Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-19 / 9. szám

S. óidul.

1S2-4 január 19

eshet egy országban, ahol hanyag a rendőrség és hossza életű egy tudós. Én ezt mind hiszem. í Nem Fiammsrioanak hiszem el, de magokat a : dolgokat már készséggel. E?y emberi fejlődés* ben, ami mindenféle ismereteknek még annyivá 1 az elején vr.n, hogy azt sem tudja egészen 1 pontosan, miféle szellemidézéseket rendez or- \ ganizmusában a pajzsmirigy . .. hiszek én min- f den tepsitedön k, ha mászni tud. És miért ne \ tudna mászni, amikor mozdulatlanul is tud ? feküdni ? Az egyik olyau csoda, mint a másik, j főként, ha gyerekkezekkel hasztalan rángatjuk j róla a leplet 8 mindenképpen tovább nem tart ; az egész három napnál.

— Haas Otto, a hires grafológus, — mint megírtak — megkezdte szlovenszkói turnéját, ; melynek során szombaton érkezik Komáromba, ahoi este 8 órai kezdettel a Horváth féle ét- ; teremben tartja egyetlen előadását. A kiváló \ irá8elemző Érsekújváron ztjos sikert aratott, ; ami főként abban nyilvánult meg, hogy a fő- l gimnáziumban, a Flaenger intézetben, a zsidóiakolábau és a nyilvánosság előtt tartott előadások után tömegesen keresték fel megbízásokkal. Az előadás után Haas Ottó elfogad írásokat bírálat és elemzés cé'jáhól.

— Felhívjuk t. Olvasóink szives figye'mét & Frank gyárnak mai számunkhoz csatolt színes mellékletére.

— A Karenin Anna a bécsi Volksoperben. Hubay Jen6 dalmüvét Bécsben a Volksopar mutatja be a jövő szezonban. A Volksoper két igazgatója végignézte a Karenin Anna vasár napi előadását, amelyen Medek Anna énekelte újra a címszerepet.

— Panasz könyv. (4 gutái vicinális) Egy idő óta mind gyakrabban és gyakrabban előfordul, hogy a vasúti vezetőség a komárom— érsekujvári és a komárom — gúlái v&euton, kizárólag III. osztályú kocsikat járat. Igen szép dolog elvben a demokráda, de az talán mégsem tartozik hozzá szükségképon, bogy tyúkok és lúd k között utazzunk, mikor az ember hajlandó megfizetni az amúgy is tulmagas fuvarnak dupláját, csak azért, hogy tiszta ruháját & különféle kosarak és batyui között be ne szennyezze és ne legyen kénytebn a városban — a batyukkal való érintkezés folytán — bepelyhezett felöltőben megjelenni. A t mondják, gáztöltés céljából viszik el a kocsikat Újvárba, mert ilyen készülék k csak ott vau nak. Nem tud m, így vaa-e a dolog? De ha igy van, tehet ezen másként is segíteni a ko esik kicserélésével. Előbb hozzák el a már gázzal felszerelt kocsit s azután vigyék el szt, amelyiknek gáza kifogyott. Azelőtt ilyen sohasem fordult elő, mégis volt mindig kivilágított kocsi. Kérjük a különben előzékeny vasúti fő’ nők urat, szíveskedjék ezen a bajon egiteni. Talán nem méltánytalan kérés azon közönségtől, amely ezen vonalakat utánjárásával és hozzájárulásával létesíteni segített. Egy utas.

— Modern Mozi vasárnap, jan 20 án uj meglepetést tartogat Komárom közönségének, Műsorra jön a legjobb amerikai filmregisseur Griffith csodás alkotása: A két árva (A nagy iorradalom gyermekei), mely a közel múltban Budapest inozikedveiő népét is lázba hozta. A francia forradalom lűzcsóvás légkörébe kontrasztul illesztett romantikus, megható mese bámulatos egyszerűséggel sodorja le a világégés pernyéit. A két árva kislány szerepeit megkapó közvetlenséggel játszák a testvérpár filmstaiok : Lilián és DorotheGish, kiknek mesteri ala kitását a vasárnapi első rész után kedden és szerdán, január 22, és 23 áu a fílmkoiosszus második epochában is alkalma nyiiik városunk műpártoló közönségének ismételten megcsodálni. Nem túlzás, ha hangoztatjuk, hogy A két árva szinrahozása: kulturasemény.

— Gyógyítás Röntgensugarakkal. Több, eddig csak operativ módon, vagy teljesen gyógyíthatatlannak tartott betegségnél ma már Röntgen-sugarakkal kitűnő eredményt érnek el. A Röntgen-sugarak hatása abbau rejlik, hogy általak a beteg sejtek tönkremennek, legyenek azok a bőrön vagy akár a test belsejében. Eme gyógyító besugárzásokat már évek óta több gyógyíthatatlannak tartott betegségnél kitűnő eredménnyel alkalmazzák. így az évekig nedvezö és viszkető bőrgyulladásoknál, ezcémáknál, kifttéseknéi, haj- és szakállb8tegségeknél, bőrfekélyeknél, mindenféle mirigydaganatoknál is. Legújabban a modern Röntgen-gépekkel oly erős

»i£o&ái-omi Littpük«

sugarakat sikerült előállítani, amelyek a test mélyében levő daganatokat, rákekat is képesek tönkretenni és tzáltal gyógyítani. A bratislavai Grand Szanatórium szakorvos vezetése alatt álló és a legmodernebb gépekkel felszerelt Röntgen intézete az említett bajok gyógyítása terén kiváló eredménnyel működik és nemcsak bennlakó, de bejáró betegeket is fogad.

— A legrosszabb könyv díjazása. Ezt az újítást is természetesen Párisban találták ki. Mint a párisi »Comoedia« jelenti, a francia fővárosban írók bizottságot alskitoltak, amely a Goncourt-díjjal ellentétben, nem a legjobb könyvnek, hanem a karácsonyi könyvpiac legrosszabb könyvének fog dijat odaitélni. A zsűriben Henri Béraud, Fonchardióre, André Warnod és más írók ítélkeznek. A dijat német márkákban fogják kifizetni, öt trillió márka lesz a jutalomdij. Parisban még tudnak mulatni az emberek!

Könnyek.

Irts: Basilides B. Budapest.

(folytatás.)

A háború és forradalmak (a demokrácia

hatása.)

A XIX-ik század végén és a XX ik század elején nagy ajak utáni vágy forró, kítarthatatlanná tette a már tespedt levegőt. Mindenki langyos esőt, felújító magvat termő erőt várt. És jött a zivatar! Dacos kibontakozással robogtak elő erőik egy uj mű/ésri akarásnak. A vá gyak csúcsairól megindul robajjal zúgott alá az újítók feífrisdtők tömege. Meginduló lavina lett az uj erő, ami zúz, rombol, bár útjában mindig újabb és újabb szépségeket vesz fel. Hatalommá nőtt! Uj élet, uj lüktetés lett a művészet. Jövendölője egy nagy magasztos igaz szép nek. Forradalom volt! Az ember Ó3 a szép forradalma. Hatalmas erők toppannak a megszokott, dédelgetett, kis stilű raézes-mázos mesélők elé. (Margittay, Neógrády, I moeent, Kézdi Ko váes stb. síb.) Brutális erejű, bigott akarók zúgták az igazszóp első szavát az alvók fülébe, hogy az álomból felzavart embertömeg fogvicsorgatva csaholja meg az ajitókat. Ahogy szegény legnagyobbnak Munkácsi és sokan nem találnak elismerésre idehaza, most is kiüldözött magyar tehetségek járják a nagy-nagy Golgothát. A harc azonban folyik. Nagy erőink csak nőnek, hatalmas ököllé lesznek és szinte szétzúzzák a múlt lárte pour lártját.

A művészi csipke.

Irta: Dr. Basilides Barndné.

Talán soha. mióta a csipke keletkezése és fejlődéséről beszélni lehet, nem volt annyira aktuális ez a théma, mint most. A — bár lassan, de annál céltudatosabban — fejlődő Ízlés a divatnak magának styiusra törekvő tendenciája, az otthon művészi díszítésére való törekvés mindinkább előtérbe lépteti a csipkének, mint díszítő elemnek való használatát. És ez nem is csoda! A csipke oly sokféleképpen al kalmazható s ott ahol a falakon festmények, a padozaton valódi szőnyegek, a vitrinekben régi, előkelő márkájú porcellánok vannak, ott igen furcsán festene az, ha az ablakokat gépcsipke takarná, ha az a sok apró terítő és vánkos, ami oly szükséges a lakás hangulatához, érték télén utánzat lenne. Ugy-e ezt ma már minden jó ízlés határozottan visszautasítja s ha föl is hangzik idő jként a valódi csipke drágaságán való elszörnyedés, alig képzelhető, hogy a hamis után nyalnánk.

A csipke minden korok legelőkelőbb dísze j volt. A csipkének története van, stylust képvil seit, méltán foglalhat tehát helyet a legdrágább kép és szőnyeg társaságában a legdrágább ékszer mellett is, viszont egy művészi kivitelű ; násfa, vagy valódi gyöngy nyakek nem eshet ) hamis csipkére, mert ez az ellentét oly bántóan ' ordító lenne, hogy minden jóizlés méltán viszsza riadna tőle.

Van egy régi mondás: Tárurnő vagy? Kézicsipkét viselhetsz. Jobbágyleány vagy ? Gépcsipkénél ne vágyj többre. Biz ez afféle feudális mondás, amely ma visszásán hangzik, mindazonáltal nagyon kifejezi a valódi s a hamis csipke közötti — hogy úgy mondjam — rangkttiönbséget. S ahogy megvonta ez a mondás a valódi Ó3 hamis csipke közötti rangkülönbséget, agy létesült a különböző kézicupkék között is rangsor aszerint, amint azok többé vagy kevésbé lettek a formai szépség kifejezői technikájuk által s igy lett a csipkék királynője a tű vagy ; varrott csipke. S bár ősanyja határozottan & népies Riticella, amivel valószínűleg dalmát pásztorleányok díszítették magukat először, a i művészi izlós és annak követelményei odafej■ iesztették ezt a népies naiv technikát, hogy ' ugyanezzel a móddal csinálhatták meg a két| ségteiőuüi művészileg tervezett s a legnagyobb : formatökéllyel előállított Point-coupé és velen, cei Relief csipkéket. Ugyanezt a technikát lát■ juk a XVII. század Spanyol csipkéin s ugyanezen technikának káprázatos tökéletesbülése az

j Alenkoni és Brüsseli csipke. Ezek a kreációk : avatták a tű csipkét a művészi csipkék királynőjévé, úgy, hogy a vert, horgolt és reeózett \ csipkék csak mint kisérő udvarhölgyek követhetik a fejedelmi jelenséget. S ha bár hatásban,

: formakeresésben határozottan artisztikusak ezek is, a tű csipke rangját el nem érhetik már csak ; azért sem, mert nélkülözik a technika szabad: ságát, hajlékonyságát, amely nincs beosztott í térhez kötve, mint pl. a receháló kockái, nem szögezi le gombostű, mint a vert csipke szálait, i A varrótűbe fűzött szál szabadon követheti & legragyogóbb fantáziájú rajz vonalait, formálha-. tok vele, úgy, ahogy a terv megköveteli, szóval j mindig a technikát alkalmazom a rajzhoz, nem I a tervet a technikához, mint a többi kézicsipkénél. Ez nyitja meg formakifejezésónek, fejleszthetőségének határtalanságát. Anyaga a pókháló ) vékony lenfonál, eszköze a tű, lelke a mindig szépet kereső emberi lelkesecós. Ei a csipke művészi értéke.

Anyagi értékét nagyban emeli az időpazarló munka, amit technikai kivitelezése kivan. Hiszen köztudomású dolog, hogy egy egy feudális úrnő menyasszonyi fátylán sokszor félőleten át dolgozott nem is egy munkáskéz s annak készítését valószínűleg már akkor megkezdték, amikor a szerencsés csillagzat alatt született kis Burgfiäulein vagy Marchessa még a bölcsőben ringott. Groteszken szomorú, hogy inig viselőik nevét legalább a góthai Almanach megőrizte,

| készítőik neve feljegyzés nélkül maradt. Legfeljebb azoknak a kolostoroknak neveit Írták föl, ahol a világtól elvonult apácák penitenciá3 fog: lalkozása volt a csipkekészités.

Nem megütközést kelthető tehát az a tény, hogy a valódi csipke drága, bár határozottan \ ez okozta, hogy nem válhatott népszerűvé, mert bizony az aféle utasítást, hogy inkább viseljünk ? egy tenyérnyi valódi, mint 10 mtr. hamis csip \ két csak úgy lehetne megszívlelni, ha ahoz a i pénzutalváuy is csatolva lenne. Ma már azon- I ban nem csak bűnbánó apácák s robotoló jobbágyieányok szánják rá magukat a csipke| készítésre s ha valakinek a jóizlése visszariad S a hamistói, pénze nincs a valódira : veszi a | varrótűt s elkészíti azt.

A mai modern csipkék kivitelezése sem ; oly nehéz, mint a régi Brüsseli, Valenciene vagy I Alettám, vagy Brüsseli csipkéké s e mellett I igen szepek. Itt vannak mindjárt a mi gyönyörű magyar csipkéink, a halasi és csetneki csipkék, amelyek mar messze földön híresek s amelyek sem nem elkészithetetlenek, sem megfizethetetlenek. A halasi csodaszép Ifi csipke a Point- Gipnr technikájával előállítva s a horgolt csetneki csipke az Izlandi Gipur után dolgozva. Igazán művészi mindakettő s mert jön a farsang, amikor keil a csipke a báli ruhákra s mert divatos a bársonyruha, amelyre el sem lehet előkelőbb díszt képzelni a valódi csipkénél, közelebbről megismertetem velük a kedves közönséget.

(Folytatása következik,)

Régi mondás jut az eszembe, hogy képeknek és könyveknek meg van a sorsuk, amikor azt azt érdekes hirt hallom, hogy a bécsi Hofburg lomtárában egy új Velasquez-képet fedeztek föl. Majdnem ötszáz évvel azután, hogy Renaissance halhatatlan mestere Margaréta- Terézia infánsnőt (IV. Fülöp leányát, a későbbi