Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-03 / 54. szám
1924. ntájas 8 Komáromi Lapok*1 7. oldal. szivü ember fiai és az Új földesir. Műveiben megrajzolta a magyar társadalmi életet is. A magyar élet minden alakját megtaláljak náls. A kép teljes. Da különös szeretettel rajzolja ae ósdi kariák életét (Kedves atyafiak,) a paszták fiait (Sárga rózsa) és a régi kollégiumi életet (Debreceni Itmatiku?). Műveiben megfestette Magyarország minder, természeti szépségét. Az 8 költészete az a csedató, amelynek vizében ott füle őznek & Kárpátok bércei, a magyar Alföld, a déli-bábos homokbuckák és a Dunántúl szelíd li-nkái. Jókai Mórnak három nagy írói erénye van: nyelvének szépsége, képzelete és humora. Beétky Zu>lt írja Jókai nyelvéről: Gazdagságával szinte kápráztat, hajlékonyságával meghívói, erejével meghódít, gyöngédségével elbájol, eredetiségével felüdit. Nincsen irodalmunkban senki, ki dásabb volna szavakban, kifogyhatatlanabb jellemző és találó kifejezésekben, változatosabb fordulatokban. És a képzáme. Az ó Pegazusa, & mesebeli táltosló, aki parazsat eszik, vihart iszik és egyszerre esak elröpiti a gazdáját az Óperenciás tengeren ItVa, selymes mezökre, ezüst erdőkbe, & tündér királynő aranykertjébe. A humora meg n&p*Bgiras, jóságosán szelíd és emberazerető. Költészetének vannak fogyatkozásai is. Azt mondják az irodalmi kritikusok, hogy hősei félistenek, nőalakjai vagy angyalok, vagy démonok. Van igazság ezekben a megjegyzésekben. Da nem ilyenek-e a magyar népmesék hősei ?Aztán Jókai szerette az alakjait. Beoiiők élt. A lelkűk az ó lelke volt. Nem látta őket kívülről. Nem tudta őket analizálni. Jókai az egész magyar nemzeté, de mégis leginkább a miénk, komáromiaké. Sokszor fájt nekem, mikor idegenek kicsinylöieg szóltak a szülővárosomról. Sokban igazak van. Miezen olyan elhagyatott, szegény — különösen most. De mégis Jókai városa: Hogyan, hogyan nem, mikor úgy a Nádor-utcán (a régi Rácutcán) sétálok és kocsizörejt hallok, néha úgy képzelem, hogy Timár Mihály gyorsszekere vágtat. A görög temp'om felé, mintha Brazovics aram rozsdás hangját és a Zsófi mama sikoltozását hallanám, a templom kapujában meg a szegény kis tőrök leány, Tímea leskődne; mintha a Danán az Aranyember gabonás hajói úsznának és a kálvinista templom kertjében Gutái Tádé tiseteletes uram sétálna, Lila leánya meg öntözgetné a fehér szekíűket, telj ^violákat. Szép ee a Komárom, mert hisz Jókai gyermekszívébe mennyi csodálatos szép mesét tudott sápi. A mi nagy költőnk, immáron húsz éve nyngszik ott alant. Boldogan álmodik nagy magyar jövendőről? Vagy tán sejti, tudja, mi történt velünk. S azóta nines nyugalma. Sejtelme, csöndes nyári éjszakákon, mikor csillagék fénye reszket a Dana hullámaiban, szelleme útra kél és ott jár újra, meg újra a kedves szigeten. Mit mondanak neki a Duna hullámai, a hajbókoló, suttogó falombok? Dr. Hajdú Lukács. A Stoa Kantianában. „Kant, szelleme, idézünk tégedet,“ — igy végzi a K. L. cikkírója, midőn Kant szelleméről ír. fin meg íjy kezdem és képzeletem elrftpül Északra, a tenger főié, a Memel parti városba, a hatalmas dóm árkádjaihoz a Stoa KantiauábJ, ahova annak az emberi mél,ósággal teljes, az tmberi méltóságot hirdető nagy szelleműek földi maradványait helyezte a német nép kegyelete. És magam elé idézem a nagy tudóst, aki mint egyszerű ember él, jár, kel, szerény külsővel, finom kedves mosobyal ajskán. Hatalmas gondolatokat termő fót takar a két oldalt felgönd őri tett fehér paróka. Üres fejű fi csórók fejének takaróját ö is viseli, hogy a feltűnést elkerülje, külsőleg miben sem különbözik mástól, míg egy év hiján ölvén évig 80 éves koráig megteszi naponként ugyanazt az utat a lakásától az egyetemig, hot, miut a filozófia tanára tartotta nagyhírű előadásait. Három épü’etet leng körül Kantnak a szellőmé Königsbergben, ahol a német nép nem csak most, születésének kétszázados évfordulóján, hanem minden évben megüonepli nagy iának születése napját. Az egyetem, a Stoa K&ntiana kápolnává Szombaton moziszISnat! POLA NEGRi "Vaeárnap, május hó 4-én A TÜZEK Erkö'cs dráma Franz Müller morál regénye nyomán. Főszerepben: Pola Negri, a Madame Dubarry alakítója. Rerdező: Lubstech Ernő, a legnagyobb német filmregiaent. Bemutatja a Modern Mozi! Csak egy napig! POLA MEGRI az előadások kezdete 3, 5,7, és 9 órakor Kapuzárás után. al&kitott árkádjai és a néhai nyergesmesternek háza a középpontjai ilyenkor az ünneplésnek. A házat emléktáblával jelölték meg, az emléktáblára Kantnak a szavait vésték: „Két dolog tölti el az ember lelkét mindinkább növekedő csodálattal, minél tartósabban foglalkozik velük az emberi gondolkodás: a felettünk lévő csillagos ég és a bennünk lévő erkölcsi törvény.“ Nagyszerű érzékkel választották ki a németek Kant müveiből ezeket a szavakat, melyek a nem tudományoson képzett ember előtt is feleletet adnak erre a kérdésre: Ki volt Kant? Nagy elme, akit csodálattal töltött el a csillagos ég és aki nem vetette meg a jó er* j kölcsöt, sőt úgy érezte eszének hatalmas erejével, hogy mindenki, aki számot tart az „ember“ elnevezésre, magában birja, magában hordja az erkölcsi törvényt. És ennek a gondolatnak a hatása számottevő lehet. A csillagos ég bámulata isten ismeretére vezet. A jó erkölcs tisztelete, uralmának elismerése hatásában kiszámi hatatlan. A finoman érző, gyöngéd, kedves, szolgálatra kész kis ember, a nemaslelkü, egyszerű, igaz ember, nagy tudói, akihez messze főidről tudósoknak elismert férfiak jönnek, hírneves egyetemi tanárok, hogy hallgassák tanait az erkölcsi öntudatról. Ez az: az erkölcsi öntudat as, ami az embert emberré teszi. Erre alapítja az Isten és a szabadság eszméjét. Ez az, ami az emberi méltóságnak a lényege. Az erkölcsös lények világa az igazi világ. Erre a fogalomra jogbölcs8letet alapit. A francia forradalom törvénybe iktatta az emberi jogokat és ezek: az élet, a szabadság és *“ boldogulásra való törekvés, — Kant az am- j béri méltóságnak és az elidegeníthetetlen ember- | jognak fogalmát tette jogbölesrietének alapjává és ez azt jelenti és ezt agy értelmezte, akkép fejtette ki, hogy az államot és társadalmat az erkölcsi szabadság fötlétlen megbecsülésére kell alapítani. Ha ez nincs ngy, mint talpkő, vagy ha volt, de elveszett — akkor, miként B rrzsenyink mondja : „Róma ledől és rabigába görnyed.“ Kant szelleme, idézlek tégedet! — midőn képzeletem ott időzik a Stoa Kantianában, sarkofákjod előtt éa nagy szellemed ssároycsr.pását érezaro. Kis Péter Pál. Trencianské Teplice (SiöVEIÉö) természetes forróságu (42® C) kénes liőviz és iszapfürdők. Csúz, köszvény, ischias — — stb. ellen. — — Cgészéui üzem. Alpesi kiima. fysikai gyógyintézet. napi kiadások: hakás, fürdő, ellátás 45 Kc-lól feljebb. Mindennemű felvilágosítások és prospektusok 196 a fürdőigazgatóságnál. — A Jókai Egyesület téli szezonja. — Komárom, — májas 2. A Jókai Egyesület idei szezonja mait szombaton zárult be az egyesület szépművészeti osztálya által rendezett nagysikert kiállítás ünnepélyes berekesztésével. Ez a kedves aktU3 volt az idei téli évadnak utolsó állomása, melyről ha visszatekintünk, lehetetten, hogy ne a legnagyobb elismeréssel emlékezzünk még arról a gyönyörű kalturmankáról, melyet a másfél évtizedes egyesület kifejtett. A múlt év őszén új korszak —és reméljük tartós korszak — kezdődött az egyesület életében. A vezetőség tagjai közé sikerült as egyesületnek friss erőket megnyerni, akiknek önzetlen és odaadó készséges munkája &t egyesületet Szlovenszkó hasonló «élű egyesületei között arra a méltó helyre emelte, amelyet a magyar kultúra hivatott harcosai részére a legelső sorban biztosítottak. Az egyesület irodalmi és művészeti osztályát újra szervezték és ezek vezetésére rátermett uj erőket állítottak, akik igazi elhivatottsággal szolgálták azt a szent célt, melyet az elárvnlt magyarság nyelvének, irodalmának, művészetének és nemzeti hagyományainak fentartására és f-jleszíésére tűzött ki a Jókai Egyesület. Az új osztályvezetők harmonikus összhangban az egyesület elnökségével és vezetőségével, eddig még nsm tapasztalt eredményekben gazdag kuitttrtevékeaységet fejtettek ki éa az egyesület közművelődést előmozdító hivatását fényesen töltötték be. Az irodalmi osztály élére a magyar tudományos irodalom egyik elismert kiváló reprezentánsa Bognár C-sil dr. egyetemi magántanár került, aki közvetlen munkatársaival Borka Géza dr, és Weisz Kornélia lelkes osztáiyiitkárokkai rendezte a szabadeiöadások és irodalmi esték változatos és nívós sorát és aki nemcsak n&gyértékü eladásaival, de a minden kis pontjában színvonalas műsor megteremtésében is elvitathatatlan érdemeket szerzett. A Jókai Egyesület művészeti osztálya két részre tagozódott. A zeneművészeti és képzőművészeti osztályra. A zeneművészet! osztály rendezte a valóban feledhetetlen emlékű hangversenyeket, melyek keretében világhírű magyar művészek is megszólaltatták klasszikus művészetüket és kivülök nagyszabású filharmonikus zenekarok mutatták be nagy zenei tudásukat. A művészeti osztály élén Farkas Ferenc elnök és Polony Béla dr. osztálytitkár hozzáértő, biztos kézzel és nagy szaktudással intézték az ügyeket, az ő fáradhatatlan, legőnzetlenebb, minden nehézséget laküídő munkájuknak tehet köszönni azokat a valóban eseményeknek tekinthető müvészestély- ket, melyek a Knlturház előadótermében a város és vidéke nagy közönségének osztatlan érdeklődése mellett oly dieiőséggsen lezajlottak. A szépművészeti osztály szervezése lehetővé tette, hogy egy arányaiban is jelentős képki&iiitás tartassák a knhárpalotában, melylyei a képzőművészetek iránt táplált kulturigényeket elégítette ki a Jókai Egyesület. Maga az a tény, hogy két hétig lehetett egy nagy kiállítással lekötni egy kis váro3 művészi érzékű közönségének figyelmét, & legszebb bizonysága annak, hogy ezen a téren is
