Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-29 / 52. szám

3. VUfeL-KowáMösai L&p&ä.

döttséget támogatásáról, mert kérésük jogos voltáról mer van győződve.

A titkár a küldöttséget az „Ustredna Jednóta Prebitova Reforms“ Stefanikova 4. Dr. Trcska elnökhöz utasította, hogy ö majd megadja az utasításokat.

Dr. Trcska, Skrijza államépitészeti főmérnökhöz küldötte őket. A mérnök megmagyarázta, hogy a segély minő házak után adatik meg és legcélszerűbb lesz, ha építkezési szövetkezetét alakítunk, mert igy eredményesebben dolgozhatunk, mert akkor mint szövetkezet szállítási engedélyt is k&punk. Küldjünk tehát neki egyszázötven koronát utazási költségre. Eljön Gutára & szövetkezetét megtekintem. A pénzt el is küldtük, a mérnök eljött és megalakult a „Gutái házépítő szövetkezet.“

Megalakulás után, mint üzletrészt beküldtünk a „Ustredna Jednóta Prebitova Reforma“ címére 2500 ck-t, később a tervrajzok elkészítésére 150 ck-t, térképeket és építésiengedélyeinket.

Most már boldogan vártuk a megígért államsegélyt. Azt ígérték, hogy fél év múlva okvetlen megkapjak. Addig is ki, mit tud, szerezzen be, sőt aki föltudja építeni, nem baj, ha kölcsönbe építteti is, mart az állam a kész épületekre szívesebben, ad kölcsönt és a tartozásba beszámítja.

Az idő telt, sem pénzt, sem tervrajzokat nem kaptunk, lakásokra szükségünk volt, ki mit tudott pénzzé test. Kinek földje, kertje, vagy állata volt eladta és megkezdte, ki hogy tudta az építkezést

Fel is épültek a házak é3 elmondhatjuk, hogy a legegyszerűbb is csinosabb és megfelelőbb mint az ezelőtt épült gútai házak.

Hogy az annyira hirdetett és a gidaiaknak annyira megígért államsegélyt miért uem kaptuk meg, máig sem tudjuk. A beküldött ötezer koronánkat sem kaptuk vissza. Az építési engedélyeinket sem tudjuk visszaszerezni, pedig arra is szükségünk volna, hogy a házadómentességet kérhessük.

Hogy a sok adósságtól valahogy szabaduljunk, kénytelenek vagyunk házainkat fele, vagy negyedrésze árom eladni, mint amennyibe nekünk van.

így fest a gutáinknak ígért államsegély 1

A Tekintetes Szerkesztő urat arra kérjük, közölje b. lapjában, hogy ha már rajtunk nem ss-git is, de hogy mások okuljanak.

Tisztelettel a gúlái házépítő szövetkezet, tagjai: Borka Kálmán, Borka Gém, Gálik Antal, Gogh István, Csontos Ignác, Nagy László mint a küldöttség tagjai.

U. i. Azt nem tudjuk bizonyosan vájjon a miuiszterititkár, vagy az államtitkár volt-e, aki a küldöttséget fogadta.

Kant szelleme.

1724. április 22-én született Königsbergben, egy szegény porosz nyergesmester fia: Kant Immánuel és ma az egész müveit világ hódol a kétszázados fordulón a világ egyik legnagyobb szellemének. A régiveretü történetírás nagy hadvezérek haditényeifcől, kormányok intézkedéseiből, királyok elhatározásaiból vezeti le a történelmi fejlődést, a materialista történetbölcsek mindont az anyag tényezőire vezetnek vissza, a helyes ítélet azonban mérlegelni tudja a bölcseleti eszmék és erkölcsi elvek korszakot alkotó hatásait is. Arisztetelesz tanítása a természettől való egyenlőtlenségről, megszabta a középkor erkölcsi, társadalmi világrendjének alapjait, szükséges az a természet rendeléséből, hogy urak és szolgák legyenek. Kant filozófiai rendszere, melyet kriticizmásnak neveztek el, igy alakította át az egész modern gondolkodást, igy készítette elő a 18. századvégi nagy társadalmi átalakulást. Kant megnyirbálta az ész metafizikai igényeit, de annál nagyobb méltóságot adott neki a gyakorlat, azaz az erkölcs terén s igy az észt „& legfőbb erkölcsi törvényhozó hatalom“ trónjára ülteti, melynek a priori belátható és megfelebbezhetetlen kritériuma van az erkölcs dolgaiban ítélkezni. S ez az a pont, ahol szöges és jóleső ellentétben áll az emberi gondolkodásnak ez a nagy alakja azzal a szomorú világnézettel, a jelenkor antiintellektu&lista világnézetével, mely a gyakorlati életben nem ismeri el as ész uralmát, hanem a vak erők, tények és cselekedetek egyedüli dicsőségét hirdeti, azzal a világnézettel, mely az esztelen • bábom s íz erkölcstelen béke erkölcsi lehető- j Ságét megadta. ?,

Ma a Kant-ünnepségen, amikor akadémiák ■ és törvényhozó testületek a nagy tőlcssiö szel- i lemének hódolnak, jut-e eszükbe az ünneplők- \ nek Kantnak sz Örök Békéről m^giroit nagy ] müve, amely uem egyéb, mint az É-.z erköl* ; esések merész és határozott alkalmazása a \ gyakorlat legégetőbb problémájára?! A gya- - korlati világnézetnek uem szaoad ellentétben ' lenni ezzel a maximával: Cselekedj mi&dig úgy, j hogy cselekvésed elve általános, mindenkire : érvényes törvénnyé lehisáen. Vagyis: Cselekedj erköleeöáen I Ez a vezérgendoíata Kant bölcse- j Írtének. „Az örök békéhez“ címezi könyvét. ; Ez a szatirikus fölir&s egy hollandus fogadó- • nak a cégtábláján olvasható — mondja Kaut — amelyre egy temetőn festettek. Kinek szól a szatíra? Az emberiségsek, általában? Vagy ; különösen az államfőknek, akik a háborúval \ nem tudnak betelni? Vagy csak ép taiáu a filozófusoknak, akik álmodják azt az édes álmot ?

Oil, jelenkor békeesináiói, bár esak Mse; ehiaveili kátéja s a jezsuita kazuisztika er- j kölese helyett Kant erkölcsi felfogását csele- jj kednétek: „Nem szabad igazi békeszerződésnek . tekinteni az olyant, mely egy jövendő háború anyagának titkos fsatartásávai köttetett.“

„Egy állam se avatkozzék bele erőszakosan egy másik állam alkotmányába és kor- 1 Hiányzásába“, „Állandó hadseregeknek idővel egészen mag kell szűnniük“ — ezek Kant szerint az örök békéhez szükséges előzetes cikkek s hol van ma az emberiség ezeknek az előzetes cikkeknek megvalósításától?

Kant szelleme idézüsk Téged.

— A ref, egyház harangjai. A reformátusli egyházban az uj harangok neszerzésére irá-P nyúló mozgalom megkezdte az aktiv muaKátj A gyűjtő bizottság kebeléből kiküldött vegre-J hajtó bizottság vasárnap, folyó hó 27-én délelőtt Gad/ Gyula dr. főgondnok elnöklete mellett ülést tartott, amelyen Vargha Sándor leikész

I terjesztette elő az elnökségünk a gyűjtés megindítására vonatkozó javallatát. Az egyház elnöksége a bizottság tagjai részére gyüj.őiveket *d ki és minden egyes tagot fölkér arra, bogy a részére kijelölt egyháztagok körében adományokat gyűjtsön. A gazdák által beszerzendő harangalsp összegyűjtésével a külön e célra alakult és P. Nagy Sándor gondnok elnök* í léte mellett működő bizottságot bízták meg.

— A járási bizottság illése. A komaromi > járási bizottságot április 30-ára hívta össze &

járási főnök. A bizottság ülését azonban e napon nem tartják meg, mert a járási főnők | május 7-éré halasztotta el.

— Választmányi ülés a Dalegyesüleiben.

. A Komáromi Dalegyesüiet folyó hó 27-én, vasárnap délelőtt Nádor utcai helyiségében Kamrás l József dr. elnöklete mellett igen látogatott vá: lasztmányi ülést tartott. Az elnök üdvözölvén : a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére \ Kollár Lajos egyesületi jegyzőt, hitelesítésére 1 pedig Kallay Endre dr. és Király Károly vál. tagokat kérte föl. Az elnöki jelentés során az elnök sajnálattal emlékezett meg a választmány két érdemes tagjának Mórocz Emílián bencésrendi házfőnöknek és Fürst Mihály iparosnak időközben a városból történt elköltözéséről, kiknek távozását sajnálattal vette tudomásul a választmány és érdemeiket elismeréssel iktatta jegyzőkönyvbe. Az igy megüresedett tagsági helyekre Ivánfy Géza és Klug Lajos póttagokat hívta be az elnökség, kiket az elnök ez alkalomból szívélyesen üdvözölt. Majd jelentést tett az elnök a múlt év végén tartott Szilveszter-estélyről, az egyesület nagy reményekre jogosító vonószenekarának az elinalt tél folyamán történt sikeres bemutatkozásáról, valamint a március I én megtartott nagy erkölcsi sikerrel járt farsangi daiestélyró!. A választmány a jelentést tudomásai vette éB az estélyen közreműködött és annak rendezése körül érdemeket szerzett szereplőknek, nevezetesen Groszmann Manóinak, Molect Tivadar karnagynak, a müködőkarnak, valamint Tóth József, Király Károly, Goldring Samu,

április S>

Gold BsbŐ, Kopj János, Wánbay László és Argoy L-Jos tagoknak elismerő köszönetét fejezte ki. Örömmel vette tudomásai a választraány Fül'óp Züginond ügyv. elnök jelentését is, melyben egyesület illusztris emökének tiszteletére mire. 18 án, névnapja alkalmából rendezett igen sikeres társasvacseráról tett bejelentést. Argay Lijos pénztáros terjesztette ezután elő az egyesülőt 1933. évről szóló számadásait, melyek szerint az egyesület bevétele 19383 K 43 f-t, kiadása pedig 17493 K 87 f-t tett ki. A számadások es mérleg átvizsgálására Patkó Flórig, Ipovitz Eudre ellenőröket és Gzikc Ziigmona és Nagy János számvizsgálókat küldte ki. Az 1924 évi tagsági díjra nézve az eddigi évi 20 K megáli&pit&sát javasolja a közgyűlésnek, a folyó evre szóló költségvetési javaslatot pádig 18000 K keretei közéit állapította meg. Az évi rendes közgyűlés határidejét 1924. májút 18 ik napjának délelőtt fél 11 órájára tűzte ki a választmány. Több tag egyhangú fölvétele után különböző folyó ügyeket tárgyalt le & választmány.

— Május slseje és a komáromi kommunisták. Május elsejét a szokott mohon lógja megünnepelni & komáromi kommunista párt, a mesy hatalmas plakátokkal hívja lel, mint a plakát mondja „az illetőségi rendietekkel jogtalanná tett, a panamákkal meggátolt, munkanélküliséggel és adókkal koldus sorsra lassított csehszlovákiai százezreket“ májas elsejének megünneplésére. Május elsején, csütörtökön reggel 5 órakor a tűzoltó zenekar ébresztőjével veszi kezdetét az ünnepély. 8 órakor a szervezett munkásság gyülekezni fog a Munkásotthon előtt és onnét. íőlvonuinak a temotöb j, ahol a kommunista támadás nalott&i közös sírban feküszuek. E közös sírt fogják megkoszorúzni beszédek kíséretében. A temetőből a Munkásotthon elé mennek ismét, íhónáét azután a város fő utcáin át lőivonuiást rend-zn^k a Kossuth-térre, ahol 11 órakor uópgyüiést tartanak. A népgyUléa azóaoza Seidler Ernő Pozsonyból. A népgyüiés a politikai és gazd&sá 1 helyzettel fog foglalkozni

D. u. 3 órai kezdettel nagy Népünnepélyt lógnak rendezni az Erzsébet szigeten, a KAS pályáján, ahol különféle társas játékok, tréfás

I versenyek lesznek. Kedvezőtlen idő esetén a Munkásotthonban este 8 órakor előadást tartanük.

— Az áílami nyugdíjasok illetményei. Az

állami nyugdíjasok, aRik eddig a hatályon kívül helyezett törvények és reudeletek szerint élvezték alacsony nyugdijiJletményeiket, most hozza; jutnak azokhoz a nyugdijakhoz, amelyeket ról szűkre a később hozott lörvóuyek biztosítanak, i A pozsonyi vezérpenzügyigazgatóság most kezdi l értesíteni az állami nyugdíjasokat kiszabott uj i illetményeikről, amelyeket 1924 január 1-től fo| tyósit részűkre. A nyugdíjasok megkapják az I 1921. évi 99, száma törvény és az annak végj rehajtására vonatkozó 247. számú kormányren\ delet és az 1922. évi 394. száma törvényben S újból szabályozott illetményeket az utóbb em\ litett törvény végrehajtása tárgyában 1923. év) ben megjelent kormányrendeletben foglalt drágal sági pótlók kivételével. Mivel az 1921. évi 99. > számú törvény hatálya 1921 január 1-től 1923 \ december 31 ig tartott, továbbá az 1922. évi ? 394. száma törvény 1923 január I vei lépett jj életbe, az állami nyugdíjasok ez időpontoktól j kezdve visszamenőleg is megkapják kiszámított \ illetményeiket. Megnyugtatóig hat ez az állami | nyugdíjasok nagy seregére, akik közt igen nagy ij számmal vannak magyar nemzeti kisebbséghez i tartozók is. Ezek a törvények most már min| den nyugdíjasra egyformán vonatkozván, a mei; gyei nyugdíjasok is remélhetik, hogy az ő illetményrendezésük is, amelyre három év óta várnak, szintén megvalósul a közel jövőben.

— A dól8zlovenszkói villamosművek székhelye. Mint ismeretes, az elmúlt év tavaszán Érsekújváron egy nagyszabású villamos iparvállalat megalakítását akarták keresztül vinni.

I Az uj iparvállalat azonban mely a Dólszlovea| szkói Villamosművek nevet viseli, nem tudott - megalakulni, mert Komárom város képviselői jj ragaszkodtak ahhoz, hogy a társaság székhelye •' Komárom legyen. Á minisztérium közmunkaügyi | osztálya most ismét megengedte a dóiszloven| szkói villamo8művek megalakítását és pedig I Komárom székhellyel. Komárom város tanácsa I a napokban foglalkozott az üggyel és elvben v hozzájárult az uj alapításhoz és most folynak