Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-15 / 46. szám
1 "ft* O 3L- I T I JK A X JLr .A. SSSBBSS 46. «sál £«&*fest &r ases-^deviik Saüéfc'w* * &vyö€* £» wíöékre pstiel psÜsSM&mti i'Hfvat trm 80 I, félévre 49 X, stöjryedévra && K MlfSléB» 160 Xé. Kigymm **ám *vm* 80 fillér. i iití 1 kürt? Koíiiárom, —ápril 14. Komárom lakosságának két fontos érdekképviselete tartott vasárnap ülést: a kereskedők testületé és a ház- és telektulajdonosok egyesülete. Mindkét gyűlést azok tartották, akikre a közterhek legnagyobb súlya nehezedik s mindkét gyűlésen panaszok, komoly és megszívlelendő panaszok hallatszottak és úgy látszik, a pusztában hangzottak el, mert a gyűléseken semmiféle hatóság meg nem jelent. Ezek a gyűlések elvégre nem parádék vagy üres formalitások szertartásai, amelyek egynéhány embernek a magán kedvtelései vagy egyéni hiúságuknak a kirakata, hanem a közteherviselő polgárságnak a megnyilatkozásai, azé a polgárságé, amely az államot fentartja és az állammal együtt azokat a tisztviselő urakat is, akik itt az államot képviselik és az államot pedig szintén nem csak azért képviselik, hogy fehér papirosok rubrikáiba szöveget írjanak, hanem főképpen azért, hogy a közélet megnyilvánulásait kísérjék figyelemmel. A hatóságok feladata volna az ia, hogy kapcsolatot keressenek az élettel, a lakossággal és a társadalommal, amely korábban itt megvolt. Mert nem tartjuk elegendőnek azt, hogy a hatóságok a közönséggel csak büntetőparancs, adókivetés, illetőségek célzatos firtatása utján érintkezzenek. Ez nem elég. A hatóságoknak legelső és legfőbb dolga szerintünk az, hogy a közönség kívánságait, panaszait, bajait figyeljék és azokat orvosolni igyekezzenek; ha ők nem képesek erre, vagy ez hatáskörüket túlhaladja, akképpen tegyenek szolgálatot ennek a közönségnek, hogy mindezekről a felettes hatóságukat tájékoztassák. Az államot nem a katonai vakparádékon kell képviselni, ahol a huszárok lovai táncolnak a muzsikaszóra és a szépen mosdatott öreg ágyúk vonulnak fel, hanem a lakosság gyűlésein, ahol a teherviselők jajjai hangzanak el és a munkásság panaszait lehet meghallani arról, hogy itt nines munkaalkalom és lehetőség, hogy a közterheket elviselni nem lehet tovább, hogy az élet föltételei, a mozgás szabadsága nincsenek adva, külföldre utazni nem tudnak és ez elé a hatóságok ezer akadályt gördítenek. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, «astő; öaIl eruLA d*. Szerkesztő: SARAHYAY JÓZSEF dr. &cerkentő«ég és kiadóhivatal: Nádor-a 28 hová úgy a lap siellemi résiét illeti közlemények, mi«; a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni *5r Kéziratokat nem adunk vissza. Miyelnik kateakiat bártanai: kádén cifitSTtököa it snnüla Ezért van szükség a hatóságok jelenlétére az érdekképviseletek gyűlésein, hogy ne csak a papiros betűiből és az újságok szűkszavú híreiből értesüljenek a közélet bajairól és a lakosság kívánságairól. Mert a lakosság a nép és a nép — a köztársaság alkotmánylevele szerint — minden hatalom forrása. Ha tehát a demokráciát törvénybe Írták, a hatóságok miért nem alkalmazkodnak annak elveihez? Lehet, hogy ez a hatóságoknak talán nem hivatalos kötelességük. De amennyire állampolgári kötelességünk az adókat megfizetni, fiainkat katonának adni, a hatóságoknak hivatásukkal szemben éppen olyan adott kötelessége volna a nép hangulatának, kívánságainak, panaszainak és bajainak a kipuhalolása, amelyekre ezeken a közgyűléseken nyílik a legjobb al| kálóm. így hatóságaink abban az illúzióban is ringathatják magukat, hogy itt minden rendben megy, nyakig U3zunk a jólétben, és a közboidogságban. Legyen szerencsénk a gyűléseinken a hatóságokhoz. Nincsenek titkaink, csak bajaink, jogos panaszaink, amelyeken segíthetnek. Győződjenek meg a hatzságok, hogy nem Potemkin falvakban élnek, amelyeket a kormány áldemokráciája fest a külföld számára, hanem itt a beteg közélet hangjai törnek elő a mélységekből: jajszavak és sóhajok. = A nyitramegyei választási panama l A cyitramegy«! választásokról kiadott hivat»* ■ loa jelentés tízezerrel több szavazatot matatott , < ki, mint a mi a múlt évben leadatott s „vétet• lentil* ezek a szavazatok mind a Rolnickárok javára estek. Most azután kiderülj;, hoay ez i valótlanság és a kimutatott tízezer többlet , onnan származik, hogy a Rúniekárok szava< z&taihoz egyszerűen hozzáírtak soha le nem j ■ adott szavazatokat, az ellenzéki pártok szava- j zalait is meglopkodták és a Eolnickárok javára \ írták. Különösen pártjaink ellen, mint az itt é’ó \ magyarság gerinces, meg nem alkuvó magyar ! ’ lélektől vezetett tábora ellen működött Irgjob- \ ban a ceruza. Nekünk ia sok adat áll már í rendelkezésünkre, de előre bocsátjuk a Hlinka > párti „Szlovák* című lap erre vonatkozó köz- < leményét: A nyitrai választások alkalmával l j egyetlenegy szavazóval több sem szavazott le i ; és sz a bizonyos tízezer szavazat csupán agrá- ■ rius hazugság, szemtelen hamisítvány és hallat- 1 lan lopás... Az agráriusok a választási ered- f Edények végleges kimutatásában tízezer szava- • zattöbíéget mutatnak ki. Ezeket a szavazatokat l a következőkép szerezték: a magyar közsé- í gekban, e hol & választási biztosok csupán ma- | gyarok voltak, a jegyzők olyan jegyzőkönyve- j két írattak velük alá, amelyekből ezek egy szét sem értettek. Ezekben a jegyzőkönyvekben > hamisan volt feltüntetve a szavazatok száma; még pedig vagy több szavazat volt abban feltüntetve az agráriusok javára, mint amennyit valóban kaptak, vagy p*>dig az ellenzéki szavazatokat az agráriusok javára könyvelték el. Egyéb községekben a jegyző arra kényszeritette a választási bizottság tagjait, hogy Írjanak alá öt üres ivet és egy eredeti példányt j Mig az agráriusok az ered ti példány szerint j például Aisókereskényben 141 szavazatot kaptak, addig a választásokról kiadott hivatalos ? jelentésben az áll, hogy 315 szavazatot kaptak. Ugyanez az eset történt Feisöktreskéuyben, ahol az agráriusok javára leadott 28 szavazat helyett 40 szavazatot könyveltek el, Ivánkán az agrárius szavazatok tényleges számát 128 ról 196-ra, Sarlóskaszán pedig ( 126 rói 144 re hamisították. Pontos érte>u'ósünk szerint Nyitrageren- I cséren ia moghamisitották a szavazatokat, i Leadtak összesen 458 szavazatot, melyből 8 érvénytelen volt. A Rolcíckára 84 szavazat esett, de a hivatalos j-d-ntéa már 235 szavazatot mutat ki. Vagy a 36 szavazattal többet, i mint ahányan leszavaztak, továbbá a Rjlnícká• nak szavazataihoz egyszerűen hozzá adtak « 151 et, amit a mienkből és a Hlinka-párt szal vazataiból vettek el. Elképzelhető, hogy mi történt a megyó\ beu, hoJ 449 község vau, ha egy helyen ilyen í aránya hamisítást vittek véghez. Sok köiség- i ben sem bizottsági tagokul, sem bizalmi fér| fiákul nem fogadták el megbizottaink&t. A ha; miaitások teljes leleplezése céljából kétüak j mindenkit, hogy hasonló adatok összegyüjté: sébeu segítségükre szíveskedjenek lenni, szer■ vezeteink vezetőségeit pedig arra kérjük, hogy • a községekben a szavazatok megszámlálásánál í megállapított szavazatok szómát velünk kö- i zölni szíveskedjenek, hogy azokat a hivatalos j kimutatásban szereplő szavazatok számával ; összehasonlíthassuk és a további hamisitvá\ nyokat leleplezhessük. = A ruszin autonómia. Uogvárra érkezett ; híradás szerint az amerikai ruszin lapok szövetsége és az amerikai ruszinok nemzeti tanácsa* : nak direktóriuma memorandum formájában felhívást intézett a prágai kormányhoz, melyben i kérik, hogy a szlovák ruszin határ kérdését most már lehetőleg rövid időn belül intézze el a kormány é3 pedig úgy, hogy a ruszinok jogai teljes épségben tartását ne tévessze szem elől. A memorandum teljes szövegét közzétették. Az amerikai ruszinok kívánságai bárom fő pontban vannak összefoglalva és pedig: 1. Bizottság alakítandó, melynek tagjai felerészben ruszinok, felerészben szlovákok legyenek. Nem szláv a bizottságnak nem lehet tagj,. 2. A bizottság elnöke Masaryk köztársasági elnök legyen, mert legnagyobb részben az ő személyes presztízsének köszönhető a szlovákok csatlakozása a köztársasághoz. 3. A ruszin autonómia és a nemzeti jogok haladéktalan elismerése. A memo • randnmot az amerikai ruszin hirlapszindikátus és a ruszinok nemzeti tanácsának direktóriuma irta alá._________________________ Tekintse meg húsvéti nagy könyv-vásárunkat. Rendkívül leszállított könyvárak! Városi Mozgószinház. Szerdán este fél 7 és fél 9 órakor LUCRÉZIA . BORGIA i « aOS___________________ ___________________. _______,
