Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-02 / 106. szám
2. itl&Ái. „Komára miLapo, 1 924 szeptember 2 A tűzoltók által vont kötélkordonon belül álltak } fel a koszorús leányok és a vidéki küldöttségek. Minden példás rendben. A Rozália íem plom lépesöterr&szán zöld gallyakkal díszített tábori oltár. Jobbról-balról tízezernyi nép. Dr Majer Imre apátplebános nagy papi segédlettel felvonni az oltár elé és kezdődik & tábori mise. Az oltártól jobbra és balra foglalnak helyet Rnszinszkó küldöttei zászlójukkal, a szekeresgazda bandérium kapitánya, zászlótartója és tisztjei. Ott vannak a zászlóanyák: Szent- Ivány Józstfné és Füssy Kálmánné, Jáaossy Lajos evang. esperes, Gáíffy Géza ref. lelkész, Szent-Ivány József, Füssy Kálmán, Korláth Endre dr. nemzgy. képviselők, Egry Ferenc, Fieza József szenátorok, Petrogalli Oszkár dr., Mohácsy János dr., Bartal Ferenc, Bo'doghy Gyula, Kelemen Ferenc, Őzike Dénes, Lnkovies Ferenc és a párt más vezetői és & Komáromi Keresztény szociálista párt küldöttei Dosztál Jakab és Alapy Gyula dr. elnökök vezetése alatt. A zászló megszentelése. Mise alán az apátplébános csendesen megszenteli a zászlót. Utána Gálffy Géza felsógelléri református lelkész szólal meg s magvas és mélyen járó beszédet mond. Beszédében szól a háború zivatarairól, a vér özönvizétől, melyben a szenvedő emberiség kívánkozott az Ararát hegye után, hol kiköthetne. Sóvárogva várta a békét, de rettenetesen csalódott: nincs béke, de harc van minden vonalon. A zászló a küzdelem szimbóluma, az elveké, melyeket a zászló képvisel. Ez a zászló a gazdák serege élén halad és a föld megújhódó reménységének, az életet jelentő vetésnek színét viseli. Gazdák, iparosok kik a zászló alatt küzdenek, a zászló nyomában viszik a magyarok reménységét egy szebb és boldogabb jövendőben. Megáldja a zászlót az Atya, Fiú és Szentlélek Isten nevében. Jánossy Lajos evangélikus esperes ragadta meg ezután a szót a nála megszokott mélyen járó és szivekbe markoló szavakkal. A világháború után minden összetört, ami nekünk szent volt és a három szinbői csak egy maradt : ennek a zászlónak a öziaa. Az árva, ro kontal&n nép, mely ezer évvel ezelőtt idejött, ma is egyedül áll és csak a saját erejében bizhatik. Ez az erő az, amelyet a zászló képvisel, a magyar őssrő, amely magyar földből sarjad és benne van acélos búzánkban és tüzes bomnkban. A zászló jelképezze a mi küzdelmünkben a szent célokat, a jogot és az igazságot, az összetartást, az egységet, a faji és vérségi köteléket s a mivelódés egységét összetörni és szétszakítani nem lehat. Az evangélikus egyház részéröl megáldja a zászlót. A szemekben könnyek csillognak, az arcok átszellemülnek és komoly méltóság ül ki azokra. A két lelkésszel némán szorítanak kezet a mellettük álló képviselők és szenátorok. A zászló megkoszorúzása. A beszédek elhangzása után az erre az alkalomból szervezett kitűnő dalárda éneke csendül fel, mely Endrődi-Révffy: Áldás-át énekli meglepő precizitással és fegyelmezetten dr. Polony Béla avatott és biztos vezetése alatt. A zászlót ezután, amilyet a komáromiak népszerű képviselője, Füssy Kálmánné ajánlott fel a körzet részére, Füssy Kálmánné a következő beszéd kíséretében adja át a körzetnek: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Elárvult és porba sújtott magyar testvéreimnek, kik nemzetünk legszentebb ügyéért tömörültek egy táborba, — egy lelkesítő szent jelvényt óhajtottam állítani, mely hirdesse a testvéri összetartást, az igaz hűséget, a magyar becsületet és a törhetetlen hitet. A testvéri összetartást, mely az egymást megértő szivek között megdönthetien egységet teremt, a törhetetlen hűséget, mely jó él balsorsban megtartja az embert a kitűzött cél mellett, a makulátlan becsületet, mely a magyarnak legszebb ékessége és a rendületlen hitet az isteni örök igazságban. Aki e zászló mellé áll, e nagy eszmék szolgálatát vállalja magára, mint a legszentebb kötelességet. Boldognak érzem magamat, hogy e szent eszméket hirdető lobogót a magyar nő lelkesedésével felajánlhatom az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi körzetének, arra kérve a körzet vezetőségét, hogy őrizze meg azt tisztaságban, ragyogásban és lobogtassa a magyarság dicsőségére! Álljon őrt e zászló a magyarság felett, hirdesse büszkén legszentebb eszményeinket és tanítsa meg azokat, akik alája sereglenek, odaadó hűségre, meg nem félsmiithetó bátorságra, állhatatos kitartásra és a megpróbáltatások között erős hitre 1 Lengő szárnyai alatt legyen boldog, legyen erős, legyen egységes a magyar! Bartal Ferenc körzeti elnök lelkes szavak kíséretében veszi át a zászlót és fogadalmat tesz annak megvédésére és az ahhoz való hűségről. Utána Szent-Ivány Jóssefné zászlóanya lépett a körzeti zászló elé és azt megkoszorúzta és felkötötte rá emlékszalagját a következő szavak kíséretében: Zászló! Te zöld lobogója a magyar föld magyar népének! Amikor ős Komárom soha meg nem vívott sáncai között megszülettél, áldásommal köszöntlek! Téged a vészterhes időkben megnövskedett lélek, a súlyos nagy napokban megedzett szív adott minékünk ! A magyar asszony lelke! A insgyar asszony szíve! Lélek, mely sírni nem akar és elfelejtett csüggedni kicsiny-kia otthona buján-baján! Szív, amelynek szerelme mind, egy egész nagy lesújtott nemzeté! Köszönjük neked lelked ajándékát! Ez a zászló a békesség, a szeretet és a munka zászlaja! Vezetni fog az igazak békéje országába! Az embsrszeretet krisztusi világába ! A becsületes munka szentséges tanyájára! Kövessétek! És ha talán utt&lan utakon át — lehet, verejtéken vérszinü barázdákon vezetné népét: Gaz, aki veszni engedi! Hitvány aki elhagyja I Kövessétek! Anyai áldásom a zászlónak! Tinektek pedig, akik e pillanattól őrzői vagytok, adjon erőt a teremtő! És ha esüggedés szálíja meg a lelked, magyar népem, akkor megtalálod a hitet ebben a lobogóban, melyre oda írom az én szentséges nagy hitem: L ;sz még egyszer ünnep a világon 1 . A beszédek elhangzása után a komáromi szekeresgazda bandérium zászlaját koszoruzta meg és szalagozta fel Füssy Kálmánné zászlóanya a következő beszéd kíséretében: ős Komárom város régi dicsőségtől hires bandériuma, szivemből köszöntlek! Ha kegyetlen végzetünk lehetetlenné is tette, hogy soraid óién három szinü nemzeti zászlónk lobogjon, azért ne szálljon rátok csüggedés. A gyönyörű színekből megmaradt a harmadik, mely áttöri a borúlátót és beragyogja az égboltozatot felettünk: a reménységnek soha el nem halványuló, viruló zöld színe, mellyel ez az uj zászló a lelkűnkben élő bitnek a jelképe, hogy megvirrad még valaha, nem lesz mindig éjszaka ! A komáromi szekeresgazdák ősi bandériumának nj zászlaját azzal a hó óhajtással koszoruzom meg, hogy e zászló alatt a testvéri megértő szeretet forrassza ö3sze a magyar sziveket, melyekben az olthatatlan nemzeti érzés és f a j hű ség tartsa ébren állandóan azt & gondolatot, mely egy szebb jövő felvicr&dásának hajnalhasadását hirdeti. Lobogj büszkéD, ragyogj dicsőségben és erősitsd a nagy ősök emlékét a késő nemzedékben 1 Szűnni nem akaró zajos éljenzés hangzott fíl a beszédek után, melyek elcsillapnlásával Szent-Ivány József, az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt elnöke emelkedett szólásra és ünnepélyes csendben a kővetkező beszédet mondotta el: Ünneplő magyar közönség! Öröm és büszkeség tölti el a lelkimet, sm dón e zöld zászló előtt a magyar népnek ezreit látom összeseregltni. Amikor a magyar nép a küzdelmek útvesztőjében élt, széttagoltan, anélkül, hogy vezetői lettek volna, önkénytelen is e zöld szín a reménység és bizakodás e kettős jele tartotta fenn az életöszíöat, a csüggedt lelkekben. Viszszaemlékezem arra az időre, amikor egyszer a világ földmivelö keresztyén népét az emberszeretet nevében áltatták ezzel, azonban nem a társadalom javát akarták előmozdítani, hanem önző, egyéni érdekeiket. A magyar nemzet sorsa ma az, hogy a győzői területileg széjjeldarabolták, több millió magyart szakítottak el hazáinktól, nemzetüktől és kultúrájuktól, titeket kérdezlek meg, nem-e a mi küzdelmünk, a létért való fennmaradásunk a keresztyéni emberszeretet jegyében folyik, küzdelmünket nem-e bearanyozza az, hogy azt a mi fajunk, nemzetünk és kultúránk megvédéséért indítottak. Ez & két zászló, amelyet ma felavatunk, az egyik jelenti a magyar nemzet nagy jövendőjét, a másik zászló szimbóluma a keresztényi emberszeretet jelszavának. Amikor az országos magyar kisgazda és a vele eggyéforrott kisiparos párt nevében üdvözlöm a megjelent magyar testvéreimet, azt kívánom tőlük, agy szeressék e zászlót, mint a földmives a földjét, az iparos a munkáját és ha e zászló becsületén folt esett, ha becsülete megvédéséért kell harcba szállni, s ha e küzdelem utján a zászlót szennyfolt éri, agy csak testünkön keresztül engedjük zászlónkhoz ellenünket, de a zászlónk becsületét megőrizzük. Zúgó éljenzés haraaat fel a beszéd nyomában és utána Egry Ferenc szenátor a következő megkapó és lelkes beszédet mondta szünnni nem akaró tetszés mellett: Magyar testvéreim I Rusziaszkóból jöttünk ide, magyarságunk és fajszeretetünk hozott közétek, hogy zászlónk összeölelkezzen a tietekkel, hogy szivünk forrjon össze a magyar faj iránti kötelességgel. E zöld zászló a reménység szimbóluma, jelképezze a magyar faj szabadságát és törhetetlen hitét a jobb jövendőbe és hirdesse magyar fajszeretetünket. Magyar testvéreim! Ma a világ elborult felettünk, sötét van, de hajnalt látnnk derengeni, nincs már messze a cél, csak továbbra is kitartással és erővel kell folytatnunk a megkezdett munkát. A megszentelt zászló juttassa eszébe minden magyarul érző szívnek, a fajához való ragaszkodását és törhetetlen hűségét. E másik megszentelt zászló a komáromi bandérium zászlaja pezsditse meg a vért az alája gyülekező magyar karokban és hirdesse a magyar földmives faj bizakodó reménységét & jobb jövőben. Adja Isten, hogy úgy legyen! A szervezetek megkoszorúzzák a zászlót. Ekkor kedves jelenet következett. A koszom« leányok a körzeti zászlót megkoszorúzták és felszállgozták. Sorban járnlt&k a lehajtott zászló elé Komárom, Érsekújvár, Yágfar* kasd, Deáki, Bsgota, Ógyalla, Udvard, Ekel, Nemesócsa, Gúta, Bátorkeszi, Nagykér, Hetény, Perbete, Csicső és szämoä község fehérbe és magyar diszbe öltözött koszorúi leányai, akik közül több igen helyes és talpraesett kis beszédben is kifejezte községe üdvözletét. A zászló a felszólalások alatt teljes egészében ragyogott a nyári napsütésben. A zöldszinü nehéz selyem zászló közepén mindkét oldalán mezőgazdasági jelvények vannak behúzva, felette a felírás „Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos párt Komáromi körzete", alatta „Ne bántsd a magyart 1“ Egyik sarkában alul ■ „Füssy Kálmánné ajándéka“. mnbaton'éc^raftápnap VATOSI MOZgOSZÍnlláZ. 1924. szept. 8-án délután s 5, 7 és 9 órakor A »Világ úrnője* ég »Hindu síremlék* alkotója: JOE MAY a világ legjobb EÜSL‘25: A szerelem tragédiája 1 >z asszon1 vök 1 királ lj ra. e. két részes remekművet Mia May, Erika Glássner, Wlad. Gajdarow, E. Janingg.
