Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-10 / 57. szám

»Komáromi Lapok«

19Ü. mijnsIO.

4 »Mal.

■■ i. ..................................................................................

külföldről Szlovenszkóba költözöttekre és azokra a nőkre, akik külföldiekhez mentek férjhez.

Az illetőségre «ézve megállapítja a Tájékoztató, hogy az az 1886. 30(11. t.-c. alapján

1. születéssel, örökbefogadással, törvényesitéssel, (6. §.) 2. férjhezmenetelíel (7. §.) 3. tartózkodással (10. §.), 4. felvétellel (11-12 §.) és 5. beatalással (16. §) szerezhető meg.

A leszármazásra nézve elrendeli azok illetőségének felkutatását, akiktől az illetőséget kereső származik. Törvényes gyermekek szüleik illetőségét, a törvénytelenek anyjukét követik. Örökbefogadottak az örökbefogadók illetőségét nyerik el; külföldiek örökbefogadása állampolgárság megszerzése nélkül nem jogosít illetőségre. A törvényesített gyermekek atyjuk illetőségéhez igazodnak.

A feleség a férj illetőségét követi és mint özvegy is megtartja azt, ha önállóan nem szerez illetőséget, válás esetén a nő leánykori illetőségét kapja vissza.

Tartózkodás által az nyer illetőséget, aki négy éven át egy községben tartózkodott és ezen egész idő alatt (tehát négy évig) a község terheihez járult. A minisztérium tehát itt az illetőség automatikus megszerzését ismeri el, bár a községi terhekhez való járulás tekintetében szakit a magyar joggyakorlattal. Csak az nem szerez négy évi kvalifikált lakással illetőséget, aki ezen idő alatt abban a községben is adózott, ahonnan átköltözött, vagy pedig előző illetőségét fentartotta. Az illetőség megszerzésének előfeltétele a nagykorúság, a település idejétől kezdve a tartózkodás egész tartama alatt. Érvénytelen az illetőségi bizonyítvány kiállítása, ha a négy év 1918. okt. 28. után telik le és az illetőnek Magyarország területén levő valamely községben volt korábban illetősége; érvénytelen akkor is, ha nem járult a községi terhekhez az illető (állami, megyei hivatalnokok stb.).

Négy éves kvalifikált tartózkodással az il letőség ipso facto megszereztetett és nem kellett illetőségi jogért folyamodni.

A Tájékoztató ekképpen elismerve az illetőség automatikus megszerezhetését megállapítja, hogy ez 1920. julius 16 íg érvényes; attól kezdve az 1896. évi 222. sz. osztrák törvény intézkedései (tiz évi megszakítás és községi terhekhez való hozzájárulás nélküli önkéntes tartózkodás) mértékadók az illetőségnek tartózkodással való megszerzésére.

Községi kötelékbe való felvétel utján 1920. julius 16 ig lehetett illetőséget szerezni a magyar illetőségi törvény szerint olyannak, akinek a csehszlovák állam egy községében volt illetősége.

A beutalás, vagy az illetőségi hely megállapítása sohasem a község, de mindig az elsőfokú hatóság feladata és hivatalos végzéssel történik.

Az illetőség elvesztése két esetben következik be: az állampolgárság elvesztésével és más községben való ilietőségszerzéssel. Az állampolgárság elvész, ha valaki a kormány beleegyezése nélkül 10 évig távol van honától

A Tájékoztató után több rendelkezés jelent meg az állampolgárság és illetőségről. így áz 5897/1922. adm. I. sz. körrendelet1) kimondja, hogy mind azok, akik nem optáltak 1921. dec. 31-ig, elvesztik eddigi csehszlovák illetőségű két. Akik 1918. okt. 28. után szereztek illetőséget, az állampolgárság előzetes elnyerése nélkül, ez az illetőség szintén érvénytelen. Az elöljáróságokat utasítja a rendelet, hogy vegyék revízió alá azokat, akik 1910. jan. 1. után nyertek a községekben illetőséget; bármily címen szerezték is azt meg, az nem bir jelentőséggel. A miniszter utasítja a községeket és a zsupánokat, hogy kétes esetekben kérjék ki azok állampolgárságára nézve az ő döntését, akik 1910. jan. l. után szereztek illetőséget. A hatóságok az állami vagy közszolgálatban állók, vagy akiknek hivatásuk gyakorlásához (ügyvéd, orvos, gyógyszerész) állampolgárság kívántatik, állampolgárságainak azonnali hivatalból való megvizsgálására nyertek felhívást indokolt kételyek esetében.

Nyomon követte ezt a rendelkezést az

1922. december 19. kelt 9889/1922. adm. 1. B. számú rendelet, mely ismét a nyugdíjasok állampolgársága és községi illetőségének felül*) Uradne Noviny 1922. évi 18. sz. Magyar nyelven Csehszlovák törv. és rend. gyűjt. 1922. évfolyam 126-12». 1.

vizsgálatára vonatkozott és 1923. január 31-ét jelölte meg végrehajtási határidőül. A szlovén- : szkói miniszter elrendelte, hogy az 1886. XXII. 1 te. 6. §-a alapján leszármazás címén szerzett illetőségnél megállapítandó, hogy az illető sze- ? mély szülei milyen alapon szereztek illetőséget ] Ha a 10. §. szerint szerzett illetőségről van szó, az illető község adókimutatása csatolandó ) az iratokhoz; az özvegyeknél körülményesen f követeli a férj illetőségi viszonyainak tüzetes megvizsgálását. Ha a törvény 11—12. § a ; alapján községi kötelékbe felvétel utján történt j az illetőség megszerzése, ehhez minden eseiben az eredeti ügyiratok csatolását kívánja. Majd J rámutatott az illetőségek megállapítása körül ! észlelt hibákra. Végül az 1896. évi 222. sz. ősz- j trák törvény 2. §-áról megállapítja, hogy az j csak azokra alkalmazható, akik 1918. október 28 án már csehszlovák állampolgárok voltak s < akik egy községben megszakítás nélkül 10 évig í laknak. Ez azonban csupán igényt ad a községi kötelékbe való felvételre, a jogot kérelem j utján kell megszerezni és csak azután lehet j illetőségi bizonyítványt nyerni. Végül az 1920. ] évi 236. törvény állami szolgálatba átvett tény- j leges alkalmazottakra vonatkozó 15. §.-ának j értelmezését adja.

1921. január 10-én 690/1923. 1. B. sz. a. j az állampolgárságnak az 1879. I. te. 31. §-a j alapján beálló elvesztésénél követendő eljárást ] szabályozza. {

VI. Bírói gyakorlat 1918. után. \

Míg a magyar közigazgaiási bíróságnak az 1886. XXII. tc.-nek az illetőségre vonatkozó szakaszai körül alig volt alkalma vitás Ügyet elintézni, addig a prágai Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság illetőségi ügyekben sűrűén hoz döntéséket, jeléül annak, hogy a lakosságot igen sérelmes határozatokkal korlátozzák jogaikban nemcsak a községek, de főképpen a felettes hatóságok.

A L. K. B. először az állampolgársági ügyben hozott olyan döntést, mely a nemzetközi szerződések erejében vetett hitünket alkalmas megingatni. A saint-germaini szerződésnek az állampolgárságra vonatkozó részét érvénytelennek mondta ki, mert az ellenkezik az i állampolgárságról hozott csehszlovák törvény- i nyel, holott a békeszerződésnek záradéka éppen : arra kötelezi a csehszlovák köztársaságot, hogy j ezzel ellentétes törvényeket nem hozhat.

Majd kimondotta a 19/1917. sz. magyar közigazgatási bírósági döntésnek megváltoztatását, amely a magyar illetőségi törvény 10. §-ában az illetőség automatikus megszerzéséhez négy évi egy helyben lakás mellett a közterhekhez egyszeri hozzájárulást is elegendőnek talált. Ezzel szemben a L. K. B. kimondotta, hogy a négy évi lakás mellett négy évi megszakítás nélküli teherviselés szükséges. (16213/1921. sz.) A szlovák minisztérium 12898/22. odd. adm.

I. B. sz. rendeletével szigorúan szorgalmazta ennek a törvénynek végrehajtását.

Jogi szempontból azért aggályos ez a döntés, mert a törvénnyel szemben uj rendelkezést I statuál és helyesen mutatott reá Petrogalli Oszkár dr. *) arra, hogy ez nem a törvény alkalmazása, hanem uj törvény hozása. Ha az állam törvényeket vesz ái, ezekkel át kell vennie a joggyakorlatot is, amely a törvénnyel kapcsolatban kialakult s amely a törvény erejével egyenlő. Három évtizedes joggyakorlat folytán a szerzett jogok százezernyi esete áll elő és joggal kérdezhetjük: az uj döntvénynek egy tollvonása halomra döntheti, vagy megsemmisítheti-e ezeket?

Az LKB pártatlanságáról és elfogulatlanságáról windig meg voltunk győződve, hiszen ennek több bizonyítékát láttuk. Az illetőség ügyében is kimondta egyes közigazgatási ható? ságok bürokratikus felfogásával szemben, mely a

Inégy évi lakáshoz négy évi községi adózást követelt, hogy a megállapított idő alatt a községi terhekhez akár községi adó jizetésével, akár egyéb módon keli járulni. (1922 dec. 1. kelt 18225/22 sz.)2)

A LKB 16455/1923 sz. döntése azonban, mely a 10. § értelmezésében a törvényhozó célja és akarata ellenére magyarázza a törvényt akképen, hogy a kvalifikált lakáshoz külön községi kötelékbe való felvétel is szükséges és igy az

J) A közigazgatási bíróság döntvényei az illetőség kérdésében. Prágai Magyar Hírlap 1924. évi 80—83 számaiban.

5 a) Cseh-Szlovák Jog 1923. évi.

illetőség ipso facto, automatikus megszerzését voija kétségbe: nyilvánvaló jogi tévedés.

Ennek kiszámithatlan politikai, gazdasági és jogi következményei lehetnek és teljes jogbizonytalanságot idéz elő, ami jogállamban ott, ahol az alaptörvények az állampolgárok egyenlő jogait hirdetik, elő nem fordulhat.

Ezzel a kérdéssel foglalkozott Petrogalli Oszkáron kívül, aki az 1886, XXIII. t.-c. 10. §-ának beható jogi értelmezése mellett reá mutatott a bíróság döntésének nagy politikai jelentőségére is, Derer Iván dr. volt szlovenszkói miniszter, nemzetgyűlési képviselő is,8) tárgyalja a kérdést széles tudományu alapon, akinek kiválé jogi dolgozata magyar nyelvre fordítva lapukban jelent meg A tanulmány tudományos jogi alapon ugyanarra a megállapításokra jut, mint mi, akik a kérdéssel behatóbban foglalkoztunk.4)

s) Právny Obzor 1924.

*) Prágai Magyar Hírlap 1924. évi 80,90, Híradó 1124. 4vi 76, 85, 93, Komáromi Lapok 1924. évi 40, 42,

48, 5«, 57 sz.

Az Erzsébet sziget áriéflelme

Lezajlott az elemek elleni nagy küzdelem.

Az Erzsébet sziget nagyduoai védőtöltése hosszú időn át, még eddig sóba nem tapasztalt magasságú vizet tartott. Sok munkával és fáradsággal lehetett csak elérni azt, hogy az árvíz már napokkal előbb el nem szakította a töltést és ezáltal az érdekeltségnek kiszámíthatatlan kárt nem okozott. A nagy munka megkezdésekor & szigeti vezetőség kérelmére azonnal és előzékeny szívességgel jött az érdekeltség segítségére Csismazia városbiró, aki a város eszközeit és munkaerejét bocsátotta rendelkezésre. De kivette a részét a nagy munkából Czikt Zsigmond szigetbiró és Benkő Máté utmester is, akik napokon keresztül éjjel nappal állandóan a töltésen tartózkodtak és jó példával előljárva, buzdították embereiket a munkára. Az igazsághoz képest ki kell azt is jelentenünk, hogy az érdekeltség egyes tagjai és különösen a szigeti csőszök is hozzájárultak buzgó tevékenységükkel az i eredményhez. Az érdekeltség nagy része azonban, különösen pedig azok, akiknek leginkább I érdekében állott volna a védekezés sikere, mint ; rendesen, úgy most is teljes részvétlenséggel és I távoliélükkel tüntettek.

Ma már (május 8) a viz apadóban van, a töltés felszabadult a nyomás alól, azonban sajnos, a sokáig tartó áradás a fakadó belvizeket nagy magasságúra duzzasztotta fel. Ez mindenesetre nagy baj, de egy esetleges szakítás vagy töltés átlépés most, amikor a kertek mind be vannak művelve, kiszámíthatatlan kárt okozott volna az érdekeltségnek.

Reméljük, hogy a viz most már rohamosan fog medrébe visszatérni, hogy a belvizek által okozott kar rövidesen pótolható legyen.

ÍA tapasztalatokból okulva, ezúton is figyelmébe ajánljuk a város vezetőségének, hogy a védekezés teljes befejezte után a töltés hiányait sürgősen pótoltassa és a keresztntak N jgy-Duna felé eső szakaszait, melyek a fakadó vizek és azok különben is elhanyagolt állapota miatt teljesen használhatatlan állapotban vannak, sürgő- - sen hozassa rendbe. A város álcáin felhalmozva levő sarat pedig a nagydunai tölté3 alsó szakasza mellé erősítésül és az olt levő laposok betöltésére hordássá ki.

A Nagy Márton féie kert mellett a töltés építésével egyidejűleg létesített és teljesen használhatlan állapota miatt eltöltött zsilip hiányát az érdekeltség sohasem érezte annyira, mint épen rnoät. Itt állunk az óriási fakadó vizek között anélkül, hogy levezetésükről még csak gondoskodni is lehetne. A fakadó vizek egyetlen levezetése ugyanis, ceak ezen a helyen volna lehetséges. Az érdekeltség vezetősége több ízben kérelmezett a várostól, — mint a töltések fenntartójától, — egy uj zsilipet, azonban eddig — talán pénzhiány miatt — hiába.

Most már ezen zsilip kiépithetése sem késhet sokáig. A város vezetősége az érdekeltséggel karöltve, rövid időn belül megvalósíthatná ezen, igazán életkérdéssé vált mű létesítését annyival is inkább, mert & költségek minimálisak lesznek. Egyedül a nemtörődésnek kell tulajdonítanunk, hogy az a zsilip még ma sem mfködik.

Ezek volnának főbb vonásokban azok az óhajok, melyek sürgősen megvalósitandók lennének. Egy kis jóakarattal menni is fog a dolog.

' Kertbirtokos.