Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-28 / 104. szám

1924. augusztus 28

Komáromi Lapok“

8. oldal.

a böriparosok is hozzákezdenek a szatócs* árak árusításához, mert másképen jogaikat s egzisztenciájukat megvédeni nem tudják. Azt pedig, hogy az ilyrn szabad ipar és kereskedelem a közönség javát szolgálná, merőben tagadni vagyunk kénytelenek, mert a szatócs és vegyeskereskedő leleményes üzleti raffinériával igen sokszor a selejtes minőségű árut hozza forgalomba s a közönség, sajuos, csak az olcsóságot nézi s nem a minőséget is.

A gutái iparosok panaszukkal próbáljanak a pozsonyi kereskedelmi és iparkamarához fordulni, s különösen időszerű lesz a legsürgősebben a lépést megtenni, mert az uj ipartörvény tervezet kérdésében tudtunkkal az au gusztus hó 31-én Összeülő országos iparoskongresszus is fog foglalkozni.

MmMii és loyal iisu Minta.

{Augusztus 31-én, vasárnap leszneic a nagy ünnepségeié. — Kettős zászlószentelés lesz. — A szekeres gazdáié lovasbandériuma is leap zászlót.)

Amint már többször említettük, lélekemelő ünnepélyek színhelye lesz Komárom városa vasárnap, amikor az Országos Magyar Kisgazda, FöidmivöS és Kisiparos Párt komáromi körzetének gyönyörű selyem zászlaját fölszentelik. A körzeti zászlót a komáromiak népszerű kép viselőjének, Füssy Kálmánnak kedves neje, Füssy Kálmánne' ajándékozta a körzetnek. A hatalmas, nehézselyemból készült zászlót vasárnap d. e. a Kossuth-téren megtartott tábori szentmise után szenteli fel dr. Majer Imre komáromi apátplébános t. róm. katolikus, Qálffy G'za alsógelléri ref. léikész a református, Jánossy L-jos komáromi ev. esperes az evangélikus egyház szertartása szerint,

A zászlóanyai tisztet Szent Ivány Józsefné volt szíves elvállalni, aki férjév-1, Szent-Ivány Józseffel, az itt élő magyarság egyik v*zé révéi már szombaton este Komáromba érkezik.

De nemcsak a kisgazda és kisiparos párt komáromi körzete kap selyem zászlót, hanem zászlót kap a komáromi szekeres gazdák hires lovas bandériuma is, ez a múltból még megmaradt intézményünk, amelynek láttára a magyar szivek lelkesen feldobognak, a szemek felcsillannak és a lelkek örömmel telnek el, hogy ima a dicső, régi múltból megmaradt ez a szép emlékünk. Még az idegen is kénytelen elismerni, hogy gyönyörű látvány a komáromi lovasbandérium nyalka lovasain legeltetni a szemet,

A komáromiak büszkesége, a komáromi lovasbandérium is kap tehát zászlót, amelyet Füssy Kálmán ajándékozott a bandériumnak és a zászlóauyai tisztet a bandériumi zászlónál Füssy Kálmánná, a képviselő felesége vállalta el.

A komáromi banderisták, akik már oly sok fogadtatáson, felvonuláson, ünnepélyen, köztük az 1896-iki budapesti milléniumi diszfelvonuláson is általános tetszést, elismerést arattak, ezentúl saját zászlójuk alatt vonulhatnak fel Sebestyén Ferenc daliás kapitányuk vcze tése alatt.

Kimagasló része lesz az ünn pélyn^k az is, hogy a betegségéből felépült Szent-Ivány József nemzetgyü ési képviselő, a kisgazda és kisiparos párt miudenki által tisztelt, szeretett, népszerű vezére is itt lesz és alkalmi ünnepi beszédet mond.

A zászlószentelési ünnepélynek méltó kerete lesz az & díszes felvonulás, amely az ünnepséget megelőzi és követi.

A délutáni magyar búcsú rendezősége pedig mindent elkövet, hogy az sokáig felejt hetetlen legyen kedves emlékeivel a résztvevők előtt.

A zászlószentelésre és a magyar búcsúra a párt az a'ábbi falragaszt bocsátotta ki:

Az Országos Magyar Kisgazda, Földmivés és Kisiparos Párt komáromi körzete 1924. évi au uszíts hó 31 én, vasárnap tartja Komá romban

zászlószentelési ünnepélyét,

melyre a párt tagjait és minden igaz barátját tisztelettel meghívja a Pártyezetöség.

Az ünnepség sorrendje:

1. Réggel 8 órakor gyülekezés a DunarakpartoD.

2. Felvonulás a Kossuth-tórre i a) Lovasbandérium, b) Pártszervezetek zászlóval, c) Fúvós zenekar, d) Koszorús lányok a zászlóval, e) Zászlóanya, f) Éanekkar, g) C'gányzenekar,

b) Pártvezetőség, szervezetek, közönség.

3. A Kossuth téren :

a) Tábori szentmise a róm. kát. egyház szertartása szerint és a zászló felszentelése,

b) a zászló megáldása a ref. egyház szer tartása szerint,

c) a zászló megáldása az evang, egyház szertartása szrriDt,

d) Eodrődi Révffy: Áldás. Előadja az alkalmi Dalárda,

e) Füssy Kálmánné felajánlja a zászlót a körzetnek,

0 Szent Ivány József nemzetgyűlési kép viselő ünnepi beszéde.

g) A zászló átvétele,

hj Szent Ivány Józsefné zászlóanya megkoszorúzza a körzeti zászlót,

i) Füssy Kálmánné megkoszorúzza a bandérium zászlaját,

j) A koszorús lányok a szervezetek nevében íelszalsgozzák a zászlót,

k) a zászlószögek baverése,

l) Fel a zászlót! Révffy. Énekli az alkalmi Dalárda,

m) A kibontott zászlóval a párt helyiségébe vonul a közönség.

4. Társasebéd a Horváth-féle vendéglőben (Duaap&rt).

Délután 3 órakor a Football-Club Gazdautcai kertjében

Magyar Búcsú.

tása.

Sorrend:

1. Könnyű athletikai versenyek bemuta

2. Könnyű athletikai verseny a községek ifjúsága részére: a) 100 ro. síkfutás, b) súlydobás, c) magasugrás, d) távolugrás, e) 400 m. síkfutás, f) kötélhúzás. Díjazás az a) e) számokban első helyezőteknek ezüst-, második helyezetteknek nagy bronz, a harmadik helyezetteknek kis bronz érem. A kötélhúzás győztes csapata a párt által felajánlott művészi kivitelű *mléktárgyat kapja vándordíjul.

3. Tekev rseny értékes dijakkal. Mulattató jelenetek, nagy konfetti- és szerpentin csata, céllövészet, zsák futás, körhinta, virágcsata, fazéktörés, halálugrás a 35 m. magas víztoronyból, orosz tekepálya, kacsahalászat, boszoikányégetés, szépségverseny, lóvonat, öltözőverseny, bohócok stb.

Buz&kalász-, Bícsali , Sárgscsikó csárda, lacikonyha, cigánypecsenye, cukrászda, kávéház, mézeskaiácsos sátor. — Tánc. — A csárdákban friss ételek, zamatos italok. Minden csárdában cigányzene.

Belépődíj a Magyar Búcsúra vigalmi adóval együtt 4 K. Pénztárnyitás délután 2 órakor.

— Ref. lelkészértekezlet. A komáromit református egyházmegye lelkószi kara folyó hói 27 én délelőtt a Kollégium nagytermében Csiba\ Imre dunamocsi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró elnöklete mellett értekezletet tartott. Az értekezleten résztvettek Balogh Elemér dunai ref. püspök, Oyalókay László egyházmegyei es peres és Tóth Kálmán t, esperes. Az ülésen Zsemlye Lajos, hetényi b. ref. lelkész rendkívül tartalmas előadást tartott a kálvinizmusról, amely nagy elismeréssel találkozott. Nehézy Károly marcelházai lelkész pedig a marcelházai belmisszióról értekezett figyelmet lekötő felolvasásban. Majd a folyó ügyeket tárgyalta le az érte kéziét.

— Elhunyt táblabiró. Mélyen megrendülve érte: ü lünk arról a lesújtó hírről, mely Siedler Gyula pozsonyi táblabiró tragikus elbuuytaról szól, Rhdler Gyula folyó hó 25-án Bndí.p-sten, midőn a keleti pályaudvar jegypénztáránál j gyet akart váltani, hirtelen rószszül lett és néhány pillanat alatt m ghalt. Ro kouai látogatásáról 16 éves fiával együtt haza akart utazni, az ál omásoo váratlanul rosszaiét. fogta el s csak épen annyi ideje volt még, hogy fiát arra figyelmeztesse, hogy okmányait a zsebéből vegye magához, amidőn élettelenül ö-szerogyott és meghalt. A tragikus véget ért táblabiró a pozsonyi törvényszék magyar tanácsának volt elnöke és a múlt évben helyezték át Komáromból, hol mint vizsgálóbíró működött ez idő alatt úgy kartársai, mint a jogkereső közönség előtt tiszteletet és becsületet szén. t magának. Megrendítő halála városunkban i igaz részvétet keltett. A megboldogult Széleskuton született és 49 éves volt, vele a bírói kar egyik kiválóan képzett tagját vesztette el.

Szí

nházi Élet|

!

•.

kapható és megrendel- | liető (telefon utján is) » ^

SPIIZER-FÍLE KÖHYVESB0LT1AH1

MIMII. nÍDOK-UTM 29. szállt. TELEFmill: 10. 1

— Harangszentelós Vértpusztán. Augusztus 17 én délután szakadó esőben várta a hetényi állomáson Vértpuszta küldöttsége a szentelésre érkező lelkészeket. Itt ga’ántai Farkas Ferenc templomatya üdvözölte Koperniczky Ferenc prépost prelátust Véripuszta lakossága nevében. Innen indultak hossza sorban a díszes kocsik & nagy ünnepet váró Vértpuszta felé. Másnap augusztus 18 án volt a harangok megszentelése. A borús, esős vasárnap után hétfőre kiderült az ég, és a nap ragyogva sütött le az üuuepiö pusztára. A Reviczky-kuria előtt gyűlt össze a puszta lakossága, ahol Reviczky István néhány közvetlen szóval kérte Koperniczky Ferenc prépostot a harangok megszentelésére, lunen indult a díszes menet a fala határába a harangok elé. Elől a lovas bandérium a pápai lobogóval, utáua Koperniczky Ferenc prépost-prelátns, balján Haliczky Zoltán pápai kamarással, majd őket követöleg S poss Félix Antal udvardi esperes-plébános, Hanvas István szt.- péteri, Nagy Péter kurtaksszii plébános, Holczinger Ignác naszvadi, Janosovits Miklós perbetei káplánok, kiknek sorát a nagyközönség alkotta és fejezte be. A négy ló által vontatott harangokkal azután a sárga* fehér zászlókkal és virágokkal díszített diadalkapun át a templom elé vonult a menet, ahol Koperniczky prépost a harangokat megszentelő ünnepélyes szertartást végezte. A szertartás befejeztével Haliczky Zoltán pápai kamarás, tardoskeddi plébános prédikációjában a harangok hivatásáról és a prépostnak hívői iránt való odaadó készségéről és szeretetéről emlékezett meg. Ezután bevonultak a fehér őszirózsákkal és borostyánnal dúsan és ízlésesen feldiszitett temp ómba, ahol megkezdődött az üunepi, zenés szentmise, melyet ugyancsak Koperniczky prépost pontifikáit 6 pap segédletével. Introitus alatt a kóruson megszólalt a hegedű. Farkas Márta hegedű művésznő játszotta mély áhitatos átérzéssei Stradella: Pieta Signore cimü egyházi kompozícióját. Az istentisztelet folyamán Mattheson: Airje, Bach-Gounod: Ave Mariá-ja és Bach: Air-je csendült fel a művésznő vonója alatt. Urfelmutatás alatt megcsendültek az ujouuan felszentelt harangok. A h'gedü mekg hangjai nagyban hozzájárultak a mise fényéh z és ájtatos hnngulatához, valamint az előadott karénekszámok, melyeket a Reviczky, Kuppis, Farkas véripusztai családokból összeállított kórus énekeit. A karénekek közül különöaen nagy hatást keltett Engesser Mátyásnak, a magyar koronázó templom néhai karnagyának három szólamra irt Pater Nostéje, a hegedű és énekszámok orgonakisérétét ifj. Farkas Ferenc látta el. A szentmisét a pápai himnusz hangjsi zárták le, melyet az egész közönség énekeit. Délben a Reviczky családnál 32 terítékes diszebéd volt, melyen számos szép felköszöntő hangzott el. A harangok beszerzése és az ünnepség rendezése körül Reviczky litván vértpu<ztai birtokos és a vágbalparti társulat igazgatója szerzett elévülhetetlen érdemeket.