Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-22 / 62. szám
S. oldal. „Komáromi Lapok* 1994. májas 22. gyűlésen, az éppen akkor kezdődé budapesti , nyomdászsztrájk miatt azonban a felszólalásról röviden tudtak megemlékezni a magyar lapok. Természetesnek tartjuk, ha a magyar sajtó hangja ilyenkor inger<té válik s a prágai sajtónak igazán nincs mit csodálkoznia, hogy épen az ominózus döntést nagyon élesen kommentálják. A magyar sajtó dicséretére váljék, hogy a komoly, vezető orgánumok még ilyen helyzetben is megőrzik objektivitásukat. A „Pester Lloyd“ péntek esti kiadásában Wiassics Gyula báró, a magyar közigazgatási bíróság elnöke, foglalkozik a döntéssel és okfejtésének higgadtságát a „Prager Presse", Benes németnyelvű félhivatalosa is leszögezi. Wlassics bárénak felfogása teljesen fedi az itteni magyarság jogi szakértőinek és dr. Dérer Ivánnak véleményét is. Cikkében elismeri, hogy a prágai közigazgatási bíróság mindig megőrizte teljes függetlenségét, mostani döntése azonban téves jogi értelmezésből származik. Utal a Szlovenszkóra és Ruszinszkóra nézve érvényben levő 1886. évi XXII. te.-re, amely úgy értelmezi a 10. §-t, hogy az illetőséget hallgatólagosan és automatikusan már az a személy megszerzi, aki négy éve lakik valamely községben és hozzájárni a község adóterheihez. Wlassics szerint a prágai közigazgatási bíróságnak figyelembe kellene vennie az előbbi magyar jadicatarát és döntését a tőrvény alkotói intencióinak megfelelően kellene megváltóztatnia. Szlovenszkó egész közvéleménye kivánja a téves döntés megváltóztatását. Komárom képviselőtestülete mozdult meg elsőnek ebben a kérdésben, a többi testületek hasonló állásfoglalásra készülnek. Hol a2 ángállapitó Mii? A gazdák olcsón adják a sertést, a borjút, a vágómarháit és a hús árak mégse akarnak leszálltam. — Hol az ármegállapitó és a népjóléti bizottság ? Közismert dolog, hogy a hőmérő igen érzékeny jószág, amely a legkisebb hőemelke désre is reagál. A hőmérőnél azonban vannak az Isten teremtményei között sokkal érzékenyebbek, akiknek a kezében van a húsárak fölemelésének a félelmetes hatalma. Ezek a hentesek és a mészárosok, akik túlérzékenyek, ha a vágni való sertés, borjú, birka és marha ára a legkevésbbé is emelkedik, akkor ók azonnal jogcímet találnak arra, hogy a has, zsír árát hatványozott arányban fölemeljék. De akkor módfelett adják a tudatlant, a szórakozottat, a kis feledékenyt, amikor a vágó állatok ára leszáll. Akkor persze nem sietnek a hasárakat leszállítani. Nm csakhogy nem sietnek, hanem egyáltalában nem akarődznak az árleszállításról hallani se. Közismert dolog, hogy a komáromi heti piacokra igen sok bízott disznót hoznak, a melyeket 9—9 50 koronával kilónként szinte könyörögve kínálnak az eladók. A marha ki> lója élősúlyban 5—6 K, sőt ennél is olcsóbb. Ilyenkor ellenek a tehenek, annyi a vágni való borjú, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Mindezt nem veszik észre a hentesek ói a mészárosok. A has, a zsír ára éppen olyan magas, mint amikor az élő állat ára kétszeresen akkora volt, mint most. Hogy a hentes és a mészáros iparosok ezt nem veszik észre, az még csak megérthető, mert hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze, de hát hol van az ármegállapitó bizottság, hol vannak a népjóléti szervek és hogyan tűrhetik, hogy a szegény nép a legtöbb helyen amerikai zsírral kevert disznózsír kilóját még most is olyan magas árért fizesse, vagy ha nem tndja fizetni, zsirtalan étellel tengesse életét, hiszen köztudomású, hogy a zsirtalan étel az emberi test fejlődésére roppant káros hatása. Más városokban a szegény nép táplálkozására legalább gondot fordítanak és az úgynevezett belső részeket: májat, tüdőt, szivet, lépet, vesét, velőt, csülköket, fejet stb. nem engedik rendes árban kimérni, hanem mint másod és harmadrendű termékeket sokkal olcsóbban méretik ki. Ezzel a szegény hivatalnok, iparos és munkásosztálynak is módjában van olcsó pénzen húsételt is enni és másodszor ez az intézkedés nem engedi meg azt a hallatlan visszaélést, hogy a fenti másod- és . harmadrendű hastermékeket épen olyan magas áron sózzák a tehetősebb osztály nyakába, mint az első rendű húst és ezzel a szegény néposztály szájából kiveszik a betevő falatot. Nálunk erre mind nem gondolnak, az ármegállapitó bizottság még mindig téli álmát alussza, a nép olcsó táplálkozására pedig itt nem gondol senki, pídig a hatósági hasszéknek állandóan működésbén kellene lenni. A megélhetési viszonyok minden társadalmi osztályra olyan nagy súllyal nehezednek rá, hogy nem lehet közömbös, hogy a nagyközönség érdekével nem törődik senki. Felhívjuk tehát az illetékes körök figyelmét e sürgősen elítélendő visszás állapotokra. A hentes és mészáros ipsros osztály egyéni, öböj érdekével szemben az emberek százezreinek érdekei állnak szemben. így nagyon is könnyű az irányadó faktoroknak a választás. Caro. A közönség koréból. (E rovatban közlöttekért a felelősség a cikk írójára hárul.) Tekintetes lezsó Márton tanfelügyelő úrnak Komárom. Ne ütközzék meg jelen nyiltlevelem fölött, de vannak dolgok miket a nyilvánosság kizárásával nem lehet és nem szabad elintézni, mert „több szem, többet lát“ mondja találóan a közmondás, s amit az egyik talán hosszas vizsgálódás után sem vesz észre, az első pillanatban észre veszi a másik. Ilyen formán lehetek én is, aki az alábbi dologról, melynek szerzője Tanfelügyelő úr egyet-mást megláttam agyán, de más foglalkozáskörű, pl. jogászemberek esetleg észrevesznek banne többet is. Lebet, ám előre nem tudhatom, azért hát leirom a tényeket és az én mondanivalómat. 1924 ápr. 26-án keltezett, de hozzám csak május 2 án érkezett 1308/924. számú levelében Tanfelügyelő úr ezt írja : Református Iskolaszéknek jCsicsó. Nagy Esztert, Nagy Liszló leányát, az ottani iskola 7. évi. látogatása alól felmentem a kérvényében foglaltak alapján, azonban ezeket igazolandó, tartozik a kérvényező az itteni hivatalnak utólagoson bemutatni a község által kiállított szegénységi bizonyítványt, valamint családtagjainak számát és korát igazoló anyakönyvi kivonatot. Esen iratok az ottani iskola utján terjesztendők ide. Erről értesítem: a) a csicsói ref. iskolaszéket, b) Szabó Ede ref. tanítót, c) Nagy László földművest, csicsói lakost, azzal, hogy ezen intézkedés által bekivánt iratokat 8 napon belül okvetlenül mutassa be, mert a felmentés csak a fenti igazolás után válik érvényessé. ’ Martin Jezsö Sk. inspektor. E levélhez én csak annyi megjegyzést fűzök, hogy ezt nyilvánvalóan megelőzte, Nagy László csicsói lakos kérvénye, utána azonban egy áskálódó denunciáiásnak kellett következni, mert a fenti levélre májas 10-iki kelettel Tanfelügyelő úr az alábbiakat Írja: 1450/924. sz. Ref. Iskolaszéknek Csicsö. A felhozott indokok alapján és tekintettel Nagy Eszter korára nevezettet 1924. május 8. érvénnyel felmentem fiz iskolalátogatás kötelezettsége alól. Mivel azonban atyja Nagy László gyermekét már május 3 a óta iskolába nem küldötte, tehát a kérelem elintézése előtt utasítom az iskola Igazgatóságát, bogy nevezettet 3 tói 8-ig mint igazolatlanul mulasztót mutassa ki. Az iskolaszéknek és a községi elöljáróságnak ezt tudomására adva kérem, hogy ehhez hasonló esetekben az iskola vezetőségének segítségére legyenek. Martin Jeiő Sk. inspektor. Ennél a levélnél már több a megjegyezni valóm, sőt egyenesen ez a levél jelen nyilt levelemnek az oka. E levélnek alapján először is tisztelettel kérdem Tanfelügyelő úrtól, honnan tadta Májas 10-én, mikor levele kelt, hogy májas 3 tői 8 ig Nagy László gyermeke mulasztott, hiszen ilyenekről cs&k az 1 én és 15 én esedékes mulasztási kimutatásokból vebet tudomást? Egyházunk törvényes rendelkezései szerint csak az iskolaszéki elnök útján terjeszthetők be a mulasztási kimutatások a Tanfelügyelőséghez. A tanító ur ilyent az előírt nton sem felszólításra, sem magán szorgalomból nem küldött be, tehát csak közönséges denanciálásból tudhatta meg azt, amire vonatkozólag 1450/924. számú levelében intézkedett. Szabadé egy tanfelügyelőnek, tshát okvetlenül magas intelligenciájú embernek ilyen bizonytalan alapra építeni?! Tanfelügyelő ur! Ismeri ön az audiatur et altera pars jogi elvet? Ismernie kell, mert egy tanfelügyelőtől az Ítélkezés e minimális fundamentumát megköveteli az Állam, mely alkalmazta Önt, de megvárják azok is, akikkel, mint felügyelete alá rendelt egyénekkel, érintkezésben van. Levele azonban ellentmond e föltételezésnek, mert a lavél tartalmazta Ítélkezésének egyedüli alapja a denunciáló szava. Am ha nem hallgatta is meg a másik felet, legalább a szóbanforgó ü^yet beható vizsgálás alá kellett volna vennie, hogy az a rikító ellenmondás, amely intézkedésében van, ne született volna meg. Különös, hogy Tanfelügyelő ur ezt az ellenmondást nem vette észre, s azt, amit május 8-tól kezdve elégséges oknak tart és elfogad Nagy Eszter teljes felmentésére, ugyanazt nem veszi figyelembe a közvetlen május 8 ik előtt mulasztott 4 nap igazolásánál, pedig tudta, hogy a felmentés oka nem friss keletű, hanem meg volt az május 8 ika előtt is. De még különösebb, hogy Tanfelügyelő ur a helyi iskolai hatóságnak az igazolás elfogadására vonatkozó jogát levelével egyenesen törölni látszik, nem engedve helyt annak, hogy a denunciáló tudtán kívül a helyi iskolai hatóság már elfogadta az előírás szerint előre bejelentett és okmánnyal bizonyított igazolását Nagy Lászlónak. A legkülönösebb azonban az, hogy Tanfelügyelő ur utasítja az igazgatóságot arra, hogy igazolatlanul mulasztónak mutassa ki Nagy László leányát. Utasít, tehát kizárja a jogos, a törvény előírása szériát igazolta mulasztás esetét is, melyből folyik, hogy az iskola igazgatóságának a valósaggal szembe helyezkedni, Nagy Lászlónak pedig jogtalanul kárt, oknélküli pénz-, esetleg börtönbüntetést elszenvednie kell. Tanfelügyelő uv! Nem akarok másról beszélni már. mint még néhány szót erről az utasításról. Tanfelügyelő ur ugylátszik kétségbevonja, hogy volna lelkiismeret, mert utasítása az igazgatóság lelkiismeretének oldalbarúgását jelenti, mert kényszeríteni akarja, hogy a mulasztások igazolásának elbírálásában ne a lelkiismeretére hallgasson. Honnan vette Tanfelügyelő ur ehhez a jogot ? Hol van az & törvény, mely az iskolák tanítóit, igazgatóit, iskolaszéki tagjait, elnökeit lelkiismereti szabadságától megfosztja s a Tanfelügyelő ur korlátlau uralma alá hajtja? Hol van az a törvény, mely Tanfelügyelő ur jelen utasítását támogatja és azt mondja, hogy itt félre az igazsággal, a lelkiismerettel, itt csak a tanfelügyelői parancs betartásáról lehet szó? Tanfelügyelő ur! Ilyen törvény nincs 1 Az Állam, mely az iskolai törvényekkel az iskoláztatást a legnemesebb intenció, az állampolgárok knltnremberekké tétele alapján szigorúan kötelezővé teszi, nem adta a polgárokat, de a tantestületek bármily néven nevezett tagjainak lelkiismeretét sem Tanfelügyelő ur fotbaliozó képességének tárgyává. Eljárása többet árt az iskolaügynek minden más néven nevezhető ártalomnál, mert az iskoláztató szülőknek az igazságban való hitét rendíti meg s nem törvénytiszteletet, de annak ellenkezőjét eredményezi, ha szabad a törvényt a fentiek szerint semmibe sem venni. Több mondani valóm nines, de talán mások majd fűznek hozzá még valamit, ha mást nem: a jelen esetből leszűrhető konzekvenciát. Kelt Giicsó, 1924. május 17. Kár Géza ref. lelkész iskolaszéki elnök.
