Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-05 / 42. szám

1124. április 5.

— Modem Mozi misora — a szombati tuflnet után — vasárnap, április 6-án Sámson a sátán hálójában, szenzaoiós oJasa dráma. Madam* Dubary a kis varróleányból lettXf. Lajos francia király kedvese, aki dönti befolyást gyakorolt az ország politikájára, mig a polgári forradalom kiszoigaltatta a gillotinnak. Ezen kalandor történetet örökíti meg a legszebb és legművészibb liimcsoda, melyet a cenzúrától nagysokara engedélyezett bndapesti premiere ntáu hedden, április hó 8-án mutatja be a Modern Mozi katonazene kísérettel. A gyönyör® film címszerepét Pola Negri művészi tökéllyel alakítja, Emil Jannirgs pedig a legigazabb francia király, aki vaiaha csak uralkodott.

— A fatolvajok. Az utóbbi időben a fatoívajUsok oly nagy arányokat öltöttek Párkány vidékén, hogy erélyesebb hatósági beavatkozás vált szükségessé. Pacshek Kálmán főerdész észrevette, bogy nagymennyiségű akácfát loptak el. Maga vette kezébe a nyomozást. Fáradhatatlanul követte a nyomokat, mig a napokban sikerült neki egy több tagból álló fatolvaj társaságot felkutatni. A «seudőraég ** orgazdákat iá kinyomozta és megállapította, kogy mintegy 3000 darab »ládát loptak el éa ertékeeiteuek potom áron. Pacshek föerdésa feljelentésére ngy a tolvajok, mint az orgazdán ellen megindították az eljárást.

— A Könyöt—Talotta Cirkusz a Kossuth* téren igen nagy érdeklődés mellett tartja szenzációs előadásait minden este. Aki még nem nézte meg az előadásokat, siessen azt meg* tekintem, mert a hírneves cirkue csak ma, szombaton és holnap, vasárnap tart előadást, aztán a világköinü útjára megy tovább és akik most elmulasztják megnézni, igazán megfogják bánni, mert ilyen világvárosi műsort még nem láttunk mostanában Komáromban. A Könyöt—Talotta cirkusz műsora vetekedik a Barcum—Baliiey cirkusz műsorával. Vasárnap két előadás, d. u. 4 éa esie 8 orakor. A hajmeresztő mutatványokon kívül különösen Gerard a bohócok királya vonza a közönséget. Mieden este nj és ötletes mókái vannak, amelyekkel halálra nevetteti a közönséget ós a derűs hangulat sokáig megmarad a hallgatóság lelkében, A cirkuszt melegen ajanljnk közönségünk szives figyelmébe.

— Kezrekerült betörő. A mnzslai csendőrség elfogta Szabó István 37 éves dunaszerüahejyi illetőségű, foglalkozás nélküli egyént, akiről kiderült, hogy Párkány környókén egész sereg borpmcébe tört be és azokat kifosztotta. Vallatása során egy Sárkánypmztán és egy muzglai malomban elkövetett betörést is beismert. Elmondotta, hogy egy Mráz Károly nevű társát az Ipoly jegén valót menekülés közben a magyar határőrök lelőtték. Átadták a bíróságnak.

IRODALOM.

Zilahy Lajos

fényes sikert aratott darabjáról külön cikkben számolunk be. Tesszük ezt nemcsak azért, mert egy nj magyar darab kiválóságáról Írhatunk, hanem Zilahy Lajos darabjával bővebben foglalkozni kötelességünkké teszi az a nagy szeretet, ragaszkodás, amellyel irántunk éa Komárom iránt viseltetik a kiváló iró.

Amikor „Süt a nap“ cimü darabja premierje olyan tüneményes sikert aratott, meginterjúvolták Zilfchy Lajos irói pályáját illetőleg. Zilahy Lajos meleg szavakkal emlékezett meg Komáromról, ahol mint vadászőnkéntes először kezdett irogatni. Hálás szeretettel gondol mindig vissza dr. Baranyay József a már megszűnt Komáromi Újság szerkesztőjére, aki nógatta, serkenti tte az Írásra, aki kedves rábeszélésével lapjának minden számába tudott egy-egy verset, vagy tárcát íratni, amelyeket a budapesti lapok mind sűrűbben vettek át.

Az irói honoráriumról persze vidéki lapnál nem igen lehet beszélni és Zilahy Lajos nem is számított arra, hanem megelégedett azzal, hogy Baranyay József szerkesztő barátja Csallóköz tej jel mézzel folyó földjére rándnlt ki vele, ahol elfelejtette a katonai komisz kosztok.

De hát a Komáromi Újságba irt cikkek, versek irói honoráriuma mm sokára más alakban is mutatkozott, amelyet különösen hangoztatott Zilahy Lajos az interjnvban. A Komáromi Újságnak ugyanis állandó és hű olvasója volt Beöthy Zsolt földiák, a magyar írók Nesztora. Zilahy versei, tárcái hamarosan feltűntek ez ősz tudósnak és amikor a Magyar Tudományos Akadémián a háborús költészetről tartott előadást, az ősz tudós egy csomó Komáromi Újsággal jelent meg a felolvasó asz* tálnál és abból olvasta fel Zilahy Lajos háborús verseit és a babért, a pálmát Zilahy Lajosnak nyújtotta,. mint a legszebb háborús versek írójának.

Ezen elismerésen kívül még azzal is kitüntette a fiatal írót, hogy akkor megjelent verseskötetéhez ő irta az előszót. Éi amikor h Komáromi Újságból olyast», hogy az ö kedvenc Írója & harctéren megsebesült, szemeit elborította a könny és táviratban intézkedett ionét Komáromból, hogy soron kívül szállítsák Zilahyt a kórházba.

Az irói karriér kezdetén tehát a magyar írók Nesztora, Beöthy Ziolt éber szeme és szeretet» Őrködött. A legbiztatóbb kezdet egy irói pályafutásnál.

Ez volt tehát a Komáromi Újság honoráriuma: Beöthy Zíolt figyalménok a rátereíése és szeretető, támogatása.

És Zdahy Lajos, Budapestnek ünnepelt írója, akinek Magyarország legelső színházának közönsége tüntető szeretettel tapsol, a dicsőség napsütésében is meleg érzéssel emlékezik meg a köszüz városáról, Komáromról, a Werkek dohos szobáiról, a Rozmaring uteai kis hónapos szobájáról, ahol először kezdett írni, hálásan gondul arra a vidéki szerkesztőre, aki először olvasta el az 5 írásait és aki először ismerte fel a fiatal iró nagy tehetségét és biztatója, ösztönzője volt és hálásan gondol arra a vidéki lapra, amelynek hasábjain először jelentek meg az ő végtelen kedves versei, tárcái.

Ezt a meleg szeretatet mi is hasonlóval viszonozzuk és még sok-sok fényes sikert, napsütést kívánunk néki, hogy reá gondolva, mindig nagyobb legyen a mi büszkeségünk, hogy ime ő is innét indult ei a Jókaink, Beöthyek, Páezelyek megszentelt földjéről, hogy az árván maradt magyarság kultúrájának egén fényes csillagként vüágitsoD.

_____________„Komáromi Lapok*______

SZÍNHÁZ

I

Süt a nap.

Vígjáték 3 felvonásban, irta Zilahy Lajos. Elő adták Budapesten a Nemzeti Színházban 1924 március 21-én.

Ha volna egy bátor ember, aki Magyar! országban, melyet most erőnek erejével pás | raszt-országgá akarnak alásüíyeszteni, erólyemozdulattai belenyúlna a mostani életbe, ha talmas markolással kiemelné belőle, színpadra vinné és hidegvérű őszinteséggel megmutatná a mai falut, mit szólnának hozzá? Nem azt a szép, békés, tisztességtudó magyar falut, melyet a csodált és imádott Blaha Lujza a nemzeti eszményképek magaslatába emelt. Nem azt, hanem a mait, sz ezerkoronás tojás, a kétezerkoronás almácska, az ötezerkoronás kenyérliszt napjainak falvát. Hí megmutatná a falut, amelyben a mérhetetlenül meggazdagodott csizmás, posztóruhá3 paraszt Pongá Juhász János egy fillért sem akar áldozni arra, hogy a háborúban kiszolgáltatott templomharang helyébe újat szerezzenek ; viszont azonban mohó kapzsisággal lesi, hogy megvehe ss a tiszteletes ur aranyrámás tükrét — családi ereklyéjét ! — hatvanezer koronán, melyre a jámj bor, szelíd papnak egy tehetséges ifjú támogatására van szüksége; ha beszélne a derék parasztssszonyról, ki a lánya számára vett „ongorát“, bemeszelte fehérre, hogy szebb legyen; ha megismertetné a félig bamba fiatal vasúti hivatalnokot, kit „forgalmistának* címeznek és kihez a falu összes lányai férjhez akarnának menni; ha bemutatná azt az okos, , kedves, jólelkü tanítót, kit az élet nyomorúsága mindenféle mellékkeresetekre szorított és egy nála járó embernek naiv egyszerűséggel mondja: „Nem vagyok én már becsületes; üzletember lettem“. Ha volna ember, ki széles jókedvében mindezek és sok effélékkel szolgál: önök tágra nyitott szemmel kérdeznék, hogy ki az a merész férfiú, ki nyiltan megmondja azt, amin csak titokban szoktak gúnyolódhatni és bosszankodhatni?

7. oldal

Hát megmondjak, hogy kicsoda? Ez ar merész férfi Zilahy Lijos, a nagytehetségtt fiatal iró. Teszi pedig ezt a Süt a nap cimü vígjátékéban, melyet máreins 21-én adtak elő a budapesti Nemzeti Színházban.

Ei Zilahy Lajos nem valami idejét malta; vánnyadt defaita-ista. Kiiűaő csengésű magyar nevének dacára még nem is zsidó. Jeles protestáns lelkészek családjából származik; amit leír, azt ama kis bihari faluban látta, hol ! vigjátéka játszik és amit éles szemmel látott és okos elmével tapasztalt, azt nagy ügyes; séggel és az igaz iránt való egész tisztelettel ; tudja szavakba szedni. írói körökben kiváló ! tehetséget tulajdonítanak neki. Magam is azt ; hiszem, hogy jeles ember válik belőle, ha a ; jövő beváltja azt, amit ez első nagyobb prő- I Mlkozása ígér.

Nagy örömmel, nagy élvezettel néztük | darabját és szívesen elismerjük, hogy még a : dráma szerkesztés mesterségében is feltűnően j járatosnak látszik. Pedig darabjának cselek| «lénye elég egyszerű.

A bihari szerény falucska tiszteletéi j urának vau egy kedves szép leánykája, Sárika.

I Ez a Sárika, lelkes imádója a vidéki életnek,

; rajongó szerelmese a szabad természet tttne} ménveinek. Csak ott szeret élni, csak ott tadna I boldog lenni, ahol „süt a nap“. (Innen a da■ rab cinee.) És ezt az ártatlan, kedves leánykát,

[ kinek lelke oly tiszta, mint a nyíló virág \ kelyln, akarják nőül adni annak a „forgamis; tának“, kit fentebb említettünk. Akarják pedig

■ «.«ért, mert ez a falusi tekintély magas üiva| talokban levő rokonai protekciója révén bizo- i nyoaan „be lesz hiva a központba“. Ez térí mészetesen rettentő sötét jövőt igémé Sáriká\ nak. Da segít rajta a magyarok istene. Ha* ] :íajött a habomból egy derék katona, Sámson j Mihály. Szép darab egy legény, okos, férfias,

! becsületes és — melle egész széliében tele van

rakva a legcsillogóbb kitüntető érmekkel. Ő volt az egész háború legvitézebb katonája. Kapott is a káptalanéból nyolcvan hold kövér fekete földet, m nt vitézi birtokot.

Amikor vitéz Sámson Mihályt felavatták I és birtokába helyezték, volt a főpróbája annak j a műkedvelő szinielőadásnak, melyet a beszer| zendő nj harang költségeinek javára rendeztek.

S A Falnvosssá-t akarták előadni. Sárika az j egyik főaőiszereppt játszotta volna benne és j parasztleányn^k volt öltözve. Eoben a ruhában j pillantotta meg először a „doberdő“ hőse, 5 Sámson Mihály. Éi minthogy egyszerű katonai | ésszel, a ruháról Ítélve, parasztiáaynak hitte, jj balé is szeretett. Katonásan és félig gavallé- 1 rosan, félig erőszakosan ngy megcsókolta, hogy j három „krukszfirernek“ is eieg lett volna.

H» a színpadon a szireSmes igy csókol ! meg egy leányt, akkor már tudjak, hogy abból I mi lesz. Az is lett belőle. Sámson Mihály ngyan j dühöng egy kicsit, amikor megtudja, hogy a I tisztöletes ur leánya „ű?ött csúfot“ belőle, azt | hiszi, hogy sz nrilány sokasom lehet felesége. ; De a tiszt,aletes ur igaz jó szivén nem fognak | ki a társadalmi különbségek, a tisztelete® nr | leánya kezét a szerelmes hős kezébe teszi. A ; falusi tanító (képzeljék csak, Rózsahegyiül)

: megmagyarázza a dolgot: — Oda se annak a j különbségnek! — mondja — más világ vau jj most, mint volt; aki elől volt, az hátai van, - a hátsók előretörtek, úgy összekeveredtünkgabalycdtunk, hogy most már ilyen különbségekre nem lehet nézni. — Ez a darabnak

I végső tanulsága. így aztán minden rendbe jő. Sárivá pedig lelke mélyéből kiáltja az égnek: „Süt a nap“.

s A cselekmény ez egyszerű füzérébe ag- I gatja bele Zilahy Lajos ténybeli megfigyeléseií nek, jellemző vonásainak, helyi és személyi l képfestő részleteinek gazdag virágpompáját, | mely szinességével és fényével szinte vakítja | a nézőt. Es előadja mindezt oly szép, tiszta, I tőrőimatszött, igaz magyar nyelven — még

Í pedig minden népieskedési affektáeiö nélkül — hogy már magában ezt hallgatni is nagy gyönyörűség.

5 Lohet, hogy jelentöséges lesz a mai nap az irodalomban. Mert ha igazán parasztország

Ílftsz Magyarország, az a népszínmű, melyet Zilahy Lajos ir, lesz a legsajátabb műfaja.

Az előadás is nagyon szép volt és meg■ érdemei minden dicséretet. Elsősorban kell em- i ütemünk Chathó Kálmán gondos rendezését, I mely a természetbüreg igen magas fokával a ; színpad képét a valósággal szinte egyenérté-