Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-08-19 / 100. szám

9. otá*>L

és az ehhez nélkülözhetetlenül szükséges fegyelmet biztosítsa.

Zólyom és Liptó vármegyékben a megyeválasztásoknál, Dgfszintén a ruszinszkói nemzetgyűlési választásoknál pártjaink egységes listákkal vették fel a harcot és megfelelő, jó eredményt értek el, ami bizonyítja, hogy nemzeteink is az egységes működést helyeslik. A közel jövőben pártjainkra várakozó feladatok és az a körülmény, hogy mindinkább komolyabb alakbsn merül fel annak lehetősége, hogy a közel jövőben nemzetgyűlési választásokkal kell számolnunk, kötelességünkké teszik, hogy a sok oldalról kifejezett kívánságnak megfelelően gyors elhatározásra kérjük fel a Közös Bizottságnak tisztelt Tagjait.

Ezeknek megfontolása alapján a következő indítványt terjesszük elő :

1. Határozza el a Közös Bizottság, hogy a maga kebeléből egy intéző bizottságot választ, amelynek feladatát fogja képezni a Szövetkezett Ellenzéki Pártok kebeléhez tartozó pártok egységes összműködésót biztosítani, e célból a szükséges fegyelmet megteremteni é3 a pártok politikai működését irányítani.

2. Határozza el a Közös Bizottság, hogy ezen intéző bizottság tagjai legyenek: a) hivatalból a Szövetkezett Ellenzéki Pártok programjával megválasztott nemzetgyűlési kép viselők és szenátorok és b) öt választott tag. A magunk részéről javasoljuk, hogy megválasztassanak: dr. Bittó Dmes Sárosfa, Wirth Gyula Kassa, dr. Nagy Kálmán Nagyszöllős, keresztényszocialista pártiak, dr. Sziiassy Béla Losonc, magyar kisgazda, földmives és kisiparos párti és dr. Petrogalli Oszkár mint a Központi Iroda igazgatója.

Felkérjük igen tisztelt Bizottsági Tag Urat, hogy a mellékelt szavazólapon »igen* vagy »nem« szónak és aláírásnak rávezetésével lehetőleg post&fordoltával közölni szíveskedjék & Központi Iroda losonci címére, hogy ezen javaslatunkat elfogadja-e vagy sem.

A szavazatok beérkezése utáD tisztelettel alulírottak fogjuk eszközölni a szavazatok öszszeszámlálását, amelynek eredményét nyilvánosan közzétesszük és közölni fogjuk külön minden egyes Bizottsági Tag Úrral is. A szavazás eredményeképpen az intéző bizottság nyomban meg fog alakulni és működését haladéktalanul megkezdi.

Nemzethii üdvözlettel

Sziiassy Béla Kórmencly-Ékes Lajos

a Közös Bizottság a Közös Bizottság

adm. elnöke. politikai elnöke.

Petrogalli Oszkár

a Központi Iroda igazgatója. gr ’£A körlevelekhez mellékelt szavazó lapok szövege a következő :

Szavazó lap

1. Kívánja e, hogy a Közös Bizottság a maga kebeléből egy intéző bizottságot küldjön ki, amelynek feladatát fogja képezni a Szövetkezett Ellenzéki Pártok kebeléhez tartozó pártok egységes összmüködését biztosítani, e célból a szükséges fegyelmet megteremteni és a pártok politikai működését irányítani?

Igen vagy nem?

2. Kiváűja-e, hogy a bizottság tagjai legyenek: a) a Szövetkezett E'lenzóki Pártok programjával megválasztott nemzetgyűlési képviselők és szenátorok és b) öt választott tag ?

Igen vagy nem?

B. A maga részéről az alábbi öt bizottsági tagra szavaz: Bittó Dénes, Wirth Gyula, Nagy Kálmán dr., Sziiassy Béla és Petrogalli Oszkár.

(Azok neveit, akiket a t. Bizottsági Tag Ur elfogad, kérjük aláhúzni; akiknek megválasztását nem kívánja, azoknak neveit kérjük kihúzni és helyükbe tessék beírni azok neveit, akiket a Bizottsági Tag Ur kivan )

Úgy a körleveleket, mint a szavazó lapokat »z egyes közős bizottsági tagok nemzetiségüknek megfelelően magyar, szlovák vagy német nyelven kapták meg.

A szavazatokat a beérkezésük után nyomban közölni fogjuk.

= A közös bizottság tagjainak nagyobb fele leszavazott már az intéző bizottság mellel 97 szavazatból 51 már beérkezett. Amint fentebb közöltük, a szlovenszkói é3 ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok intéző tizottsá-•«©■atosrsi Lap**»

g&iak megalakítása ügyében a közős bieett- * ság elnöksége szavazásra hívta föl a kisös j bizottság tagjait. A közös bizottság 97 rendes I tagja közül a mii napig 51 tag szavazata | futott be a Központi Irodához. Mini az ötvenegy szavazó az intéző bizottság mellett nigen"-nel szavazott. Az eddigi eredményből tehát jeggal következtethetünk arra, hogy a közös bizottság tagjainak túlnyomó nagy több- j sége hozzájárni a szövetkezett pártok egysé- ; ges fronját biztosító mozgalomhoz. Az eddig beérkezett szavazatok bsküldöi névszerint a következők: dr. Körmendy Ekés Lajos. dr. Jablouiezky János, dr. Fleiichmanu Gyula, Bobránsky János, dr. Grosschmied Géza, Idrányi Barna, Krtibich Károly, Péter Mihály,

P-árasak Ágoston, dr. Polák Gyula, Siilágyí Gyula, dr. Teschler Antal, Tost Barne, dr. Tvrdy Jenő, Böhm Radolf, Wirth Gyula keresztényszocialista pártiak), dr. Sziiassy Béla, Egry Ferenc, Ficza József, Füisy Kálmán, jj Szeat-Ivány József, Fodor Jenó, Hjvasty f László, ifj. Hlavicska János, Jaross Andor, j Kelemen Ferene, ifj. Koczor Gyula, Lukovich ) Ferenc, Nagy Sándor, Ö lös Zsigmoad, Telek A. Sándor, dr. Törköly József, Toruaijay Zoltán, .Vörös Ede (magyar kisgazda, íöídiaiyes és kisiparos pártiak), Nitsch Andor, Bugsch Sándor, Galgon-Jascbke Mihály, Irányi Ferene, Káüx Lajos, Móhr Gyula, Stróbl János, Varga Imre, dr. Wtisz Bála, Zaber Oszkár (szepesi ném«t pártiak), Novek Béla, Sichert Károly, dr. Sz< pesi Miksa, Tarján Ödön (magyar jogpártiak), dr. Korláth Eodre, Árky Ákos, (tuiziaszkóiak) és dr. Petrogalli Oszkár.

= A londoni konferencia vége. A londoni konferenciát szombaton befejezték. A német \ delegátusok elfogadták a franciák föltételeit és ! szombaton este aláírták az egyezséget, mely i szerint a Rnhr terület kiürítésére Harriot 1925. \ augusztus 15 ig kötelezte magát. Az egyez- . ség a következő pontokból áll: 1. Amnesztia, ! moly kiterjed minden letartóztatottra. Portörlés minden eljárásban, amennyiben a tett oka politikai. Kivételek csak az emberi élet elleni i merényletek, melyek hilállal végződtek. 2. A megszálló hatalmik átadják a német hatóságoknak mindazon folyamatban levő eljárásokat és azok végrehajtását is, melyek csak & vasút- és vámüzemmel, valamint zálogkezeléssal kapcsolatosán kerültek a katonai bíróság elé. 3. Biztosítása annak, hogy a német igazságszolgáltatás, különösen a birodalom biztonsága ellen irányuló büntettek üldözése tekintetében zavartalanul működhetik. A A kiutasítottak visszatérhetnek, szintúgy visszahelyezik hivatalaikba a kiutasított tisztviselőket, kivévé egyeseket, kikre vonatkozóan a német hatóságokkal tárgyalnak majd. A rajnai egyezményt ismét életbe léptetik és az országos közigazgatási hatóságokat vi.-szaheiyezik. 5. Megszüntetik a belső vámot s a megszállt és meg nem szállt terület közötti forgalomban az igazolványtéayszert. Visszaadják a vámkezelést, valamint a te és kiviteli szolgálat kezelését, visz- Bzaadják az állami erdőket és uradalmakat, végül pedig megszüntetik a francia és belga vasutigazgatást német területe». — A német nemzeti néppárt egy kommünikében állást foglalt a londoni konferencia ellen és határozottan ellenzi a Dawes javaslatot. Berlini hírek szerint, nem sok remény van arra, hogy a javaslat a birodalmi gyűlésen keresztül menjen, ami a birodalmi gyűlés feloszlatását vonja maga után.

Adófizetés.

A K. L. 96. számában „Városi adófizetők, vigyázat“ cím alatt leadott közlemény élénk visíhangot keltett az adózó közönségben, midőn számadatokkal bizonyítva látta azt a közismert, szomorú valóságot, hogy bizony a komáromi háztulajdonosok a házbérjövedelemből egy árva fillért sem mondhatnak a magukénak, mert elviszi azt a sokféle címen fizetett adó s karbantartási költség. Még nem is olyan régen, hány elaggott iparos, magára j maradt özvegy, vagy egy hosszú élet munkás: sága után néhány lakrésszel rendelkező ház j tulajdonosa éldegélt kis házacskájának jöveí delméböl. szerényen bár, de nyugodtan s fe- 1 dtzni tudta életfentartásáu kívül az adóját s i a ház karbantartási költségeit, amit ma, még ! az úgynevezett nagy háztulajdonos sem mond-18S4 amgaeatos 19.

■■■■ 1 11 ■ 1 1 1 ..............-—■'■■■■ 1

hit el magáréi, mert keserves kialéiasssal örül annak, ka a ház jövedelméből a napról-napi a súlyosabban jelentkesl adóterheket idézni tudja. Karbantartás? A legtöbbnél esak vágy, álom, ntópia, amire fedezet, ha egyeb

jövedelméből, megtakarg-itott filléreiből asm talál, a ház jövedelme n?» nyújt. Aki erről meggyőződni akar, tegyen egy sétát a váré« akár belső, akár kü bő részén a ha nyitott szemmel jár, sőt itt ott az udvarokba is betekint, oly elszomorító látványban lesz része, amely rögtön elveszi a kedvét attól, hogy a háziurak sorsára vágyjon.

A kérdéses közlemény minderre élénken rávilágít és több sérelemre ii rámutat, mely a háztulajdonosokat a szorosan vett törvényben gyökeredző terheken kirü*, illegálisan is sújtja. A cikkíró azonban nem ment a tévedésektől, amire az alábbiakban rámutatni kívánunk.

A vizáij megadóztatását ugyanis ma még az 1909. évi VI. t.-c. alapján jogszerűnek kell elfogadnunk, bár annak mólíánytalaasága, helytelensége kézsn fekvő. Olyan az, mintha az egyesületi, vagy mondjak a munkásbiztositó pénztár tagdíjainak péuzbeszedöjét az általa beszedett összeg nagysága, mint saját bevétele után adóval rónák meg. A vizdij besaadöje a háztulajdonos, s íme öt ezért a rákényszeritett közvetítőiért súlyos adóterhekkel rójják meg. Alapja eu^ek az a szerencsétlen városi szabályrendelet, mely a m tgistratas kényelemszeretetéből a vizdiiak beszedését uem közvetlenül a fogyasztói ól saját emberei által, hanem a háztulajdonos által eszközli. Nekünk ahhoz sohasem volt elegendő tisztviselőnk, alkalmazottunk, hogy azokkal köauyitsünk az adózó polgáron, haaem csak megterheljük vele. íme, az összfeisoulithatlanul tehetősebb Győr városi háitnlujdonos nem ismeri a vizdij adót, mert ennek vezetősége volt í-nnyi méltánylással a háziurak iránt, hogy szabályrendeletében a yizdijat a fogyasztótól közvetlenül rendeli el beszedni, vagy befizettetni, ami adóalapot nem képez. Nikiink is volt és van ma is olyan elég jól dotált alkalmazottunk, aki annak beszedésére utasítható lett volna. Úgy halljuk, a város több tucat szabályrendeletet módosítás alá vett. félő, hogy az adófizetők hátrányára, vájjon közte van-e a vizdijszabályrendelet azok előnyére?

A hivatkozott vezérpénzügyigazgatós&gi

1922. évi rendeletet látni módunkban nem volt, azt közelebbről cikkíró sem jelöli meg, arról hivatalos helyen meggyőződést szereznünk nem lehetett, megadóztatásunk ezeu részét tehát egyelőre tűrnünk keil. Bizalommal várjak azenbnn a Ház- és Telektulajdonosok elnökségének ismert agilitásától, hogy ha tényleg van ilyen rendelet, úgy annak érvényt is fog szerezni s a jogtalanul kirótt ezen adókat töröltetni fogja.

Cikkíró tehertételül állítja oda a „telekértékadót“ is, ami szerintünk tévedés. Ilyet szedni a város már 1923-ban sem volt jogosult, ennek fizetésére a ház és telektulajdonosok nem kötelezhetők. Ha a város mégis szedi, illetéktelenül teszi s ez méltán kihívja a telektulajdonosok legélesebb kritikáját.

A telekórtékadóról szóló szabályrendelet 5. §-a akként rendelkezik, hogy a telkek forgalmi értékét két évenkint kell megállapítani. Ezt a város annak idején megtenni elmulasztotta s így azzal lemondott arról a jogáról, hogy az 1930 ban megállapított érték után adót szedhessen. De hát hol is van ma már az az érték, amit annak idején, a háború utáni lázban, amikor a mutatkozó pénzbőség elhelyezést keresett s amikor a ház és telkek soha nem remélt keresletnek örvendtek, az ingatlanok elértek s melynek alapján az megállapítva lett. Ez az értékmegállapitás azonban, mely már akkor is igazságtalanul magasan vétetett vei, ma már messzire alul maradt az akkorinak. Ki vesz ma Komáromban telket ? Hol van itt érték, ahol minden eladó. Ma holnap koldus lesz az a ház és telektulajdonos, aki, mint a csiga kibúvik a házából és az elviselhetlen terhektől megszabadul. Ebben a béna, koldus városban kinek van pénze, hogy valamit vegyes? Boldogok vagynnk, ht kenyérre és burgonyára telik.

Cikkíró felvesz a kimutatásba ált. jövedelmi . pótadét is, ami már 1923. év elejétől nincs. Egyházi adóra megállapít 20%-ot, ami csak a rk. adózókra illik; e címen az evangélikusok 40 % ot fizetnek, míg a többi bitfelekezet becslés alapján veti ki az egyházi adót.