Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-10 / 44. szám

9. oldal

tKomiromi Lapok«

1924. április 10

arról szilnek eresztették a jobbára magyarok- * bél álló földmunkásokat és cselédséget, akik > a kommunista törekvések karjaiba dobják ma- | g*kat. I

A magyar pártoknak a földbirtekreform \ végrehajtását meg kellene vitatni és megáll»- | podásokra jutni a nagybirtokosokkal, hegy a 1 környék földéhségét elégítsék ki. Ezzel a kor- f mány agitációja a földbirtokos osztály ellené- f bon egyszerre elveszítené minden méregfogát ■ a magyar földigénylö nem lenn» a bankok szabad martalékává, amelyek az ölesén kisajátított földet az eddigi recept szerint méregdrágán sózták a dollárokkal rendelkező szlovák atyafiak nyakába.

Másrészről a magyar ellenzéki pártok indítsanak mozgalmat a lefoglalt holtkézi és ala- jj pitványi birtokokból a magyar föld mívesek kielégítésére; mert ha ezeket a birtokokat C3ak* \ ugyan felosztják magyar vidékeken, ide is más nemzetiségeket telepítenek a mi gyöngitésünkrd, mig ha helyi fóldigéuylök vannak, azokat el* mellőzni nem lehet.

Nikiink bizonyos realitásokkal kell szá- : melnunk és a földbirtok politikát nemcsak a jj uapi politika, egy választás esélyei szűkös \ szemszögéből kell tekintenünk, hanem mész- \ szebb nézve, a magyar faj jövőjére kell te- j kiatetünket vetnünk. A magyar faj megmara- : dásának egyik tárgyi biztosítéka a magyar \ föld. A magyar fö d megtartása magyar kézen j ma a legnagyobb nemzati érd?k. A kormány i földbirtokpolitikájával szemben elfoglalt álláspontunk tehát revizióra szorul, ha azt nem akarjuk, hogy a felelőtlen agitáció nagyobb rombolásokat vigyen véghez. A földigényléssel tehát foglalkozzanak pártjaink és vitassák meg azokat a módozatokat, amelyekkel ezek a törekvérek a magyar fijjövö megmaradásának nagy ügyét szolgáltatják.

HoíhoU indítaniuk tan.

Az uj megyerendszerben, — mely a szlovenszkói megyék számát, hatra redukálta — egyes megyéinek járásaiban élők létszáma a köevtkező:

Pozsony megye: Pozsony város 93189 ; pozsonyi járás 41670, g&lántai járás 61895, galgóci járás 39748, komáromi járás 57636, malackai járás 48104 gágnjbelyi járás 42557, modori járás 35759, miavai járás 25035, pőstyéni járás 30127, szenicsi járás 32132, szakoséul járás 31637, duuaszerdahalyi járás 40898, vágsellyei járás 48726, somorjii járás 31361, nagyszombati járás 60284, Pozsoiymegye összlakossága 728958.

Kassa megye: bártfai járás 36259, göiniei járás 30606, zisráldi járás 19590, homonnai járás 22755, királvbelmeci járás 52022, nagykapusi járás 20887, kassai járás 52022, mező laboréi járás 17185, nsgymihályi járás 46608, moldvai járás 20877, eperjesi járás 55050, kisszebeni járás 36344, szécsői járás 47712, szinai járás 28097, szobránci járás 25897. felsövidniki járás 20174, kránovi járás 2>547, Kassa város 52898, Kassa megye összléiekszáma 599643.

Zólyom megye: zólyomi járás 52394, besztercebányai járás 42537, újbányái járás 84095, breznói járás 46519, kékkői járás 34466, korponai járás 45478, lévai járás 40506, losonci járás 67426 rimaszombati járás 45428, garamszentkereszti járás 17766 selmeci járás 22368, veledini járás 30865, zselizi járás 30521, Zólyom megye összlélekszáma 610269.

Nyitra m?gye: nyitrai járás 69692, báni jár&e 33359, ógyallai járás 47460. aranyosmaróti járás 33440, párkányi járás 47004, privigyei járás 63964, nagytapolcsányi járás 59128, v*rebélyi járás 39003, érseknjvári járás 55015, Xyitra megye összlélekszáma 441064.

Vágvölgyi megye: vágvölgyi járás 24491, uagybiccsei járás 26588, iílavai járás 22895, körmöd járás 10903, ahóknbinyi járás 19933, kigujhslyi járás 29212, námestói járás 27653, puhói járás 28518 turócszentmártoni járás 56125 trencséni járás 51139, trsztena járás 14757, zsolnai járás 59572, csacai járás 40151, Vágvölgymegye összlélekszáma 411935.

Tátraaljai megye: liptói járás 19342, késmárki járás 28550, lőcsei járás 24801, ólublói járás 21049, popridi járás 22709, rőcei járás 91658, rozsnyói járás 40363, rózsahegyi járás 36449, liptószentmiklósi járás 31428, tornaijai

járás 90326 igléi járás 39817, ssepcjófalusi járás 9939, tátraaljai megye őiszlélekszáma 3087*2.

Szloveaszké hat nagymegyéjének összlélekszáma 3 000 601 lélek,

I Mii Uli« iokétfit

amdy büszkén viseli címében C suezer <& irgely, egykori komáromi tanár nevét, a nagy nyilvánosság keveset hall.

Vannak ugyan olyan óhajok, hogy a helyi sajtó sokban elősegítené a fiatalság ambícióját, ha ez őaképzőkörben p ily anyert ;s munkáltat, verseket a halyi sajtó leközölné. Ez a nagy megtiszteltetés az ifjúságot sarkalná, ösztönözné, hogy olyan muakákat alkosson, amelyeket nyomdafestékre is érdemesnek tartanának.

A helyi sajtónak e támogatása azonban nagyon is kétélű fegyver, amellyel igen csínján kell bánni, mert azt a diákot, amelyiknek verse a lapban megjelenik, esetleg beképzeltté, elkapitottá tenné, vagy ped'g hm ábrándokat szőne eljövendő n-.gy-nagy írói sikerekről, amely rózsaszínű álmokat azonban a rideg valóság havas esője iumar elharvaszt.

A másik ok, hagy nem sietünk önképző köri babérokkal koszeruzott műyat leközölni, az, hogy elvégre mi mégis a nagyok szamára írjuk, szerkesztjük lapunkat és nem az önfcépzököri szárnypróbálgatások részére. Éi ne essék zokon a szülőknek, ha neun reagálnak minden felkérésre és nem közlünk la minden átadott kéziratot. Ha a család, az iskola, az öaképzö- I kör szemeféuyéhoz fűtött remények megváló I sálnak, akkor, ha már otthagyta az iskola i padját, szikesen látott vendége lesz a szer- I kesztőségeknek, ha oda bekopogtat.

Ezek előre bocsátásával alább közlünk le a komáromi iögimnáziumi önképzőkör szelí le mi termékeiből kettőt, előre hangoztatván, i hogy ez meg nem jelent precedensei és az • önképzőkör ambiciós ifjúsága várjon türelem| mel, ha majd kinőtt az iskolapadból, szívesen : vesszük a Kritikai mérték alá a szellemi ter■ mékeít.

Ha mégis — adja Isten — az önképzőkör olyan klasszikus értéküt produkálna, amelynek le nem közlése vétek volna a magyar i irodalom ellen, azf.al szemben engedünk ftü- I Ionban nagy merevségünkből.

Alább adjak az önképzőkör sziaikritiku-Ísainak és versiróinak munkaiból egy-egy mutatót :

1, A színi kritikusok.

(A Oyimesi vadvirág bírálata,)

Tudvalevő, hogy színdarabot vagy mozit a l tanulóifjúság nem szórakozásból néz meg, haj nem & tanulság (műizlés f*j esztésa) kedvéért.

! A legújabb iskolai rendelőtök ez utóbbi szam- 5 pont miatt sürgetik az ilyen előadások meg*

; tekintését. Ligntóbb a B. K. Egyh. Énekkar■ tói előadott népszínművet, „a gyimesi vadvira• got" nézték meg testületileg a komáromi isj kólák.

Eí alkalomból Bíró Lucián, a fögimná' zium irodalomtörténeti tanara diákjainak az ! említett darab színi kritikáját tűíte ki iskolai : föladatni.

Úgy gondoljak, hogy mind a szereplőket, l mind p 'dig a nézőtér lakóit felette érdekelí hiti, mit írhat e műkedvelő előadásról a ieg- 5 háláiabb tapsoló közönség: a diáki

lm itt közöljük szószénál az egyik „színi I kritikát", melyet a sok közül a legjobbak | egyikének Ítélt a tanár. írója Holczer István,

? VII. o. tanuló.

Géczy István: A gyimesi vadvirág.

Népszínmű ó felv.-ban.

(Színi kritika. lak. dóig.)

Az orvos sokszor, ha megakarja állapítani a pá- j ! ciens baját, megtapintja ütőerét s ennek működéséből I j következtet a betegségre. így vagyunk mi is a szinhá- 1 { zakkal. A színházak kultúrmunkája a naűvdt társadalom j

Í egyik fővénája. Ha ez rendetlenül működik, méltán kö- ? vetkeztethetünk a kultúra bizonyos fokú pangására. Ná- | lünk Komáromban, hála Melpomenánek és Tháliának, jj 1 nem így állnak a viszonyok. Ha nem is mindig felava- 1 j tott papok és papnők hódolnak nekik, a két istennő * j azért nem neheztel. Ők egyszerű >hivek< hódolatát is j szivesen fogadják, különösen ha a hódolat oly kedves I formában történik, mint azt »A gyimesi vadvirág« előí adásán láttuk ápr. 1-én.

A címszerepet Ökrös Mariska játszotta. Mükedreí löknél szokatlan tehetség nyilvánul meg finom játéká* ban. Kellemes szopránja kitünően festi alá az egyes jeleneteket. — Viganósan, »pr«szHk«-kaa pompás mfnpadi alak. Talán eaak játéka siebb magyaros alakjánál.

Üthet Margit (Mária) sierepéhe igyekezett »»gát

beleélni, a ez jórészt sikeralt is neki. Kellemes — iekelázott — altja tökéletes harmóniába olvadt össze .ökréé Mariska énekével.

A harangozó felesége (Sitngtr 1.) talpraesett kardos menyecske, ügyes, humoros alak veit. Kornely életpárjára azonban erőteljesebbeket núzhatett vei a a a seprővel.

A férfi szereplők közül mindenesetre elől áll K»váts Károly, ki határozott drámai teheiség. Gyönyört k.fejező mozdulatai, a lelki viharokat híven tatröztelő arcvonásai pedig meglepően tökéletesek. Alakítása (Imre) színésznek is becsületére válna.

Fábián Gy. szerepét Langsádl játszotta elismerésre méltóan. Erőteljes játékában kitünően domborítja ki egy igazi csikországi legény jellemét. Duhaj, néha kónynyelmű, de alapjában nemeslelfcű székely legöay a ezt Langsádl szépen alakította. Énekszámaiban férfias hangjával nagy hatást ért el.

Kitűnő volt Blahó a harangozó szerepében és fia, Marci (Militär L). Mindketten állandóan derült hangulatban tartották a közönséget.

A többi szereplők is szépen illeszkedtek bele a 3 darab menetébe.

A kosztümök hűek, népiesek voltak A tömegelj rendezés, a színpadi csoportosítás kitűnő volt. J atntkmr l játéka Jíoltee Tivadar szakavatott betanítását uieséri.

5 A R. K. £gyh. Énekkar derék, becsületes muukát végj zett s nagy köszönet illeti meg a kellemes emlékekén, i melyekkel ugyancsak bőven gazdagodva hagytak el a | Kultúrpalota nagytermét.

A többi Kid dolgosat is mind ilyen szej retettál, lelkeaadSssel megírt „kritika“. AbDan S megegyeznek a fiúi, ho.$y ez az előadás ia j Komárom legjobb műkedvelői előadásai Köze | tartozik. Nagy eÍHifi«réasel adóznak a nóp• szoímfi előadásáért Stetiger 6. rendezőnek es ; Moleez T, karnagynaa. Mert (így nyilatkozik I as egyikj „az embernek fáj, hogy a nójp naiv

!■ alakjaiaas a helyét a színpadon mauap cikk a kikent-kifant szerelmes foglalja el (Horváth A.) „a sok oparatte mán bájos ídillkent jzieaik , meg A gyitnasi vadvirág (iáspar A.)*. »Mint { egy sivatagban elfáradt vándorra az oazia I üüsíiő forrása, ú»y hatott re&uK e nagy lelkel sedösael rendezett magyar näpsziamü (Poliak j Jnlianaa).“ — Érdekea még egyia-masik meg; jögykéa a főszereplőkről;

„Kováos (Bilánaa Imre) ás Langsádl (Gynrka)

I szerep az ben eileuségak voltak, de ttihemegük ' szerint édastestvérekuek minömbetök (Kaisohzr I F.).“ „A dilettantizmus színvonalán jóval feidJ: emelkedtem (Dzrvas A.).* Ökrös M árukár ól | óriási eliimeressel írtam. Az egyik fiú (Adtai \ J.) szerint „meleg szivén, érző lelkén szűrődik l át a szerzó minden szava." Moleez Margitnak l az altját diciérik s finom, diszkrét játékát, í „Blahó, a részeges harangozó megjelenesa tus* | Lent beharangozott a puimauui komolyságának i (Antal J).* „Langsádl külön dicséretet érdel mel még néiuajateka miatt (Gloidinann Janka).“ \ Stb. stb.

Lássák, igy fest a műkedvalő sziaigár| dával szemben a mű red velő „kritikusgárda“. | Melyiket szerzőitethitem? — Äérdéin a tanar- i tói. Egyiket s un I Majd na felnőnek I Különben ! is — felöli — rossz az egész kritikajak: a ' legeslegjobban játszott n. i. Blahó, a haranl gozó, — mart harangalapra legjobb szerep & l harangozói alakítás. Ezt ők nem emsiték ki l í Elégséges alatta!

II. A versírók munkáiból-.

Örök mécses.

A templom ajtón át belépek halkan,

Némán fogadnak százados falak,

Az ablakoköól halvány fény sugároz a az oltáron ott all a szem alak;

A tömjén füstje szűrkén száll a légben, így láttík szállni hosszú századok,

Örök mécses függ le a mennyezetről És békés lángja meg-meg imbolyog.

Itt égett már négy század év előtt is,

De akkor még sok ember járt ide,

Ma már csak néha jön be élő ember,

De az sem tud már hinni senkibe.

A láng perczeg, a láng beszélni is tud És én tudom is jól, hogy mit beszél.

Beszélni kezd a mécs (tompán, törötten,

De mégis szól: az örök mécses él)

„Négyszáz esztendő múlt el már felettem,

Azóta égek én e szent helyen,

A négyszáz év ma fog letelni éppen,

Öreg vagyok már kékes, fénytelen;

Egy vén barát gyújtott meg itten egyszer,

— Sokszor kívántam, bár ne tette volna —

Azt mondta, hogyha már hiában égek,

Ő újra el jő s fényemet kioltja.

De ez csak akkor lesz, megmondta nékem,

H* hivő Lélek többé nem akad,

Olyan, ki híven hisz az Úr nevében,

Kinek hitéből áldás, üdv fakad.

Az évek teltek, múltak, elrepültek,

Láttam sok élőt, sok holtat én,

Láttam az oltárnál boldog menyasszonyt S halotti gyászt az esküvő helyén;

Láttam sok embert, jót is és goaoszt is,