Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-05 / 42. szám

1124. április 5. — Modem Mozi misora — a szombati tuflnet után — vasárnap, április 6-án Sámson a sátán hálójában, szenzaoiós oJasa dráma. Madam* Dubary a kis varróleányból lettXf. Lajos francia király kedvese, aki dönti be­folyást gyakorolt az ország politikájára, mig a polgári forradalom kiszoigaltatta a gillotinnak. Ezen kalandor történetet örökíti meg a legszebb és legművészibb liimcsoda, melyet a cenzúrától nagysokara engedélyezett bndapesti premiere ntáu hedden, április hó 8-án mutatja be a Modern Mozi katonazene kísérettel. A gyönyör® film címszerepét Pola Negri művészi tökéllyel alakítja, Emil Jannirgs pedig a legigazabb francia király, aki vaiaha csak uralkodott. — A fatolvajok. Az utóbbi időben a fa­­toívajUsok oly nagy arányokat öltöttek Párkány vidékén, hogy erélyesebb hatósági beavatko­zás vált szükségessé. Pacshek Kálmán főerdész észrevette, bogy nagymennyiségű akácfát lop­tak el. Maga vette kezébe a nyomozást. Fá­radhatatlanul követte a nyomokat, mig a na­pokban sikerült neki egy több tagból álló fatolvaj társaságot felkutatni. A «seudőraég ** orgazdákat iá kinyomozta és megállapította, kogy mintegy 3000 darab »ládát loptak el éa ertékeeiteuek potom áron. Pacshek föerdésa feljelentésére ngy a tolvajok, mint az orgaz­dán ellen megindították az eljárást. — A Könyöt—Talotta Cirkusz a Kossuth* téren igen nagy érdeklődés mellett tartja szen­zációs előadásait minden este. Aki még nem nézte meg az előadásokat, siessen azt meg* tekintem, mert a hírneves cirkue csak ma, szombaton és holnap, vasárnap tart előadást, aztán a világköinü útjára megy tovább és akik most elmulasztják megnézni, igazán megfogják bánni, mert ilyen világvárosi műsort még nem lát­tunk mostanában Komáromban. A Könyöt—Ta­lotta cirkusz műsora vetekedik a Barcum—Bali­­iey cirkusz műsorával. Vasárnap két előadás, d. u. 4 éa esie 8 orakor. A hajmeresztő mutatványo­kon kívül különösen Gerard a bohócok királya vonza a közönséget. Mieden este nj és ötletes mókái vannak, amelyekkel halálra nevetteti a közönséget ós a derűs hangulat sokáig megma­rad a hallgatóság lelkében, A cirkuszt melegen ajanljnk közönségünk szives figyelmébe. — Kezrekerült betörő. A mnzslai csend­­őrség elfogta Szabó István 37 éves dunaszer­­üahejyi illetőségű, foglalkozás nélküli egyént, akiről kiderült, hogy Párkány környókén egész sereg borpmcébe tört be és azokat kifosztotta. Vallatása során egy Sárkánypmztán és egy muzglai malomban elkövetett betörést is beis­mert. Elmondotta, hogy egy Mráz Károly nevű társát az Ipoly jegén valót menekülés közben a magyar határőrök lelőtték. Átadták a bíróságnak. IRODALOM. Zilahy Lajos fényes sikert aratott darabjáról külön cikkben számolunk be. Tesszük ezt nemcsak azért, mert egy nj magyar darab kiválóságáról Írha­tunk, hanem Zilahy Lajos darabjával bővebben foglalkozni kötelességünkké teszi az a nagy szeretet, ragaszkodás, amellyel irántunk éa Komárom iránt viseltetik a kiváló iró. Amikor „Süt a nap“ cimü darabja pre­mierje olyan tüneményes sikert aratott, meg­interjúvolták Zilfchy Lajos irói pályáját illető­leg. Zilahy Lajos meleg szavakkal emlékezett meg Komáromról, ahol mint vadászőnkéntes először kezdett irogatni. Hálás szeretettel gondol mindig vissza dr. Baranyay József a már megszűnt Komáromi Újság szerkesztőjére, aki nógatta, serkenti tte az Írásra, aki kedves rábeszélésével lapjának minden számába tudott egy-egy verset, vagy tárcát íratni, amelyeket a budapesti lapok mind sűrűbben vettek át. Az irói honoráriumról persze vidéki lap­nál nem igen lehet beszélni és Zilahy Lajos nem is számított arra, hanem megelégedett azzal, hogy Baranyay József szerkesztő ba­rátja Csallóköz tej jel mézzel folyó földjére rándnlt ki vele, ahol elfelejtette a katonai komisz kosztok. De hát a Komáromi Újságba irt cikkek, versek irói honoráriuma mm sokára más alak­ban is mutatkozott, amelyet különösen han­goztatott Zilahy Lajos az interjnvban. A Ko­máromi Újságnak ugyanis állandó és hű olva­sója volt Beöthy Zsolt földiák, a magyar írók Nesztora. Zilahy versei, tárcái hamarosan fel­tűntek ez ősz tudósnak és amikor a Magyar Tudományos Akadémián a háborús költészetről tartott előadást, az ősz tudós egy csomó Ko­máromi Újsággal jelent meg a felolvasó asz* tálnál és abból olvasta fel Zilahy Lajos hábo­rús verseit és a babért, a pálmát Zilahy La­josnak nyújtotta,. mint a legszebb háborús versek írójának. Ezen elismerésen kívül még azzal is ki­tüntette a fiatal írót, hogy akkor megjelent verseskötetéhez ő irta az előszót. Éi amikor h Komáromi Újságból olyast», hogy az ö ked­venc Írója & harctéren megsebesült, szemeit elborította a könny és táviratban intézkedett ionét Komáromból, hogy soron kívül szállítsák Zilahyt a kórházba. Az irói karriér kezdetén tehát a magyar írók Nesztora, Beöthy Ziolt éber szeme és sze­retet» Őrködött. A legbiztatóbb kezdet egy irói pályafutásnál. Ez volt tehát a Komáromi Újság hono­ráriuma: Beöthy Zíolt figyalménok a rátere­­íése és szeretető, támogatása. És Zdahy Lajos, Budapestnek ünnepelt írója, akinek Magyarország legelső színházá­nak közönsége tüntető szeretettel tapsol, a dicsőség napsütésében is meleg érzéssel em­lékezik meg a köszüz városáról, Komáromról, a Werkek dohos szobáiról, a Rozmaring uteai kis hónapos szobájáról, ahol először kezdett írni, hálásan gondul arra a vidéki szerkesz­tőre, aki először olvasta el az 5 írásait és aki először ismerte fel a fiatal iró nagy te­hetségét és biztatója, ösztönzője volt és há­lásan gondol arra a vidéki lapra, amelynek ha­sábjain először jelentek meg az ő végtelen kedves versei, tárcái. Ezt a meleg szeretatet mi is hasonlóval viszonozzuk és még sok-sok fényes sikert, napsütést kívánunk néki, hogy reá gondolva, mindig nagyobb legyen a mi büszkeségünk, hogy ime ő is innét indult ei a Jókaink, Be­­öthyek, Páezelyek megszentelt földjéről, hogy az árván maradt magyarság kultúrájának egén fényes csillagként vüágitsoD. _____________„Komáromi Lapok*______ SZÍNHÁZ I Süt a nap. Vígjáték 3 felvonásban, irta Zilahy Lajos. Elő adták Budapesten a Nemzeti Színházban 1924 március 21-én. Ha volna egy bátor ember, aki Magyar­­! országban, melyet most erőnek erejével pás | raszt-országgá akarnak alásüíyeszteni, erólye­­mozdulattai belenyúlna a mostani életbe, ha talmas markolással kiemelné belőle, színpadra vinné és hidegvérű őszinteséggel megmutatná a mai falut, mit szólnának hozzá? Nem azt a szép, békés, tisztességtudó magyar falut, me­lyet a csodált és imádott Blaha Lujza a nem­zeti eszményképek magaslatába emelt. Nem azt, hanem a mait, sz ezerkoronás tojás, a két­ezerkoronás almácska, az ötezerkoronás kenyér­liszt napjainak falvát. Hí megmutatná a falut, amelyben a mérhetetlenül meggazdagodott csizmás, posztóruhá3 paraszt Pongá Juhász János egy fillért sem akar áldozni arra, hogy a háborúban kiszolgáltatott templomharang he­lyébe újat szerezzenek ; viszont azonban mohó kapzsisággal lesi, hogy megvehe ss a tiszte­­letes ur aranyrámás tükrét — családi erek­lyéjét ! — hatvanezer koronán, melyre a jám­­j bor, szelíd papnak egy tehetséges ifjú támo­gatására van szüksége; ha beszélne a derék parasztssszonyról, ki a lánya számára vett „ongorát“, bemeszelte fehérre, hogy szebb legyen; ha megismertetné a félig bamba fiatal vasúti hivatalnokot, kit „forgalmistának* cí­meznek és kihez a falu összes lányai férjhez akarnának menni; ha bemutatná azt az okos, , kedves, jólelkü tanítót, kit az élet nyomorú­sága mindenféle mellékkeresetekre szorított és egy nála járó embernek naiv egyszerűség­gel mondja: „Nem vagyok én már becsületes; üzletember lettem“. Ha volna ember, ki széles jókedvében mindezek és sok effélékkel szol­gál: önök tágra nyitott szemmel kérdeznék, hogy ki az a merész férfiú, ki nyiltan meg­mondja azt, amin csak titokban szoktak gú­­nyolódhatni és bosszankodhatni? 7. oldal Hát megmondjak, hogy kicsoda? Ez ar merész férfi Zilahy Lijos, a nagytehetségtt fiatal iró. Teszi pedig ezt a Süt a nap cimü vígjátékéban, melyet máreins 21-én adtak elő a budapesti Nemzeti Színházban. Ei Zilahy Lajos nem valami idejét malta; vánnyadt defaita-ista. Kiiűaő csengésű magyar nevének dacára még nem is zsidó. Jeles pro­testáns lelkészek családjából származik; amit leír, azt ama kis bihari faluban látta, hol ! vigjátéka játszik és amit éles szemmel látott és okos elmével tapasztalt, azt nagy ügyes­­; séggel és az igaz iránt való egész tisztelettel ; tudja szavakba szedni. írói körökben kiváló ! tehetséget tulajdonítanak neki. Magam is azt ; hiszem, hogy jeles ember válik belőle, ha a ; jövő beváltja azt, amit ez első nagyobb prő- I Mlkozása ígér. Nagy örömmel, nagy élvezettel néztük | darabját és szívesen elismerjük, hogy még a : dráma szerkesztés mesterségében is feltűnően j járatosnak látszik. Pedig darabjának cselek­­| «lénye elég egyszerű. A bihari szerény falucska tiszteletéi j urának vau egy kedves szép leánykája, Sárika. I Ez a Sárika, lelkes imádója a vidéki életnek, ; rajongó szerelmese a szabad természet tttne­­} ménveinek. Csak ott szeret élni, csak ott tadna I boldog lenni, ahol „süt a nap“. (Innen a da­■ rab cinee.) És ezt az ártatlan, kedves leánykát, [ kinek lelke oly tiszta, mint a nyíló virág \ kelyln, akarják nőül adni annak a „forgamis­­; tának“, kit fentebb említettünk. Akarják pedig ■ «.«ért, mert ez a falusi tekintély magas üiva­­| talokban levő rokonai protekciója révén bizo- i nyoaan „be lesz hiva a központba“. Ez tér­­í mészetesen rettentő sötét jövőt igémé Sáriká­­\ nak. Da segít rajta a magyarok istene. Ha* ] :íajött a habomból egy derék katona, Sámson j Mihály. Szép darab egy legény, okos, férfias, ! becsületes és — melle egész széliében tele van rakva a legcsillogóbb kitüntető érmekkel. Ő volt az egész háború legvitézebb katonája. Kapott is a káptalanéból nyolcvan hold kövér fekete földet, m nt vitézi birtokot. Amikor vitéz Sámson Mihályt felavatták I és birtokába helyezték, volt a főpróbája annak j a műkedvelő szinielőadásnak, melyet a beszer­­| zendő nj harang költségeinek javára rendeztek. S A Falnvosssá-t akarták előadni. Sárika az j egyik főaőiszereppt játszotta volna benne és j parasztleányn^k volt öltözve. Eoben a ruhában j pillantotta meg először a „doberdő“ hőse, 5 Sámson Mihály. Éi minthogy egyszerű katonai | ésszel, a ruháról Ítélve, parasztiáaynak hitte, jj balé is szeretett. Katonásan és félig gavallé- 1 rosan, félig erőszakosan ngy megcsókolta, hogy j három „krukszfirernek“ is eieg lett volna. H» a színpadon a szireSmes igy csókol ! meg egy leányt, akkor már tudjak, hogy abból I mi lesz. Az is lett belőle. Sámson Mihály ngyan j dühöng egy kicsit, amikor megtudja, hogy a I tisztöletes ur leánya „ű?ött csúfot“ belőle, azt | hiszi, hogy sz nrilány sokasom lehet felesége. ; De a tiszt,aletes ur igaz jó szivén nem fognak | ki a társadalmi különbségek, a tisztelete® nr | leánya kezét a szerelmes hős kezébe teszi. A ; falusi tanító (képzeljék csak, Rózsahegyiül) : megmagyarázza a dolgot: — Oda se annak a j különbségnek! — mondja — más világ vau jj most, mint volt; aki elől volt, az hátai van, - a hátsók előretörtek, úgy összekeveredtünk­­gabalycdtunk, hogy most már ilyen különbsé­gekre nem lehet nézni. — Ez a darabnak I végső tanulsága. így aztán minden rendbe jő. Sárivá pedig lelke mélyéből kiáltja az égnek: „Süt a nap“. s A cselekmény ez egyszerű füzérébe ag- I gatja bele Zilahy Lajos ténybeli megfigyelései­­í nek, jellemző vonásainak, helyi és személyi l képfestő részleteinek gazdag virágpompáját, | mely szinességével és fényével szinte vakítja | a nézőt. Es előadja mindezt oly szép, tiszta, I tőrőimatszött, igaz magyar nyelven — még Í pedig minden népieskedési affektáeiö nélkül — hogy már magában ezt hallgatni is nagy gyönyörűség. 5 Lohet, hogy jelentöséges lesz a mai nap az irodalomban. Mert ha igazán parasztország Ílftsz Magyarország, az a népszínmű, melyet Zilahy Lajos ir, lesz a legsajátabb műfaja. Az előadás is nagyon szép volt és meg­­■ érdemei minden dicséretet. Elsősorban kell em- i ütemünk Chathó Kálmán gondos rendezését, I mely a természetbüreg igen magas fokával a ; színpad képét a valósággal szinte egyenérté-

Next

/
Thumbnails
Contents