lopott gazdasági eszközt Párkányban 140 koronáért értékesítette. ▲ boronát visszaadtak a tulajdonosnak, mig Horváth ellen megindí­tották az eljárást. — Aki Habsbarg Károlyt vádolja Magyar­­ország feidarabolasáert. Budapestről jelentik: 1983 őszén a „Megértés* című hetilap szer­kesztője, Lipthay Olga, „Miért segítette elő az összeomlást es Magyarország feldarabolá­sát a Habsburg Káról; —Károlyi Mihály— Kun Bála-trió-?“ eimen füzetet adott ki. A budapesti ügyészség a füzetet elkobozta és írója ellen megindította az eljárást, mivel a füzetben olyan kifejezések vannak, amelyek az ügyészség szerint I. Ferenc József és IY. Károly emlékét meggyalázzák. A budapesti ügyészség most adta ki a vádiratot Lipthay Olga ellen, akit a királyi ház megsértésének ■ajtó utján elkövetett kétrendbeli vétségével Vádol. Az udvari ka marilla bábként kezelte Ferenc Józsefet — mondja a füzet egyik ré" szében — a szónak valóságos, fizikai értel­mében is. Például Ferenc József uralkodásá­nak végefejé a nyolevanéves aggastyán már nem voit tisztában a dimenziókkal, nehogy tehát a deputációk fogadásánál elmenjen a küldöttségek mellett, kezébe vékony selyem­­zsinórt adtak, amelyeknek végét egy lakáj tartotta a kulisszák mögött. Ezt a fonalat csak addig engedték, mig Nepalek föceremó­­niás mester nem találta így, hogy a felség megérkezett az udvari etikettnek megfelelő parkett-határvonalra. Ekkor titkos jeladásra az elbújt lakáj megrántotta a selyemzsinór végét, mire a felség megállt. — Ferenc Jó­zsefet — fejtegeti más helyen a füzet —kör­nyezete valósággal terrorizálta, úgy, hogy az udvar arra rendezkedett be, hogy övé a monarchia kormányzásának főrésze. Mégis volt ogy falhő, amely elhomályosította a jövő gyö­nyörű perspektíváját és ez az udvarban Ferenc Ferdinand gyűlölt személye volt. A trónörö hősről olyan hírek terjedtek el, hogy például -önállóan is tud gondolkozni és ami a legbor­zasztóbb volt, ezt külföldön is észrevették. Az ügyészség a füzet ama részét Í3 inkriminálta, amely arról értekezik, hogy a kamarilla kez­dettől fogva tudott a szarajevói összeesküvés­ről és éppen ezért erőszakolta ki Ferenc Fer­­dinánd boszniai kirándulását, mert remélte, hogy kitöri a nyakát. Károly, Zita, valamint az egész rokonság tiltakozott a terv ellen, hogy Karoly menjen Szarajevóba, mert Ká­rolyt alacsony tiszti rangja — akkoriban al­ezredes volt — nem predesztinálhatta, hogy hadgyakorlatot tartson. A klikk nem hsgyott addig bekét Ferenc Józsefnek, amig meg nem Ígérte, hogy kényszeríteni fogja Ferenc Fer­­dinándot Boszniába. 1914. június 9 -én volt az emlékezetes audiencia, amikor a beteg király valamennyire kilábalt katsrusából és szigo­rúan ráparancsolt Ferenc Ferdtnándra, hogy neki le kell mennie Boszniába. Végül még azt is odavágta neki, hogyha gyáva ahhoz, hogy Szóra javóba utazzék, akkor nem méltó trón­jára sem. Inkriminálja az ügyészség a tűzet­nek au a részét is, mely azt fejtegeti, hogy IV. Károly tói elfordult mindenki, elsősorban Wekerle Sándor volt miniszterelnök. A vádirat ellen Lipthay Olga védője kifogásokat adott ba a budapesti büntetőtörvényszék vádtaná­­ciához és tanúkihallgatásokat kért az inkrimi­nált tényállítások valódiságának bizonyítására. — Nagy zene és szinházünnepely W/enben. Wien városa szeptember hó 15 tői október 15. terjedő időben hatalmas zene- és szinházünne­­pélyeket, továbbá munkakiáilitást szinháztörté­neJmi és színháztechnikai kiállítást rendez. A német és osztrák zeneköltőknek legjelesebbjei szerepelnek a színházak műsorán, amelyből ki­emeljük Athén romjai, »Promethenx teremtmé­nyei«. Don Joan, »Szerencsés kéz« darabokat, valamint a Mozart ciklust. Korngold, Krausz, Schmidt, Schnitzler, Werfel stb. müveinek elő­adását, klassikus operettek, kamara zene, egy­házi zene, újdonság konzertok rendezését Az ünnepélyen résztvevők a vizumdij 50%-os, va- ! lamint az osztrák vasutakon a viteldij 50*/e os kedvezményében részesülnek. Jelentkezéseket az utazási igazolványért elfogad a Komáromi Ke­reskedők Testület«. — A szerelem tragédiája című két részes remekművet szeptember 6 an, szombaton és 7 én, vasárnap matatja be a „Városi Mozi“. Mia M*y, Erika Glássner, Wladimir Gajdarow, Emil Jannings tudásuk legjavát mutatják be eb­ben a tartalmas és mindvégig lebilincselő drámá­ban, melyről egész Európa elragadtatással be­szél és a filmművészet legjobb alkotásának is­merte el. Ebban a fiirab n, melynak megszer­zése szokatlanul nagy áldozatokba került, meg­találja a köüönség minden rétege azt, amit egy kimagasló slágerfilmben kivan és keres. — A Duna titka. Danamocs község közelé­ben egy ismeretlen, 30 32 év körüli férfi holt­testét fogták ki a Danából. A hullán csak úszó­nadrág volt és 15 20 napja lehetett a vízben. Szemólyleiráaa: rendkívül erős testalkat, göm­bölyű arc, gesztenyebarna haj, angol bajusz, ujján jegygyűrű elmosódott véséssel. — Szerencsétlenül járt gyermek. Fámá­don Valach Julia 4 éves Lajos nevű fia őrizeé­­lenül maradván, átment Benyó Ferenc lakatos műhelyébe, ahol játszadozás közben ráesett egy 40 kg. súlyú sósavval telt demion. A gyermek súlyos külső és belső sérüléseket szenvedett. Vizsgálat indult meg annak kiderítésére, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelőség. — Megszökött fegyenc. Sztary István 26 éves udvardi lakost augusztus 15-én kisérte át az érsekujvári járásbíróságra a nagysurányi csendőrség, mely őt gyilkosság kísérlete és rablás miatt letartóztatta. 17-én, hétfőn d. e. a zárkából a vizsgálóbíró elé kisérték Sztaryt, hogy ott kihallgassák. Kihallgatása után a fog­házőr visszakisérte őt cellájába, amidőn a fo­goly kiszabadította magát és az utcára rohant. A Törökszalasztó-utcán, Vásártéren és Tótme­­gyeri-utcán keresztül folyt az izgalmas hajsza, aminek a vége az lett, hogy a határon a ku­koricásban eltűnt a menekült. — Verekedés. Egymás szomszédságában laktak Fámádon Bernáth János és Schaff­­hauser Katalin. A szomszédok egy csekélysé­gen összezördültek, majd verekedni kezdtek. Bernáth ököllel és rúgásokkal próbálta igazát bizonyítani, miközben a szomszédasszonyt ala­posan helybenhagyta. A rablátus szomszéd ellen könnyű testi sértés miatt indítottak eljárást. Megjelent az Ügyvédi normál­tarifa 1924. évre dr. Perényi Béla szerkesztésében. Kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében. — A komáromi kölcsönkönyvtár a kultúr­palota emeletén hetenkint háromszor (hétfőn d. e. 9—12, szerdán és pénteken d. u. 2—5-ig) van nyitva és sok sok ezer kötet olvasni való áll a közönség rendelkezésére. Negyedévenkiaí csekély 10 K olvasó dijat kell csak fizetni és ez alacsony dij ellenében hetenkiDt háromszor válthat nj könyvet az olvasó. Iratkozzék le mindenki a kölcsönkönyvtárba, aki szereti a szép, tanulságos olvasnivalókat. A Jókai Egye­sület tagjai az olvasó dij felét fizetik. A Csehszlovák Törvények | és Rendeleiek Tára 1923-ik i évi kötete megjelent és Map­s’ ható Spitzer Sándor könyves­­| boltjában, Nádor«utca 29. — Láb es kézizzsdás ellen biztos hatású l a „Pedin“. Már egyszeri használatra megszünteti ! a bajt. Kapható folyékony vagy por alakban, ; kizárólag Kovách Tihamér Klapka-téri gyógy­­l tárában. 1 üveg vagy 1 hintődoboz »Pedin«, ' ára 4 cK. IRODALOM. (*) Jókai csehül. Bégen megiliapitctt igazság, hegy Jókai Mér a világirodalom egyik legkiválóbb alakja. Elbeszéléseit is regényeit az európai nyelveken kívül törökre, örményre, sőt volapük nyelvre is lefordították. A fran­ciák könyvtárából épp oly kevéssé hiányzik a „Zsokédnak kimondott Jókai regénye, mink ahogy a caeh ifjnság is a legkedvesebb olvas­mányai közé sorolja a Fekete gyémántokat, az Egy magyar nábobot, a Rab Eíbyt, vagy Kárpát hy Zoltánt. Jókai népszerűségét mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a Li­­dovö noviny, a legelőkelőbb caeh napilap ia jelenleg Jók&i-regényt közöl, melxnek folyta­tásait türelmetlenül várják az olvasók. Prá­gában legutóbb hossza ideig műsoron tartot­ták a Párbaj Istennel című filmet, melyet Jókai azonos cimfi regényégöl filmeaitettek. A Fr. Borovf könyvkiadóvállalat (Prága IL, St^panská 37.) a caeh közönség egyre nö­vekedő kívánságának tesz eleget, amikor a régen elfogyott Jókai-müveket újból kiadja. Két könyv fekszik előttem: a Bezejmeuf zá­rnék (Névtelen vár) és a bilá páni Levoőská (Lőcsei fehérasszony). Olvasóink mind a ket­tőt nagyon jói ismerik. A fordításuk elsőrangú. Miyarhoffer G. N., a fordító, tökéletes munkát végzett. A regényben előforduló versek és da­lok magyar szövegét meghagyta s zárójelbe tette a fordításokat. A cseh szöveg között kedves kis oázisokat alkot a: Hová lettél nyalka kuruc, Ki kevély voltál, mint a strti«' Vagy Andrássy homlokán Virul a borostyán . .. és Esik eső karikára, A» Andrássy kalapjára. Valahány csepp hullott rája. Annyi áldás szálljon rája. A cseh Jókai regények külseje is szép: ízléses kötet, melyet egyszerű, modern rajz ékesit. A népszerűségük örvendetes jelenség. Legalább megismerik a cseh olvasók is Jókain keresztül a magyar lélek mélységeit és talán megbecsülik azt a magyarságot, mely olyan kiváló elmékkel ajándékozta meg a világot, mint amilyen Jókai volt. —nyet. (*) Guy de Maupassant szobra. Tourvills snr Arque kis francia városka halhatatlan szü­­löttjéneu, Guy de Maupassantnak szobrot emelt, amelynek lelupleiéio, nagy irodalmi ünnepsé­gek közepette, ősszel fog megtartatni. Az ün­nepi beszédre Anatole Franceot kérték fel, aki ha egészségi állapota megengedi, azt nagy örömmel vállalja. TÖRVÉNYKEZÉS (§) Esküdtek kisorsolása. A komáromi törvényszéknél 1924 szeptember 15 töl kezdődő esküdtszéki ciklusra a következő polgárok let­tek mint esküdtek kisorsolva: E ndes esküd­tek: Ádler Viktor kereskedő Csúz, Csonka Stefan kovács Kolta, Csenge! Ferenc szabó Bagota, Chalupecky József festő Gyalla, Deb­­rocsáni György földmivea Gyalla, Fednrich Ist­ván festő Garamlök, Garay János napszámos Jászfala, Hatala József munkás Baromiak, Hamrau András dohányos Bagota, Hatina Amb­rus ács Ógyalla, Hiavács József szabó Léva, Jakab L»jos gépész Perbete, Just József ci­pész Kiskálua, Janik Ernest ács Nagykoszmáj, Kudláes Mihály szolga Komárom, Krafcsik Já­­• nos kőműves Komárom, Korcsok István esiz­­< madia Jászfalu, Kádek Boldizsár birtokos 5 Gyalla, Kafka József kercsmáros Gyalla, Ka­­j bik István méhész Gyalla, Lesz Henrik pineér | Komárom, Lsbo Imre kisbirtokos Naszvad, ; Macalik Ignác kőműves Komárom, Mituch Ru­dolf munkás Imely, Nahansky Ferenc szabó Kolta, Pothorni János napszámos Komárom, Pálenik István birtokos Kolta, Pelka Gyula I ifj. gépész C:ús, Pctrovics György molnár Gyalla, j Pulc Simon erdész Rybnik, Enchenthal József j kereskedő Gyalla, Robb Viliam kisbirtokos Nagykálna, Spacsek Mihály asztalos Komárom, ISorger Vilmos kereskedő Számáré, Szabó Ist­ván csizmazia Garamkulcsod, Tarcsek József munkás Kúrál. Helyettesesküdtek : Mikus 1st­­í ván festő Komárom, Veleba József cipész Ko-

Next

/
Thumbnails
Contents