Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-10 / 57. szám

8. oldM. «Komáromi Lapok« 1924 május 10. „A művész császár“. II. Vilmos császár váltig érdeklődött a mivészet iránt s amit annak Ítélt. Tschudi, a berlini Nemzeti képtár igazgatója hát egyszer, mintegy önigazolására, a legújabb műremekek elé vezette a császárt, aki egyáltalán nem lelkesült a Tschudi szer­zeményei: Proyon, Manet és Corot müveiért, S megmutatta neki a Grunewaldi tájkép című festményt. Ez a legújabb szerzeményünk, Felség. Német festő műve. — Hogy hívják? Leisti­­kowaak, Felség. Fönséges kép toldotta hozzá Tschudi. — Milyen megszólalásig hű rajt az erdő rajza! — Azt hiszi? — vetette ellen a császár. Abban ugyan nincs igaza. Erdőhöz én is csak konyitok valamicskét. Sz’ vadász vagyok. (Ki lesz a színigazgató ?) Ismeretes, hogy május 15-én lejár Földes Dezső pozsonyi— kassai színigazgató koncessziója a szlovenszkói magyar színházra. A kormánykörök állig be­gombolkoznak és bár május 15-ike ma-holnap itt lesz, még se lehet biztosan tudni, hogy ki lesz az uj színigazgató. Eddig hatan pályáznak a koncessióra és pedig Földes Dezső a jelen­legi színigazgató, Faragó udön és Polgár Károly volt színigazgatók, Iván Sándor színházi titkár, Buday Ilonka színművésznő, Oláh Gyula színész, a lévai Földessy-társuiat tagja, aki csehszlovák állampolgár. A két első kivételével mind jó ismerőse a komáromi közönségnek. Polgár kétszer tartott rövidebb szezont Komá ­romban. Buday Ilonka pedig sokszor szerepelt nálunk, legutóbb a téli szezon alatt is. Buday Ilonka, a színtársulat volt primadonnája, aki újabban vendégszereplésre újból a Földes-féle koazorcionális színtársulathoz szegődött, a leg­komolyabban foglalkozik a pályázat gondola­tával. Női színigazgató már nem egy volt a magyar szinjátszás történetében és miért ne lehetne éppen Buday Ilonka az, aki kassai származású, tehát csehszlovák és azonkívül bőven rendelkezik is művészi kvalitásokkal. Általában úgy hitték, hogy Buday Ilonka mögött Polgár Károly áll nagy ruhatárával és felsze­relésével, amelyből igen sok van Komáromban is elraktározva, — ez a kombináció azonban a benfentesek szerint megdőlt, mert Buday tel­jesen önállóan megy a küzdelembe. — A Polgár társulattal járt itt a következő aspiráns, Iván Sándor. Iván Sándort, a színtársulat jelenlegi konzorciuma szeretné a színigazgatói székben látni. — Régi ismerősünk a hatodik pályázó Oláh Gyula is. Oláh jelenleg a Földessy-féle színtársulatnál működik. A terv már most az, hogy Oláh mint csehszlovák állampolgár meg­pályázza a pozsony—kassai színi koncessziót, társulatát, Földessy Sándor jelenlegi staggione társulatával együtt szervezné meg, illetve egé­szítené ki a staggionet a jelenlegi Földes-tár­­sulat kevésbbé használható tagjaival, Földessy József dr. komáromi szoc.-dem. nemzetgyűlési képviselő, Földessy Sándor fivére, a napokban Pozsonyban járt, ahol tanácskozást folytatott Wittich Pál képviselővel, akit a fenti tervnek igyekezett megnyerni — Mivel a beavatottak jól tudják, hogy a mai rezsim a magyar színé­szetet szeretné lejáratni, biztosra veszik, hogy az kapja meg a koncessziót, aki erre legalkal­masabb. (Budapesti mű fásár kiállítás) Az eddig látott leggazdagabb művásárkiállitás nyílt meg vasárnap Budapesten a Nemzeti Szalonban, melynek legnagyobb része Ráth György világ­hírű hagyatékából került ki. A kiállításon a képzőipar- és edénygyártó művészet antik és modern produktumai hatalmas tömegben van­­nak képviselve. A magyar képzőművészét hal­hatatlan értékekkel vesz részt a kiállításon. Így Böhm Pál „Ágnes“ és „Cigányleány“ cimü képeivel, Feszty Árpád a világhíres és muzeális becsű Számadó juhászával, Mészöly Géza Nap­lemente és még néhány egyéb kisebb képeivel, továbbá Feiks Alfréd és a modern piktorok kö­zül több. A művásárkiállitás szenzációja Brueg­hel Pieter Babiloni tornya. A kép az égbe­­épités biblikus mondáját illusztrálja pompás el­képzeléssel. Az épület már tűiért a környező hegyek magasságán, a mellette elfekvő város­ból ezernyi embertömeg hullámzik, fuvaroz, követ hord és a szemlélet közelében lévő arcok mindegyikén ott a szent igyekvés komolysága. A kép előtt állandó nagy közönség tolong. A kép kikiáltási ára egyébként négyszázezer ma­gyar korona. Vannak aztán pompás szobrok is. így a Komáromban is jól ismert művész Istók j egyik kisplasztikái nevezetessége, az Atléta. A j dús porcellán- és diszedény-tárlat szintén ki­emelkedő nevezetessége a kiállításnak. Az öt­napos kiállítás után megkezdődik az összes tárgyak árverése, amelyen igen sok előkelő külföldi vendég is részt fog venni. („Süt a nap“ Komáromban.) Zilahy La­josnak, az újabb magyar írói generáció e nagytehetségű tagjának „Süt a nap" cimü népszínműve, amely a budapesti Nemzeti Szín­ház színpadán állandóan műsoron van, olyan általános osztatlan nagy sikere van, amelyhez hasonló sikerre nem igen emlékeznek a magyar szinműirodaiom terén. A sajtó a legnagyobb elismeréssel irt erről a darabról, amely a magyar népszínmű irodalom történetében for­duló pontot, határkövet jelent; a népszínművet egészen uj, eredeti csapásokra tereli, amelyek a msi életen vezetnek keresztül. A darab nagy jelentőségét mi sem matatja jobban, mint az a körülmény, hogy a premiérje alkalmával : az összes lapok nemcsak cikkeket írtak róla, ; hanem egyik napilap vezércikkében méltatta a 5 darab jelentőségét. A magyar irodalom ügyét 1 szivén viselők körében valósággal lelki szom- \ juság támadt a „Süt a nap" c. darab megte- í kintése. Kevesen vannak azonban, akiknek \ módjukban van Budapestre utazhatni, hogy a s darabot megtekinthessék. Éppen azért csak f örömmel vehetjük tudomásul, bogy a Komá- \ romi Dalegyesület kitűnő műkedvelő gárdája \ programmjába vette Zilaby Lajos színmüvének * előadását. A Dalegyesület kipróbált és nagy < sikereket aratott műkedvelői gárdája újabb \ erőkkel szaporodott, hogy a darab szereposz- | tása kifogást ne szenvedjen. A dologra még • visszatérünk. (Kétszáz oldalas album a Színházi Élet e heti száma) A húsvéti ünnepeket megelőző sztrájk óta előfordult összes színházi események j az AntoDia, Apukám, Huncut a lány, Gyere be j rózsám. Gyilkos bácsi és a Zöld lift bemutatói- ; nak gazdagon illusztrált beszámolói megtalálha­tók ebben az igazán európai nivójn számban. A legjobb fővárosi irók tikkei, rendkívül érdekes riportok, négy hót összes intimitása, a bőséges j mozi, sport, divat, tőzsde és vidéki rovat tarkít- j ják Incze Sándor népszerű heti apját, melynek ’ e heti száma a budapesti sajtó legnagyobb ese- • ménye volt. A lap ezen a héten Lengyel Meny- j hérL nagysikerű darabját, az Antóniát közli egész terjedelmiben. A gyönyörű kiállítása album ára 10.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsóbet­­körut 29. (Magyar művészek sikere Becsben.) A bécsi Küusileriiaus tavaszi tárlatán a legna­gyobb sikere a magyar képzőművészetnek v&n. Az egész sajtó & legmelegebben méltatja a magyar művészek sikerét, akik között Iványi- Grünwald, Csók, Vaszary. Hippi Bénái, Rudnay, Magyar-M&nnheimer, Hermann L’ípót, Med­­nyánszky báró és még tizenöt festő, valamint Kisfaludy, Stróbl, Róna József, Kallós és Hor­­vay János szobrászok szerepelnek. (Ez is csak Amerikában lehetséges) Tenessee (Amerika) állam Nashville városából jelentik azt a nem mindennapi hirt, hogy ott egy Johnson nevű ember birtokában van a vi­lág egyik legértékesebb régisége. Ez a neveze­tes régiség nem más, mint az a kavics, amely­­lyel a bibliai időkben a fiatal Dávid, a későbbi király, homlokon sújtotta a filiszteus óriást, Góliátot, úgy hogy az többet nem is kelt fel. Johnson roppant nagyra becsüli a birtokában lévő kavicsot s most felkérte az állam geoló gusát, Wiibur Nelsen tanárt, hogy állapítsa meg az egyébként meglehetősen egyszerű kinézésű kavi«3 igazi értékét. Johnson azt mondja, hogy a kavics bibliai idők óta az ő elődeinek birto­kában volt. Gyanítják, hogy a kavics boldog tulajdonosa kissé meg van hibbanva az elmé­jében, de ez a gvann őt magát egyáltalában nem hozza zavarba s továbbra is féltékenyen őrzi a kavicsot. Yalószinüleg nem annyira naiv ez az amerikai, miDt inkább ravasz előrelátó és ha már jól felcsigázta az amerikai kíván­csiságot, biztosan jó pénzért mutogatni fogja. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalánál. Felvilágosítások: Fürdőigazgatóságnái. KÖZGAZDASÁG. Az aranyosi lóverseny Május 15 röl junius 15 re halasztották. Említettük már, hogy Aranyoson májas 15 re, csütörtökre kisgazda lóversenyt hir­dettek. Tekintettel arra, hogy hétköznapon, a mai szorgos munkaidőben nem szokott ilyesmi sikerülni, Tihanyi Vilmos komáromi főállatorvos erre a körülményre felhívta az intéző körök figyelmét és ajánlatára egy vasárnapi napra tűzték ki a lóverseny idejét, amelyet junius 15 én vasárnap tartanak meg. Erre vonatkozólag az alábbi bird tményt küldték szét: ‘ A Srlovák Földmivelésügyi Tanács Ara­nyoson 1924. évi junius hó 15-én d. e. 9 órai kezdettel lódijazással egybekötött p .rasztlóver­­seayt rend-z a legszél sőbb környék részére a következő feltételekkel: Díjazásban csak saját nevelésű Jó ré­szesülhet, vagy o’yan, mely már legalább t év óta a jeleni gi tulajdonos kezén vau. A dij odaítélésénél figyelembe lesz véve, hogy a ló fajtája megfeleljen az itteni szo­kásnak. Az elővezetett lovak & következőleg lesz­nek osztályozva : 1. Anyák idei csikókkal. 2. 4 éven felüli csikó nélküli kancák. 3. Családok, vagyis anya több csikóval, vagy több nemzedék, mint anya, leány, nnoka. A dijak összege attól fog függni, hogy hány díjazásra érdemes ló lesz elövezotve. Az összes lovaknál, amennyire lehetségese kívánva lesz okirat a szü'ók bizonyítására. Feltétlenül szükséges azonban az apa igazolása \ fedeztetési jeggyel 1—3 éves csikóknál. Délután 2 órakor tenyésztő kisgazdák részére lóverseny lesz: I. Nyergeit lovaknál bírálva lesz: 1. A felnyergel és. 2 A ló fölötti uralkodás a lovas által. 3. A ló teljesítő képessége: a) lépésben 2 km.-re, h) ügetve 4 kőire, c) vágtatva 4 km-re. II. Könnyű fogatban bírálva lesz: 1. A ! befogás módja és helyessége. 2. A Javak ősz­­! szeiliósége. 3. A lovak fölötti uralkodás. 4. Menés akadáyokkal (a fogat indítása, meg­állítása, uj iuditás után keskeny kapun való bt bocsátása és zsákutcába): a) lépésben 2 | Km-re, b) ügetve 6 km. re. 5. A lovak álla­pota a nnnés után (kitartás). III. Nehéz fogatoknál biráiva lesz: 1. A j befogás módja és ue yessége. 2. A lovak össze- I illősége. 3. Teherbíró képesség a helyi viszo­­: nyoknak megfelelő nehéz súlyra (10—25 q.) | Vizsgálva leHZ a megrakott szekér helyből i való indítása 2 szer, esetleg többszőr, azután pedig befékezett szekérrel. IV. Könnyű négyes fogatoknál biráiva lesz: 1, A befogás módja és helyessége. 2. A lovak ös8zeillősége. 3. A lovak fölötti ural­kodás lépésben és ügetésben (fordulás, nyol­cas stb.). V. A lóversenyben heréit lovak tenyésztői ■ vehetnek részt. Eauek különös fontosság lesz : tulajdonítva, mert eddig ezen a környéken ) ismeretlenek. Aranyos, 1924. május 6. A községi tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents