Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-05 / 81. szám
4. »idai »Komáromi Lapok« 1824. jttlioa 5, testileg, lelkileg próbát kiállt ifjak akarunk lenni. M^épftjük a mi cserkészállamunkat, hol nem protekció, hol nem a rang, nem a bizonyítvány számit, hanem a munka, a lelki kicsiszoltság, jellemerőnk és a mindenkit átfogó igazi szociális testvériség és szeretet. Ezt nem adja meg nekünk a tülekedő város, teljes mértékben még az iskola se, — megyünk tehát, keresünk, kutatunk alkalmat és módot, hogy a lelkünk mélyén rejlő drágagyöngyöket napfényre hozzuk. Tehát: »Szabadba fiúk! A nap arca nevet. Ott pezsdül a friss, tüzes élet. Járjunk be mezőt meg a rengeteget, Szabad ott a szabadban az élet. Utt szemben, szívben tiszta láng S az Isten arca néz le ránk: Lehelletén ott megterem Erő, szabadság, győzelem.« Igenis, szabadba, táborba fiúk! A Tátra bércei hívnak. Élni akarunk, önerőnkből Isten kezébe kapaszkodva. Jöjjetek! A fenyves susogása, a nevető virágbimbó, a hegyi patak kristályvizének csobogása imádkozni tanít. Táborhelyünket körülvevő magas ormok mind azt mondják: Sursum corda! Tekints be a csillogó tengerszembe — s meglátod az Isten képmását. Jöjjetek! Mindenütt az Isten mi* vészi kezének nyomai ejtenek bámulatba — tanuljatok tőle művészetet, a legnehezebbet: a jellem művészi kidolgozását jöjjetek, hogy megvalósítsuk azt a célt, amit az a nagy pedagógus, a cserkészet megalapítója, Baden Powd elénk tűzött. Jöjjetek, hogy annak a sok gáncsoskodónak, a sok kerékkötőnek megmutassuk, hogy a cserkészideál él, éltet és nevel. Táborba fiúk! Lobogtassuk meg liliomos zászlónkat, példánkkal toborozzunk híveket és megértőket diadalmas ügyünknek ! »A madár fütyüli már az ágon: Magyar cserkész a legelső a világon! Hogyha megy, hogyha indul táborába, A jó Isten mosolyogva néz le rája. Kipakol és felveri sátorfáját, Dalos kedvvel vígan végzi a munkáját, Ha dolgozik, énekel, Táborozik lélekkel, Akadályt ő nem ismer a világon.« A föld tragédiája. Valaha régen az emberek a világmindenség középpontjának hitték magukat és babonás hittel összefüggést leltek az égi jelenségek és a pusztító dögvészek, a földrengések és az emberi történelem roppant katakizmái között. Lángoló égi fáklyának vélték az üstököst, véres, szörnyű háborúk előjelének, amellyel isten romlottságáért és bűneiért sojtja az embereket. A természeti tüneményele és az ember. A középkor ájtatos hitét századunkban a hűvös materialista világszemlélet váltotta fel, A természettudósok a természet titkai közül, az ismeretek középkori állapotához viszonyítva, hallatlanul sokat oldottak meg és eközben elfelejtkeztek arról, hogy még százszor annyi titok vár megoldásra. Ma vannak gondolkodók, akik visszatérnek a középkori világszemlélet konzekvenciáihoz. Az uj-középkori gondolkodók már nem azt vitatják, hogy az emberi romlottság az ok és a természet valamelyik katasztrófája az okozat, de azt tartják, hogy az idegrendszernek és a véralkatnak bizonyos jelenségekre valló eddig ismeretlen reagálása adja meg az összefüggést az fistökös vagy földrengés és az illető generáeió kedélyállapota között. Természeti és emberi katasztrófák. Ez a reakcióképesség mindaddig, mig kiterjedése és a hatása pontosan le nem mérhető, esak érdekes teóriaként szerepelhet. Az a tény, hogy az utóbbi éveknek az egész földtekéről megrázó katonai, politikai és morális katasztrófáival egyidejűleg megszámlálhatatlan természeti jelenség és katatztrófa játszódott le (a Halleittstfijtfs visszatérésétől kezdve a Titanic elsülyedésén, a számtalan bányaszerencsétlenségen, dühőflgfc viharokon, elemi csapásokon keresztül egépswtp ^pusztító földrengésekig) arra kell, hogy indj^thartitdományos vizsgálatot, hogy időrendbeltYf^idatSkákat állítson össze a természeti és •mhwht katasztrófáknak egyidőben lezajló ronatkozéMfeóIgim .bsvioa ,bßvioa .BdbBdssa b rlitel áolSásrépagfLa geológusok feladata kikutatni 'temteygst ,xa teilte! .üIeibjIb aoltoB .íimsi ,óbuí inló lödiiRÖianö .öiamai tegásaötetel a megakadáiyozhatatlan természeti jelenségek megnyilvánulásait és megállapítani ezeknek a megnyilvánulásoknak a ritmusát és irányát, hogy idejekorán megközelítő pontossága prognózist állítsanak fel, ami az olyan súlyos katasztrófáknak, mint amilyen a legutóabi japáni földrengés is volt, következményeit enyhítené. Vándorló hegyek Amerikában hozzá is fogtak már ehhez a munkához. Balley Willis, a Stampor-egyetem tanára, az 1922. évi chilei földrengést a helyszínen tanulmányozta. Az ö véleménye szerint a chilei földrengés helyén a föld belső rétege erős réltozásokon megy keresztül, aminek a lefolyása még hosszú időt vesz igénybe. Ma már kétségtelen, hogy Amerikának nagy hegyláncai állandó vándorló állapotban vannak. És pedig a délamerikai Andok az utolsó évszázad alatt körülbelül két-három métert tolódtak el Argentina felé, tehát keleti irányban, mig a kaliforniai sziklahegységek a Csendes 0 teán tói északi irányba tolódnak el. Ezek a vizsgálatok bebizonyították, hogy a földrengések következtében a föld felülete nagyfoka rugalmassághoz jut A kaliforniai földrengéskor a föld tömege horizontális irányban mintegy hét métert ugrott előre. Az évmilliók geológiai története során a kaliforniai hegyláncok valószinüleg kilométereket vándoroltak előre. A földalatti erők. *• A geológiai körökben most az a feltevés merült fel, hogy Japán keleti fele nyugati irányban tolódik el. Ezt a feltevést a közelmúltban végzett tudományos kutatások mindenben megerősítették. Ezen perspektíván keresztül nézve a dolgokat valószínűnek látszik, hogy a föld felületének észak és délamtrikai és keietázsiai változásai monumentális összefüggésben vannak egymással. Ebből a feltevésből önként következik, hogy a földteke egyik fele a legmelyebb és legnagyobb tengerrel együtt roppant erőnek diktatúrája alatt nyög. Willis professzor azon a nézeten van, hogy a föld e hemszféráján végbemenő változások egy hatalmas, ellenálihatat'an nyomásnak a következményei, amely nyomásnak a székhelye a Csendes Óceán fenekén van. Ha figyelembe vesszük, hogy az emberi idegrendszert mennyire befojásolják a természeti jelenségek egyszerű változásai, a nap, a szél, a légnyomás stb., ha figyelembe vesszük, hogy az emberi magnetizmus ma már tudományosan elfogadott vélemény, akkor valószínűnek látszik az is, hogy a föld nagy katasztrófájának hullámai átszeliemitett alakban rányomják bélyegüket az emberilélek rejtelmes antennáira. Ezzel a tudományosan nem egészen exakt feltevéssel való foglalkozás gigasztikus méretei víziók mezejét tárja fel: hogyan ismeri meg lépésrőllépésre az ember lelki zavarainak erőhullámait a földalatti és földfeletti katasztrófáktól való félelem, hogyan hozza egy táborba a föld összes népeit, hogyan eszméi rá az uj emberi generáció arra, hogy a föld összes harcterei tragikus emberi gyöDgéségnek a jelei és tudással és erkölcsösei feifegyverzett akarattal egy táborban vívja meg heroikus harcát a végre felismert »Gonosz» ujramegtestesülése ellen. így a filozófia, vallás, isten és világ uj, mély tartalomhoz jut. Iskolai beszámolók. I. A Komáromi Sz. Benedek-rendi katholikus főgimnázium értesítője. A főgimnázium 1923/24. tanévi Értesítője alapos tájékoztatást nyújt ezen messze földön jóhirnevű intézet most zárult iskolai évéről. A történeti részből megtudjuk, hogy az intézetnek 16 rendes és 2 tornatanára volt az elmúlt iskolai évben. A tanítástól az iskolaügyi referátns két tanárt, mivel magyar állampolgárok voltak, eltiltott, ezek óráit a tanári kar tagjai magák közt felosztották. A tanuló ifjúság gondos vallási nevelésben részesült és csak egy súlyosabb fegyelmi ügy fordult elő, amely kizárást vont maga után. Az iskolai oktatás délelőtt 8—1 és hetenként háromszor délután is folyt átlag heti 84 órában, ami éppen eléggé igénybeveszi az ifjúság munkateljesitő képességét. Az érettségi vizsgálatok eredménye kielégítő, 26 tanuló közül 23 felelt meg és 3 pótvizsgára utasittatott. Nagy súlyt helyezett az intézet a tanulmányi kirándulásokra és általában a testedzésre, amelynek fényes bizonyítékát szolgáltatta az év végi tornaverseny. Az iskola ünnepeket rendezett a köztársaság alapítása évfordulóján, a Madách centennárium alkalmából, Smetana emlékére, ezenkívül diákbált rendezett a kultúrpalotában. A főgimnázium kebelében a következő egyesületek működtek: két Mária kongregáció (alsó és felső osztályók) a Czuczor önképzőkör dr. Borka Géza tanár szakavatott vezetése alatt. A kör írásbeli versenyt, szabadelőadási versenyt és szavaló versenyt rendezett. Jutalmakat a Kereskedők Testületé, dr. Selye Hugó orvos és a Kaszinó tűztek ki. Kiváló működést fejtett ki a cserkészcsapat Szívós Donát tanár vezetése alatt, valamint az ifjúsági ének- és zenekar, melyekkel Pataki Maurus tanár ért el igen szép eredményeket. A tanárok irodalmi működésének ismertetése után a taneszközök gyarapodásáról számol be az Értesítő. A tanári könyvtár 10043 darabot, az ifjasági 4160 kötetet számlát. A szertárak gyarapítására 16110 kor. összeget fordított a tanintézet, mely elsőrangú szertári felszereléssel rendelkezik. A diákok segélyezésének célját szolgálta a főgimnáziomi segítő Egyesület, mely 7204 kor. összeget fordított segélyezésre és a diákmenza ahol 36 bennlakó tanuló kapott teljes ellátást, 2 tanuló pedig élelmezést kapott. Ösztöndíjat és jutalmat nyert 25 tannló 10050 kor. összegben. A főgimnáziumba 412 tanuló iratkozott be, akik közül az év folyamán kimaradt 15, tehát a tanulók száma 397 maradt; ezek közül fiú 338, 41 leány (rendestanulók) és 18 magántanuló. A tanulók küzül 141 komáromi, 197 szlovákiai, 59 egyébb származású, anyanyelvűk magyar volt. Vallás szerint 233 katholikus, 77 református, 79 izraelita és 7 evangélikus. A tanulók közül 79 kitűnő, 216 alkalmas, javító vizsgálatot tehet 61, pótvizsgát 4, nem alkalmas (osztályismétlésre utasított) 37. Az értesítőt a tanulók osztályszeriut való felsorolása és érdemjegyeik közlése után a jövő iskolai évi tudnivalók zárják be. Az iskolai beiratás junius 28-án folyt le. A beirt tanulók szeptember 1—2 napjain fizetik be a tandijat és szeptember 2 án jelentkezoek osztályfőnökeiknél. Augusztus 20—30. javító vizsgák folynak. Augusztus 30.- szeptember 1-én felvételi vizsgák. Az iskolai év és a tanítás szeptember 3 án kezdődik. Viharos közgyűlés. Komárom város képviselőtestületének közgyűlése — A kommunisták a kath. egyház ellen. — Izzó hangulat és viharos jelenetek. — Az ülést több ízben felfüggesztették. — U)abb állás fogtalás az illetőségi ügyben. 1924. július 3. A város képviselőtestületének egyetlen közgyűlése sem múlik d anélkül, hogy a botrány krónika számára ne juttatna valami súlyos adatot. Még élénk emlékezetünkben y&nnak azok a zajos jelenetek, amelyeket a kommunisták rendeztek az egyik legutóbb behívott képviselőtestületi tag ellen, de euaél még sokkal hevesebb jeleneteket rögtönöztek a csütörtökön megtartott közgyűlésen, ahol ismét két világnézet került éles összeütközésbe. A kommunisták szónoka gúnyos, lekicsinylő és sértő hangon aposztrofálta a kath. egyház szertartását, ez a tiszteletlen hang mélyen érintette a katholikus vallásu képviselőtestületi tagokat, akik igazán keresztényi türelemmel öi nagy önmegtagadással hallgatták a sértéseket. A hallgatóság sorában üiő munkások, akik rendszerint állandó megjegyzéssel szokták kisérni a tanácskozást, ezen alkalommal is megtették & vallásra vonatkozó sértő megjegyzéseiket, ami a közelben ülő Boldoghy Gyula kép* vis. test. tagot kihozta sodrából és olyanforma kijelentéssel felelt a hallgatóság körében megnyilvánult vallásellenes véleményre, hogy minden tisztességes embernek van vallása. Ezt & kommunisták is meghallották, amire rdtmetes lármába törtek ki, félugráltak helyeikről, ütöttek az asztalt és fenyegetve fordultak Boldoghy felé, akit a szitkok egész özönével árasztottak el. A. nagy viharban az elnök csengetése elveszett és a városbiró kénytelen volt az ülést felfüggeszteni.
