Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-19 / 9. szám
m 5t§ ál te éví9t$mm-9. isim« Szombati 1924« jaiuáp 19. k-„, I® KOMABOMI LAPOK je> O I-, T TIK A I I> A :jp. M-KWSEVflB» SlSesSésí ár atiMdma fciákbsjs ? ítotyJas és vidékre posts* ssétkBtöémi: •hm5 90 2T, félévre Ifi £» aegjreáém MlföldSn 160 ¥6. Ejjy®e ásássá Ára t 80 fillér» 9 így- is isii. Komárom, — /an. /9. Francia csehszlovák szövetség, olaszjugosziáv szerződés, angol kormányváltozás: ezek az események fűtik az európai közvélemény kohóit. A nagyantant már egy esílendeje, a Ruhr megszállás óta nem egységes többé és a szakadék tagjai közt egyre jobban mélyül, Anglia közvéleménye elfordult Franciaországtól, Olaszország sajtója nem tudja palástolni ellenszenvét a franciákkal szemben és mindehhez a francia frank feltartőzhatatlanul zuhan lefelé, mintegy megpecsételve az Európában kialakult frauciaellenes hangulatot. Ebben az atmoszférában pattanik ki a francia-cseh szövetség kiegyensúlyozására az olasz-jugosziáv megegyezés. A nagyantant szétbomlása után, mely már esak nagyköveti konferencia, jóvátételi bizottság és népszövetségben, papiroson van meg, a ki3antant körében is a bomlás proceszusa kezdődik. Látni még nem látjuk, de a bacillus már benne van ebben az alakulásban is teljes bizonysággal. Csehszlovákia a francia érdek robogószekere elé fogatta magát, de az nem tud a nagy akadályokon átrobogni; Jugoszlávia Olaszországhoz csatlakozott, hogy érdekeit megvédje és a veszedelmet leszerelje, melyet az Adria túlsó partjáról sejtett. A repedések tehát már szabad szemmel is kivehetők a kisantant pillérein. Most a vajúdó magyar kölcsön megoldása esetén, ha azt a kisantantnak nem sikerül elgáncsolnia, a kisantantnak a létoka is megszűnik Magyarország nem jelent számára veszedelmet és a szomszédsági viszony türhetővé fog válni, mert ez az ország a gazdasági rekonstrukció nagy gondjaival van túlontúl elfoglalva és nincsen ideje, sem ereje kalandokra. A védelmi ok tehát megszűnik. A bekeritési politika most nem Magyarország ellen folyik többé, hanem egy felől Németország, másfelől Franciaország ellen. Az erőtényezök most fejlődnek fel a diplomácia küzdőterén. Előre veti árnyékát egy újabb kisantant Lengyelország, Románia esetleg Magyarország között a kölcsönös és egyező érdekek biztosítására. A hűvös Anglia is kilép előkelő rezerváltaágából és beleszól az európai koneertbe. Ramsay Macdonald uj angol külpolitikát fog kezdeményezni, amely a francia álmok nagyratörését józanitóan fogja mérsékelni és nem fogja tétlenül nézni a Németország elleni szankciók és szeparatista törekvések kóros kinövéseit. Az angol külpolitika irányváltozásától igen sok függ az európai helyzetben. A német ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. f-Osserkssztd; CMÁL gyula ár. Szerkesztő; EARANYAT JÓZSEF dr. ■■■ ■ ^iaBfflKsSöäHÄBÄHi közgazdaságnak az amgol kereskedelemmel és iparral való szerves összefüggése, az ennek folytán Angliában előállott munkanélküli, ég fogja az iramot diktálni az uj angol kormány részére, mely a munkáspártra támaszkodik Ez a munkáspárt nem a kontinens munkásságának a függvénye, hanem külön világnézetű, a Marxizmustól teljesen független és a tulajdon alapján álló politikai párt, mely alapvető elveit a közgazdasági élet gyakorlati törvényeiben keresi és találja meg. A reálpolitikát várja az európai közvélemény az angol kormánytól. A reváns politikába belefáradt népek irtózaltal fordulnak el a boszú politikájától, amely izolálva fog maradni. Nagy és kisantant végzete és hivatása körülbelül a végéhez közeledik. Az előbbinek abroncsait, szétpaftaritotta a fékezhetetlen gyűlölet, az utóbbit pedig a heterogén érdekek összeütközése; Európa békéje még messze van. A vulkánok kitörése nem szűnt meg, csak szünetel. Városi közgyűlés. — Második nap. — — A szövetkezett ellenzék tiltakozása. — Illetőségi ügyek. — A starosta tiszteletdijának megállapítása. — A képviselőtestület az elbocsátott munkásokért. — C?üíörfökÖn, január 17 én folytatta a vá ros képviselőtestülete közgyűlését Csizmazia Ryörgy városbiró elnöklete mellett. Az elnöklő városbíró a közgyűlés megnyitása után eiöadt*i, hossy az előző közgyűlés utolsó határozatáén, amely az összes nyugdijak revíziójára vonatkozott, nem gondoskodott arról a bizottságról, mely az ügyet előkészítse. Kéri a közgyűlést, hogy pótlólag ezt a bizottságot küldje ki. öt percnyi szünet után, miután a kor« mánytámogató pártok n*m reflektáltak a bizottságban való részvételre, a közgyűlés a ‘■rZöVMtkezett ellenzéki párlok jelöltjeit, dr. Alapi Gyula, dr. Weisz Miksa, Boldoghy Gyula, ifj. Koczor Gyula és [yáufy Géza tagokat választott* meg a bizottságba. Mielőtt a kőzayüiés a tárgysorozatra rátért volna, Alapi Gyula dr., a szövetkezett ellenzéki pártok m vében tiltakozást jelentett be a városbirónak azon intézkedése ellen, mellyel a városból eltávozott Baumgartner képviselőtestületi tag helyóba a következő póttagot behívta. Minthogy a törvény rendelkezése szerint ilyen esetben a járási főnőknek van joga intézkedni, a b hivő; t Mező István képviselőtestületi tag a közgyűlésben részt nem vehet. A behívást törvényesnek nem ismerheti el és az ellen óvást emel. Egyben kijelenti, hoiiy a Siövetkezett ellenzéki pártok megfontolás tárgyává teszik, hogy az előző napi közgyűlésen hozott határozatok törvényesek-e. Chizm&'iia György városbiró kijelentette, hogy ő a törvény értelmében járt el, különben a szövetkezett ellenzéki pártok bejelentését tudomásai veszi. A tárgysorozatra áttérve, a közgyűlés Birínger Mór dr. rendőrorvos családi pótlék Szerkeiitőiég é* kiadóhivatal: Nád.r-fi 2r. . hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, aáai a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. köldentlSfe Kéziratokai nem adunk vissza. MigjM hitartiit Wreisior: tsítSdiköf k stsskto iránti kérelmének, tekintettel a kérelmező jó anyagi viszonyaira, nem idolt hsiyfc. A jogvégzett tisztviselők főiskolai pótlékát egy törvény szabályozza, ara Jy szerint kz állami szolgálatban levő főiskolát végzett tisztviselők e címen is pótlékban részesülnek. Minthogy a vái'os tisztviselőire nézve a város törvényhatósági bizottsága egy évekkel ezelőtt hozott határozatában e tekintetben kimondotta az azonosságot és a pótlékot ki is utalványozta, a tanács az illegő tisztviselőknek erre irányúié kérelmét teljasitendőnek javasolta. Puzsér János felszólalásában a tanács javaslata ellen foglalt állást, Alapi Gyula dr. pedig rámutatva arra, hogy a közgyűlés csak a jogfolytonosságnak tesz eleget, ha az 1930 baa t [határozott illetményeket ezúttal folyósítja, a tanács javaslatát fogadta el. A kérdésben szavazást rendelt el az elnök s annak eredménye as lett, hogy a tanács javaslata meliett és eil us egyenlő szavazat adatván le, a városi iró elnöki jogánál fogva fzayazatával a tanács javaslata ellen döntött. Lakatos Károly igazgató tanítónak 384 kor. ipariskolai óradij kiutalása iránti kérelmét a tanács javaslatával szemben a közgyűlés teljesíthetőnek találván, az összeget egyhangú határozati 1 kiutalta. A közgyűlés egyhangú határozattal mondotta ki az ingatlan~vágyon átruházása esetén szedett vagyonátruházási illeték további szedésére vonatkozó tanácsi javaslatot. Az 1923. évi költségvetést Sándor Ernő főszámvevő ismertette, á deficit 551000 K át tesz ki, amelynek fedezetéül a sör, szesz adókból a várost illető éa három év óta es dékas iretményeket jelölte meg A közgyűlés a főszámvevő javaslatára az 1923. évi költségvetést elfogadta. A közgyűlés azután 40 folyamodónak illetőségi és 38 egyénnek a községi köt.lékbe leendő felvétel iránti kérelmét Mihola János rendőrfőkapitány előadásában 1 tárgy-lta, mely után tiz p-rcre fölfüggesztették az ülést. A szünet leteltével Domány Ferenc kerelnök elfoglalván az elcö-i széket, fölhívta a közgyűlést a starosta tiszteletdijának megállapítására. Sándor Ernő fő zamvevő előterjesztette azokat a tanácsi jegyzőkönyveket, amelyek a városbiró tiszteletdijával foglalkoznak és előadta a pénzüzyi bizottságnak erre vonatkozó határozatát. Karaiá3 József dr. kérelmére fölolvasta a főszámvevó a járási főnöknek a starosta és helyetteseinek ti.-zteletdijára vonatkozó leiratát is, m <ly szerint a járási főnök a stsroatáfc múlt évi illetményeit nem hagyta jóvá és az első starostának hsvi 1000 K, első helyettesének havi 500 K, mátooik helyettesének p d g havi 250 K tissteletdijat (jutalomdijat) engedélyezett. A városbiró tiszteletdijira nézve a tanács javaslata az volt, hogy a városbiró, tekintettel arra, hogy munkáját a város telje3 napra veszi igénybe, havi 2000 K tiszteletdijban részesüljön; helyettesei, mivel ezek csak indokolt szükség esetén működhetnek, tisztelet díjban nem részesülnek, de helyettesítésükért esetről esetre napi 40 K illetmény állapítássék meg. A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a városbiró részére állapíttassak meg havi 2000 kor. tisztaletdij azzal a kiegé-zitóss 1, hogy a múltban tissteletdijként élvezett 400 kor. többlet fejében a gázgyárban felszabaduló három szobás lakás engedtessék át használatára. A helyettesek tiszteletdijban nem részesülnek, de az esetleges helyettesítésekért esetrőlesetre 60 kor. napidij állapittassék meg.
