Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-24 / 76. szám

IftayvwtM&ii «vfskfaiI? 76* sxii Kedd# 1924. jwiiifts 24. css EtfSwiési ír «n»S»-eioísivák ótMkkm t ét vltiékrs psstni szétküldés«»!: igáé* étre Sö X, félévre 40 5, «egyedérre SO X« Külföldön ifit! Ke. Egy«* «ixám áratt 80 ffllár., . í liaili IÉ. Komárom, junius 23. Egyes főtisztviselök, mint zsupán és más kormány hivatalnokok', sűrűén tartanak előadást a magyaroknak a társadalmi bé­kéről, mely az ő ideológiájuk szerint a magyar nemzeti kisebbség hibájából nin­csen meg. Már ezerszer kifejtettük, hogy a kormány politikája, mely a kisebbsé­gektől lojalitást kíván nemcsak az állam­mal, de a kormánnyal szemben is, azt f föltétel nélkül óhajtaná megvalósítani, J anélkül, hogy ők vagy a kormány a lo- j jalitásnak velünk szemben a legcsekélyebb \ mértékére volnának kötelezve. Szóval a ■ kisebbségektől a megalázkodás és a kínai j módon való hasraesés lojalitás formáira 1 ALAPÍTOTTA: TUBA 1ÁN€S. Föszwrkesiető; GAÁL GYULA ár Szerkesztő: BARAHYAY JÓZSEF úr. j^^.-^^sss=====ss==azsif inww» nini i—i b—miiwi küldött pionírját. Sőt még lakással is szolgált neki az udvarias képviselő testület. A mi lojalitásunkkal szemben, — akik fiainkat katonáknak adjuk, — holott ezekre kimutatják, hogy itt nincsen ille­tőségük és állampolgárságuk, — akik erőnkön felül fizetünk állami adókat és közterheket magasabb adókulcs alapján, mint a csehek, — az a törekvés nyilvá­nul meg, hogy minél többünket megfosz­­szanak állampolgárságunktól és földön­futókká tegyenek. Ebben a versenyben fut a zsupán, a szolgabiró és az állami jegyző a cél felé. Hát igy nem épülhet ki a társadalmi béke soha, ha mi meg­értés helyett csak ellenséges indulattal ta­lálkozunk. Jó lesz az állandó lojalitás hangoztatással is felhagyni, mert a hipok­­rizisükkel mindenki tisztába jöhetett. áhítoznak. Ezer é3 egy oka van annak, hogy a társadalmi béke létre nem jöhet addig, mig a kormány a békeszerződéseket lojá­lisán nem hajtja végre és amig abból csak az őt illető jogokat érvényesíti velünk szem­ben, de a kötelezettségek elől rendszerint kitér, vagyis azokat vállalni nem hajlandó. Tízezrek beszélhetnek erről, az illetőségi és állampolgársági ügyben a kormány is tehetne közzé egy nyilatkozatot, hány magyarnyelvű állampolgárnak intézte el optálási kérelmét kedvezően ? Hogy az állampolgárságnál marad­junk, itt van a választói névjegyzékek összeállításának az ideje. A szövetséges pártok arról győződtek meg, hogy száz­számra hagyták ki tagjaikat a jegyzékek­ből és ez alatt a másfél év alatt, amióta a községesitést végrehajtották, a polgári választóknak csaknem egy tizedrésze ma­radt ki a lajstromokból, természetesen csak a magyar választóké, mig a cseh és szlovák választók száma egyre emelkedik. Nyilvánosságra került, hogy a váro3 csehszlovák pártjaihoz tartozó egyik kép­viselőtestületi tag a múlt jegyzék össze­állításánál csaknem kétszáz magyar vá­lasztó kihagyására tett javaslatot, amelyet a város Írógépein, a váro3 papirosán, a város munkaerőivel sokszorosittatott. Szó­val a mi pénzünkön, — mert hisz a csehszlovák pártokhoz tartozó választók vajmi kis összeggel járulnak a községi terhekhez — történik a magyar választók kihagyása is, a mi általunk fizetett magyar alkalmazottak igénybevételével. A jogos fölháborodás ökle nem csa­pott le az asztalra, hanem szép csende­sen visszahanyatlott. Ugyanez a komédia ismétlődik meg most is a magyar választók kihagyásával. Ez a képviselő testületi tag ismét gyártja a kihagyási felszólamlásokat, pedig még meg sem száradt a tinta azon a határozaton, amellyel a község kötelé­kébe felvette a nacionalizmusnak ezen ide — Masaryk elítéli az erőszak politikáját. Morvaországi utazása soráa Masaryk elnök Po­­horelicét látogatta meg, ahol a németség ne­vében Luksch szenátor üdvözölte, ki beszédé­­. ben konkrét kívánságokat is fejezett ki, igy a hadiköicsön rendezését kérte. A köztársaság el­nöke hangsúlyozta, hogy ö is tárgyilagosan akar válaszolni; elismeri, hogy a forradalom ideje már lejárt és most kölcsönös bizalomra van szükség. Meggyőződése, hogy a Habsburg-uralom a németségnek is ártott, sőt talán még többet, mint s cseheknek, akik elvi alapon mindig küz­döttek ellene. A kisebbségi kérdést nem lehet sablónosan elintézni és ez nem is uj kérdés. Százéves történelmi folyamatról van szó, melyet meg kell érteni és amelyet e demokratikus köz­társaságban eredményesen kelt megoldani. Nagy kérdésről van szó, melyet meg kell fejteni, ügy véli, hogy a köztársaság megteremtése a né­metség számára is a probléma legjobb megol­dását jelenti. Politikám a külső és belső béke politikája — folytatta az elnök. Eiitéiek min­denfajta erőszakpolitikát és legkevésbbé a re­vanche politikáját tudom elismerni. Meggyőző­désem, hogy tisztességes emberek minden kér­désben vita utján megérthetik egymást. = Az állami tisztviselőkért és a nyugdb jasokért. Az alkotmányjogi bizottság ülésén nagy érdeklődést váltott ki Kafka dr. német nemzetgyűlési képviselőnek határozati javas­lata, amely akképpen hangzik, hogy a kor­mány dolgozzon ki sürgősen és terjesszen a képviselőház elé olyan törvényjavaslatot, amely gondoskodik az állami tisztviselők és alkalma­zottak, valamint az ezekkel azonos elbírálás alá eső személyek illetményeinek megfelelő föleme­léséről, valamint a nyugdíjasok ellátási illetmé­nyeinek megfeléló fölemeléséről. Tekintet nélkül erre a fizetési reformra, kielégítő módon meg kell javítani & főiskolai képzettséggel biró tisztviselők, különösen a bírák jövedelmi vi­szonyait. Haladéktalanul terjesszenek a par­lament elé sürgős elintézésre törvényjavasla­tot, amely a régi nyugdíjasok illetményeit, az nj nyugdíjasok illetményeivel egyenlővé teszi. A javaslat a demokratapárt tagjainál nagy ellenzésre talált és a vita során kijslentatték, hogy esak olyan javaslatot tehetnek magukévá, amelyet a koalíció dolgoz ki. Vita után a de­­mokratákjelhagyták az üléstermet, a bizottság erre nagy szótöbbséggel elfogadta Kafka ja­vaslatát. — A prágai magyar kővet nyilatkezata. Magyarország prágai követe, báró Willany Fri-SxezkefctSiég é* kiadóhivatal: Náéor-o. 29,, herá úgy a lap izellemi részét illető közlemények, »1*1 a hirdetések, előfizetési és hirdeti« dijak stb. küldealik Kéziratokat nem adunk vissza. Ss^eltittk Mist hámszic ktdin uitőrteköe ís us&aln gyes a napokban érdekes beszélgetést folytatott a »Moravskoslezsky Dmnik« munkatársával, amelyben többek között ezeket mondotta: — Érthető, hogy az érzelmi momentumo­kat nehezen lehetett összeegyeztetni a szom­szédállamokkal megkezdett barátságos viszonnyal. Ma már azonban ezek a nehézségek jórészt le­küzdettek, s úgy a magyar kormány, mint a lakosság nagyrésze meg van győződve arról, hogy Magyarországnak feltétlenül reálpolitikát kell folytatnia és keresni a megértéshez vezető utat. Amikor erre a meggyőződésre jutott a Bethlen-kormány, mindent elkövetett, hogy a Magyarország ós a szomszédáliamok között fennálló elintézetlen kérdéseket elintézze és tisztázza. A tárgyalások Romániával és Jugo­szláviával jól haladnak, de elsősorban Cseh­szlovákiával akartunk megegyezni, amellyel már hosszab ideje tárgyalunk. Ha mindeddig nem is egyeztünk meg az összes kérdésekben, mégis igen fontos konvenciókat kötöttünk meg. Ezek közül különösen azokra hívóra fel a figyelmet, amelyeknek pénzügyi fontossága mindkét állam lakosságának életérdekeit érinti és amelyeknek célja az, hogy végre elhárítsák az ebben az irányban eddig uralkodott bizonytalanságot. Re­mélem, hogy hamarosan sor kerül az épen be­fejezett kereskedelmi egyezmény ratifikálására. De addig is érvénybe fog lépni egy időleges megállapodás, mely különösen a különböző áru­vásárlásra szükséges devizabeszarzést és a be­viteli engedélyek dolgát fogja megkönnyíteni. Messzemenő engedményeket fogunk tenni és mindent elkövetünk, hogy Magyarország ez ügy­ben Csehszlovákia elébe menjen. Kötelességem­nek tartom figyelmeztetni arra, hogy dr. Benes külügyminiszter valóban komolyan támogatta a magyar kormányt a nemzetközi kölcsöntárgya­­lásnal és, hogy Bethlen miniszterelnökkel való genfi találkozása nemcsak a tárgyalt kérdések kedvező megoldására vezetett, de e találkozás­nál a két államférfi között oly jó személyes viszony indult meg, amely a jövőben bizonyára jelentős mértékben fog hozzájárulni a politika jó eredményeihez. = Megszüntetik a hitbizományokat. A kormány javaslatot készített a köztársaság területén levő hilbizományok megszüntetéséről. A javaslatot az alkotmányjogi bizottság szerdai ülésében tárgyalták és egy albizottságot küld­tek ki, mely azonnal hozzáfogott a javaslat tárgyalásához. A javaslat megokolása hivatko­zik az állam demokratikus alkotmányára és a polgári egyenlőségre, amelyek a családi hitbi­­zományok föntartását nem íiirik meg és a ja­vaslat következménye a földnek a kisbirtokos részére való biztosításáról szóló és a földbir­­tokreformmal Összefüggő törvénynek. Misi hajsza az istikban. (A leiratkozásoknál keresik a gyermekek illetőségét.) Azt hisszük, minden szülőt érdekelni fogja a Kassai Napló alábbi cikke, amely az illetőségi kérdésnek az iskolákba való bevite­lével foglalkozik, amely a nevelés, taníttatás aggodalmait viselő ssülök homlokára még több redőt von. Mielőtt hozzászólnánk az ügyhöz, álljon itt a Kassai Napló cikke, amely „Kul­túra és illetőség“ címmel a következőket mondja: „A napokban hirt adtnnk arról a minden knlturországban páratlan iskolabotrányról, hogy a rozsnyói gimnáziumban nem engedték érett­ségi vizsgálatot tenni, csak azon növendékeket, akik csehszlovák illetőségüket igazolták. A rozsnyói eset nem áll elszigetelten. Megismét-

Next

/
Thumbnails
Contents