Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-08-30 / 105. szám
l«gyve«8IS4ik évfolyam» áüfcíeUs ír 3K«lí-«5Ío*á* ícweafcesi foltot » vhS^fcr« p88ü*i *zétkWdó$*el: , Stóta évre 80 I, félévre 40 I, negyedévre S8 X* jrnifsid«» iso x& Hsy«sa *«ásB ára i 80 Pillér. A zászló felemelése. Komárom, — au?. 30' Holnap Komáromban megszentelnek és felemelnek egy .zászlót: a küzdő magyarság zászlaját. Mögéje sorakozik messze vidék magyar népe, hogy tanúságot tegyen fajához és nemzetéhez való törhetetlen ragaszkodásáról. Az ünnepen résztvevők nem csak egy párthoz tartozók lesznek, de találkozik azon az egész magyar nép vallás és politikai különbség nélkül. Három felekezet lelkésze áldja meg a zászlót, három ellenzéki magyar párt képviselői állják azt körül, hogy tanúi legyenek ünnepélyes kibontásának. Ez az ünnep nemcsak külsőség, de egy nagy gondolatnak kifejezője: annak, hogy a magyarság ezeréves földjén ragaszkodik a fajának vérehullásával és apái sirhalmaivai megszentelt ősi röghöz, követeli azokat a jogokat, amelyekkel évszázadokon átt itt békén élt és alkotó munkát folytatott, követeli nemzeti léte megmaradásának minden biztosítékát, politikai szabadságának, nyelvének, kultúrájának és gazdasági életének törvények és békeszerződésekben körülirt jogait. Ebben az emelkedett érzésben dobbanik össze sok ezer magyar embernek szive Komáromban a holnapi napon, mely ötéves küzdelmeinek tövises országutján a ritka pihenő és örömnapok közé tartozik. Ez a pihenés azonban nem jelent semmivel sem többet az erőgyűjtésnél, az út folytatásához, nem megállást és irányváltozást. Az öröm Iecsendesül, ha a nap leszáll és következnek a munka hétköznapjai. És a zászló fennen lobog küzdelmeink eddigi nehéz útján, látjuk és követjük törhetlen magyar hittel és acélos akarattal. Követjük a rögös út göröngyein keresztül, amely ma a magyar kisebbségi politika úlját jellemzi, mert minden más út jogainkról való lemondás, nemzeti életünkhöz való bizalmunk és reményünk temetőjéhez vezet. A zászló zöld selyme megsimogatja a magyar lelket és beleülteti a reménység szent és fölemelő érzését jobb idők, szebb napok iránt, melyek megérlelik AUUHT8TTA: TUBA IÄM88. PäMwkMatZ: ©aAl GYÍfLA ás S*érke»2tő: ÍS&MNYAY JÄZSEF rtr. nemzeti küzdelmeink zsendülő vetését. A karokban, a melyek a zászlót emelik, ott buzog a magyar őserő. Csak mi tudjuk azt, hogy mit ér, mit jelent ez az erő. Ezt fokozza, ezt erősíti összetartásunk, mely zárt sorokba rendez bennünket a zászló után. Ma semmi másban nem bízhatunk, mint ebben az őserőbea, a saját erőnkben. Magyar hitünket megacélozza ennek az erőnek a tudata és vezet a további küzdelmek felé. Erős hittel, bizakodó reménységgel, csüggedés nélkül, dalos kedvvel lépünk a zászló és vezéreink után, megvívni a további harcot nemzetünk létéért és megmaradásáért. = A Kerasztényszocialista párt a közös intéző-bizottság ellen. Az országos keresztényszocialista párt aaguszius 28-án országos párt vezetőségi ülést tartott, amely-.n állást foglalt a közös intéző-bizottság elleti. A pártvezetőség a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok közös bizottságának azon, írásbeli felhívás utján történt rnegszavaztatássai hozott határozata ellen, mellyel az a közös bizottságba egyesült pártok egységes politikai irányítása és a pár közi fegyelem biztosítása célból intéző bizottság létesítését határozta el és ezen bizottság tagjait is kijelölte, illetve megválasztotta, a közös bízott ság szervezeti szabályzata szerint részére bizto sitott tiltakozás (vétó) jogával él, a meghozott határozatot magára nézve nem ismeri el érvényesnek. A párt részéről megválasztott intézőbizottsági tagokat fölhívja, hogy a bizottságba ne vegyenek részt, illetve tagságukról mondjanak le. A keresztényszoeiaiista párt ezen határozata csak megerősíti annak az akciónak jogosságát, amelyet az egységes vezetés és irányítás céjából, a magyarság jól felfogott érdek ében a közö3 bizottság megindított és a szavazatok nagy többségével határozattá is emeit. = A kisantant és a magyarok. A kis antantról mindüki tudja, hogy azért alakult, mórt a furdaló lelkiismeret a békeszerződésekkel alkotott uj államok kormányait állandó aggodalmakkal tölti el M-igy-n-orezág iránt. Minden hang, minden jel, mely nem az utódállamoknak látszik kedvezni, idtges mozgolódást idéz elő és sokszor még ott is tüzet szoktak kiáltani, ahol a legnagyobb nyugalom uralkodik. Persze, ahol azután a tyúkszemükre lépnek, v n nagy feljajdalás, am<-ly a rágalmak és ráfogások özönét zuditja aztán szegény, megcsonkított M gyarorsa ágra. Lám a berni interparlamentáris Unió értekezletén Szterényi báró a magyarok egyik del gátusa nagyszabású gazdasági í-jt getései, melyekben rámutatott a kisantant államainak elzárkózottságára és a gazdasági krízisnek a békeszerző-8ee*Se»itÖ*ág és kiadóhivatal: Nádsr-fl SS , hová úgy a lap szellemi részét illető Hkleményak, mias a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldené« Kéziratokat nem adónk viasza. Hsgjilmik tatukiit háronszti: Miki csilörükfs is nets tat* désekbő! eredő okaira, — azonnal megszólal, t&tták a kisantant képviselőit. A román delegátas a gazdasági világszolidaritás kérdését is p0. liiikui szempontból ítélte meg és felszólalásában i nekitámsdt a magyaroknak, akiket a régen elko-1 pott irredmta váddal illetett. Valami irásfélőröl akarta rábizonyítani a magyarokra ezt a vádat, da a konferencián nem nagyon reagáltak az uaalnus-ágig elő-elő rángatni szokott argumentumokra. Persze a csehszlovák és jugoszláv delegátus is szolidárisnak jelentette ki magát a román kollégájával, akiknek állításait Bsrzeviczy Albertnak és Szterényi bárónak nem volt nehéz visszaverni, mert a konferencia tagjai a régi nóta föielevaniiéséi csak mosolyogva fogadták, ellenben a magyar kiküldöttek tárgyilagos nyugodtsága a legkedvezőbb benyomást keltette. B -rz-viczy egyébként a konferencián elhangzott kijelentéseket a hágai bírósághoz kérte áttenni. = A kisebbségek védelmének fontossága. A „Daily News“ a háború kitörésének 10 ik évfordulója alkalmával kritika alá veszi a háb >ru által előidézett változásokat. A kisebbségi kérdésről a következőket Írja: A legsúlyosabb problém?, amelyet Earópában meg kell oldani, a kisebbségek problémája. Európában ugyanis az a helyzet állott elő, bogy nemzetiségileg vegyes lakosságot az egyik ^mzetiség uralma alá kényszerítik. Ha pé'dául egyik állam lakosságát, amely ré-zben fehér-, részben sötétbörü, sőt ha mindegyik rész 50 százalékot tesz ki, cs&k a eö^étbörüek, vagy csak a fehérbőrű k törvényei szerint kormányozzák, úgy ez m“g előnyös. A horvátok azt állítják, bogy az osztrák uralom alatt „Ausztria rabszolgáiként“ szabadabbak voltak, mint ma. amikor Jugoszlávia „szabad polgárai.“ Erdély, ahol körülbelül egyenlő száma msiryar és román él, ma a sok magyar ellenére Romániához tartozik, előbb pedig a sok rimán ellenére Magyarországhoz tartozott. Ma sem mások, vagy jobbak az állapotok, mint azelőtt. Minthogy azonban er.ekoD az állapotokon nem lehet változtatni (?), más eszközt kell találni, bogy a kisebbségeket kellő védelemben részesítsék. Védelmükre kötöttek ugyan szerződéseket, de a déltiroli németek, az elszász-lotharingiai németek a az oroszországi kisebbségek véd lmére nincsenek szerződések. A már meglévő kisebbségvédelmi szerződések csekély jelentőségűek és a népszövetség minden fáradozása ellenére esak ritkán tartják ba őket. Ezért esetleg a népszövetségnek általános érvényű határozatokat keli hoznia, amelyek az összes kisebbségeknek teljes szabadságot biztosítanak. Ezeket a határozatokat nem lehet az államokra rákényszeríteni, (fa önként és politikai bölcsességből kell elfogadniuk ókét. Míg a kisebbségi kérdést valamilyen módon végérvényesen meg nem o dják, addig Európában nem lesz politikai nyugalom. Mart a kisebbségek a legva* szedelmesebb gyujtómyagok. Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. VkfdaXNiftra 22PÄROVSKA 22. Viszontetárusitók és magánosok legolcsóbb bevásárló helye. Kívánatra árjegyzéket w küldök.
