Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-03 / 41. szám
1. »Mal. «Komáromi Lapok* 1924. április 3 dél«I6tfcjén Ujgyall* köiségbai veit igen látó- t getott taggyűlésé a kér. szocialista jártaik a j községi vendéglőben, mely ssufelátig megtelt j hallgatósággal. Itt ie dr. Alapy körzeti elnök \ és Tiry körzeti titkáv mondottak nagy érdek- \ lódéasel és helyesléssel fogadott beszédeket. • = A Magyar Népszivetségi Liga rendíti- < vfili közgyűlése. A „Csehszlovák Köztársasági \ Magyar Népszövetségi Liga“ először 1922. áp- j riiis 9-én »lakait meg Losoncon. A fölterjesz- f tett alapszabályokat a mini. zterium módosítás : eéljából néhány hónap maira visszaküldőit«. f A módosított alapszabályokkal & Liga másod. i szór 1923. február 18 án alakult meg. A mó- 1 dositott alapszabályok szószeriut egyeztek a i köztársaság német Ligájának már előbb jóvá- > hagyott alapszabályairal s igy az alapítók jog- í gal remélhették, hogy a kománykafcósági jó- > ráhagyásnak nem lesz már akadálya. Egy \ esztendő elmaltáral, folyó ér március elején a losonci állami reudőrfelüayelőaég azzal küldötte vissza az alapszabályokat, hogy azok IV. § ának utolsó mondata — amely a Liga vagyona fölött a hatósági feloszlatás esetére intézkedik — töröltessék. Az alapszabályok ezen csskély módosítása céljából a Liga Norek Béla ideiglenes elnök elnöklése mellett már- j eius 30 án Losoncon rendkívüli közgyűlést tar- \ tott. A látogatott közgyűlés az alapszabályok módosítását egyhangúlag elfogadta és az alap- j szabályok haladéktalan fölterjesztésével az el- j nökséget megbízta. Az alapszabályok kormány- \ hatósági tudomásulvételének remélhetőleg ezek- \ után tényleg nem lesz már semmi akadálya. > = Bizottság a panamák kiderítésére. A \ különböző minisztériumokban és közhivatalokban egymásután eiőfordalt sokféle panama \ végre a kormányt is komoly lépésre indítja, j A különböző állami szállításoknál uralkodó korrupció teljes fölfedezésére egy miniszter- . közi külön bizottságot küldtek ki, amelynek az j less a hivatása, hogy felülvizsgáljon minden, az utóbbi években kiadott állami szállítást. Egyik cseh lap értesülése szerint ez a bízott- { ság minden elóíordu t szabálytalanságot üldözni jj éa büntetni fog. Itt jegyezzük föl, hogy az ujab- ? bau kiderült panamák miatt ismét letartóztattak három katonatisztet, a postaügyi míniszté* \ riurn panamájában való részesség miatt pedig I Hasek dr. mérnököt, a kábelgyár prágai iro- I dájának főnökét tartóztatták le. A Ceske Slovo állítása szerint uj >,bb meglepetések várhatók, ' mert megállapítást nyert, hogy a postaügyi | minisztérium egyes tisztviselői rendes havi fizetést kaptak néhány szállító'Cégtől. = Csendélet a belgrádi nemzetgyűlésen. A világháború Következtében nyugati protektorok támogatásával nagyranőtt Jugoszlávia C3ak nem képes levetkőzni balkáni jslbgét. . Az az éles eilsntéí, amely & kulínrájáná! fogva vezető szerepre joggal igényt í&rtó horvátok és szlovének és a hegemóniát gyakorló, számban az ország népességének egy harmadát képező szerbak között fennáll, a ieg*,avarosabb politikai életet teremtette meg. A hatalmat szinte életfogytiglan kezében tartó Pasics nem rendelkezik azzal a többséggel, amellyel az alkotmányos államokban minden kormánynak ren' delkezDÍe kell. A horvát képviselők mandátumait mindeddig nem igazolták, ami a kormány részéről taktika, mert az igazolás esetében az ellenzék nagy majoritással rendelkeznék a kormány fölött. A vasárnapi gyűlésen megjelentek az összes Kadics-párti képviselők is, ami azntán a szkupstiaában nagy tüntetésre adott okot. Davidovics kijelentette, hogy amíg a kormány nem igazolja az ösgzes horvát képviselők mandátumát, addig az ellenzék nem ül be a parlamentbe. Erre az ellenzék kivonult, amit természetesen a magára maradt kormány kihasználva, egy óra alatt letárgyalta a költségvetést és megszavaztatta. A szknpstinában jelenlevő képviselők 124 szóval 2 ellenében megszavazták a javaslatot, az ellenzék persze távol volt. Érdekes, hogy a szkupst,inának 313 képviselője van, ezek közül tehát 187 nem szavazott. Ezek a számok elég érthetően beszélnek a jugoszláv politikáról. A költségvetési vitában az ellenzék eleinte résztvett. Elhatározta, hogy a legszigorúbb obstrnkciót lógják a kormány ellen vezetni. Az ellenzék fellépése heves jelenetekre adott alkalmat s & szknpstinában újra pofonok csattantak el, a radikálisak és demokraták egymásnak mentek, a revolverek is előkerültek már s csak a kormány tagjai tudták szétválasztani a dulakodókat. Sióval a Balkán csak Balkán marad. r siataillaii elíadai a Mipilan 1924. évi április ti Ha fi 6 Mór m alti Mórral: 1. Dr. Borka Géza: Kiss József és költészete: 2. Politzer Baby szavalata (A pjrzsa Kiss Józsfeftől). 3. Darvas Andor szaval (Simon Judit Kiss Józseftől). 4. Rauscher Ferenc szaval (Tüzek Ki.?s József költeménye). 5. Dr. Bognár Cecil: A kultúráról (záróbeszéd). A gazdag roűsorú évadzáró eladásra be- í lépődij nincs, csak minden látogatótól tetszés szerinti adományt kér kiadásai fedezésére a Jókai Egyesület. Kifli is 1! Ilii lift A város rendkívüli képviselőtestületi ülése. A legfelsőbb közigazgatási bíróság döntvénye. — Dr. Kamrás József nagy beszéde. — Saját tudósítónktól. — Komárom város képviselőtestülete szerdán rendkívüli közgyűlést tartott, melyet dr. Alapy Gyula tanácstag indítványára hívott össze a városbiró. Ugyanis a legfőbb közigazgatási bíróság oly értelmű döntést hozott, amely szerint senki hallgatólag illetőséget, nem szerezhet négy évi egyhelyben lakással és adó zással, ehhez szükséges a községi kötelékbe való felvétel kimondása is. A msgyar Közigazgatási jog ezt soha sem ismerte és & községi törvény e felől igen világosan intézkedik 10. §-ában, melyet a közigazgatási bíróság' a magyarságnak kataíZtróláiis hátrányára ma gy arázott. A képviselőtestület ez ülésén Csizmazia György városbiró elnökölt, aki felolvasta a kérdéses bírósági döntvényt. Dr. Kamrás József világította mr g nagyszabású beszédével az illetőség egész kérdését, annak történeti kialakulását; majd nagy jogi tudással és kristályos logikavai bizonyította be a döntvénnyel szemben azt, hogy az abban leszűrt következtetés teljesen téves és ellenkezik nemcsak a törvény betűjével, de egész szellemével, főképp n püdig a törvényhozás akaratéval. Eunek bizonyítására felolvasta az 1886. XXII. t. c. 10. §-auak miniszUri indokolását, melyet Tisza Káimán akkori belügyminiszter, miniszterelnök 1886. noy. 21 én terjesztett be a képviselő ház esé! Ez az indokolás kétségtelenné és vitán felülivé teszi, hogy igenis as illetőség négy évi egy helyt lakás és adózásrevén ipso facto, hallgatag megszerezhető. A szenzáció erejével hatottak dr. Kamrás szavai, melyeknek nyomán lelkes é.jenzés hangzott fel. Majd benyújtotta indítványát, hogy a városi képviselőtestület Írjon fel a köztársaság elnökéhez a döntvénynek a bíróság összes ülése elé utalása iránt; kerestessék meg a szlovenazkói miniszter a döntés joghatályának azonnali felfüggesztése, a belügyminiszter pedig az aj illetőségi törvénybe a saintgermaini szerződés becikkelyezett hatarozmányainak felvétele iránt. Dr. Alapy Gyula beszédében arra hívja fel a képviselőtestület figyelmét, hogy a döntvény végrehajtása esetén hihetetlen joghátrány sújtaná a magyar kisebbséget, meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy ez politikai üggyé vált és az itt éld magyar kisebbség politikai jogainak tömeges elvesztését, a megszerzett állampolgársági és illetőségi jog megsemmisítését okozná százezrek részére. Viszont ez feldúlná a tömegek kívánatos nyugalmát és lehetetlenné tenné a békés polgári mnnkát. Indítványt tesz, hegy a politikai pártok helyi szervezetid forduljanak országos pártyezstőségeikbs’z egységes parlamenti akció bevezetése iránt az illetőségi törvény uj kodifikálása tárgyában, továbbá, hogy az összes községek szóiitfcassanak fel hasonló határozat hozatalára. Steiner Gábor beszédében kifejti, hogy ezer irredenta agitátor nem végezhetne nagyobb izgatást, mint a döntvények merev végrahajtása, mely a konszolidációt tenné lekötetlenné. A döntés a munkásságot sújtja legjobban, mely az ületőség ügy bizonytalanságának összes joghátrányait érzi. Határozati javaslatot nyújt be, amelyben a bälügymiaisztfert arra kéri a város, hogy az összes illetőségi törvésyek hatályon kívül helyezésére tegyen a törvényhozásnak javaslatot, ideiglenesen bocsásson ki ezt pótló kormányrendeletet és az uj törvényt kodifikálja a javaslatban kifejtett sz mpontok alapján. A közgyűlés az összss indítványokat egyhangúlag elfogadta. Boldoghy Gyula felszólalása után kimondta a képviselőtestület, hogy dr. Kanrás Józsefet faikéri a köztársasági elnök és a miniszterekh«z intézendő felirat megszerkesztésére. Jávor iőjegyző az ellenkező álláspontot igyöfesiik védeni & bizottsági tagok zajos ellenmondásaí között. A gyűlésen a cseh pártok egyetlen egy tagja sem vett részt. A gyűlésre még többször lesz alkalmunk visszatérni. üiiisrilia biiiokába akaija yenoi a faikvideket. (A Shenandoah és a Z. li. III. légiutja, az északi sarkra. — A sarki szigeteken szén éspet~ róleum van. — Kanada is hódítani akar Északon.) Röviddel a Drómuiden katasztrófája után a rettenetes vihar elszabaditoíía a Z. ppeiinreedszer alapján épült amerikai léghajót, a Shenandoíiht (Lavagö csillaga), amilyet a hajó német kapitánya, Ántoa HeineD, egy éjszakai sok órás ut után visszavezetett Likehnrstba, ahol hangarja állott. Sarki hódításra készül Amerika. Tavasszal ez a hujó sarki útra indul, amelyre a Friedrichshofen ben most elkészült S. R. III. Z‘ppdin rendszerű léghajó is elkíséri. Először úgy gondolták, hogy ez az ut tisztán tudományos célokat szolgál, azonban Denby amerikai tengerészeti államtitkárnak nyilatkozatából kiderül, hogy »z utazás nemcsak tudományos problémákkal akar foglalkozni, hmm az Egyesült'Államok részére annaktálni akarja a sarkvidék egyes területeit. Amerika egész nyíltan beszélhet erről a kérdésről, mart ezen a területen esak egy versenytársa van, Kanada, amelynek birtokában azonban nincsenek léghajók. Shenandoah expedíciója természetesen nem azoknak az elhagyott szigeteknek a kedvéért történik, amelyeket a sarki rókákon kívül más nem népesít be, olyan területeket akarnak megszállni, amelyek szánét tartalmazt nak és amelyek esetleg petróleumot is bocsáthatnak az Egyesült-Államok rendelkezésére. A nomád Északok. Ezeket a sarkvidékeket nemrégiben égév szén uj megvilágításba helyezte Stefanson, a , hires amerikai felfedező, aki Öt télen keresztül \ 1913-tói 1918 ig kísérőjével a hó és jég birodalmában élt északon, az amerikai szárazföld : felett. Egészen kezdetleges eszközök birtokáéi ban megmutatta, hogy azokon a vidékeken, a ; melyeken nincsenek emberek, hosszú ideig lelj hét élni a külvilág segítsége nélkül és a 15- E fegyverek a primitiv élet minden szükségletét ■ fedezni tudják. A fókák, a jegesmedvék és a • karibnsz nevű szarvas elsőrangú húst ad, a fókák azonkívül, hogyha megfelelő mennyiség- 1 ben találhatók, nagyszerű égőanyagot szolgál| tatnak annak, aki az eszkimók szokásait elf tanulta. Stefanson megemlíti könyvében, hogy az eszkimó-módra épitett hókunyhójában hu.
