Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-31 / 14. szám
8. oldf-1. «Komáromi Lapot« 1924 január 31. fizetési meghagyásokat, amelyeket azonnal régre is hajtatnak. E’.en végrehajtás alkalmával bizalmasan tudtára adják a megszeppent végrehajtást szenvedőnek, hogy ha Vollay ée Pokorny tanfelügyelő arak tanácsát veszik igénybe s ha a községi választáskor szavázainkkal a kormánypártokat támogatják, ezen esetben forgalmi adójuk enyhittetni fog. A kormány ezen kétségbe esett kapkodásai a kívánt célt el nem érik s csak arra alkalmasak, hogy a választókat vérig keserítsék s hogy kézzelfoghatóan győzzék meg őket a szövetkezett ellenzéki pártok még elszáatabb támogatásának szükséges voltáról. Miután ezen törvénybe ütköző bűnös üzelmek a megejtendő községi választás tisztaságát és szabadságát durva módon sértik és alkalmasak arra, hogy d mokratikus kulturállamunk tekintélyére — különösen külföldön — árnyékot vessenek, az Egyesült Ellenzéki Pártok Központi Irodája a törvény alapján a megtorló intézkedéseket már megtette s ezen üzelmek a nemzetgyűlés előtt már a napokban I interpelláció tárgyát is fogják képezni. 1924 február 8-án vasárnap d. n. öt órai kezdettel szabadoktatási előadás a kultúrpalotában, amikor AIXINGER LÁSZLÓ dr. a pozsonyi Híradó szerkesztője AZ ÚJSÁGÍRÁS elmen tart előadást. Ezenkívül zene és énekszámok. Belépődíj nincs, csak önkéntes adományokat kér a Jókai Egyesület. Aváros háztartása és az állam Komárom, —jan. 31. Már igen sok alkalommal kifejtettük véleményünket a városi háztartásnak teljes állami gyámság alá juttatásáról, amely végeredményében a város pénzügyeinek teljes összekuszálására vezet és a pénztár fizetőképességét is aláássa. Ennek egy újabb fázisához értünk most el. A pénzű ryigazgatóság elrendelte, hogy 1924 januártól kezdve nemcsak az állami és községi adókat kell az állami adóhivatalnál befizetni, hanem a vízfogyasztási dijakat is, a csatornadijat, a házbérfiilérrel egyetemben. Tehát most már mind n bevétele a városnak az állam kasszájába vándorol, mint mondják: átmeneti időre. Ez a veszedelmes éppen: az átmeneti idő. Tudniillik ezt úgy tessék érteni, hogy a befolyt városi természetű adópénzek és dijak, járulékok igen sokáig mennek át rendelkezési helyükre, a város kasszájába. A városi háztartás tehát teljesen megbénul, mert az adóleszámolásra állam és község között hosszú idők múlva kerül a sor, az állam csak százalékos jutalékokat ad a városnak előlegül a leszámolásig, amely rendesen és nagyokat késik. Sőt ezek az előlegül adott jutalékok százaléka sincsen megállapítva biztos időre, hanem ingadozik, sőt a jutalék folyósítása egyszerűen meg is szüoik. Nagyon természetes, hogy ennek következményei a város háztartásában sajnosán jelentkezni fognak. Először is a város költségvetését kellő adatok hiányában összeállítani nem képes, a költségvetés tehát ingadozóvá lesz és a háztartásnak nem fog szilárd alapul szolgálni. Ez óriási és helyrehozhatatlan hiba. Másodszor: a város háztartási pénztára állandóan fizetési zavarokkal fog küzdeni, a hitelezők perelni fo* jás a várost és így uj&bb megoldatlan kiadásai keletkeznek a miatt, hogy saját jövedelmi forrásával, adójával, rendes bevételeivel nem rendelkezik. Ez az állami gyámkodás elviselhetetlen helyzetet teremt a városi administrációbzn, amely előbb utóbb, de bizonyosan zátonyra jut. Most a város háztartásának nincsen más jövedelmi forrás», mint az ingatlanok bérjövedelme, a vigalmi adó és az ebadó s a bizonyítványok kiállítási dijai. Tessék ebből fentartani egy költséges hivatali apparátust, fizetni a munkásokat és a tetemes áo'ogi kiadásokat, melyek a gazdasággal kapcsolatosak. A város legfőbb jöv«-del niforrása az egymillió körül mozgó pótsdó. Az, hogy a négy : adóévnegyedben ez az összeg rendesen befolyt, kiegyensúlyozta a háztartás szükségleteit. Most ; azonban ez a jövedelnm nem a rendes idő- 1 közökben és főleg nem teljes összegében folyik s be. A leszámolásig mindig fennmarad valami jj igen jelentékeny összeg, a leszámolás azonban, f sajoo3, nincsen időhöz kötve, az emberektől ; függ, nem pedig szabályoktól és iatézmények- : tői. így a legnagyobb aggodalommal szemlél- j jük, hogy az állam a városi üzemek bevételeit í is kisajátítja és lefoglalja, mert azoknak adó j jellegük van. Est nyomon fogja követni erre jj az analógiára a gázmű jövedelmeinek lefogla- ; lása is és ekkor felm-riil a kérdés: miért is van tuiajdonkép község, vagy város, ha az [ állam minden háztartási önállóságát és gazda- ; sági tevékenységét gyámság alá hel.ezi. Ily \ körülmények közt a centralizmus törölj a el & j városi és községi autonómnak csúfolt szerve- 1 zetek utolsó jogát is, a bevételeik felett való i szabad rendelkezést is. Egy nagy község lesz I igy az egész állam, ahol a lakosok mo-t csak ; osztályozva vannak, később pedig egyszerű ■ számokká változnak. Bail Bála kumaro Kamaroiao 1924. febr. 5 én a Kultúrpalotában. Bartók Béla n«va bizonyára nem ismeretlen hangverseny közönségünk előtt. Hírneves zongoraművész ó és a mod-irn zenekö tők legjelesebbje. Hangversenysorozataink alkalmával találkoztunk már elsőrangú hegedűsökkel, énekesekkel, köztük nem egy európai hírű mű vésszel (Hubay, Sándor Erzsi, Svardström, Waldbauer quarteti) de velük egy nívójú zongoraművészt nem igen hallottnak még. Most a Jókai egyesület vezetőségének sikerült Bartók ; Bélát a budapesti zenei főiskola zongorataná j rát egy hangversenyre megnyerni, aki szuverén I dologi készültsége, pompás trillái, végtelenül , gazdag színskálája billentése, éles ritmusérzéke, I mélységos belső kultúrája révén világvonatkoj zásban is egyike a legnagyszerűbb zongora- i művészeknek. A zeneköltők között pedig forradalmár : (miként a magyar költészetben Ady és követői). ; A mai, gyökeresen újat teremtó zeneszerző ■ iránynak ö a legillnsztrisabb képviselője s egyúttal az nj kontrapunktika és hangnem használat legelső eredeti mestere. Különösen felhívjak a közönség figyelmét e nagyszerű zenei eseményre. Jegyek a Spitzerféle könyvesboltban már válthatók 5—20 K árban. A hangversenyterem jól fűtve lesz. Itt közöljük a Jókai Egyesület által a Bartók hangversenyre szétkű'dendö meghívók í szövegét. A meghívó közli a hangverseny szenzáció számba menő rendkívül gazdag, változa, tos művészi műsorát is, amely igy hangzik: Értesítés. A Komáromi Jókai Egyesület 1924. évi ’ február hó 5 én, kedden eíte 8 órakor rondazi ; a kultúrpalota nagytermében Bartók Béla budapesti zeneművészeti föhnola tanára, zongoraművész és zeneszerző hangversenyét, melyre az egyesület t. tagjait és a zeneművészet mins den barátját meghívja az elnökség. Műsor. I. a) Scarlatti; 3 egytételes szonáta, b) Bartók: 15 magyar parasztdalokból T—15 (régi táncdalok). It. a) Beethoven: Szonáta op. 10. No. 2. (F-dur) Allegro — Allegretto — Presto. b)Dübussy: „Pour le piano“ — Prelude — Sarabande — Toccata. 1 Szünet. IIH. a) Brahms: Rapszódia (h-moll). b) Chopin: Nocturne (cis moll), i c) Bartók : Szonatina. d) Bartók: A gyermekeknek. Ill—IV. füzet 1« -17—8—18-28—38— 40-41 IT. Bartók: a) Medvetánc, b) Románnépi táncok, e) Este a székelyeknél, d) I. Román tánc. Helyárak : I—V. sor 20 K, VI-XIV. sor 15 K, többi sor 10 K. állóhely 6 K. Jegyek Spitzer Sándor könyvkereskedésében kaphatók; ugyanide kérjük a vidékiek elszállásolási igényét b-jelenteni. Egyes számok alatt & terem zárva. A terem fűtve. — Ruhatár. — Előadás a kultúrpalotában. Említettük már, hogy felette érdekes előadás lesz február 3-án vasárnap d. u. 5 órai kezdettel a kultúrpalota nagytermében, amikor a pozsonyi Híradó szerkesztője dr. Aixinger László tart érdekfeszitő előadást Az újságírás címen az újságírás titkairól. Minden újságolvasó embernek okvetlen meg kell hallgatni ezt az előadást, amely sok sok érdekes dolgot tár fel a hallgatóság elé. A mindenkit érdeklő és lebilincselő előadást melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ezenkívül lesz még kisérő szám is: zene, ének és szavalat. Belépődíj nincs, csak tetszés szerinti adományokat kér a költségek fedezésére a Jókai Egyesület — Kinevezés. Megró Bélát, a nagytspolcsányi cukorgyár föiutézőjét a szerencsi nyers- és finomitó cukorgyár igazgatójává nevezték ki. A régi Magyarország e legnagyobb cukorgyárának élére Negró Bélával kiváló szakképzettségű vezető kerül. — Előintézkedések a tavaszi áradások ellen. Az alsó-csallóközi és csilizközi ármentesitö társulat a tavaszi áradások esetére megtette a szükséges elöiutézkedéseket, név z lesen kiegészítette védanyag készletét, töltéseit és zsilip út alapos vizsgálat alá vette, elkószitette az egész műszaki személyzet árvédelmi beosztását, gát- ős csatorn&öreit, valamint védcsapatait teendőikre kioktatta. A szivattyutnlepeknél, melyekhez a szükséges szén, nyersolaj stb. már legnagyobb részben ki van szállítva, az nj gépészek elfoglalták állomáshelyeiket s azokat mind üzemképas állapot b& helyezték. A pozsonyi zupán, mint illetékes hatóság, beosztotta a társulathoz az árvédekazés esetén szükséges közigazgatási tisztviselőket s a járási főnökök is felkérettek az ártérbe tartozó 72 község közerő kimutatásának beküldésére. Es idő szerint a társalat védvonala mentén a Dunán csak jelentéktelen jégzajlás van, míg a Vág- és Kisduaán áll a jég. A komáromi magas kőzépvizállást az okozza, hogy Dnuaralváuytól ief-lé a Duna be van fagyva n igy a jégréteg a viz szabad lefolyását akadályozza. — Nőegyleti teaestéi/. Február 2 án tartja a Komáromi Jótékony Nöegylet a régi jó hirí névnek Örvendő és szokásos teaestéiyéi tánc; cal egybekötve a Kultúrpalota termeiben. Kéri l a rendezőség mindazokat, akik t; védésből nem kaptak volna meghívót és arra igényt tartanak, forduljanak az egyesület titkárához Városháza földszint 11. sz. Ugyancsak felkéri a rendezőjj eég mindazokat, akik a te.iestéiyre étel vagy í itainemüt felajánlottak, hogy azt szombaton l február 2 án d. e. 10—1 óráig a Kultúrpalota ; képtár szobába küldeni szíveskedjék. — Angyalok kellettek az Istennek. Magí rendítő csapás látogatta mag Biró Ölön föl• diókat, Keszegfalva népszerű jegyzőjét és kedves nejét. A halál kérlt 1 íetetlen kaszása látogatott el hozzájuk és a telhetetlen moloch nem elégedett meg egv kis ártatlan lélekkel, hanem két kis gyermeket ragadott el egymás után. í Még tavaly ikergyermekekkel áldotta meg hif zasságukat az Ur, egy leáuykával és egy tinea( kával. De a boldog szülök öröme nem sokáig tartott, mrl mint igaz őszinte részvéttel halljuk, a napokban miud a kettőt magához szőlitotta az Ur. Eöször a kis Lsjoska, majd a kis Magduska ártatlan lelke szállt föl az Kg angyalai közé, mérhetetlen fájdalmat és gyászt hagyván itt szüleiknek, akik egész boldogságokat, a szamefényüket veszítették el. A kis Lajoskát január 25 én, a kis Migduskát 30-án temették el az egész község osztatlan részvétele mellett. A lesújtott szülők iránt általános részvét nyilvánult meg messze vidéken.
