Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-26 / 51. szám

1984. ápriliB 26

»KsnSiwi Lapok«

I. oldal

Galambok turbékolnak.

Galambok turbékolnak Ottktnn az udvaron, Hívom őket izobámba Kitárva ablakom.

Ti szent és csodalények Budiiának ormain, Repüljetek be hozzám Kedves galambjaim.

Yonz engem a jóságtok S szelíd tekintetek, Szeretnék megtanulni Egyetmást tőletek.

Szeretnék szárnyrakelve Szállni az ég alatt És tiszta vizet inni,

Hol foly a kis patak,

S epe nélkül kacagni, Mitsem venni zokon S galambmódon tipegni Virágos partokon,

S meghalni észrevétlen, Megkönnyezetlenül,

Ahogy fehér galambként Egy sóhaj elrepül.

A tiszta búza lenne A legjobb ételem S csapongnék háztetőkőn Tavaszi reggelen.----------— De hogy örökre esüngjek Szerelem láncain S csak párommal repüljek Az élet utjain —

S mérhetlen messzeségből Találni el haza,

Hol egykor engem ig még Ölelt egy jó anya,

Szerelmes tubicáim Ne nehezteljetek, — Már én ezt megtanulni Nem fogom tőletek.

Komáromi Koboz.

ívas a fieisita!

A magyar nemzeti kisebbség közjó- I gainak korlátozása minden vonalon folyik. \ Állampolgárság, illetőség megtagadásával jutnak dolgos, munkás magyar emberek a tönk szélére. Hogy ez mit jelent, azt azok érzik és tudják legjobban, akik j* ezen a kálváriajáráson átmentek.

Mindenki, akivel ezen a téren jog- j fosztás történik és a törvényadta jogok meggyöngitését szerzett régi jogok meg- ; semmisítését uj rendeletek visszaható ere- ! jével akarják keresztülvinni

forduljanak joguédelem céljából a politikai pártokhoz, ahol jogsegélyt nyernek és a sérelmi anyagot összegyűjtik. I

Egy magyar ember se mulassza ezt el, mert saját nemzetét gyöngíti, ha a \ jogfosztásokba belenyugszik és fajának \ lesz akaratlan sírásójává.

Édes kicsi feleségem

W

maga hiába vádol engem, hogy a maga gyön- l géd női Jelkét nem értem meg és jégkéreg !

van a szivem körül. Én teljesen megértem jj

azt a mérhetetlen gondot és tépelődést, ■ amely magát marcangolja és álmatlan éjszakáiba beledobja a hamleti nagy kérdést: ! a hossza szoknya, vagy a rövid szoknya jj lesz e vájjon a tavasz végleges divatja.

Mély részvétté! és megilletödóssei figye- i lem távolról a maga tavaszi hadikészülődését, amelyet a szabónők teljes karú ve- j zérkarával folytat, bár érdekelt fél vagyok, I mert a teljes hadisarc megfizetésére anya- 5 könyvvezetőileg életfogytiglan kötelezve va- f gyök. Ebben az ütközetben nem lehet vesztes j fél, csak én. jj

Ha néha szerencsém van ebédtáján jj boldog családi otthonunkban, amelyben most szabóollók harci riadója csattog félelmetesen, néhány percre összetalálkoznom magával, megesik a szivem a szenvedésein. Réveteg szemén, fáradtra ceigázott arcán, \ amelyen a mindennapi kenyér mellett meg- jj adott mindennapi rouge is halványabb most valahogy, gondterhelt homlokán látom, hogy a nagy probléma még mindig nincs eldöntve s maga még mindig nem tudja: hosszúra vagy rövidre szabassa-e tavaszi toilettjeit. Engedje meg, hogy baráti tanáccsal figyelmébe ajánljam, el ne feledkezzék arról, ha hosszú lesz a szoknya, egy fél centiméterrel hosszabb, ha rövid, legalább egy milliméterrel rövidebb legyen, mint a legkedvesebb í

barátnőjéé. Mert mit ér a legszebb toilette, ha ő epegörcsöket nem kap kétségbeesésében a láttára? Annyira már ismerem a gyöngéd női sziveket, hogy tudjam: ez hozzátartozik a teljes boldogsághoz.

Teljesen tisztában vagyok vele, milyen életbevágóan nagyfontesságu a női divat az emberéletben, bár vannak egyéb fontos dolgok is azoDkivüt. Kint sötét színekkel rajzolódik az élet, nem banánzölddel, mint a tavaszi divat szigorúan meghagyja. Népek sorvadnak el, országok roskad^ak össze, valuták zuhannak szédülten ... Hogy hagyjam abba? Jó, abbahagyom. Úgyis csak annyit akartam mondani drága szivem: mi ez mind ahoz a nagy gondhoz képest, vájjon hosszú szoknyát, vagy rövid szoknyát viselnek e az asszonyok tavaszra?

— f Molnár Lajos. Egy régi komáromi származású és idegenbe szakadt földiek haláláról kaptunk értesítést. Molnár Lajos volt gazdasági tanintézeti tanár, igazgató és birtokos hunyt el Wienben élete 87. évében. A megboldogult a hetvenes években Komáromvármegyénél is működött, mint gazdasági vándortanár. Komáromban szerkesztette a Haladó Gazda c. szaklapot 1877—1878 ban. Édesapja Komáromban ág. h. ev. lelkész volt. A megboldogultban, kinek földi részét kívánsága szerint március 27 én Béesben elhamvasztották, Molnár József nyug. városi kiadó testvérbátyját gyászolja. Hamvait a mieskei református temetőben adják át az anyaföldnek.

— Negyvennyolcas sírok Csallóközaranyoson Csallóközaranyos halárában a község közelében árokásás közben sok emberi csontra akadtak. A megejtett vizsgálat során az öregebb aranyosiak elmondották, hogy 1848—49 ben a magyar szabadságharc alatt ott kisebb csatározás volt a magyarok és osztrákok között és az elesettek csontjai a föltárt csontvázak. A kiásott csontokat a temető halottas házába szállították, ahonnét elfogják azokat temetni egyházi szertartással.

— Eljegyzés. Hajdú Gábor hadnagy földink, Hajdú Gábor komáromi ügyészségi irodafőtiszt fia Budapesten eljegyezte Vajnovszky Emmát, Vajnovszky Vincze nyug. törvényszéki bíró leányát

— Elbocsátott jegyzők. Ismét szaporodott az elbocsátott és a fizetésüktől eltiltott községi jegyzők szomorú csoportja néhánnyal. Nemes károly németszögyéni, Kovách Arisztid madari, Komeniczky Ferenc dunamocsi és Décsy Lajos füri községi jegyzőket elbocsátották az állami szolgálatból.

— Doktorrá avatás. A budapesti Pázmány egyetem ma avatta doktorrá Raáb Rezsőt, Raáb Antal földink fiát.

— Az aranyember családja, Jókai Mór, városunk világhír ű szülöttjének egyik lagnép szeiübb regényei közé tartozik Az aranyember cimn, amelynek főhőse, Tímár Mihály, valamikor élő alakja volt Komáromnak és Domonkos Jánosnak hívták. Unokahugai a Domonkos lányok abban az időben messze földön hires szépségek voltak. Kevesen tudják, hogy Az aranyember családja, a Domonkos család utolsó sarja a múlt hetekben hunyt el Komáromban, Kalica Sándor nyugalmazott ekeli községi jegyző édesanyja özv. Kalica Gézáné, törvényszéki igazgató özvegye, szüMett Domonkos Ida úrasszony személyében. Ő volt az aranyerekor családjának utolsó sarja, vele kihalt a Domonkos család aranyember sarja ága. A család kegyelettel őriz több emléktárgyat Tímeától, az aranyember görög származású feleségétől.

— Üdvözlet Amerikából. Simor Jenő, hegedűművész tökünktől, aki most Amerikában aratja a babért, t gnap egy képes levelezőlap érkezett New-Yorkból, amelyben meleg üdvözletét küld a messze idegenből a Komáromi Lapoknak és többek között ezeket Írja: Itt New Yorkban nagy sikere van a komáromi származású Vajda Ernőnek a komáromi újságírók örök dicsőségére. A Fata morgana c. darabját minden este telt ház tapsolja. A minap Pásztor Árpáddal voltam együtt. A Vengerk&k e. darabját a jövő szezónb&n fogják előadni. Molnár Ferenc Hattyúját is minden este telt ház előtt adják, de Molnár a legt pechesebb szerző, mert darabját eladta és ig/ í a darab fordítója, aki percentet kap, sokkal

I többet keres.

— Választmányi ülés a Dalegyesületbe

A Komáromi Dslogyesület folyó hó 27-én V; ■ 1 sdrnap délelőtt fél 11 órakor Nádor utcai hes lyiségében választmányi ülést tart, melyre I a tisztikar és választmány tagjait eznten is í meghívja a Dalegyesület Elnöksége.

íjj

— Halálozás. Tarner József, gazdasági f intéző, életének 101 ik évében, 52 évi szol- I gálát után Kis Baromiakon elhunyt. Temetése

!e hó 15-éu volt. Turner Adolf pozsonyi kúriai biré édesatyját gyászolja az elhunytban.

— A komáromi r. kát. egyházi énekkar

I választmánya dr. Witausek Károly elnöklete I alatt népesen látogatott ülést tartott, melyen a í közgyűlés tárgyait készítették elő. Kalabusz I István pénztáros a zárószámadást ismertette, ! majd beszámolt a „Gyimesi vadvirág“ előadá; sáról, amelynek tiszta jövedelme 726 K 20 f-t > juttatott a Szent András harangalapjára. Dr.

Alapy Gyula választmányi tag indítványára Sten; ger Gusztáv főrendezőnek és a darab összes i szereplőinek önfeláldozó és eredményes mun\ kájukért köszönetét szavazott a választmány, mely az énekkar kebelében zenekari osztály j létesítését határozta el.

I— A Mézeskalács másodszor. A Legény egyesület műkedvelői gárdája által husvét más. napján olyan nagy sikerrel előadott Mézeska- I lács cimü daljátékot vasárnap, április 27-én j este megismétlik az első előadás szereposztáf sávai és helyáraival. Természetesen e darabban ! föllép, mint a darab lelke R. Moly Margit is, akit több előadásra szerződtetett a Legény■ egyesület.

— Öívedi László estélye. A nagy ramé! nyekre jogosított szlovensakói magyar iroda: lomnak pgyik kiváló irój*, Érsekújvár szülöttje, Ölvedi László, f. hó 27- én febéi-vasárnap renl dtzi első szerzői estélyét Érsekújváron az I Arany Oroszlán nagytermében. Szülőföldjéről í indul szlovenszkéi és erdélyi kőrútjára. A szerí zői 88t_ mű-iora: 1. Az ünnepi beszédben dr.

! Jankovics Marcsii, a pozsonyi Toldy-kör ! illusztris elnöke fog megemlékezni a szloven- i szkói magyar irodalomról. Hatalmas szónoki egyéniség, akinek előadása az újváriaknak mindenkorra felejthetetlen perceket fog szerezni.

I 2. ölvedi versek. 3. Ö védi L.: Irodaimi elvek.

* 4. Antalik Árpádné Öívedi dalokat énekei.

; Hegedűn kiséri: Kolompár Lajos cigánykirály, a komáromi cigányverseny nyertese. 5. Ölvedi: Újabb költemények. 6. Segesvár. Színmű 1 felvonásban. (A pozsonyi Toldy kör drámapályájj zatán kitüntetve.) Kezdete este 6 órakor.

— A Sz. András templom hcrangalap- i Jára. A Sz. András templom harangalapjára a kővetkező adományok érkeztek: A rom. kát.

I egyházi énekkar (mükedv. előadás jövedelme) 726 K 20 f., a Sz. András templomban kitett „harang“ persely 103 K., Liszák Mária 100 K.,

\ Pöltzl Irma 50 K., Bartal Róza, N. N. 20—20 i K., özv. Stindl Károlyué 10 K, Rettich Karo\ lin 5 K. Hálás köszönettel nyugtatják dr. Majer Imre apátplébános, dr. Alapy Gyula egyházközségi vil. elnök.

— A lebélyegzett bankjegyek visszaadása.

A pénzügyminiszter a lebélyegzett bankjegyek visszatartott felerészének szabaddátétele kérdésében egy interpellációra azt a választ adta, hogy a visszatartott bankjegyekről szóló vytah ok az 1920. ápr. 8-án kelt törvény szerint vagyondézsmafizetésre felhasználhatók. Egyébként C3ak abban az esetben tehetők szabaddá, ha a félre vagyondézsma kivetve nincsen, vagy ha igazolja, hogy vagyondézsmájáfc befizette. A kérvényeket a pénzügyminisztérium soron- I kívül intézi el.

JJÉVAI J^EXjKON XIV. XV. XVI. kötetei

120 K árban

Spitzer Sándor könyvesboltjában kapható.

A nsagyar elHi pártos.