Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-01 / 79. szám

79 ssÉm. 4*fi?vanft«S^k MaSfani' ^•jnsrrnr*- —■» " ~~ '' Keddi 1924» juiius I» • i T-711 1 .1. [ lummmmu. £í|8i»iáal ír aMÓMMtorík értékbe» s ,l Stetyt*» és vidékre s**»»«al ®íéíkMiáé«cal: 1 Wsw äre» SO K, féíévre 40 if» cegjeáérre 28 E. j Külföld»« 160 Ki. Egyes «sást ára 1 80 fUISr. j qggnBBgBggggaBMaMgaBaga b—1 ■ ■ i TMb— Szomorú aratás. Komárom, — június 29. ( Péter és Pál ünnepe a magyar gaz- i dának is évszázados ünnepe, aki ezen a napon kimegy a határba és az aranyka­lásszal ékes rónaságon széttekintve, hálát ad Istenének, mielőtt kaszáját a vetésbe vágná. Péter és Pál a magyar föld, a magyar síkság ünnepnapja, az aratás j kezdete. Szomorú látványban van ma része a j környékbeli gazdának, aki pusztulást és ] vizet lát, amerre csak a szeme ellát. Az j egész Csallóköz és Csilizköz, a Duna- s mente sokat szenvedett az idén a vizek :. erejétől, amelyek egész munkáját tették : semmivé egyes helyeken a gazdának. Az ! idei csapadékos tavasz, mely záporaival, 1 jegeivel, felhőszakadásaival talán egy köz- t séget sem kiméit meg pusztításaitól, rajta ■ hagyta bélyegét a gazda termésén. Mit tegyen, ha hiába hullott a verej- I téke ezen az éven át? Bele kell nyugodni \ a változhatatlanba és erőt gyűjteni az új \ munkára. Ámde ilyenkor ott, ahol kimu- 1 tathatőlag elemi csapások okozták a kárt, j a községek elöljáróságai indítsák meg( a ; mozgalmat a földadó és járulékai és a j jövedelemadó elengedése iránt. Ne várja- ! nak arra, amig az adóügyi közegek teszik i meg a szükséges lépéseket, hanem saját j jól fölfogott érdekében maga a község j intézkedjék. Tehát az egyes községek ta- j nácsai és képviselőtestületei foglalkozzanak j ezzel a kérdéssel és állapítsák meg a j károkat. A legszomorubban érinti ez a rossz í esztendő a kisembert, akinek egy-két holdja | került viz alá, vagy azt az aratót, akinek aratórésze nem fogja biztosítani a téli j kenyeret. Az idén súlyos tél elé tekint \ Csallóköz népe és már most felvetjük a j kérdést, hogy a kormánynak sürgősen ! gondoskodnia kellene vetőmag kölcsönről, i a munkásnép számára pedig állami mun- ' káról, mert az idei nyár nem termett í kenyeret számunkra. Gondok, súlyos gon­dok ezek, de ha kezeinket ölbe tesszük, nem oldjuk meg azokat. Tenni kell annak, akinek ez a kötelessége. A járási és megyei bizottságok feladata, hogy ezt a kérdést napirenden tartsák az egész esztendőben. Mert ha nem védik meg a népet az ín­ségtől, akkor az Ínség rossz tanácsokat adhat a népnek. Ezektől kell mindenkép­pen óvakodnunk, első sorban az államnak, mert ennek a kötelessége. Az illetőségi frontról. (Dérer dr. volt miniszter is készít törvényjavaslatot) Ismeretes, hogy Dérer dr. volt miniszter ál­lásfoglalása a legfelsőbb közigazgatási bíróság illetőségi ágyben hozott határozatáról a leg-ALAPÍTOTTA: TUBA JÄNOS. ; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAftAMYAY JÓZSEF dr. szélesebb körben keltett feltűnést. A volt mi­niszter megjegyzései és hozzászólása ehhez a döntéshez egy szlovák jogügyi lapban jelentek meg és a Komáromi L*pok volt az első, amely ezt magyarul egész terjedelmében leközölte. Aaiint értesülünk, Dérer miniszter tovább ment és egy törvényjavaslatot készít elő. Az állampolgárság kérdése a csehszlovák belpolitikái élet homlokterébe nyomult, külö­nösen azóta, hogy a munkáspártok — és pedig elsősorban a kommunista párt és a magyar szociáldemokrata párt — napirendre tűzték az állampolgárság és illetőség kérdését és minden erejükkel annak megoldása érdekében küzdenek. A parlamenti akciót a kommunista párt kezdette meg, amely dr. Gáti József ungvári képviselő utján törvényjavaslatot készíttetett elő, amalyét annak idejön, a kérdés fontossá­gának megfelelően ismertettünk. A szöv. ellenzéki pártok, melyek önálló akcióra gondoltak, Gáti törvényjavaslatának benyújtása áfán csatlakoztak a kommunisták törvényjavaslatához, mart ilyenmódon is de­monstrálni akarták országvilág előtt, hogy az állampolgárság kérdésében Szloveaszkó és Ru­­szinszkó őslakossága, nemzetiségre és párt­állásra való tekintet nélkül egységes fronton áll. Ehhez az egységes fronthoz csatlakoztak a községi képviselőtestületekben az exklusiv cseh pártok képviselői is, ami annál örvende­­tesebb jelenség, mert a lakosság egységes vé­leményének mcgoyilvánn!ása bizonyára gon­dolkodóba ejti a kormányköröket, melyeknek végre is be kell látniok, uogy százezrek ex?sz­­teneiája nem lehet játéklapda a közigazgatási hatóságok kezében. Sikerüli teljesen megbízható helyről olyan értesülést szereznünk, hogy a sokat vajúdó kérdésben nagyjelentőségű fordulat előtt állunk. A fordulatot a sziovenszkói szociálisba pártok körében megindult újabb mozgalom idézte elő, melynek kimondott célja a szocia­lista pártok egységének megteremtése. A magyar szociáldemokrata párt az egy­ség piattformjának első pontjául az állampol­gársági kérdés rendezését állította oda. A má­sodik Internationale executiv bizottságának junius 5 én Bécsban tartott gyűlésén Czech dr. utján a magyar szociáldemokrata párt az ál­lampolgárság ügyét ez elé a nemzetközi fórum elé vitte. Ilyen körülmények között a koalíció legerősebb pártjában, a csehszlovák szociál­demokrata pártban az a nézet kerekedett fe­lül, hogy elérkezett az ideje az állampolgár­­sági kérdés törvényhozás utján való megoldá­sának. Információnk szerint a törvényjavaslatot Dérer volt miniszter készíti elő, akinek a köz­­igazgatási bíróság ismert döntése alkalmából történt állásfoglalása általános feltűnést keltett. A javaslat kompromisszumos megoldási kísér­let lesz, amely modHs vivendit nyújtana a mostani jogtalanok tízezreinek. Asajtótörvény végrehajtása. Azt hisszük, hogy nemcsak minket szer­kesztőket, újságírókat, hanem á nagyközönséget is érdekli az uj sajtótörvény végrehajtása. Az igazságügyminiszterium a sajtótörvény életbeléptetésével kapcsolatban rendeletet inté­zett az államügyészségekhez, amelyben a tör­vény alkalmazásának módozatairól ad tájékoz­tatást. A rendelet többek közt a következőket tartalmazza : A minisztérium szükségesnek tartja az államügyészségek figyelmeztetését arra nézve, mikép a kormány teljes határozottsággal eluta-Sxerke«xt5ség és kiadóhivatal: Nádor-u. 20», hová úgy a lap izellemi részét illető közlemények, mív í a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldan«?*^ Kéziratokat nem adunk vissza. Rmlnik tonkin! time In#! isötörtskiB és iientijti sitja azt a vádat, mintha a sajtódeliktnmoknak az esküdtbiráskodás hatásköréből való kivéte­lével a nyilvános kritika megbénítását akarta volaa elérni. Evégból szükséges, hogy a köz­vádló minden alkalommal komolyan megvizs­gálja, vájjon a cikkben foglalt állítások nem-e ópp azt célozzák, hogy hivatalos helyről azok alaptalansága megcáfoltassók és ép ezért a bűnvádi eljárás lehetőleg csak akkor indíttassák meg, ha az államügyészség arról győződik meg, hogy a cél hivatalos helyesbítés utján ßl nem érhető, vagy ha az illető lap ennek dacára sértő, vagy rágalmazó állításait tovább folytatja. Oly esetekben, mikor közhivatalok, vagy azok tagjai ellen emelnek vádakat, vagy használnak sértő, kicsinylő, vagy gúnyos kifejezéseket, nem volna helyénvaló, ha az államügyészség az esküdtszéki eljárás kikerülése céljából szak­­biróság előtt követelné a bűncselekmény üldö­zését. Ami az elkobzási eljárást illeti, szigorúan kerülni kell, — tekintettel arra, hogy az alap­talan rágalmak üldözése törvényesen lehetsé­ges — mindín oly tevékenységet, mely az igazság megfojtására irányulna és ezáltal oly személyeket részesítene védelemben, akik a nyilvános támadásra joggal rászolgáltak. Egyet­len törvényes rendelkezést sem szabad arra felhasználni, hogy általa a közhivatali tevé­kenység nyilvános kritikája megakadályozta«­­sék. A sajtótermék átnézésével megbízott té­nyezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy gyakran a büntető határokon túllépő kritiká­nak is halya van a köz érdekében, kivéve, ha a bírói tevékenység jogtalan kritizálását tar­talmazná, melyet minden körülmények közt meg kell védelmezni. Nem engedhető meg, hogy a 1 örvény rendelkezéseit bármely esetben a közhatósági tevékenység kritikájának korlátozására hasz­nálják fel és az a közeg, aki ezt elkövetné, szigorú felelősségrevonásban fog részesülni. A rendelet hangsúlyozza, hogy az állom­­ügyészségnek bűncselekmények kinyomozásá< nál a sajtó közléseit figyelembe vegyék s oly cikkeknek, melyekben valamely közhivat&lnok ellen vádakat emelnek, különös figyelmet tu­lajdonítsanak. Nem szabad a hatóságoknak, a sajtónak a nyilvános életben betöltött felada­táról és arról a bizalomról megfeledkezniük, amellyel széles néprétegek a sajtó iránt visel­tetnek. Ily cikkek közlése a tömegekben nem­csak bizalmatlanság felkeltésére alkalmas & nyilvános hatóságokkal szemben, de gyakran azt a hitet is kelti, hogy a vádhatóságok nem eléggé pártatlanok és igazságosak. Ezért a sajtótermékeket átnéző közegek minden ily esetben, ha csak a vád komolyta­lansága nem szembetűnő, kötelesek a eikk tartalmáról a vádhatóságot értesíteni, a sajtó­termék — mint forrás — megjelölésével ős azzal, hogy a vádhatóság a szükséges infor­mációk beszerzése után, vagy a bűnös tiszt­viselő, vagy a rágalmazó hírszerző ellen az eljárást indítsa meg. Az igazságügyminisztérinm elvárja, hogy az államügyészségek törekedni fognak a tör­vény korlátain belül a korrupciótól a tisztvi­selői kart minél hatásosabban megtisztítani, másrészt alaptalan vádaskodásokkal szemben nekik védelmet nyújtani. Valódi angol Val. file, klöpp­­lizett csipke, mosó és selyem Tüll. Hímzések, ruhacsattok dús válasz­tékban kaphatók ELBERT divat­­áruházában Komárom, Nádorutca 19. sz. (Koronabankkal szemben,)

Next

/
Thumbnails
Contents