Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-12 / 6. szám

lá2A január 12. IgM siiM UioMai Réti és Bogolyubow a jelenkor legkivá­lóbb sakkozói a közel jövőben páros verseny­ben mérik össze erejüket. 12 játszma van tervbe véve. Az egyes játszmák Szlovenszkó nagyobb városaiban lesznek lejátszva, ahol ter­mészetesen a mesterek szimultán előadásokat is fognak tartani. Az újonnan alakalt komáromi sakkör szintén felhívást kapott, hogy nem lenne-e haj­landó a verseny egy játszmáját Komáromban megrendezni. Nagyon természetes, hogy a Sak­kör a megtisztelő feladatot örömmel vállalta, így tehát nem mindennapi élvezetben lesz ré3ze Komárom sakk barátainak. Réti és Bogoijabow nevét ismeri minden újságolvasó. A háború után rendezett nagy mesterversenyeken mindkét mester nevét az első négy helyezett közölt találjuk. Bogoijabow Aijtehni honfitársa. A háború kitörésekor a né­metek Triebergben internálták, Aljechin és még egy pár orosz mesterrel, kik éppen a végzetes időpontban a mannhaimi versenyen játszottak. Miután ilyen szépen együtt voltak, kellemesen, mondhatnánk szerencsésen mnltak ei felettük a háború borzalommal telt évei. Szépen keresztül sakkoztak a világháborút és hogy milyen ered­ménnyel, arrói a világ sakkozói meggyőződhet­tek a Göteborgban 1920 ban rendezett nagy mesterversenyen, ahoi az utolsó három fordulóig BogoijubGw vezetett Réti és Rubinstein előtt és csak egy közbejött kellemetlen betegség kényszerítő hatása alatt kellett neki Réti és Rubinsteint maga elé engedni. Hogy jogosan megillette volna az első hely, azt igazolta az 1922-ben Pőstyénben rendezett Breyer emlék­­versenyen, ahol erŐ3 küzdelem után, Oljechint is megelőzve, lett első. Ezzel a győzelmével szerezte meg a jogcímet arra, hogy a Világ­­mesteri címért is felvehesse a küzdelmet. Réti Richard magyar származású mester. A mesteri címet a háború előtt Kassán nyerte el. A há­ború alatt mint önkéntes a komáromi 12 es ezredben szolgált Bacskereken. Érdekes volt őt megfigyelni mint katonát. A nagy sakkmester, kinek agyában egy partié sakknak a kombiná eiók és változatok ezrei kényelmesen emudnak helyezkedni, azt sehogysem tudta megjegyezni, hogy a doppelrain rechtzum nál mi a teendő, sőt mi több, egy közönséges rechts vagy iinks­­mnnál rendszerint szembe került a szomszéd­jával. »Ekkora marhát még nem tapasztaltam« szokta ilyenkor Zugsführer Blahák mondani. Szegény Réti! mit tudta ő, hogy Blahák mit kommandiroz. Ő olyankor arra gondolt, hogy a járnak! . . . Hát mire volt ez a komédia! . . . — Rikárd, feketéket! — hangzott a pin­cér hangja, aki a fizető saerepét töltötte be a a kis külvárosi kávéházban, igy a kávéhozási ; méltóságán alulinak tartotta. A Rikárd szóra Bányain könnyű borzon- : gás futott át, amit azonban senki sem vett ; észre a társaságban. Csakhamar ott is termett Rikárd az asz- j táluknál. Hozta a feketét. Mikor odaállította , mindenki elé a kis porcellántáayérk ín álló csé­szét, a szeme egy pillantással végigsimitotta a I társaságot. Az ajka hirtelen mosolyra gyűlt, * mikor Bányaira tévedt a tekintete: — Fiam ! Bányai tétován állt fel az asztaltól. A keze ! remegőn nyúlt az aszott, sovány pincérkéz j után. — Kezét csókolom, édes apám 1 . . . Szőkének megvillant a szeme a monoklija mögött. Bányai megtántorodva ült vissza a he- j lyére. Úgy érezte, hogy most minden szem i rajta függ és dehogy is mert volna csak egy- j szer is főitekinteni. Az Ella . . . igen, Ella te- j kintete mintha a legparázslóbban sütné az ar- j cát: Hát pincér az apád . . . Hát ezért nem \ mertél soha a családodról beszélni előttünk . . . j Ezért hazudtad, hogy az apád külföldön van. ; Oh, hogy megvetik ezek most öt... Az apja í pincér, borravalókat zsebrevágó pincér, most j már kétszeresen érezte, hogy elvesztette Szőké- \ vei szemben a csatát. A társaság lehörpintette a feketéket. Egy rikoltó hang, mint valami dirigáló karmester, újra kiadta a parancsot: — Gyerünk ! Fizetünk!- Komarc-mi L*|HXt * vezércselben az Aljechin változatban h2—h4 et, hogyan lehet parierozni. Sajnos, viszont ezt Zugs­­fihrer Blahák nem tudta, sőt ha tudta volna is, nem akceptálja, igy azután az érintkezés ket­tőjük között nem volt a legmeghittebb. Zugs­führer Blahák bizonyára még arról sem szer­zett tudomást, hogy a Goteburgi győzelem után annak a nagy marhának a svéd királyi pár sze­mélyesen gratulált. A Göteburgi győzelmét megismételte M. Ostrauban, ahol egy olyaa díszes társaságot hagyott maga mögött n int Aljechin, Bagolju­­bow, Rnbinstain és Maróczy. Úgy Réti, mint Bagoljubov a világ legerősebb hat játékosa között van. A sorrend a következő: Világmester Lapablanca, utánna jönnek Aljechin, Réti, Bogol­­jubow, Rnbinstein, Zasker. A közel jövőben gigászi küzdelem fog megicduini a Világmesteri elmért ezen játékosok között. Lapablanca világ­mesteri cime (dacára londoDi győzelmeit) csak papíron vau meg, ezt 5 maga is elismeri, mert Lasker feletti győzelmét csak a körü'ményeknek köszönheti. Annyi tény, hogy a Világmester fenti hat játékos közül kerül ki, hogy ki lesz, nz még a jövő titka. A Bagoljubow és Réti között meginduló páros verseny már egy előfutama a nagy küz­delemnek. Reméljük, hogy a komáromi sakkozók felfogják használni a kedvező alkalmat, hogy a két világmester jelöltet személyesen megismerjék. A verseny február hónapban lesz megtartva. Pontos dátumot még nem tudunk közölni, majd annak idején a Komáromi Lapokban közölve lesz. IV. Beköszöntő.* Rügyező fából van a hárfám, Ujjamat a húrokon tartom. Fokos nélkül állok a vártán. Halljátok csak szittyái hangon. Szivemből kapom ki a hangot. Sírok s bekacagom a Mindent, Amely bennem már elviharzott, De rám vissza csak most tekintett. Nem paripán járó hős vagyok, Én csak gyalog rovom az utat. Óh, fogadjátok be magyarok, Az óra már késő éjt mutat. Zsolnai Tivadar. * Mutató Zsolnay Tivadar: »Hegyeken túl, völ­gyeken túl« című most megjelent verskötetéből, amelyre még visszatérünk. A fizető eltette a pénzt. Mikor az első kéz odalendüit a tányér felé, hogy borravalót adjon a másiknak . . . Rikárdnak is . . . Bányai lecsapott erre az első kézre: — Kérem . . . Nagyon kérem, legyen szi­ves, most az egyszer ne Szőke mélyebbre csípte monokliját a szemén : — Szeretném tudni, ki tilthatja meg ne­kem, hogy borravalót adjak egy . . . egy pin­cérnek ! A „pincér“ szót gúnyos nyomatékkal ro­pogtatta. í — Én! — hangzott fel élesen a szó egy leányajakról. Ella hangja volt. Ä borravalót tartogató kezek csöndesen visszacsúsztak, a zsebekbe. Bányai most mert először föinéjni a leányra. A szigorú, paran­csoló tekintet, az övével találkozva, hirtelen fölolvadt és édes-melegen tapadt rá. Odakünn a havas utcán most ő ment elől a sor elején és Szőke leghátul a mamával. Egy darabig csöndesen haladtak a puha j hótakarón. Bányai törte meg a csöndet: — Az én apám bizony . . . csak egyszerű | pincér! — Igen, Bányai, a maga apja egyszerű, becsületes pincér, de a fia ... a fia bizony I nagy csacsi! A feje odabujt a férfi mellére, melyben most boldogan dobogott a sziv. Bányai ajka a " leány homlokát kereste: — Köszönöm! A sor legvégén Szőke most már a ma­mának mesélte a vicceket, amiken olyan jókat lehetett kacagni. 3. oical j __ — Városi képviselőtestületi közgyűlés. } Komárom város képviselőtestülete január 16-án, j szerdán d. u. 5 órakor a városháza nagytermé- I ben rendes közgyűlést tart. — Reformátusok egyetemes konventje. ! A reformátusok egystames konveotje folyó hó í 9-én ült össze Kassán, az ottani iolkészi hi- 1 vatalban. A konvent tilésóu P. Czinke István l ref. püspök és Lukács Géza fógoudndk elnö­költ és megjeleuiek azon Balogh Elemér du- i náninneni és Bartók Béla kárpátaljai püspök, ■ Síilassy Aladár dr. kerületi főgondnok, Mo­­j háesy János dr. konvecti jegyző' és a konvent j más tagjai. A konventi ülés legfontosabb pont­­] ját a zsinat által meghozott törvények szén­­l te itése kő ül fölmerült nehézségek tárgyalása : képezte, amelyeket a teljhatalmú minisztérium i támasztott. A koavtnt kimerítő és alapos tár­­j gyalás után ükként határozott, hogy a zsinat által a konyentra ruházott jogánál fogva a : konvent az egyetemes református egyház hi­vatalos nyelvén, tehát magyar nyelven a kor­­\ mány elnökéhez terjeszti fel a zsinat által megállapított törvényeket, hogy ez a köztár­sasági elnök, mint államfő elé terjessze jóvá- I hagyás és megerősítés végett. A konvent elha­tározta, kogy a legsürgősebbju teológiát állít fői annak az egyházközségnek székhelyén, amely a legtöbb áldozatot kész hozni a teoló­giáért. A teológia helyéül eddig három város: Komárom, Losonc és Beregszász kínálkozott is a konvent a kérdés előkészítésére egy bi­zottságot küldött ki. — Pénzügyi bizottsági ülés. Komárom város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága f. hó 10-én Csizmazia György városbiró el­nöklete mellett ülést tartott, melyen a kine­vezett. távok is részt vették. Napirend előtt ifj. Koczor Gyula óvást emelt azon sérelem miatt, mdyet Novotny járásfőnök követett el azáltal, hogy a bizottság tagjait nem a tör vényben is szabályzóit módon a pártok képvi­selőinek számarányában nevezte ki, hanem a képviselt pártok száma szerint. Az egyesült ellenzéki pártok nevében ez ügyben falebbezést nyújtott át & varosbirónak az illetékes ható­sághoz leendő fölterjesztés végett. A pénzügyi bizottság azután a különböző tanácsi es szám­vevőségi javaslatokat tárgyalta. Több nyugdí­jazott városi tisztviselőnek ügyében a pénz­ügyi bizottság a tanács javaslatát szótöbbség­gel elvetette. Az 1923. évre szóló költségve­tést, mely 551000 kor. deficittel végződik, a számvevőségi javaslat elfogadásával a közgyű­lés elé terjeszti a bizottság, mely egyúttal fölhívta a számvevőséget, hogy az 1924. évi költségvetést a lehető legrövidebb idő alatt készítse el és terjessz» a bizottság elé. Majd Nagy Mihály korelnök vezetése mellett a sztaro&zták tiszteletdijának megállapításával foglalkozott a bizottság, mely Fülöp Zsigmond, Steiner Gábor, Fleischmann Samu, Sándor Ernő, dr. Alapi Gyula és mások hozzászólása után szótöbbséggel úgy határozott, hogy a városbirót havi 2000 kor. tiszteletdijban ré­szesíti, helyettesei ré zére pedig csakis a he­lyettesítések idejére a törvényszerű n^pidijakat szabta meg. lyea értelemben a közgyűlés elé javasla ot terjeszt a bizottság. — A Komáromi Városi Jót. Nőeuylet kö­réből. Amint már hirt adtunk, a Komáromi Városi Jót. Nőegylet a legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a régi hagyományaihoz ké­pest a minden évben szokásban volt teaestélyt feleleveníti és az idei farsangban február 2-án fogja ezt megtartani a Kultúrpalota termeiben. A rendező bizottság Kathona Sándornéval az élén már nagyban készülődik a teaestély sikere érdekében és mindent megtesz, hogy az estély a régi sikerekhez képest az idén is a siker jegyében follyon le, hogy az estély jövedelmé­ből minél többet juttathasson a város szegé­nyeinek és aggjainak. — Halálozás. Részvéttel értesülünk a szomorú hírről, mely Kossár Istvánnak, gazda­­társadalmunk egyik szorgalmas, fáradhatatlan tagjának váratlan történt halálát jelenti. A meg­boldogulton műtétet kellett végezni és e célból családja Budapestre vitte, ahol a klinikán egyik nagyhírű orvosprofesszor megoperálta. Az ope­ráció következtében egyik állkapcsát ezüst állkapoesal kellett helyettesíteni és az első

Next

/
Thumbnails
Contents