Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-15 / 7. szám

iogyvs»ltllik évfolyam* 7. wám. Kedd« I9f4i január 15* —il I 1TIW UK* -£l§8 »té»l ár esttMorák írWkbeaí Helybe» él vidékre pitta! szétkWdésael: ígá*s érre 80 K, félévre 40 I, acgyedévre 20 K. KttlföldS* 180 EB. g Eftyes «sál» ára t 80 fillér. OLITIKAI I^A P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. F8sz«ík«ss$fcő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BABANYAY JÓZSEF dr. Az adóprés megindul és működni fog e héttől kezdve: az adózó polgárok jövedelmei után meg­kezdődnek az 1928. évre szóló kivetések. Minden jövedelem, mely ebben a csekély forgalmú, holt városban csak fölfödözhető, odakerül a nagy présbe, amelyet úgy ne­veznek, hogy adókivető bizottság. A ka­tonától elkezdve a tisztviselők, a kereske­delem, ipar s gazdálkodáson keresztül a munkásokig minden kategória odaáll a bizottság elé, hogy meghallgassa annak szigorú verdiktjét. Ehhez a bizottsághoz lenne néhány szavunk. A komáromi polgárok valamennyien tisztában vannak a helyzettel, hogy a vá­ros milyen körülmények között van. A rettenetes tömegnyomor, a nagy munka­­nélküliség folyománya ráüti az egész vá­rosra bélyegét. Nincs fogyasztó, azért pang az ipar és kereskedelem; a hivatal­nok és katonaosztáiy szükségleteinek csak kisebb részét szerzi be itten és igy a for­galom a minimumra sülyedt alá. A hivatalokat rendre áttelepítik más városokba s igy az idegen forgalom is teljesen lényegtelen. Mindez a gazdasági élet vérkeringését teljesen megbénította. Ez az érem egyik oldala. A másik serpenyőjén a mérlegnek feküsznek az adók és húzzák, húzzák azt lefelé, a mélységbe alá. Akinek itten háza, földje, üzlete, ipara van, az az állami adók után 600*/# ot meghaladó pótlékokat fizet az államnak és a községnek. Általános jövedelmi pótadó, hadinye­­reség-pótlék, országos betegápolási pótadó, útadó, községi pótadó mellett, mint uj adótípus jelenik meg a megyei pótadó is, emlékeztetőül arra, hogy nem vagyunk város többé, hanem falu, amelynek nin­csen autonómiája, amelynek még háztar­tásával is a felettes hatóságok, járási és zsupáni hivatal rendelkeznek. Ezek a rettenetes adóterhek húzzák lefelé gazdasági mérlegünk tartozás ser­penyőjét. Kis egzisztenciák, akik azelőtt pár korona adót fizettek, ma ezreket kény­telenek kiizzadni. De a fent felsorolt adó­típusok naég nem merítik ki az adóterhek kategóriáit. A most kivetendő jövedelem­­adón kiviál, amely az adóknak a legsu­­solyabb típusa, olt vannak a forgalmi és fényüzési adók is, kerékkötői gyanánt az ipar és kereskedelemnek. Hogy a kép teljes legyen, ne hagy­juk ki az adó-seregneaoből a városi pót­lékokat, a tíz- és csatornadijat, házbér­­fillért, telekértékadót és az egyházak ré­szére fizetett adókat. Ne csodálkozzék senki, hegy a drá­gaság nem száll alá, ne ütközzék meg senki azon, hogy itt csőd, kényszeregyez­ség, fizetésképtelenség, nyomor, Ínség és munkanélküliség van. Ezekkel a közter­hekkel mi nem tudunk megküzdeni, mert az lehetetlen. Nem bírjuk tovább: leroskadunk. Az adókivető bizottság helyezkedjék az adósokkal szemben erre az álláspontra. Nem bírjuk tovább! Az állam vegyen le már valamit vállainkról. A kormány lássa be, hogy a végtelenségig nem lehet feszí­teni a teherbírást és az egyszer megsza­kad. Polgárok, akiknek az adók kisza­bása terén befolyásuk nyílik és ismerik nyitott zsebeinket, mutassák azt be egyen­­kint, az adózók felhördülését, zokszavát vegyék komoly és véres valóságnak. Hajótöröttek vagyunk: mentsetek meg bennünket, segítsetek! = A spiritusz üyy a csehszlovák lapok jóvoltából mind élesebben nyomul a politikai botrányok homlokterébe és a köztársaság min­den népe megalkothatja magának az itt uralkodó demokratikus közéletről fogalmát. A Ceske Siovo, a Socialists, a Lidove Listy c. lapokban csak most kezdődik még az ügy kiteregetése, mely­nél egy volt miniszter két jelenlegi miniszter ellen száll sikra, akik persze szintén nem hagy­ják magukat. A Lidove Listy egyenesen, min­den kertelés nélkül megírja, hogy a »spiritusz affér az egész politika tarthatatlanságát bizo­nyítja«, viszont a Ceske S ovo pedig lerántja a leplet arról, hogy a spirituszból a politikai pár­tok mindegyike kapott, amelyből csekély 400000 korona haszon mutatkozott a pártok javára egyenkint. A dolognak a pikantériája, hogy nem­csak a kifejezetten kormánypártok részesültek szeszben, hanem a nevezett lap szeriot a kom­munista szociáldemokraták is megkapták a ne kik járó 1000 liter spirituszt. Azt, hogy a Lonvra mozivállalat állítólag 8 millióban részesült, már előbb megírták a lapok és hogy Prasek, a szenátus elnöke szintén bele került a leleplezések sodrába, ezt meg már a külföldi lapok is szellőztetik. Hogy ebben a botrányban, mely az eddi­giek tekintélyes sorában kiemelkedő módon il­leszkedik, kik a bűnösök és kiket kell felelős­ségre vonni, egyenlőre nem lehet megállapítani, ügy látszik, sokkal többen vannak érdekelve az ügyben, melynek tisztázása vaióbau sürgős do­log lenne, ha olyan államban élnők, amelyben a közéleti erkölcs fogalma azok részéről is tel­jesen tisztázva volna, akik magas állásukat, vagy politikai vezetőpoziciójukat nem képesek elválasztani személyes és magánügyüktől, akik nem tudják meghatározni azt a pontot, ahol az összeférhetetlenség nem csak a parlamenti sza­bályok szerint, de az egyéni tisztesség szem­pontjából is kezdődik. Sokat írtak, sokat be­széltek már az öt ér óta fennálló köztársaság­ban a visszaélésről és korrupciókról, da agy látszik, hogy az eddigi esetek nem merítették ki egészen az ilyen és hasonló botrányok soro­zatát s meg kellett érnie a köztársaság népé­nek, hogy az állam legelőkelőbb közjogi állásai­ban működő férfiak ássák alá az ország tekin télyét. A apirituszbotrány jellemző kinövése az eddig folytatott politikai életnek, ideje volna, hegy maga a kormány vetne véget egyszer s mindenkorra az olyan eshetőségeknek, melyek a fennen hirdetett demokrácia rovására a köz­életi erkölcs fogalmit nemcsak hogy diszkre­­ditiiják, de alkalmasak arrs, hegy minden te­kintélyt leromboljanak és semmivé tegyenek. SzerkentAié; é* kiadóhivatal Nádor-e 23 hová agy a lap »eilend réizét illető közlemények, mint a hirdetéaek, előfizetni) é* hirdetési dijak slh küldendők Kéziratokat nem adunk viasza. Kegjilnife betekint tórnmmt: kttPfli csatörtSkSB és szia tóti = Olasz hang a kisantant akciójáról a magyar kölcsön allen. A »Curriere d’Italia« ve­zércikkben foglalkozik a kisaDtant értekezletével kapcsolatban a magyar kölesöuügyről. Szerinte a kisantant államai előrelathalóan ragaszkodni fognak a Párisbm előterjesztett követeléseikhez a jóvátétel megfizetését biztosító garanciákhoz, a politikai ellenkezéshez, szóval követelik, hogy Magyarország a danái szlávizmus politikai hege­móniájának behódoljon. I yen feltételek mellett valószínű, hogy a magyar kötcsöu meghiúsul, s meghiúsul a népszövetségnek az a terve is, hogy Budapesten befeszkelődjék. Nem hisszük — írja a lap —, hogy Olaszország sajnálna a fordula­tot, amely megnyithatja az utal 0 aszországnak, hogy Budapesten Angliával egyetértésben csele­kedjék. ma; Jeni a csehulovák magyar zene közeledtóemi. Semmi akanálya nincs a kulturális kapcsolatok kiépítésének — Mindkét részről megértéssel fo­gadták a kezdeményezést. — A magyar zenei étet idei programja. — Beszélgetés Hubay Jenő­vel. Farkas Márta egyik legkedvesebb tanítványa. Az a r-jongó szeretet, amellyel Hubay mestert Komáromban is fogad ák, bizonyára indokolttá teszi, hogy egy kassai újságírónak leadott iaterjuviát leközö jük, amelyben rólunk komáromiakról is megemlékezik. Tegnap a déli pozsonyi gyorsvonattal érkezett Kas ára a migyer zen i életnek egyik legnagyo b kiválósága, Hubay Jenő, h>gy pá­­ratlaa művészetével egy feledhetetlen estét szerezzen városunk közönségének. A Schalk­­ház szálló éttermében találtuk a mast rt, aki lekötelező szivasséggál adott kérdéseinkre vá­laszt. Közvetlen beszélgetésünknek lényegét a kővetkezőkben ismertetjük: Mostani szlovenszkói turnémon Kassa városa a harm dik állomás. Kétnappil ezelőtt Nyitrán, a megyehaza dísztermében hangver­senyeztem, tegnap p dig Zsoluáo és miodk'st helyen nemcsak a magyar közönség, de a cseíi­­gzlováa is nagy szeretettel fogadott. A kassai hangverseny után holnap Eperjesen játszom. A kassai hang verseny lurnu-i létrehozása körűi I dr. Mirffy Károly fáradozott nagy buzgalom­mal, és én szívesen vállalkoztam a nagy útra, bár odahaza el vagyok halmozva munkával, mert itt ni vend ^játékommal nemes és nagy célt akarok munkálni, a csehszlovák és a ma­gyar zenei élet közötti kapcsolatokat akarom kiépíteni és szorosabbra fűzni. — A kultúra terén kell a népek között a közeledés’ megteremteni és erre elsősorban a zene alkalmas, am ilynek mind a két nemzet egyformán lelkes rajongója. Mind a két nemzet világra szóló zenei tehetségekkel áldotta meg a világot s ennek a két magasan fejlett zenei kamarának egybekapcsolása csak termékenyítő hatása lehet. — Hogy a közeledés munkája eredményes lesz, arra biztató jelek vannak, amelyekről már eddig is meggyőződtem. Prágában a Lucerná­ban a filharmonikus hangversenyen játszottam, rendkívül meleg m fogadtak. Hangversenyemen jelen veit Benes kül­ügyminiszter a feleségével s ott volt a hiva­talos világ nagyrésze. Utána Brünben és Pil­­zmben is játszottam, s mind a két helyen nagy megértéssel és szeretettel fogadtak. A sajté is igen meleg hangon kommentálta Csehországban az uj viszonyok között első alkalommal tör­tént vendégszereplésemet, a magyar sajtóban is nagy visszhangja támadt kezdeményezésem­nek, igy egy »Esti levél'-bea Zsolt foglalko­zott ezzel a kérdéssel s kifejezte azt, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents