Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-01 / 40. szám
IcgfvraSISiik évfilym, 40« MÉM. imáét W*4. április I. ÖMíítéíl ér <t**k***lo<r&k értékben i tátíyb« él vlúékro geaetsű azitkttldisMl: üEsfiíí» érre Ml X, félérre 40 K, megjedévre 30 X. XMfSldOm ICO Ki. £gyu sxáni árai 80 fillér. Az illetőség ügye. Komárom, márc. 31. A hazájától elszakított és a köztársaság területéhez csatolt magyar nemzeti kisebbség legfájóbb sebe. 1921 december 31-étOl kezdve, amikor az állampolgárság fentartásának a határideje lejárt, az illetőség okozza az itt élő magyarságnak a legnagyobb gondot, mivel ez idő óta egyre növekvő tendenciával és támadó éllel vetik fel vele szemben ezt a kérdést a politikai hatóságok, tehát a kormány hivatalai. Minden nemzeti kisebbség között a magyart sújtja legjobban a trianoni béke. A köztársaság területéhez csatolt németség a saintgermaini békeszerződés határozmányai szerint az átcsatolt terület államának polgáraivá váltak az átcsatolás tényével. A trianoni szerződés egy a békeszerződés előtti és a Csehszlovák állam keletkezése előtti dátumhoz 1S!Q. január 1-hez köti az illetőség elismerését. Aki ezen határidő előtt ezen a területen megszerezte az illetőségét, azt állampolgárnak tekintik, aki később szerezte meg, annak először állampolgárságot kell szereznie és azután kaphat valahol illetőséget. Már ebből látjuk, hogy a magyarságnak milyen alárendelt szerepet juttatott ez a békeszerződés. Azonban ez még nem minden. A magyar közigazgatási joggyakorlatban az illetőség ügyét a községekről szóló 1886. XXII. t. c. szabályozta. Ennek az illetőségre vonatkozó határozmányai közül a leggyakoribb esetek közé tartozik az illetőségnek leszármazás, vagy adózás által való megszerzése. Leszármazás címen illetőséghez jut az, akinek atyja valamely községben illetőséget szerzett. Adózás címen illetősége volt annak a magyar joggyakorlat szerint, aki négy évig egyhelyben lakott és a községi közterhekhez járult. Ha egy ízben járult is a négy év alatt, már az illetőségét megszerezte, föltéve, hogy másutt illetőségét fenn nem tartotta. Ezen a gyakorlaton a prágai közigazgatási bíróság váltóztatott és kimondta ismeretes határozatát a magyar nemzeti kisebbségnek nagy hátrányára a négyévi egy helyben lakás mellett a négy évi adózásról; az illetőség megszerzését a nem adózó munkás osztálynál ez a határozat csaknem lehetetlenné tette. A közigazgatási bíróság legújabb döntése azonban a jogok megszorítása terén oly messze ment törvény magyarázásaival, hogy az a magyar kisebbségnek az illetőség megszerzését teljesen kizárja, sőt a már meglevő illetőséget is kétségessé teszi és igy szerzett jogoktól foszthatja meg a magyarság százezreit. Ez a körülmény POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. föszsrksaatő: QAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ér. teszi a kötelességünkké, hogy kilépve a bírósági ítéletekkel és döntésekkel szemben mindenkor elfoglalt kritika nélküli szemlélet álláspontjából, teljes tisztelettel a a bíróság jogi meggyőződése iránt, ezzel szembe állítsuk az általa teremtett helyzetet és a kérdéssel, mely igy átsiklott a napi politika vágányára, ebből a nézőpontból foglalkozunk az illetőség kérdésével. Mivel ennek a határozatnak a közigazgatási alkalmazása már meg is kiséreltetett, mert azt a zsupán közhírré tette a megyei hivatalos lapban és miheztartás végett kapták meg az összes járási hivatalok és községi elöljáróságok: a kérdés önmagától került a napi politika szőnyegére. Jogi meggyőződésünk is az e döntéssel szemben, hogy itten a törvénymagyarázat nem helytálló és jogi tévedést tartalmaz; de ettől eltekintve olyan törvénymagyarázat, amely nem vesz figyelembe négy évtizedes joggyakorlatot és jogszokást, önmagában hordozza a tarthatatlanság hibáit, olyan határozat, amely százezreket sújt helyrehozhatlan joghátránnyal és foszt meg szerzett jogaitól, politikai szempontból sem hajtható végre, mert Yégre is a milliós magyar kisebbség sorsa nem öt biró kezébe van letéve, akik tévedhetnek is, hanem nemzetközi szerződések és az államraison magasabb tekintetei irányíthatják a nemzeti kisebbségek sorsát. A nemzeti kisebbségek sorsát nemzetközi szerződések védik ós ezek a népszövetség felügyelete alatt állanak. Mielőtt tehát ezt a döntést, mely itt százezreket foszthat meg politikai jogaiktól és tehet földönfutóvá, amit sem törvény, sem békeszerződés nem rendel, végrehajtanák a közigazgatási hatóságok, megvizsgálandó politikai szempontokból is az egész illetőségi ügy, amely igy a magyar nemzeti kisebbség legelső kérdésévé vált. Komárom képviselőtestülete foglalkozik ezzel a kérdéssel a köztársaságban elsőnek és ez a kérdés ezzel oda kerül, ahova tartozik, a kormány és a törvényhozás elé, amelyeknek kötelessége lesz a közigazgatási bíróság döntésére nézve nyilatkozni és azzal szemben áUástfoglalni. = Elhalasztott körzeti választmányi Diós. Az Országos M-tgysr Kisgazda, Főldmives és Kisiparos Párt komáromi körzete által április 3 ára kitűzött körzeti választmányi ülést az elnökség a közbejött, április 6-ára kitűzött nyitramegyd választások miatt április 14 áré, (hétfőn d. e. fél 1 órára) halasztotta el. = A nyltramegyei választás. Az advardi járásban megindult a választási mozgalom. Vasárnap a keresztényszocialista párt két népgyűlést tartott Bagotán és Óryallán, ahol dr. Alapy Gyula körzeti elnök mondott beszédeket • a politikai kelyzetról és a megyei választások-8serfcentő«ég é* kiadóhivatal: Nádor-«. 2St , hová agy a lap «zellenti Timit illető közlemény**, au .c. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kMMsa#?- •• Kéziratokat nem »dunk vissza. ■qjiltiik N8twki«t bsrimtztr: 1m#>\ uitirtlkSa it taateíi ban való állásfoglalást okolta meg meggyőző erővel. Mindkét községben több száz főnyi közönség hallgatta a beszédeket, s a gyűléseken Zíigó József és Kádtk András pártelnökök mondottak lelkesítő beszédeket, mint a gyűlések elnökei. — A cseh nemzeti szocialista párt szintén gyűlést hirdetett vasárnap Ógyallás, mely részvétlenség miatt megtartható nem volt, — Kik tárgyaltak a szlovenszkói kérdésben a magyarokkal? A ,Slovak“ hétfő esti számában foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kik tárgyaltak a magyar kormánnyal a forradalom ntán a szlovenszkói kérdésben. Bevezetőleg a cikk meejegyzi, hogy bár Hlinkát 1918 decemberében jól fűtött különvonattal akarta a magyar kormány Rózsahegyről Pestre vinni, 5 még sem ment el, hanem ellenkezőleg, népgyűléseken és röpiratokkal szerzett híveket annak az eszmének, hogy a Magyarországgal való ezer éves házasságot felbontsák a republika javán*. Ezután a „Slovak“ c. lap közli Peahány kpjján%k, a Budapesten megjelent „Slovensky Noviny* nak 1918 df-eembtr elsejei tudósítását arról, hogy a szlovák nemzeti tanács nevében Dula Máté, Hodzsa Milán, F&jnor Vladimir, Makovicky Péter, Raman János, Panliny Vilmos és Bazovsky Lajos még a csehszlovák köztársaság megalakulása és Szlovénszkóna^ a történeti országokba való bekebelezése után egy hónapra is tárgyaltak Jászi Oszkár dr. nemzetiségi miniszterrel, Diener Dénes József külügyi államtitkárral és Barthn Albert hadügyminiszterrel. A tárgyaláson állami és gazdasági kérdésekre vonatkozó megegyezés létesítéséről volt szó. A végleges megegyezésig bizonyos átmeneti állapotot akartak teremteni, amely szerint a szlovákok, az önrendelkezési jog alapján, a végleges békéig is maguk rendeznék be a közigazgatást a szlovákok által lakott területeken. Ezeket a területeket nem vármegyék, hanem etnográfiái térkép szerint határozták volna meg. A megegyezés szankciójául a cseh katonaságnak ki kellett volna vonulnia Szlovenazkó területéről. A nyltramegyei választások határnapját váratlanul április 6-ra, vasárnapra tűzte ki a kormány. Ezzel azt akarták elérni, hogy az ellenzéki pártoknak ne igen legyen idejük a választási mozgalmakra. Ez azonban csak fokozza az ellenzék harci kedvét, amely erősen bisik a győzelemben. A nyitrsmegyei vasárnapi választásokra az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt az alábbi felhívást bocsátotta ki magyar testvéreinkhez: Magyarok! A mnlt évben lezajlott nyitramegyei választások félreérthetetlenül megmutatták, hogy a magyar nép pártunkat tekinti a szlovenszkói magyar egység megteremtőjének és törvényadta jogaink törhetetlen harcosának. A választáson fényesen győztünk, da ezt a győzelmes választást megsemmisítették. Az aj nyitramegyei választást váratlanul április 6-&ra Írták ki. Magyarok! Kisgazdák! Földművesek! Kisiparosok! Földmunkások! Ha azt akarjátok, hogy a földművelővel igazságosan bánjanak, hogy ne csak terheket rójanak rá, de védjék is azt, ha azt akarjátok, hogy a földbirtokreformnál magyar is kapjon és magyarlakta vidéken csak magyarok kapjanak földet, ha azt akarjátok, hogy az itteni kisiparossal ngy az adózásnál, mint min* den téren az egyenlőség alapján igazságosan
