Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-31 / 66. szám

Í»g|viii5t5tfik évfolfiai,- • - —-•* ---------- •~1' '’j*"*« 66. szám. Szombati 1924. május Sl, KOHABOH LAPOK POLITIKAI LAP. f,í§itaslé*l ár eaehi-saJovék értékbe*: Metybas éa v'áéfcr« gaatsj tzétkildésael: ®gáá* írre 80 SL fálérre 40 K, asgyedérre 30 5. KaifíHdö* 160 Egyes AT&m ára i fi tiér. A német parlament megnyitásáról vitt hirt a telefondrót szerte a világon és a táviratok, újságcikkek csendes olvasásakor el sem is tudjuk képzelni azt a hangos zenebonát, amelyet a német birodalmi gyűlés megnyitásakor a kommunisták rendezlek. A mi viszo­nyaink között a parlamentáris tárgyalási renden ütőit haionló kis csorbák már fel sem tűnnek, de a meggondolt, komoly és művelt német nemzet törvényhozásá­nak ez a íélo’dalra billenőse komoly problémája nemcsak a németségnek, ha­nem egész korunknak. Az egyéni és po­litikai jogok kiterjesztése nem hütötte le & tömegek forró-lázát és tapasztalhatjuk politikai, gazdasági és kulturális életünk egész területén, hogy a lelkek megnyug­vásának nemcsak a politikai kondorok leépítése az egyetlen korreklivuma. Ma, amikor a kitünően szervezett felforgatás pártja alakul meg mindenütt, s telepszik le a régi rend bástyáira, foglalják el he­lyüket a többi pártok megdermedt szeme elölt a fanatikus politika vakmerő hadai, a régi rend vezéreiméinek is meg kell kezdeniük újjá formázni a régi pártesz­mék, irányzatok, intézmények és fegyver­­viselés rendszerét. Nyitott szemmel kell figyelnünk a mellettünk, előttünk tobzódó forrongást, amely tudott rakoncátlan, fe­gyelmezetlen, szereplő viszkelegségből, fel­­lünésvágyból, kortes- és anyagi célokból összeverődött elemeken kívül a maguk bolsevista eszméiben fanatikus hívőkkel uj, kicirkalmozolt rendszert teremteni. Félelmetes perspektívát mutatott Európa nemzeteinek, hogy az oroszor­szági kísérlet nem ábránditolta ki a kom­munistákat, á a német parlamenten az »Internacionále« az egyik, »Deutschland, über Alles« a másik oldalon egymás fü­lébe harsogó hangjai uj forradalmak és háborúk világot megremegtető riadói le­hetnek még. Egykor minden fénnyel kö­­rülragyogtatotl nevek ma a gyü'ölség csóvái lettek, a fajhűség, a honszeretet erénye, a nyugodt fejlődést, anyagi, kul­turális haladást jelentő törekvések és rend­szerek, intézmények ma hahotás gúny­kacajjal találják szemben magukat. Pedig lehetetlen az, hogy az emberi haladás évszázados útjáról merész ka­nyarodással lehelne járatlan, süppedékes ingoványra lépni. Kell, hogy minden nem­zet múltja alapjait abban az összevissza­ságban sem hagyja el, amely ma körül-ALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BABÄKYAY JÓZSEF dr. vesz bennünket; a múlt szilárd pont, amelyre építeni lehet. A kísérletezések, amelyeknek átka nyomja ma a nagy német nemzelet, kegyetlenül pusztító vi­har, amely a régi rend sok, temérdek, hasznos intézményét is szemétre dobni kivánja. Amikor külső ellenséggel szem­ben haláltáncát járja egy hetvenmilliós, nyomorgó, éhező nép, akkor frivol játék s közel áll az őrjöngéshez az a muzsika, amelyre az orosz pénzen eltartott német bolsevisták egy-egy név hallatára kitör­nek. És könnyen megáll ennek a világ­nak a gépezete, ha az uj rend utópiszti­kus rendszerét sípokkal, dobokkal, fütyü­­lőkkel kívánnák népszerűsíteni, de bele­pusztul a világ abba is, ha a vajúdó jelenbe a régi rend visszahozni akarna egészben mindent, ami a múlté. A né­met kommunista képviselők meg akarják menteni a német népet, de olyan orvos­ságot adnak be neki, amelyet a szerve­zete el nem bír s amelybe egy nemzet már félig belepusztult. = A csehszlovákiai németek autonómi­ájának kérdése. Csehszlovákia bécsi követe dr. Krofia most adta ki „Dia Deutschen in Böhmen“ cim alatt kis röpiratát, me’y a cseh­­ez'ovákiai németség történeti fejlődését ismer­teti. Iratának van egy nagy feltűnést keltő része, amely ép dr. Krofia exponált állása miatt a közönség különös érdeklődésére tart hat számot. Krofta megállapítja, hogy a né­metség általában feladta ellenállását a cseh­szlovák államtól való elszakadás gondolatának elejtésével, minek ellenében az áll&mképes és kész a németség szabad nemzeti fejlődésének lehetőségét megadni. Majd igy folytatja: Ma Csehszlovákia németjei nem az államtól való elszakadást hirdetik: figyelműk inkább az ál­lam keretén belül nagyobb nemzetiségi autó nóm:a elérésére irányul. A cseh nép pedig, a mely századokon át együtt élt a németekkel és tudja, hogy a németség a történeti fejlő­dés során mindenkor jelentős tényezője volt ennek az országnak, s ma is jelentői tényezőt képez, mihelyt meggyőződik róla, hogy a né­metek nj helyzetükkel őszintén és fenntartás nélkül megbékéltek, bizonnyal semmit nem fog tőlük megtagadni, amit az nj állam egységé­nek és biztonságénak keretén belül megadhat. Mindenesetre érdemes volna megtudni — Írja a „Bohémia" — hogy Krofta e kijelentéseit mint historikus vagy mint csehszlovák követ tette'e meg s hogy ki adott felhatalmazást Kroftának oly nyilatkozat megtételére, mely — ha őszinte — a német autonómia kérdési­nek ügyét váratlanul előtérbe hozza. Sserkentfaég éi kiadóhivatal: Nádar-a. 29., hová úgy a lap iseUemi résiét illeti közlemények, ■!«. a hirdetéiak, előfizetéii és hirdetési dijak stb. k(Udeni$% Késiratokat nem adunk vissza. SsgjeleÉ hetsnkini tazor: h#n tMkőii is szinUlu Botrány a közgyűlésen. — A kommunisták Dénes Emil ellen. — Vi­haros jelenetek. — A közgyűlés elnapolása. — Dénes Emil fogadalomtétele. — — Saját tudósítónktól, — Komárom város képviselőtestületének má­jus 28 árt összehívott közgyűlése botrányos jeleneteknek volt színhelye. A kommunista párt megtámadta a Jfuller Károly lemondásá­val megüresedett képviselőtestületi tagsági helyre behívott Dénes Emilt és megakarta akadályozni, hogy az uj tag a törvényes to­­gadalmat letegye, A kommunistapárt nem tartja méltónak Dénes Emilt arra, hogy a képviselő­­testület tagjai sorában helyet fog’aljon és föl­hívta a képviselőtestület más pártállása tag­ját is arra, hogy vüa ne tárgyaljinak. A hommunistapávt szónoka konkrét ese­teket hozott föl azon állítására nézve, hogy Dénes Emil nem foglalhat helyet a képviselő­testület tagjai között s amikor a megtámadott szót kért, a kommunistákból teljes erővel rob­bant ki a gyűlölet a volt párttitkár iránt és olyan viharos lárma keletkezett, hogy az ülést a városbiró fölfüggesztette. Két ízben kellett fölfüggeszteni a köz­gyűlést, hogy n fcitegatott kedélyek lecsiHa­­podjanak, azonban ez nem kikerült, mert a kommunisták már azzal a föltett szándékkal jal.-ntek m«g a közgyűlésen, hogy Dénes Emil fogadilomtételét megik&dilyozzák. Végered­ményben azoebm ezc még sem tudták elérni, mert a mikor s kommunisták és a polgári pár­tok kivonultak a közgyűlési teremből, az ott meredt 5 cssbpárti, 1 szociá1 demokrata és 1 zsidópárti képviselő jelenlétében Dénes Emil a fogadalmat a városbiró kezébe letette. Nem értjük ngysn, hogy akkor, amikor az elnöklő városbiró a közgyűlés elnapolását kimondotta, miként lehetett még a \fogadalmat letenni, de ugylátszik, hogy Jávor főjegyző közbelépésére történt a fogadalom letétele. Hogy az ügynek még folytatása lesz, az a ’ kommunisták szilárd elhatározásából előre meg­jósolható; a kommunistapárt el van tokéivá arra, hogy Dáneat viselt dolgai miatt egy olyan nagy erkölcsi tekintéllyel biró testület­ben, mint amilyen a város képviselőtestülete, nem fogja megtűrni. A polgári pártok a lejátszódó jelenetnek passzív szemlélői voltak és nem kívántak be­leavatkozni az ügybe. A hallgatóság egyrésze azonban harsány és szenvedélyes közbekiáltá­sokkal támogatta a kommunistákat, agy hogy Csizmazia városbirónak a legerólyesebben kel­lett közbelépnie, hogy a zajongókat elhallgat» last a. * Á botrányba fulladt közgyűlésről részle­tes tudósításunk a következő: A közgyűlést Csizmazia György város­biró megnyitván, bejelentette, hogy az idő­közben betegsége miatt lemondott Müller Ká­roly seoc. dm. képviselőtestületi tag helyébe az ntána következő póttagot, Dénes Emilt hivta be. Jdenti továbbá, hogy Boldoghy Gyula a mai közgyűlésen meg nem jelenhet­vén, a törvényes időben történt bejelentés foly­tán helyébe Komáromy Lajos póttagot hivta máxtdl kúrák otthon. Reggelenként fór ___________________________ mely óraiakban kiváló eredménnyel használható ssékekedis éa én­nek kővetkesményei ellen n. m. étvágy éa esiáeitésUány, felfúvódás, sárgaság, aaáj ás lápáaganat, aranyár, elklvéeáás, agTvórtódalán, vérkóság stb. Sok esetben elegeudó már néhány evőkanállal is. Kapható minden gyógyszertárban és jobb flsaer­­ftzletben.__________________________________________As Igmáaái nem tévaaateadó ősszs másfajta kasaMvIa akttal.

Next

/
Thumbnails
Contents