Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-19 / 9. szám
é. óiéul. ]ftg4, janmár 19. «•gjagyn, hogy a hatóiig mindent elkövet a mnnkáeaág jogos panenainak orvoslisiri, amelynek már több eredményére hivatkozhatik. A város munkássága, mely hónapok óta teljesen munka nélkül áll, a legnagyobb mértékbeli el van keseredve a miatt is, hogy a munkanélküli segélyek mindeddig nincsenek még folyósítva és annak uj«bb korlátozását tervezik. Ennek ellemulyozásául közmunk&al kalmakat kell az államnak teremtenie, hol a munkásság elhelyezkedhetne és a kétségbeesés átjárói visszatérhetne a nyugodt élet föltételei közé. 1924. 6vi január hő 20-án vasárnap d. u. 6 órakor szabadoktatási előadás a kultúrpalotában, amikor Dr. BERTA ORBÁN fSglmnáilwnl tanár TURÁNI ÁTOK «ámen tart előadást. Ezenkívül szavalat, zene ég énekazám. Belépődíj nice, csak önkéntes adományokat kér a Jókai Egyesület. 1 Hói Központ mkóia 1923-ta. Komárom, — jan. 17. Az alakulás szükségessége. Működésének harmadik esztendejét fejezte be a Népjóléti Központ, mely 1930 december havában alakult abból a célból, hogy a társadalmi jótékonyság szervezettségével gyógyítsa a háború sebeit. A nagy összeomlás után Komárom lakossága különösen nehéz és súlyos kelyzet.be jutott A történelmi változás eddigi k- rétéit szét vágta és megszüntet te ; a város közepén folyó Dunát országhatárrá változtatta es a Dnnahid, mely korábban Összekötő kapcsa volt a két városrésznek, a legnagyobb válaszakadállyá változott. A háború aiatt 5000 munkást foglalkoztató katonai löyőszergyárat leszerelték, munkásait elbocsátották, de egyúttal a hid lezárásával elvágták 87. útját annak is, hogy megélhetését és boldogulásit a városon kívül eső vidékeken keresse. A nyelvi nehézségek és az időközben megjelent szociális koimányintézkadések lehetetlenné tették a komáromi munkásságnak belföldi elhelyezkedését is. így alakult ki a mai munkanélküliség, mely megdöbbentő méreteivel megoldandó problémául mered úgy a kormány, mint a helyi hatóságok elé. Közgazdasági vonatkozásaitól eltekintve, melyet a gazdasági élei minden tényezője, ipar, kereskedelem egyaránt érez, szociális téren a Népjóléti Központ az, mely teljes mértékben meg tudja mérni e reménytelen helyzetnek összes nehézségeit. A helyzet nehézségeit fokozta még a vidéki lakosságnak a város felé gr&vitálása. Ko máromot lassan a beszivárgó foglaikozáB nélküli elem k sü ű rajai lepték meg, akik a városban remélték megélhetésüket és a munkaalkalmat feltalálni és ezzel növelték az amúgy is katasztrófáiis munkanélküliséget és a lakáshiányt. A lakáshiánynak szomorú képét tárta fel a városi szükséglakások kiosztási akciója, mely alkalommal a negyven lakásra 136 pályázó akad: közöttük olyanok, akik lehetetlen odúkban és közegészségig életveszélyes helyeken húzták meg eddig magákat. A történelmi változás folytán a lakosság jelentékeny része kivándorolt; ennek ellenére a lakáshiány megvan, sőt az fokozódott, ami egyedül és kizárólag a bevándorlás számlájára Írandó. Ezek nagyjából megrajzolt körvonalai annak a szociális képnek, amelyet Komárom mai képe matat. Tagadhatlannl, elvitathatatlanul „KonaároBM Lapok* sötét kép ez, de a helyzetkép hűségének megfelelő. Ily körülmények közt a legszomorubb helyzetbe maga Komárom városa keiült, melyet évek óta a munkanélküliség és az abból eredő ezernyi baj hullámai ostromolnak. A tö megek százai keresik fel mindennemű kéréssel a város vezetőségét, amelyek közt a munkáért a legnagyobb a törekvés, de e mellett a segélyezés iránti kérések & legsűrűbbek. Ezen a téren tesz a Népjóléti Központ Komárom városának hasznos és értékes szolgálatot most már negyedik éve. Beviteli forrásai. Az alábbiakban vázolni fogjuk, hogy 1923. évben milyen keretekben folyt ez a munka és milyen irányban fejtette ki a Népjóléti Központ tevékenységét. A lakosság gazdasági helyzetére jellemző, hogy áldozatkészsége és az általános pangás és üzlettelenséggel áll oksági összefügí gésben. Ez teszi megérthetővé a Népjóléti Köz- I pont bevételeinek csökkenését, mely az 1922. ; évi eredményeihez képest K 14705.-— összeget tesz ki. ' 1924. évben a Népjóléti Központnak összes bevételei K 115804.— kiadásai K 95911.— összeget mutatnak. Bevételeinek egyik jelentékeny forrása, az államsegély, 4000 K-val csökkent és 20000 K helyett 16000 K át tett ki ez elmúlt évben. Tetemes visszaesést mutatnak & tagsági dijak is. Az elmúlt években a rendőrségi bevételek egy része (szállodák idegen forgalma, határ! átlépési igazolványok kiállítási dijak, záróéra meghosszabbítások stb.) ‘ népjóléti célokra fordittatolt, amely azonban a városi rendőrség államosítása folytán jelentékeny részben megszűnt és állami bevételt alkot. A Népjóléti Központ főbb bevételi forrásai voltak az 1923. évben az államsegély, a Népegészségügyi Intézet támogatása a gyűjtések (11592 K), hangverseny stb. Szegények segítése. A segélyezésnél a központ vezetősége mindenkor arra törekedett, hogy az arra szorultak részére lehetőleg természetben (élelmiszerek, tüzelőanyag) adassák ki. Csak a legmegokoltabb esetekben adott pénzbeli segélyeket. E címen az összes kiadás 124 esetben 3871 K-t tett ki. Lisztsegély címen 2700 kg. lisztet osztott i ki a Központ 540 szegény részére 5 kg.-os adagokban. Liszt kiosztás volt husvét és kará| csonykor, rendkívüli kiosztás (adományból) ; november hó folyamán. Ezenkívül husvét előtt \ 100 kg. zsir is került kiosztásra fél kg.-os adagokban 200 szegény részére. Rizs 300 kg. : osztatott ki 3 kg. os adagokban. A segélyezésben első sorban az aggok, a kereset és munkaképtelen betegek részesültek, da figyelembe vétettek a nagyobb családn rokkantak és hadiözvegyek is. A kiosztásra került élelmiszerek értéke K 14144.— Oyermekvédelem. A Népjóléti Központ akciói körül a legfontosabb a gyermekvédelem. Ezen a téren a Csehszlovák Vörös Kereszt hathatós támogatása sietett a Központ segélyére, mely érték, s természetbeni adományaival lehetővé tette a gyermekkonyha fentartását az év első hónapjaiban, másrészt pedig a ruha kiosztással megkönnyítette igen sok szegény családnak gondját. Kiosztott a Népjóléti Központ a négy elemi iskola tanulói közt 210 pár cipót 7852 K ! értékben, mely ö-szeg teljesen a Központ kia ! dása volt A Vörös Kereszt támogatásából 25 darab í télikabát és 75 öltöny férfiruha került kiosztásra ; ezen kívül 30 leányruha, 10 sál, 10 pár harisnya, 5 sapka, 5 pár keztytt és 7 trikó szeretet adomány osztatott szét. A Vörö* Ket reszt részére a küldött ruhaneműikért 4377 K igazán kedvezményes árat térítettük meg, a ; többi ruha árában 1266 K kiadása volt a : Központnak. A gyermekkonyha volt a gyermekvédelmi jj akciónak fontos működési területe, melyen eredményes munkát végezhetett. A gyerm Akonyha ' 1923. évben február—június és november—de\ cember hónapokban működött. Naponta átlag \ 200 gyermek étkezett, akik összesen 28108 ( adag ételt fogyasztottak el 3547 kg. kenyerr. 1. A konyhán elfogyott 866 kg. liszt, 470 ? kg. bab, 438 kg. rizs, 810 kg. burgonya, 113 kg. zsir, 376 kg. cukor, 89 kg. só, 62 kg. kakaó, 56 kg. köleskása, 96 doboz Franck kávé és 2993 liter tej. A konyha lelkes vezetője volt az év első felében Kiss Endréné urhölgy, az év második felétől kezdve pedig őst. Liszkay Jenőné úrnő vezetése alatt működik. A konyhát a hatósági orvos több Ízben megvizsgálta és az ételeket kifogástalannak találta. A város hatósága is minden irániban támogatja annak működését. Gyermekvédelmi akciónk eredményessége teljesen kielégítő, a múltakhoz viszonyítva pedig haladást és fejlődést mutat. A Diákmenza. A Népjóléti Központ a serdültebb ifjúság védelmét is feladatául tűzte maga elé. Erre mód és alkalom eddig csak ezen diákjóléli intézmény támogatásával nyílott. A Diákmenza külön intézd bizottság vezetése alatt áll, mely az intézmény felett önállóan rendelkezik. A menzának a múlt iskolai évben 41, a folyó isk. érben pedig 36 bennlakó és 2 bejáró tanulója van. Ezek közű 6 teljesen ingyen, 8 féldijas, és 22 fizető tagja ?.z internálásnak, ahol napi háromszori étkezést és lakást kapnak. Az étkezés ízletes és tápláló, mint azt a hatósági orvosi ellenőrzés több Ízben is megállapította. a lakás egészséges és a modern kigiénia kívánalmai is érvényesülnek benne. A kedvezményes helyekre csak jeles elómecetü tanulókat vett fel az intéző bizottság. A múlt iskolai évben a Diákmenzának bevétele volt 195023 K kiadása 194021 K A D ákmenza élén Zsindely Ferenc nyug. törvényszéki elnök áll, igazgatását Qödör K. János főgimn. tanár intézi, gondnoka Mészáros Lajos ny. tisztviselő. Ez az intézmény, melynek életrehivása régen érzett hiányt pótolt, a társadalom fokozottabb támogatására volna méltó, mert a nemes hivatását, a szegény tanulók iskoláztatását, teljes odaadással szolgálja. A Központ igazgatása. A Népjóléti Központ működési köréhez tartozó többi intézmény: az anya- és csecsemővédö és tanácsadó intézet és a Szanatórium Egylet 1923. év elején kiváltak a Központ kötelékéből és a Négegészségügyi Intézet kebelében folytatják nemes hivatásukat. A Népjóléti Központ élén a népjóléti tanács áll, melynek tagjai az összes helyi jótékony intézmények képviselői. Évi rendes ülését 1923. március 5 én tartotta meg; a Központ igazgatását a hét tagi népjóléti bizottság végezte; ennek élén 1821. év óta Nagy Jenő rendőrfőkapitány állott, aki az ügy szeretetétől áthatva, igen sok időt és fáradtságot, sőt anyagi áldozatot is szentelt a népjóléti ügy felvirágoztatásának. Éppen ezért jelentett a Központ részére nagy veszteséget távozása, mely a városnál viselt hivatala megszűnésével következett ba, Helyébe a bizottság dr. Alapi Gyulát választotta meg elnökévé, aki 1923. júliusa óta áll a bizottság élén. Az előadói tisztet Igó Endre nyug. tisztviselő látja el ritka ügybuzg&lommai és lelkiismeretességgel. A csehszlovák Vörös Kereszt megbízottja és egyúttal a népjóléti misisztérium képviselője a Népjóléti Központ mellett Szász -József áll. siketuéma intézeti igazgató, aki törekvéseinket és áll&msegéiy iránti kérésünket készségesen támogatta s. & Csehszlovák Vörös Kereszt igaz gatóságánál is eredményesen képviselte érdekeinket. Ezekben foglaltuk össze a múlt év eredményeit, amelyek a város szociális életében mindenesetre hézagot pótoltak és a népjóléti törekvéseknek intézményes kialakulását sikerrel szolgálták. Az ide Alis eél, amelyért a Népjóléti Központ küzd, az volna, hogy az egész közjótékonyság < gy 8zemzttbt-n összpontosuljon és egységes vezetés alá kerüljön. Mivel azonban ez számos, évtizedes malira tekintő jótékony egyesületünk autonómiájának feláldozásával járna, ez idöszerint meg nem valósítható. így tehát a Népjóléti Központ a szerves együttműködés fentartására törekszik, a pontos Ab megbízható nyilvántartásokra és a segélyezések közlésére. Még csak azt tesszük hozzá, hogy Szlovenszkó területen igen kevés város van —
