Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-12 / 45. szám
4 »Mai. »Komáromi Lapok« lm, április 12. nyíró járvánnyal. Kiosztásra került segélyek: keiyirliszt 9S3 kg. 1377 -40 K értékben, főzőliszt 4SI kg. 1340 K értékben, cukor 213 kg. 805't0 K értekben, dara 213 kg. 604 70 E értékben, tej 1770 lt. 3147 60 E értékben, szappan 180 kg. 1845 40 K értékben, fa (vágott) 8405 kg. 481 K értékben, petróleum 72 lt. 119 60 K értékben, füráőjagy 461 drb. ingyen, készpénzsegély 765 K, rizs 50 kg. 50 E értékben, gyertya 0-60 kg. 7*20 E értékben, összesen 10583 30 E. Gondozónk ilyetén fenntartása a jelenlegi szerény keretek között is évi 30.000 K ; költséget igényel. Ezen kiadásnak oroszlán ré- \ szét az itteni kerület munkásbiztoaitó pénztár $ lödözi: évi 12.000 E készpénz segélyt ad, fö- 1 dözi az Összes nyomtatvány- és gyógyszer • számlákat, továbbá öt helységet a téli hóna- j pókban fűtéssel és világítással ingyen bo- i csát rendelkezésére Gondozónknak. Komárom jj városa d jt&lanul ad fürdőt Gondozónk gravid . anyáinak. A helyi társadalom állandó tagsági í alapon cca 2500 K-val járul Intézetünk fáim- f tartásához. Ezen Összegek azonban csupán az I adminisztrációs költségek fedezésére elégsége- ! sek. Fedezetlenül marad tehát még eca 19.000 \ K, mely a természetben nyújtandó segélyek l beszerzéséhez kívántatik. Az 1822. évben < 8000 K-t, az 1923. évben pedig 10000 K t. < kapott Gondozónő az államtól s igy Intézetünk \ fennakadás nélküli működése az említett évek- * ben biztosítva volt. Folyó évi zavartalan mü- \ ködésünk mind a mai napig nincsen biztosítva, \ mert ha az államsegély elmarad, vagy a hiányzó 12.000 E-t társadalmi adakozások által meg- $ teremteni nem tudhatjuk, ez esetbsn Gondo- ‘ sónk kényszerítve leend áldásos működését \ sokak szomorúságára megszüntetni. Végtelenül szomorú és fájó tudat ez, és I sivár perspektívája a csecaemóvédelem jövöjé- . nek városunkban. Pedig ezen nemes ügy az állam és társadalom részéről egyaránt nagyobb megértést és altrnisztikus gondolkodást érdé- \ meine, mert hiszen ez mindkettőnek sarka a- , tog érdeke. Intézetünk múlt évi működésének ismer- ; tetése ezúttal tehát nem csupán egyszerű beszámoló, hangos segé’ykiáltás is azokhoz, akik- ; aek meg van a módja és tehetsége ahhoz, ■ hogy egy, már több éve fennálló körültekintően megszervezett és eredményesen rnüködö sosiális intézményt megszűnni ne hagyjanak. Komolyan biznnk benne, hogy kérő szavunkat az állam ' is. meg a társadalom is megfogja érteni. Komárom, 1924. ápr. 10. Az Anya és Csecsemő Gondosé Vezetősége. Húsz éves egyesület. — A Komáromi Kereskedők Testületének jubileuma. -— Két évtizede annak, hogy a Komáromi Kereskedők Testületé megalakult. Az akkori országosan megindult mozgalom hullámai városunkba is eljutottak és kereskedőinket tömörülésre sarkalták. A kilencszázas évek elején uralkodó gazdasági irányzat igen súlyos helyzetet teremtett a kereskedelem részére, amely saját védelmére egy országos képviseletet alakított, az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, mely mint központi érdekképviselet, az egész ország kereskedőinek reprezentánsa lett. Az 0. M. E. E. az uj különböző kereskedelmi vidéki gócpontjain fiókokat állított fel, melyek az anyaegyesüiettei a legszorosabb kapesolatbau állottak és állanak ma is és minden országos érdekű kérdésben egyöntetűen Járnak el a központtal. Komárom kereskedői helyi érdekeik védelmére tömörültek és elejétől fogva minden időben a város kereskedőinek sérelmeiért helyezkedtek védelmi állásba. Maga a szervezés kitartó munkát igényelt, mert kereskedő polgártársaink egy része nem akarta belátni a tömörülés szükségességét, viszont voltak olyanok is, akik céltalannak tartották az egyesület megalakítását. Hogy a Kereskedők Testületére szükség veit, semmi sem bizonyítja jobban, mint az az örvendetes körülmény, hogy immár elérkezett fennállásának huszadik évéhez és e jelentős fordulónk! visszapillantván ezen két évtized munkásságán, teljes elismeréssel állapíthatják meg, hogy a testület kereskedőink érdekében igenis számottevő, sőt a mai viszonyok között nélkülözhetetlen szervvé fejlődött. A megalakitók önérzettel matathatnak arra, hogy ax intenció, mely a testűiét életre hívásánál a kéz deményezőket és szervezőket vezette, helyes volt és eredményessé tette a testület működését. Két évtizeden át n m fordult eiő sítnmi olyan a kereskedőket érdeklő kérdés, melyért a testület síkra ne szállott volna és az egyesülésében levő súlyával meg ne védelmezte volna azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyek reáj t nézve sérelmesek voltak. Mint egységes, tömör erő igen sokszor nemssak a saját osztályának érd-keit. ds a város egész polgárságának jogait is magvédelmezte és hathatós támogatójává vált minden olyan kezdeményezésnek és mozgalomnak, maiy a város adófizető polgárságának iú yos magtarheitetóse elleni védekezésre irányult. Hogy nem esak tagjai, de más polgártársai érdekében is sikerrel tudott föllépni, vezetőinek minden Időben való szerencsés megválasztásának köszönhető, mert él re mindenkor olyan önzetlen és odaadó férfiakat sikerült megnyerni. k készek voltak a legmesszebbmenő áldozatos munkásságra. A két évtized ideje alatt tiszteletet és tekintélyt szereztek a lelkes vezetők a testűiéinek, maly ma, ilyen súlyos viszonyok között is mindent elkövet, hogy kereskedőink érdekeiünk minden téren gerinces szószólója éa támogatója legyen és amely a sivár jelenben is tud eredményeket fölmutatni. Két évtizedes érdemes mai-j \ elismerést és tiszteletet szerzett a Kereskedő Testületnek s midőn egy percre az évforduló alkalmából üuaspies érzéssel zárja le munkássága mérlegét, örömében a város polgársága is elismerő szívvel vese részt, Őszintén óhajtva, hogy hu-zéves munkálkodását sokáig eredményesen folytassa. — lő— Trendianské Teplice (SlOVBDSRO) természetes forróságu (42° C) kénes hőviz és iszapfürdők. Csúz, köszvény, ischias — — stb. ellen. — — Cgésiéui üzem. Alpesi kiima. fgsikai ggógyintézel, napi kiadások: Lakás, fürdő, ellátás 45 Kc-tól feljebb. Mindennemű felvilágosítások és prospektusok 196 a fürdőigazgatóságnál. fiz Miiül illés® éléit. Nagy vita as iparoskor építési terve körül. Folyó hó 6-&n tartotta a Komáromi Ipartestület alakkuló első eiő járósági ülését Bob doghy Gyula elnöklste mellett. Áz elöljáróság aleinökökké egyhangúlag a hosszú évek óta e tisztet betöltő Czilce Dénes és Dosstál Jakab, házgondnokká Bakos Károly iparosokat választotta meg. A tárgysorozati pontok közölt élénk vitára adott alkalmat az Iparoskör ama kérelme, illletve javaslata, hogy a Testület a székház megnagyobbitásával juttasson a mainál megfelelőbb előidd termet a kör céljaira. Dosztál Jakab az Iparoskor elnöke, valamint Kvatek Ferene ügyvezető elnöke azért tartják szükségesnek a circä. 30—40000 koronás építkezést, hogy az Iparoskör műkedvelői előadásai nagyobb keretek között fejlődhessenek. Úgy vélik, hogy a műkedvelő előadások jövedelméből a Testületre háramló teher rövidesen kifizethető lasz. Király Károly, az Iparoskör pénztárnoka a terv kivitelét nem tartja időszerűnek, mert a mai időkben rendezett előadások anyagi hasznot nemcsak az Iparoskörbsn, de más kulturegyesülatben sem jelenthetnek. Ugyané szempontból bírálja a kérdést Pongrácz Sándor elölj, tag, aki rámutat a műkedvelő előadások anyagi sikereit megakadályozó vigalmi és ellenőrzési dijakra, melyek már eleve kizárják, hogy a kör a magára vállalandó anyagi megterhelést évtizedeken át is kiheverni tudja. Mindkét felszólaló a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg az Iparoskör nevelő szerepéről, amellyel az iparosság knlturnivóját emelni hivatott, de helyesebbnek és művelődés szempontjából célravezetőbbnek tartják szakelőadások tartását, mint színdarabokét, az Iparoskőrnek a tudást kell szolgálnia, arra kell törekednie, hogy az iparosság, különösen az ifjibb nemzedék hiányos műveltségét és szaktudását fejlessze. Tóth József, Jankulár György fnlszóLlás&i után Ki-s László testületi számvizsgáló a Testület anyagi helyzetére való tekintettél nem ajánlhatja az építkezést, mert az oly megterhelést, jelentene, hogy a Testület ismét a tagdijsk emelésével tudná csak a felveendő kölcsön kamatait is törleszteni. A Testület épen a tagok keresetnélküisége folytán kénytelen volt ez évben a tagdijat isökkenteni s az Iparoskor kérelme következtében a Testület, a mai nehéz viszonyok között nem indokolhuóan tenné ki magát újabb anyagi megterhelésnek. A Testület az Iparoskör kérelmét ezidÖ3zeriat teljesíthetőnek nsm tartván, a javaslatot jobb visszonyok között ismételt tárgyalás alá veszi. * A magunk részéről is a legteljesebb elismerés haugján szólhatunk & Komáromi Iprroskör agilis vezetőségének jó szándékairól, amelyekkel pezsgő egyesületi életet kíván teremteni az egyébként csendes Iparoskörben. A mai nehér időkben azonban kétszeresen is meggondolandók az oly tervek, amelyek az anyagi áldozathovatal mellett igen kevés reménnyel kecsegtetnek a kultúra fejlesztését : illetőleg. Tény az, hogy az előadások bevételét majdnem teljesen fiiemésztik a rendezés kiadásai, a vigalmi adó és ellenőrzési dijak. Az előadások tartása tehát financiális szempontból alig lenne ajánlható. Az egyetlen, ami az előadásokból haszonként mutatkozik, a közönség szórakozása, illetve a szórakozás melletti művelődésre. Ebben a tekintetben is sok előadás I hagy kívánni valót maga után. Tízezrekbe játszó anyagi megterheléít ma nem hogy az Iparodkor, de még a nagyobb kukuregyietok sem ] bírnak meg s bövaíihütjuk, hogy valamennyi anyagi gondokkal küzd é3 cmk a vezetők lelj kesedése s a kultúra terjesztése iránti törhaj tetlen buzgalma és fáradsága tartja fenn őket. Komárom lakosságát az egyesületek i amúgy is szertetagoiják és igen meggyőző lenne az összes helybeli egyesületek tagsági : dijainak összesítése azokkal az elaprózott ba\ Tételekkel szemben, amelyeket az Egyesüie; tek egyenkint kimutathatnak. Ma a társadalmi I adó százakat tesz ki valamennyiünknél, és nem járunk messze az igazságtól, ha állítják, hogy : a lakosságnak mindig csak egy bizonyos ré\ tege, és kisebbik része az, amelyiknek társa; dalmí kötelessége a számtalan egyesület tagjai j közé lépni é3 tagdíjait fizetni. Az a knlturj munka, amelyre hivatkozik az Iparoskör ér\ dames elnöksége, azonban, engedjék meg, csak í abban merül ki, hogy hónapokig egy egy mü* : kedvelő előabásra készülnek. A kuíturmunka \ pedig nem a színpadon és nem a szindaraook- i kai kezdődik. A színpadi művek látványossáf gok, amelyeknél — végigtapasztalják ezt a j világ minden színházánál — a szórakozás, 1 a mások, az Írók szellemi produkcióin, mulat ;■ a publikum. É* még egyet! Ügyesen ö-sze| konspilált op^rettsk, „uótás* alakjukban aleg- I többször gyenge irodalmi értékű darabok a Ifélrenevolt pablikum kedvsneai, a primadonna pikáns táncai, a sehlager kupiék aszivesen szemlélt és hallgatott részei az irodalmi gyáripar termékeinek. A legteljesebb tisztelet azoknak a daraboknak, amelyek abszolút értéket képviselnek, amelyek a szellemi szórakozás mellett nevelő hatással is vannak. Szerintünk az Iparoskörnsk legnagyobb hivatása a testületi szellem, az agyüvétartozás érzetének, a józan osztályöntudatnak ápolása. Erre pedig elsősorban az iparosifjuságnak állandó összejövetele, az idősebb, müveit iparossággal való közvetlen érintkezése, megfelelő napi- és szaksajtó olvasása, általános közismereti tárgyakról tartandó előadások, vitaestélyek, tehát alapjában véve önképeök'óri módok a legalkalmasabbak. Nem is tudjuk elképzelni, hogy ne akadna oly, e célokkal ismerős, kellően literatus egyén, aki az ifjú iparosság ez önkép - zököri mozgalmához programot ne tudna adni és azt vezetni is tudná. Ehhez a munkához pedig nem ezreket befogadé nagyterem, nem
