Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-17 / 47. szám
1. oldal. «Komfiroeaai Lapok* 1824. április 17. «mm »Magyar helyesírási szótár mind a nagyközönség, mind a tanulóifjúság részére* összeállította: Bíró Lucián fögimn. tanár; kiadta; Spitzer Sándor könyvkereskedése Komárom, Nádor a. 29. sz. Ára 9 Ke. Kapható úgy a kiadó eégnúi, valamint n ezlovensíkói könyvkereskedésekben. ttgymiaiszter jogfosztó határozatát megsemmisítette ás kimondotta, hogy a sziléziai kormányzóság! ól nyert állampolgárság érvényes, mert a 236. száma törvénynek törvényerőre emelkedés* előtt lett megadva. Ennek a határozatnak Szlovenszkó és Ruszinszkó területén tehát esak ott van jelentősége, hol az állampolgárságot a pozsonyi minisztérium, az ungvári kormányzóság, vagy a prágai beíügyminUztérium valakinek megadta vagy elismerte 1920 április 9 ike előtt és ezt az állampolgárságot a belügyminisztérium utólag megsemmisítette volna. Es az intézkedés tehát szétoszlatta a hozzáfűzött reményeket. II. Ismeretes, hogy Kállay miniszter az árvizsujtotta vidéken járt és onnét visszautaztáb&n Kassán is időzött. A Kassai Napló munkatársának sikerűit a minisztert meginterjúvolni és az illetőségi ügy kérdését is folyatni. Az interjuv idevonatkozó része igy szói: Rátértünk az illetőség kérdésére,' amely Iájó, nyitott sebe az őslakosságnak és megkérdeztük a minisztert, hogy az a segítő készség, megértés és méltányosság, amely az árvízkárosultakkal szemben olyan eiismeréaremél- Man és impozánsan megnyilvánul, mikor segíti fel az illetőségi és állampolgársági kérdés hajótöröttjeit. Az illetőség kérdése — mondotta a miniszter, állandó anyagát képezi a csehszlovákmagyar tárgyalásoknak. Azt csak közös egyetértéssel lehet megoldani, egyoldalú beavatkozás a tárgyalások folyamán korainak bizonyulna. Ha az illetőségi elv nem is változott, látnia kell mindünk inek, hogy a kérdés a gyakorlatban az eddiginél sokkal humánusabb elbírálás alapján kerül alkalmazásra (? ? ?) Kiutasítások ma mir alig fordulnak elő. A viszonyok enyhülése egyéb téren is érezhetővé válik. Kezdetét veszi a nyugdijkírdés rendezése. Folyamatban van a nyugdijelőleg-k emelése olyan mértékben, amint azt a léttentartás követeli. A tanszemóJyzet nyugdíjügye is rendezésre kerül. Az elbocsátott tanerők reaktiválásáról nem lehet szó, csak egyes egészen különös méltánylást érdemlő esetekben. Ezt a kérdést nem lehet tisztán szociális és humánus kérdésként kezelni, ez gazdasági kérdés is. Látjuk, hogy a költségvetések terén céltudatos apasztási tendencia érvényesül, s állami alkalmazottaknak (lbossátásáról van inkább szó, mint szaporításáról. Nem hitegetek senkit azzal, hogy a visszafogadás elvének megvalósítását remélheti. Az illetőségi kérdés kapcsán utaltunk arra — folytatja az újságíró — hogy az illetőségek ügyeiben könnyebbség helyett még súlyosbodott a helyzet a legfelső közigazgatási bíróság egyik döntésével kapcsolatban Ezek a nehézségek tényleg előállottak — mondotta a miniszter, de azok nem politikai természetűek. A helyzet a független közigazgatási bíróságnak a magyar törvények szigorúbb és ridegebb magyarázásából teremtődött s természetesen hátrányt és nehézséget jelent azokra uézve, akikre vonatkozik. Ez azonban nsm lehet akadálya a politikai elbírálásnak. Az interjúnak az il etöségi ügyekre vonatkozó része itt véget ért. Az újságírónak kár volt még azt is meg nem kérdezni, hogy akkor miért utasította a teljhatalmú miniszter a közigazgatási hatóságokat, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróságnak a miniszter által is ridegnek és szigorúnak mondott döntvénye szerint járjanak el? Erre vájjon mit mondott volna a miniszter ? IH. Befejezésül még annyit, hogy a Prager Tagblattnak írják Budapestről, hogy F. Szabd G-éza volt komáromi polgármester, magyar nemzetgyűlési képviselő interpellációt jegyzett be a csehszlovák területen élő magyarság illetőségének a legfelsőbb biünni közigazgatási bíróság ujabb*m hozott döntvénye szerint való rideg kezelése tárgyában, mert nem lehet közömbös, hogy Magyarország terhére a csehszlovák hatóságok magyar illetöségüeknek nyilváníthatnak tetszésük szériát akár több százezer magyart, ez ellen a leghatározottabban vétót kell emelni és minden eszközt megragadni, hogy az úgy a Csehszlovákiában, mint Magyarországon élő magyarság létérdeket megtámadó eljárás megszüBjön. A Prager Tagbíatt azután hozzáfűzi, hogy F. Saabó Géza képviselő az interpelláció bejegyzése után értesült arról, hogy a Magyarországot is létérdekében érdeklő ez ügyben a két álhun között tárgyalások indultak meg, tehát eláll egyenlőre az interpellációtól és csak azért szólal fel, hogy lássák az érdekeltek, hogy a nagy horderejű kérdést napirenden tartják. , LaMsIÉslalás a MmMú mii Komárom, — ápril, 16. Helyi közvéleményünk figyelmét elkerülte egy fontos törvényjavaslatnak a parlamenti tárgyalása, amely a katonatisztak részére lakások rekvirálásáról szól. A Ház és Telektulajdonosok Egyesülete vasárnapi közgyűlése keltette fel eziránt az érdeklődést, amelyet csak megerősít a helyi katonai parancsnokságnak a városhoz intézett átirata, melyben a katonatisztik részére lakások építését sürgeti. A készülő, törvényjavaslat roppant tér beket ró a városokra, midőn kötelezi őket ezeknek a lakásoknak &z előteremtésére. A városok polgári lakossága ma is a iegaagyobb lakásínségben szenved, a tulajdonjog ma is teljesen korlátozva van még és ez a törvény est, úgy látszik, teljesen állandósítani akarja. Mert nem csak a lakóvéddmi törvény az, amely a lakások felmondását lehetetlsnná teszi, hanem van törvény az állami alkalmazottak által lakott lakásoknak csak az áilami alkalmazottak részére leendő kötelező rendelkezésére bocsátásáról is. Tehát a háztulajdonos tűrni tartozik, hogy a lakását mindig állami alkalmazott Jakja, aki természetesen a minimális lakbért hajlandó fizetni, mely lakbérével távolról som áll arányban. Most ha ezt a rekvirálási jogot kiterjesztik a katonaság részére, igazán nem tudjuk, hogy mi marad a polgári lakosságnak. Mert vegyük fígyelombo azt, hogy a helyőrségben 200—250 tiszt és ugyanannyi altiszt van, akik közül a fele nős, tehát 250 lakásról van szó, amelyet egyszerűen lerekvirálnak és attól a lakótól szabadulni nem lehet akkor sem, ha — mint ez a katonai szolgálatban napirenden vau — áthelyezik más csapathoz. Mert utána ismét katonai lakót kap a háztulajdonos minden megkérdezése és meghallgatása nélkül. Nagy veszedelmet jelent ez a polgári lakosságra nézve, amely különösen Komáromban, a legnagyobb helyőrségek egyikében roppant komoly. Az egyes városok, köztük Pozsony is, megmozdulnak ez ellen az nj törvény ellen, amely megbéni'ja a minimális lakásforgalmat. Igen természetes, hogy ilyen körülmények közt, amikor félig ingyen rekvirálják el a lakásokat, a háztulajdonos nem csak nem épit, de nem is javíttat, Az épitö Ipar ezért áll már egy évtized óta. Senki sem építtet drágán azért, hogy a lakását olcsón elrekvirálják. A lakásvédelmi törvény, az állami polgári alkalmazottak és most a katonatisztek részére biztosított rekvirálási jog az oka annak, hogy az építő ipar áll. Ha a háztulajdonos látná és tudná azt, hogy a befektetett építési tőke kamatait megkapja, a jövedelemnek kilenc tizsdré&ze nem vándorol át adóba az adóhivatalba, talán merne építeni. D-> igy teljes lehetetlenség. Az új rekvirálással szemben legyen résen a város, mert a polgári lakossága még ügy sem jut lakáshoz, mint eddig és a lakásínség sokkal nagyobb lesz, mint eddig. Tiltakozzék, míg nem késő. — Elvégeztetett... A názárathi Jézni kiszenvedett a Groigothán, holttestét szikiadé* bau helyezték el ... A megváltó halálának évfordulója szomorú, gyászba borítja évről évre a keresztyén világot, mely mélységes kegyelettel eltelve, emlékezik — Krisztusra az ő megváltást hozó halálára ... Nagycsütörtökön a kätholikuä templomokban felállítják a Krisztus koporsóját, pentekra virradóra a kálvária nyitva m«rad, hogy az ájtatos hívek látogathassák. Nagypénteken a templomokban kegyeletes gyász isienitiszteleteket tartanak, melyeken ájtatos szívvel vesznek részt a hívek. A Nagypéntek a protestánsoknak is nagyjelentőségű ünnepe, ez*n a napon úgy a reformátusok, mint az evangélikusok templomaiban alkalmi istenitisztelet keretében méltatják Krisztus halálának jelentőségét es fontosságán — Változás a dunaszerdahelyi járási választmányban. Mártsa Sándor alistáli ref. lelkész földink, járási választmányi tag ezen tisztségéről lemondott s helyébe Kása Mihály pinkesarcsai lakos első póttag kertit be rendes tagnak a járási választmányba. — Felhívás a közvágóhíd kibővítésére. A pozsonyi teljhatalmú miniszter felhívta a várost, hogy a közvágóhidnsk kibővítését végeztesse ei olyképpen, hogy azon nyerjenek a sertósvágások is lebonyolítást. A varos a rendelkezés elől aligha tud kitérni, mert ez mindenütt kőtelező a közegészségügy szempontjából és éppen ezért a városi állatorvost és a főmérnököt kiküldi a pozsonyi sertésvágóhíd tanulmányozására. — Cserkészkiránduiás. A főgimnáziumai cserkészcsapat tiz tsgja Szívós Donát parancsnok vezetésével szombaton este indult Pozsonyba, ahonnan a pozsonyi cserkészek társaságában kirándultak a Kiskárpátokba, ahol két napot töltöttek. Megtekintenek Detrekő várának romjait s megmásztak a két legmagasabb csúcsot a Rachsturmot (748 m ) és a Vysokát (754 m). Kedden Pozsony nevezetességeit nézték még 6s az esti vonattal visszatértek városunkba. — A polgári lakások veszedelme. Közeledik a lakásrekvirálás a katonai személyek, nős katonatisztek és altisztek részére; a törvényhozás megszavazta a beszállásolási törvényt és ennek előszelei fojdogálnak, amikor a heiyőrségi parancsnokság átír a városhoz lakások építése iránt. A városnak tényleg nincs is most sürgősebb teendője és feladata, mint a katonatisztek részére lakást épiteai. A munkasházakban már benne laknak, az árát, 650.060 K-t ki is fizette a város, de még egy filler államsegélyt sem látott. A vár hatalmas épület, az erődökben is fér el szép számú katonaság. Békében öt ezred elfért bennük. Most csak pár zászlóalj van Komáromban és egy két üteg, a katonatiszti létszám alig 250 főnyi és nincsen lakás. A vár kong az ürességtől, a volt lőszergyár területén paloták állanak és a legnagyobb lakásokat kínálják. A katonatiszti pavilion is arra való, hogy abban tisztek lakjanak, gyönyörű lakások vannak benne. Ei ez mind nem elég. Sőt a pozsonyi zsupán is sürgeti a várost — nem munkáslakások — hanem katonatiszti lakások építésére. De majd életbelép a
