Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-24 / 49-50. szám
i»24 április 24 Mim és Esztergám térnék a forradalmak bűnöseinek megbüntetését követelik A. közigazgatásilag egyesített Komárom da Esztergom Tármegyék legutóbb Esztergomban megtartott közgyűlése dr. Garznly József és társainak indítványát tárgyalta, mely a forradalmak bűnöseinek njra felbukkanó szereplésével, a forradalmi aláaknázó munka ajabb je enségeivel foglalkozott. Az indítvány a magyar vidék aggodalmainak adott hangot. Az eseményeket ayngodt tárgyilagossággal és biztos itól<-ttel szemlélő józan magyarság megütközéssel vette észre, hogy ugyanazok az elemek, melyek annakidején veszélybe és romlásba döntötték a nemzetet, a fo!ylon lazuló közéleti erkölcs okozta apátiát és közömbösséget felhasználva, nemcsak kimerészkednek, hanem büszkén, sőt kérkedve állanak ki a fórumra és mailveregetve hirdetik magukat a nemzet hagyományos szent törekvései letéteményeseinek és az igazi demokrácia képviselőinek. Egyre vakmerőbben emlegetik és idézik, Magyarország Efialteszét: Károlyi Mihályt és a nemzet leggyalázatosabb korszakának más szereplőit. Komárom és Esztergom vármegyék kifejezést adtak elitélő véleményüknek, hogy a kormányzat, a magyar nemzeti érzésű társadalom fányitökeze nem sújtott le annakidején és nem sújt le ma sem elegendő eróilyel a megrontókra. A hibát abban látja, hogy elmulasztották mind a mai napig a bíróság előtt felelősségre vonni az ország romlásának okozóit. Elhatározta tehát a l.özigazgatási'ag egyesített megyék közgyűlése, hogy felirattal fordul fa kormányhoz és a nemzetgyö!ó;hsz. A határozati javaslat, melyet a közgyűlés egyhangúlag megszavazott, így szól: »Felkéri a törvényhatósági bizottság azokat, akik a hatalommal rendelkeznek, hogy minden eszközzel hassanak oda, hogy a nemzetrontóknak aknamunkája és eemzefgyilkos törekvéseik még csirájukban elfőjtassanak. Felkéri a kormányt, hogy a gyászos emiékü forradalmak szereplőit állítsa független magyar bíróság elé, végül felkéri a kormányt hogy az országgyűlési képviselői választói jogról alkotandó törvényjavaslatba vétessék fel olyan intézkedés, mely szerint: 1. akiknek honárnló tevékenysége bírói ítélettel megállapittatott. 2. akik a kommunizmus alatt tanúsított magatartásukért két évet meghaladó szabadságvesztésre lettek ítélve, 3 akik a szovjetek országos kongresszusának tagjai voltak, egyszersmindenkorra megúsztassanak azon joguktól, hogy az országgyűlésnek, vagy a nemzetgyűlésnek tagjai lehessenek. A közgyűlés határozatát hasonló állásfoglalás céljából az összes törvényhatóságoknak megküldötték. Komárom njra remélhet, hogy egyszer mégis belekapcsolódik a világforgalomba és teljesülnek azok az álmai, amelyeket a komáromi dunakifeöiöhöz szőtt, de amelyek inkább szétfoszlanak, mint megva lóeulnak. A francia gazda á»i és politikai körök egy grandiózus csatorna tervével foglalkoznak, amely, ha megvalósulna, egész Közép- és Keleíeurópa szorosan belekapcsolódnék Franciaországba. A franciák mó.» mindi? félnek attól, hogy a Mittel Európa valamilyen formában föltárnád. Ha azonban sikerülne viziutat teremteni az Atlanti óceán és a Fek*teteager között, egész Közép^urépa, tőt 0*1- olaszursság is belekapcsolódnék a francia ér szférába és talán öökre elvágnák a nsgy Bérset állam megvalósulásának ú ját. Közép európának van egy ké»z hatalmas vizi vonala, a Dana, amely a F*keteteDg“rfc összeköti Németországgal Ghlac, B*dgrád, Budapest, Komárom, Pozsony, Bé«g stb. beíekapcsolásával. A franeiák a Dana vonalát, folytatni akarják tovább nyugat felé. A felső folyást Uím tájától kiszélesítenék, a Rajnát összekapcsolnák a Rhone-el. Innen felhasználva a Loire f»lső folyását, csatornát építenének Nantesig, amelyet ebben az esetben hatalmas tengeri kikötővé építenének ki. A tervezők úgy gondolják, hegy a csatorna megnyitása után néhány esztendő malva ötven millió tonna forgalmat lőhetne lebonyolítani. Költségein tervezők szerint körülbelül hat milliárd frankra rúgnának. Komoly « Kutaftrasoi Lapok*technikai akadályai ma már igazán sincsenek. Amióta a magas hegyekkel boritett Panamaszorost csatornával sikerült átvágni, a csatornaépítő technika alig ismer akadályt. A évijei magas hegyeken átvezetik az nj vizintat ugyanolyan rendszerrel, mint a Panama-csatornát a Cordillerák szikláin. Hi a fantasztikusnak látszó terv megvalósul, Franciaországba jnt eleső viziaton a ksakázud vidék petróleuma, DMolmország búzája, Románia pstroleumproduktnma és gabonája, M gyarország agrárter mék»i Csehország ipari fölöslege és azonkívül Franciaország egyenes vizi útvonalat kapna Németországba. Szóval Komárom is remélheti, hogy belekerül a világfcrgalomba. Mézeskalács. {Daljáték 3 felvonásban. Irta Ernőd Tamás, zenéjét szerzette Szirmai Albert. Bemutatta a Kath. Legényegylet 1924. április 21-én.) A műit év decemberében a budapesti Király Színházban került színre az idei téli évad egyik legnagyobb kasszájukért ért operettje, a Mézeskalács. Több mint százszor ad ták estéröl-estóre, ünnepnapokon kétszer is és a darab szenzációs sikere hamarosan szárnyra keit nemcsak a kis Magyarországon, hanem a testvéreiktől elszakított, idegenben élő magyarok között is, Örvaödezva értesült mindenki róla, ho«y egy Ízig vérig magyar daljáték ragadja magával száz- és százezrek lelkét, mely egy régi ismert népmesét elevenít meg ügyesen kiválasztott és jól beállított, iőrölmetszett alakjaival és a ragyogó álmok sziDpompás világába viszi el a néző lelkét, A bujdosó magyar katona megható históriáját adja elő a darab, a bujdosó magyarkatonáét, akibe szerelmes lesz a királyné, da akit még a királyi udv *r káprázatos pompája sem tad elszakítani a» ő otthon levő szerel mesétől a kis falusi lánytól. A darab egyszerű meséjét a szerző fordalatos és ötletesen megírt jelenetekkel egészítette ki, melyekből lüktet a magyar érzés és kicsillog a pompás humor. Ha a nyelvezetébe itt ott bele u került egy-egy erősebb szó, vagy kíúj*zés, azt csak az illető alak jellemzésére használja a szerző, de ezek az apró hibák alig tűnnek fői a darab általánosan kidomborodó szépsége mellett. A szöveghez Szirmai Albert irt zenét, aki a költő Ernőd Tamás tökéletes magyar verseire megfelelő muzsikát irt. A darab nagy sikerének egyik titkát a szinszerii diszlet^zés képe/i. Maga a Király Színház rendkívüli áldozatot hozott, hogy a darabot megfelelő ragyogó keretben juttassa sikerhez. Az áldozatkészség nem is veszett kárba, mert a Mézeskalács maradandó sikert ért el. A darab meseszerű királyi trónterméröl legendát beszélnek, da a neker s i vásár és a királyipalota látképe is nagy művészi alkotás. A komáromi közönségnek műkedvelők matatták ba a dalművet. Hogy milyen nagy feladatot kellett megoídaniok, a f- nt vázolt sorok is igazolják. D•* a Komáromi Kath. Legényegylet mind-n nehézséget sikeresen leküzdött és derék gárdájával bebizonyította azt, hogy odaadó buzgalommal és az ügy iránti szeretettel a nagy akadályokon is szerencsésen keresztül lehet jutái. Az egyesület teljes mértékben tudatában volt vállalkozása súlyosságának de a kultúráért minden áldozatra kész veit. Hogy a Mézeskalács sikerét biztosítsa, elsősorban leszerzödtette R. Moly Margit asszonyt, a kitűnő művésznőt, aki nélkül ennek a darabnak előadása bizonyára hiányos lett volna. Ezenfelül mindent elkövetett, hogy a darab a megkívánt fényes kiállításban kerüljön színre, művészi díszleteket festetett és olyan berend-zéssel állította ki a darabot, hogy az teljesen 8» inszerű és illuziófceltő. De az egyesület nagy áldozatán kívül teljes elismeréssel kell kiemeln&Dk a műked velő szereplők önzetlenségét és áldozatkészségét is, akik színpadi ruháik és kellékeik ba szerzéséért ezúttal is nagy áldozatokat hoztak s nemcsak a bözremüköd sükkel, de a darab külső stil8zerű kiállításához is áldozatosan hozzájárultak. Ahol ilyen lelkes gárda van, ott a siker nem maradhat el. A Katolikus Lagényegylet hétfőn április 21-én tartott bematató előadása igen nagy érdeklődés mellett folyt le. A színházterem né‘■üt zötero zsúfolásig megtelt közönséggel, mely mindvégig élvesettel figyelte a szép előadást. Az előadás jő volt, a szereplők tudásuk legjavát nyújtották és dicséretesen állották meg helyűket. A darab nehéz részeit is sikeresen oldották meg és az Osszjáték egyenletesen gördülékeny volt. A közreműködők sorából természetesen a vendégei ű^észnő, R. Moly Margit emelkedett ki, aki ö zsi szerepében művészetének gazdagságát ragyogtatta s ngy énekszámai, mint táneai az előadás sikerét biztosították. Nélküle a Mézeskalács előadása elképzelhetetlen, kivételes művészete a darab középpontjában megaranyozta az egész előadást. A másik fő női szerepben Senlár Annns (Encella királyné) remekelt. Szép színpadi alakja a királyné szerepébe teljesen beleillett és pazar szépségű, fejedelmi jelmezeivel a mesebeli királykisaszszonyt varázsolta a közönség elé. Játéka éa éneke egyaránt a művészi nívót közelítette meg és a fényes siker j-1 ntős része e bájos szén plő javára Írandó. Riszdorfer Maca (Báb») a roéz-skaiácsos kofa szerepében természetes alakításainak egyik legsikerültebbjét produkálta, szinte utolérhetetlen hűséggel adta a nyel vas perazónát. Játéka, mellyel állandó derültséget keltett, méltán érdemli meg a dicsésetet. Kaubek Vali (Öreg Jóskáné) a „kisfiát“ féltő, szerető édesanya szerepét sok őszinte vonással elevenítette m-g. Az udvarhölgyek szerepében Jankulár Manci, Tóth Bözsi, Sovány Manci, Ivamcs Mariska és Dobis Ilns, az a prűdök szerepében pedig Altia Tériké és Kozler Erzsibe igen bájos és kedves jelenségek voltak. A férfiszereplők is v«l»ra-nnyien feladatuk magaslatán állottak. Kaubek Károly (Buhu) az advari bolond nehéz szerepébe igen jól beleélte magát, alakítása minden kis részletében jellegzetes és életkű volt, amit a közönség meleg elismeréssel honorált. Blahó L^jos (Pityi Pál) a magyar vásározó mesterembert kabinetalakitásban matatta be, karakterisztikus játéka igen tetizítt és sok derűs percet szerzett a közösségnek. Kiss Endre (Jóska) a a bujdosó katona alakjának sok férfiasságot kölcsönzött, érzésteli énekével mélyen megindította a hallgatóságot. Igen sikeresen játszotta meg szerepét. Az epizód szerepek is jó kezekben voltak. Ügyes figura volt Baráth Ernő (Lében* láb) a föhoppmester és Balogh Kálmán (Saaperlott) a főlakáj szerepében, kik jól illeszkedtek az összjátékba. Elismerésre méltóan állották meg helyöket Prágay István (ör^gkondás). Szánthó Bű a (kiskondáé), Kreschka József (Mordizom), Csizmazia Lajos (Tűzök városi dobos), továbbá Takács Gyula, Eugióhuer Feraae (lakájok), ifj. Léhner György, Csollány Ferenc, Horváth Vince, Kis Petik Sándor a hercegek é- Németh István, Sántha János és Csol’ány Lí jós a katonák szerepeiben. A közönség az előadást meleg szimpátiával fogadta és tetszésének sokszor adott zugó tapsokban kifejezést. A Méz skaláciot az egyesület, mint már fentebb is jeleztük, igen szép kiállításban hozta sziure. A dekorációk korhüaőge és szinszerü-sége Balogh Miklóst, a L-gényegylet derék dékánját dicséri, aki nagy tudással és hozzáértéssel tervezte a gyönyörű díszleteket. Megállapíthatjuk, hogy ezek a művészi értékű díszletek nagyban hozzájárultak a bemutató sikeréhez. Kívüle elismeréssel kell megemlékezni Török Jánosról és Sorger Józsefről, kik a tervek kivitelének teknikai részét végezték. A táncokat Kominek Antal tánctanár tanította be. A darabot Király József egyleti másodelnök rendezte, az énekszámokat pedig Lohner József tanította le és kísérte zongorán. Az ó együttes munkájukat koronázta meg a bemutató előadás s valóban mindketten teljes mértékben megérdemlik az osztatlan dicséretet. A darabot április 27-én megismétlik ugyanazon szereplőkkel, ugyanolyan helyárak mellett, mint a bemutató előadáson. ________________________3. ofeteJL Komáromi krónikás adoma. »A Grimász« írja: Régen történt: 1839-ben. V-ik Ferdinánd király eljővén Becsnek városából Magyarországba, a többek között tervbe vették, hogy meglátogatja Komáromot is. MegneszelvÖn a látogatás idejét egyik
