Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-08-12 / 97. szám
4. old* 1. «Komáromi Lapok» 1924. augusztus 12 hajó egyáltalában nem jöD. Komáromban kevés { utas akadt, az ntra ráfizetett volna a társulat; :: hát nem indították el a hajót. Ezt persze nm jól tették, mert amit hirdettek, azt be is kel- • lett volna tartani még veszteség árán is. Így aztán sokan majd nem mernek készülődni ■ ezentnl a kirándulásra, mert attól tartanak, hogy hiába indulnak ki a hajóállomásra, a kevés érdeklődés miatt az ut elmarad és úgy járnak, mint a dun&mocsi&k. — Aminek ninos gazdája, érdekes eset történt Dunamocso.n. A dunamocsi határban egy csalamádé táblában elrejtve egy hordó bort találtak, körülbelül ISO liter jóféle bort. A bort a fináncok orra elöl akarták vámmentesen elcsempészni, de valami megzavarhatta a csempészek munkáját és hamarosan a csalámádéba rejtették. A hordó bos most a köz ségházán várja, hogy a gazdája jalentkozzék, de hát az bizony nem jelentkezik, mert fél a büntetéstől. Az is lehet, hogy a radványi pincékből lopták el és a csalamádéig tudták csak elvinni azon az éjszaka a hordó bort. A tovább szállítását jobb időkre hagyván. Közben azonban a szemfüles csendőrök megtalálták a lopott holmit és a tovább szállításnak befellegzett. Ha tényleg lopásból ered, akkor a gazdája biztosan jelentkezni fog. — Balesetek. Máté Gergely 76 éves izsai lakos, kisgazda gabonát csépaltetett lóerővel hajtott járgány segítségévei. A járgány egy vasruddal volt összekötve a föld mélyedésébe szerelt lendítő kerékkel. A járgány által forgásba hozott vasrnd forgatta a lenditö kereket, mely viszont szíj segítségével hajtotta a csépelő szekrényt. A rúd és a lenditökerék tengelyének folytatása égy fejben van összekapcsolva. Ezen forgó vasrudat mely közvetlen a föld felett halad, baleset elkerülése végett be szokták takarni faköpönyeggel. Ezt Máté Gergely nem csináltatta meg és ez okozta szerencsétlenségét. Kiment a cséplőkhöz, hogy az asztag körül levő hulladékot össseháritsa. visszafelé menet a forgó vasfejen átakart lépni’ bő gatyája azonban beleakadt a vas fejbe, mely azt felcsavarta, Máté leesett, a v -sfej a lábát magával rántotta és a jobb lábaszárát és térdét összezúzta. Máté életét azon körülmény mentette me/, hogy lábszárának lágyrészeit a vastengeiy nem roncsolta össze ős igy a nagy ütőér és viszér épen maradt, mely- 1 nek következtében nem vérezhetatt el. Ha ez j nem igy történik, két perc alatt elvérzett volna. í Beszállították a komáromi közkórházba, ahol j jobb lábát térden felül amputálni kellett. A ] beteg állapota javult. — Hascsek Károly, ko máromi ácsiparos polgártársunk a volt Ziegler féle ház udvar felöli tetőzetét javította egy tár. sával a Városház-utcában. Mintegy bárom méter « magas létrán állva, egy gerendát akart elfü részelni. Közben a gerenda megcsúszott Hascsek báesi utána kapott, de elvesztvén egyensúlyát, a létráról a gerendával együtt leesett a főidre, ahol a vízvezeték elzárócsapját takaró vaslemez feküdt. Felső karja eltörött. Beszállították a közkórházba, ahol a törött kart gipszbe tették. A beteg egyébként jól érzi magát felkötött karral fennt jár. — Egy magyar fiú kalandos vállalkozása Amerikában. Rio de Janeiró különböző nyelvű lapja még Amerikában is nagy szenzációt keltő, rendkivül merész és kalandos vállalkozásról közöl hasábos tudósításokat. Két magyar és két német arra vállalkozott, hogy Rio de Jane írótól New Yorkig, a több ezer kilométeres utat, mely sok helyen kulturátlan vidéken vezet keresztül, lóháton teszik meg. A merész vállalko' zás tervezője és szervezője Karcag Lajos magyar zeneszerző, tagjai pedig Rolf llcse festő, Hans Bang szobrász, mindketten németek és Barta Simon, szloveuszkói származású 25 éves fiatalember, Wilheim Bála lévai kereskedő fia, aki kalandvágytól tüzelve, tavaly utazott ki Brazíliába. Barta Simon az expedíció titkára, mert a kalandos útnak kettős célja van. Elsősorban is a művészek tanulmányozni akarják útközben az Amazonásban lakó indiánoknál és Mexikó őslakóinál az őszénél, ősfestészetet és ősszobrászatot, szóval régi művészetüket. Ezenkívül pedig, mint izgatóan érdekes sportesemény ez az amerikaikak szemében. A társaság útját Routon tábornok jelölte ki s azt gon dolják, hogy félév alatt elvégzik az utazást, mely nem kevés veszedelmet rejt magában. E2»“ I MODERN MOZI KOMÁROM 7 ÉS 9 Érakor. I tiszti pavillon Előadások kezdete vasár- ás ünnepnap 5.7 ti S órakor 389 Kedden és Szerdán, aug. 12, és 13-án . O. Mentsétek meg lelkeinket! . . . A hajósiillyedés vészjele ü. könnyek szigete Német nagyfilm. Főszerepben: LYA DE PUTT1 és PAUL WEGENER. — A sajtó függetlensége és a hirdetések. Hirdetés és világbéke cimen nagyon érdekes cikket ir Edward Filene, a Londonban épen most ülésező világszövetség tárgyalásai alkalmából, az újsághirdetések nagy jelentőségéről. Megállapítja, hogy a reális hirdetési üzlet az újság független fejlődésének alapja, míg azok az újságok, melyek reális hirdetési üzletek hijával vaunak, idegen érdekek szolgálatába kell, hogy álljanak és igy gyakran antipacifist a törekvéseket kell elómozditaaiok. »Hogy a világ békében élhessen — mondja — olyan sajtóra vau szükségünk, amelyik szabad... Nines veszedelmesebb a világbékére, mint az olyan sajtó, melyet bizonyos érdekcsoportok ellenőriznek.“ A szabad és független sajtónak a szubvenciók pótlására valami más anyagi erőforrásra van szüksége és ezt adják meg a hirdetések. Azzal az ellenvetéssel szemben, hogy éppen a hirdetések állítják a sajtót egyoldalú kapitalista érdekek szolgálatába, megállapítja, hogy nagy hirdetések ugyan pillanatnyilag bafolyásolhatják egy lapnak politikáját, de nagy hirdetéseket tartósan csak magas példányszámmal lehet biztosítani, már pedig a magas példányszámot csak az olvasók bizalma hozhatja meg. Bizalom pedig csak azon lap iránt Iahst, amely halytálló vezércikkeivel és msgbizh&íó tudósításaival szolgálja az olvasót. A hirdetésekből élő újság függetlenebb, mint az, amelyet egyes gasdag emborek, vagy csoportok tartanak fenn. Mert a hirdetésekből befolyó jövedelem szélesebb és demokratikusabb körökből fakad, amelyek nem követelik meg a laptól vatomely különleges érdek szolgálatát. — Tragikus hazatérés a nyaralásból. Párisi lapokban olvassuk az alanti tragikus napihirt: Roche, egy szingaléziai ezred alhadnagya Marseille felé utazván családjával, Toulon bözsiében, négyéves fiacskája kiesett a nyitott ablakon. A hirtelen eszméletét vesztett anya a második fiacskájával, egy hathónapos csecsemővel az ölében, utánaugrott s amidőn mindez egy pillanat alatt lejátszódott, a megrémült apa feltépte a kocsi ajtaját s a robogó vonatból utánuk dobta magát. Mire a kocsi utasai magukhoz térve, vészfókkel megállították a vonatot, a 4 éves fiacskát koponyarepedéssel holtan, az anyát súlyosan sebesülve, vérző halántékkal és az apát súlyos lábíöréssel találták a sínpárok mellett. A csecsemőnek semmi baja sem történt s mintha misem történt volna, szopogatta ujjacskáit. A tragikus sorsú család az asszony szüleinél volt sz badságon s épen hazatérőben voltak a gyarmatokra. Sajtó alatt van ég még e hónapban megjelenik dr. Horváth Cézár: „1 UÉÉ Étiül Fliaiií a középiskolák I. oszt. számára irt és engedélyezett tankönyve. Kiadja Spitzer Sándor könyvkiadóhiv&tala Komárom, Nádor-utca 29. — A cárság, mint felszabadító. Az a 1 fölhívás, amit a muszka csapatok terjesztettek, \ mikor a monachia határát átlépték, sok emberre j hozott szerencsétlenséget. Akinél ilyet találtak, ! börtönbe jutott. De a csehek között kézrőlkézre járt Az érdekes okmány igy szól : Ausztria Magyarország népei I Mikor az orosz seregek élén átléptem határotokat, a nagy orosz cár nevében értesitlek benneteket, hogy Oroszország, mely már sokszor ontotta vérét azért, hogy más népeket az idegen uralom alól felszabadítson, nem akar mást, mint jogot és igazságot. Nektek, Ausztria népei, most a szabadságot és nemzeti vágyaitok teljesülését hozza. Az osztrák-magyar kormány köztetek mindig C3ak gyűlöletet és viszályt szított, mert uralma a ti szerencsétlenségeteken alapszik. Oroszország ellenben arra törekszik, hogy mindnyájan fejlődjetek; ősi örökségét: nyelvét, vallását védelmezze, mindégyitek békében éljen testvéreivel. Bízva benne, hogy összes erőtökkel e cél felé törekszetek, arra szólítalak fel banneteket, fogadjátok az orosz katonákat mint hű szövetséges társakat és a ti legjobb ideáljaitok harcosait. Nikolajevies főparancsnok. „Intézeti felszerelést“ legjobban és legolcsóbban vásárolhat ■HLí ■__J MUm MZIá XX JL divatáruházában, Nádor-utca 16- Koronabankkal szemben. ywwuvyuwyywüywüvüwüwwwywu — Elismert; elsőrendű gyirbutnyu Aruk. — Fiú ing galléros és 2 gallérral. Leányka ing és nadrág Fekete trikó alsónadrág Zsebkendő 1.80—2 K-ig Frottírtörölköző 12—20 K-ig Patent harisnya 6—10-K-ig Patent flór harisnya 10—14 K-ig Kötött leányka kabát Lüster és előtt kötény Utazókosár és börönd Haj és ruhakefe, fésűk Reggeli cipő. Továbbá dús választék női és férfi fehérnemű, selyem csikós ing, kombiné 40—50 K-ig, legújabb nyakkendők 5-60 K-ig, selyem és gyapjú mellény; női harisnya pamut 5, flór 18, selyem flór 27, selyem 19 50 K, férfi sokni 3 K-tól, férfi harisnya 20 K-tól, autó fátyol, Jumper pamut, valódi szegedi papucs stb. — Gyári larakat gyermekkooelUban. — ÜGYELJEN A PONTOS CÍMRE ! — wvwwwwwwwvwvwv MŰVÉSZET. (Kukán Ödön) festőművész földiák budapesti nagy sikereiről írnak a lapok, Kukáu Ödön, dr. Kukán Béla érsekujvári ügyvéd fivére, A művészi pályára lépett és több időt töltött Tatabányán és mint Várady Lajoä akkor ottani, most szőnyi ref. lelkész vendége, különösen a bányászóletet tanulmányozta és legszebb sikereit éppen bányász képeivel érle el. Kukán Ödön a mai kornak legkifejezőbb művésze. Témája a dolgozó, szenvedő ember, a munkás: a XX. század hérosza. Elénk varázsolja a szénbányában dolgozó embert, majd a beomló tárnába rekedt kis csapat élet-halál küzdelmét. A feszülő izmok, az akció mestere. Bámulatos formakészsége a legnehezebb föladatok megoldására ösztönzi. Az emberi lélek festői ábrázolásában egyedül áll. Ez éppen úgy vonatkozik a cselekvő alakjainak felejthetetlen mimikájára, mint intim arcképeire. Halhatatlan mesterének, Benczúr Gyű áuak hatását főként ez utóbbi dolgaiban érezhetjük, úgyszintén reális plasztikával meg
