Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-24 / 76. szám

IftayvwtM&ii «vfskfaiI?

76* sxii

Kedd# 1924. jwiiifts 24.

css

EtfSwiési ír «n»S»-eioísivák ótMkkm t ét vltiékrs psstni szétküldés«»!: igáé* étre Sö X, félévre 40 5, «egyedérre SO X« Külföldön ifit! Ke.

Egy«* «ixám áratt 80 ffllár.,

. í liaili IÉ.

Komárom, junius 23.

Egyes főtisztviselök, mint zsupán és más kormány hivatalnokok', sűrűén tartanak előadást a magyaroknak a társadalmi békéről, mely az ő ideológiájuk szerint a magyar nemzeti kisebbség hibájából nincsen meg. Már ezerszer kifejtettük, hogy a kormány politikája, mely a kisebbségektől lojalitást kíván nemcsak az állammal, de a kormánnyal szemben is, azt f föltétel nélkül óhajtaná megvalósítani, J anélkül, hogy ők vagy a kormány a lo- j jalitásnak velünk szemben a legcsekélyebb \ mértékére volnának kötelezve. Szóval a ■ kisebbségektől a megalázkodás és a kínai j módon való hasraesés lojalitás formáira 1

ALAPÍTOTTA: TUBA 1ÁN€S.

Föszwrkesiető; GAÁL GYULA ár Szerkesztő: BARAHYAY JÓZSEF úr.

j^^.-^^sss=====ss==azsif

inww» nini i—i b—miiwi

küldött pionírját. Sőt még lakással is szolgált neki az udvarias képviselő testület.

A mi lojalitásunkkal szemben, — akik fiainkat katonáknak adjuk, — holott ezekre kimutatják, hogy itt nincsen illetőségük és állampolgárságuk, — akik erőnkön felül fizetünk állami adókat és közterheket magasabb adókulcs alapján, mint a csehek, — az a törekvés nyilvánul meg, hogy minél többünket megfoszszanak állampolgárságunktól és földönfutókká tegyenek. Ebben a versenyben fut a zsupán, a szolgabiró és az állami jegyző a cél felé. Hát igy nem épülhet ki a társadalmi béke soha, ha mi megértés helyett csak ellenséges indulattal találkozunk. Jó lesz az állandó lojalitás hangoztatással is felhagyni, mert a hipokrizisükkel mindenki tisztába jöhetett.

áhítoznak.

Ezer é3 egy oka van annak, hogy a társadalmi béke létre nem jöhet addig, mig a kormány a békeszerződéseket lojálisán nem hajtja végre és amig abból csak az őt illető jogokat érvényesíti velünk szemben, de a kötelezettségek elől rendszerint kitér, vagyis azokat vállalni nem hajlandó. Tízezrek beszélhetnek erről, az illetőségi és állampolgársági ügyben a kormány is tehetne közzé egy nyilatkozatot, hány magyarnyelvű állampolgárnak intézte el optálási kérelmét kedvezően ?

Hogy az állampolgárságnál maradjunk, itt van a választói névjegyzékek összeállításának az ideje. A szövetséges pártok arról győződtek meg, hogy százszámra hagyták ki tagjaikat a jegyzékekből és ez alatt a másfél év alatt, amióta a községesitést végrehajtották, a polgári választóknak csaknem egy tizedrésze maradt ki a lajstromokból, természetesen csak a magyar választóké, mig a cseh és szlovák választók száma egyre emelkedik.

Nyilvánosságra került, hogy a váro3 csehszlovák pártjaihoz tartozó egyik képviselőtestületi tag a múlt jegyzék összeállításánál csaknem kétszáz magyar választó kihagyására tett javaslatot, amelyet a város Írógépein, a váro3 papirosán, a város munkaerőivel sokszorosittatott. Szóval a mi pénzünkön, — mert hisz a csehszlovák pártokhoz tartozó választók vajmi kis összeggel járulnak a községi terhekhez — történik a magyar választók kihagyása is, a mi általunk fizetett magyar alkalmazottak igénybevételével.

A jogos fölháborodás ökle nem csapott le az asztalra, hanem szép csendesen visszahanyatlott. Ugyanez a komédia ismétlődik meg most is a magyar választók kihagyásával. Ez a képviselő testületi tag ismét gyártja a kihagyási felszólamlásokat, pedig még meg sem száradt a tinta azon a határozaton, amellyel a község kötelékébe felvette a nacionalizmusnak ezen ide

— Masaryk elítéli az erőszak politikáját. Morvaországi utazása soráa Masaryk elnök Pohorelicét látogatta meg, ahol a németség nevében Luksch szenátor üdvözölte, ki beszédé. ben konkrét kívánságokat is fejezett ki, igy a hadiköicsön rendezését kérte. A köztársaság elnöke hangsúlyozta, hogy ö is tárgyilagosan akar válaszolni; elismeri, hogy a forradalom ideje már lejárt és most kölcsönös bizalomra van szükség. Meggyőződése, hogy a Habsburg-uralom a németségnek is ártott, sőt talán még többet, mint s cseheknek, akik elvi alapon mindig küzdöttek ellene. A kisebbségi kérdést nem lehet sablónosan elintézni és ez nem is uj kérdés. Százéves történelmi folyamatról van szó, melyet meg kell érteni és amelyet e demokratikus köztársaságban eredményesen kelt megoldani. Nagy kérdésről van szó, melyet meg kell fejteni, ügy véli, hogy a köztársaság megteremtése a németség számára is a probléma legjobb megoldását jelenti. Politikám a külső és belső béke politikája — folytatta az elnök. Eiitéiek mindenfajta erőszakpolitikát és legkevésbbé a revanche politikáját tudom elismerni. Meggyőződésem, hogy tisztességes emberek minden kérdésben vita utján megérthetik egymást.

= Az állami tisztviselőkért és a nyugdb jasokért. Az alkotmányjogi bizottság ülésén nagy érdeklődést váltott ki Kafka dr. német nemzetgyűlési képviselőnek határozati javaslata, amely akképpen hangzik, hogy a kormány dolgozzon ki sürgősen és terjesszen a képviselőház elé olyan törvényjavaslatot, amely gondoskodik az állami tisztviselők és alkalmazottak, valamint az ezekkel azonos elbírálás alá eső személyek illetményeinek megfelelő fölemeléséről, valamint a nyugdíjasok ellátási illetményeinek megfeléló fölemeléséről. Tekintet nélkül erre a fizetési reformra, kielégítő módon meg kell javítani & főiskolai képzettséggel biró tisztviselők, különösen a bírák jövedelmi viszonyait. Haladéktalanul terjesszenek a parlament elé sürgős elintézésre törvényjavaslatot, amely a régi nyugdíjasok illetményeit, az nj nyugdíjasok illetményeivel egyenlővé teszi. A javaslat a demokratapárt tagjainál nagy ellenzésre talált és a vita során kijslentatték, hogy esak olyan javaslatot tehetnek magukévá, amelyet a koalíció dolgoz ki. Vita után a demokratákjelhagyták az üléstermet, a bizottság erre nagy szótöbbséggel elfogadta Kafka javaslatát.

— A prágai magyar kővet nyilatkezata.

Magyarország prágai követe, báró Willany Fri-SxezkefctSiég é* kiadóhivatal: Náéor-o. 29,, herá úgy a lap izellemi részét illető közlemények, »1*1 a hirdetések, előfizetési és hirdeti« dijak stb. küldealik Kéziratokat nem adunk vissza.

Ss^eltittk Mist hámszic ktdin uitőrteköe ís us&aln

gyes a napokban érdekes beszélgetést folytatott a »Moravskoslezsky Dmnik« munkatársával, amelyben többek között ezeket mondotta:

— Érthető, hogy az érzelmi momentumokat nehezen lehetett összeegyeztetni a szomszédállamokkal megkezdett barátságos viszonnyal. Ma már azonban ezek a nehézségek jórészt leküzdettek, s úgy a magyar kormány, mint a lakosság nagyrésze meg van győződve arról, hogy Magyarországnak feltétlenül reálpolitikát kell folytatnia és keresni a megértéshez vezető utat. Amikor erre a meggyőződésre jutott a Bethlen-kormány, mindent elkövetett, hogy a Magyarország ós a szomszédáliamok között fennálló elintézetlen kérdéseket elintézze és tisztázza. A tárgyalások Romániával és Jugoszláviával jól haladnak, de elsősorban Csehszlovákiával akartunk megegyezni, amellyel már hosszab ideje tárgyalunk. Ha mindeddig nem is egyeztünk meg az összes kérdésekben, mégis igen fontos konvenciókat kötöttünk meg. Ezek közül különösen azokra hívóra fel a figyelmet, amelyeknek pénzügyi fontossága mindkét állam lakosságának életérdekeit érinti és amelyeknek célja az, hogy végre elhárítsák az ebben az irányban eddig uralkodott bizonytalanságot. Remélem, hogy hamarosan sor kerül az épen befejezett kereskedelmi egyezmény ratifikálására. De addig is érvénybe fog lépni egy időleges megállapodás, mely különösen a különböző áruvásárlásra szükséges devizabeszarzést és a beviteli engedélyek dolgát fogja megkönnyíteni. Messzemenő engedményeket fogunk tenni és mindent elkövetünk, hogy Magyarország ez ügyben Csehszlovákia elébe menjen. Kötelességemnek tartom figyelmeztetni arra, hogy dr. Benes külügyminiszter valóban komolyan támogatta a magyar kormányt a nemzetközi kölcsöntárgyalásnal és, hogy Bethlen miniszterelnökkel való genfi találkozása nemcsak a tárgyalt kérdések kedvező megoldására vezetett, de e találkozásnál a két államférfi között oly jó személyes viszony indult meg, amely a jövőben bizonyára jelentős mértékben fog hozzájárulni a politika jó eredményeihez.

= Megszüntetik a hitbizományokat. A

kormány javaslatot készített a köztársaság területén levő hilbizományok megszüntetéséről. A javaslatot az alkotmányjogi bizottság szerdai ülésében tárgyalták és egy albizottságot küldtek ki, mely azonnal hozzáfogott a javaslat tárgyalásához. A javaslat megokolása hivatkozik az állam demokratikus alkotmányára és a polgári egyenlőségre, amelyek a családi hitbizományok föntartását nem íiirik meg és a javaslat következménye a földnek a kisbirtokos részére való biztosításáról szóló és a földbirtokreformmal Összefüggő törvénynek.

Misi hajsza az istikban.

(A leiratkozásoknál keresik a gyermekek illetőségét.)

Azt hisszük, minden szülőt érdekelni fogja a Kassai Napló alábbi cikke, amely az illetőségi kérdésnek az iskolákba való bevitelével foglalkozik, amely a nevelés, taníttatás aggodalmait viselő ssülök homlokára még több redőt von. Mielőtt hozzászólnánk az ügyhöz, álljon itt a Kassai Napló cikke, amely „Kultúra és illetőség“ címmel a következőket mondja: „A napokban hirt adtnnk arról a minden knlturországban páratlan iskolabotrányról, hogy a rozsnyói gimnáziumban nem engedték érettségi vizsgálatot tenni, csak azon növendékeket, akik csehszlovák illetőségüket igazolták. A rozsnyói eset nem áll elszigetelten. Megismét-