Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-29 / 39. szám

1924. mär-Gius 29. 7 oldal sérült, míg a gép az esés következtében kissé megrongálódott, k sérült gépet Nyitrára szállí­tották. — Iszákosok tolvaj-nyelve. Európában az emberek beülnek a vendéglőbe és a légtér- \ mészetesebb mozdulattal odaintik a pincéi t, igy j szólván hozzá : — Kérek egy félliter bort ! A pincér pedig hozza a félliter bort. Ezen í a jeleneten ma már a száraz amerkaiak, kik j esak tilosban ihatják a hegy levét, váltig cső- - dálkozhitnának. Ott a bor csak orvosság, me- S lyet gyógytárakban recept ellenében szolgáltét- ! nak ki, vagy oeenopészek, súlyos dollárok eile- \ nében. kik megfizettetik nemcsak fáradtságokat, . hanem a börtönbüntetéssel való kacérkodásukat ; is. A Newyork World egyik munkatársa most \ tanulmányozta, hogy az amerikai nagyobb vá- j fosokban milyen hatással járt a szesztilalom ! és felfedezte, hogy a javíthatatlan borisszák az j idők folyamán valóságos tolvajnyelvet alkottak ' maguknak. Csak ki kell mondani a varázsszót s a kocsmák titkos ajtai és az üvegek egy­szerre felnyílnak. Egy pohár whiskyt kapni ; ebéd idején meglehetősen könnyű. A részegítő szeszt fekete kávés fiodzrában szolgálják fel, í esetleg ártatlan mártásos tálban. Másik vendég- | Ifiben csak ennyit kell mondani : — A tulajdonos barátja vagyok. Erre a pincér máris hozza a bort. Nem egy helyen azonban valóságos ünnepi szertartás utján juthatnak a bor kedvelői nélkülözhetetlen i italukhoz. Például egyik vendéglőben le kell húzni a jobbkézről a keztyüt, az áll alá tenni s ártatlanul ezt mondani : — Ma nincs jó idő a vízililiomoknak. Egy kávéházban a vendég leemeli kalap­ját és igy rebeg : — Megnézem, hol van a kutyám. Egyebütt az iszákos a pénztárnál azt kérdezi, nem lehetne-e kanadai pénzt kapni. Az újságíró megállapítja hosszú vándorlása során, hogy tizenöt különböző módon lehet szeszt szerezni a felhőkaparókban. Kiszáll a vendég a tizedik emeleten, egy helyiség felé közeledik, melyen ez a felírás látható : »Kiviteli ügynökség.“ Itt rábukkan a titkárra, ki mosolyogva, ezekkel a szókkal fogadja: — A vezérigazgató ur a szomszédszobában { Várja önt. És a szomszéd szobában csakugyan várja őt egy üveg pezsgő. IRODALOM. A pozsonyi Toldy-kör ötvenéves jubileuma. — Az április 6-iki jubiláris ünnep műsora. — Az irodalomért és művelődésért lelkesülő néhány iróember aíapitotta ötvsn évvel ezelőtt Pozsonyban a Toldy kört. Éj sz alapítók szer­veztek, dolgoztak olyan megrögzött hittel, mint esak a kincskeresők szokták tnrni a fagyos göröngyöt. Szegények, ők már kifáradtak, nem élnek; de alkotásuk fölött rózsalángban gir­landok égnek, a Toldy kört ma zöld repkény­­borostyán futja be. Sorvasztó ábrándjaik kö­zött ők csak azt sejtették, hogy mit akarnak, de fogalmuk sem lehetett arról, hogy azzá lesz a Toldy-kör, ami ma: széles, nagy földterüle­ten egyetlen menedékhelye a magyar közmű­velődésnek. De az ötven évet a kör csak úgy volt képes megérni, mert nagy teljesítményekről és nagy emberekről számolhat be. Az elnökök névsorában oly nevek fordáinak elő, mint Zamoiszky József, Eszterházy látván, Th&ly Kálmán, Zichy Géza. A kör teremtett, alko­tott, oktatott, gyönyörködtetett, dolgozott. Bé­keszerető, áldozatkész és türelmes volt. Túl­feszültsége néha szikrákat pattantott ki, de a vihar után megenyhült a lég. A folytatás megint esak szorgos munka volt. És ma, amikor kiégnek a babérmezők, mikor az üdítő mosoly megfagy az ajkakon, mikor a bus panasznak ezer siráma szól, akkor kell torkon ragadni a hanyatló korszakot, — íjra fel a küzdelemre! Zöldüljőn és virágoz­zék egy újabb ötven év! Egész napot betöltő ünnepi műsor kere­­tében üli meg a „Toldy Kör" vasárnap, ápri­lis 6-ikán fennállásának félszázados jubileumát. „Komáromi Lapok* A matiné a Vigadó nagytermében fog lefolyni a következő ssámokkal. 1. Bsethnven: „Fohász", énekli a Dák ! egyesület. 2. Szeredai-Grub^r Károly dr.: „Proló­­| gus“, szavalja Tanka Viola. 3. Tiiern Károly: „Dalüanepan", énekli» I Mipsz férfikara. 4. I. Ünnepi beszéd, mondja Rajcsányi í Gyula dr. 5. a) Verdi: Don Carlos: b) Benedstto I Marcello: „Szerelmes szívem örökké égó“, í énekli Thierné Url Mici. 8 Jókai Mór: „Álomképek", szavalja ; Neumann Tijior dr. 7. II. Ünnepi beszéd, mondja: Jankovich ! Marcell dr. 8. Ölvedi László: „Hajótöröttekgályája", I szavalja Burgics Márta. 9. a) Köszönet az alapitó családja részé­­j röl. b) A testvéregyefcületek üdvözlete. 10. Ü3mény Dízső: „Szerenád“, énekli a ; Dilegyesüíefc. A matiné pontosan délelőtt 11 órakor \ kezdődik. Őrhelyek megváltása 5 korona, az \ első sorokban 10 korona, a karzaton 2 korona, í Ülőhelyekre jegyek előzetesen Stampfel Hágó l könyvkereskedésében (Mihálykapn n.) kaphatók, \ vasárnap, április 6 ikán délelőtt pedig a Vígadé \ nagytermének pénztárában. A jubileumi napon délután 4 órakor a j Toldy-Kör megkoszorúzza alapitéjának, Vut- i kovicb Sándor dr. nak sírját a szt. András­­temetőben. A koszorút Tagányi Nándor, a kör ügyv. alelüöke helyezi el, beszédet Arkauer > István mond. Este 8 órakor a Vigadó kistermében ju­­\ bilenmi díszvacsora, melyen a serlegbeszédet | Esterházy Mihály, a Toldy-Kör elnöke mondja. Azok a vidéki vendégek, akik a Toldy­­! Kör jubileumán rósztvesznek és szállóban szán­­! dékoznak msgszállani, szíveskedjenek ezt a í szándékukat mielőbb közölni a kör háznagyá­­j val, Kssik Heroiddal, (Pozsony, Vám utca 32. I az.), aki minden egyéb tekintetben is felviiá- I gasitáss&l szolgál. (—) Százados adósság. Qtyöry W. Dezső jónevű poéta most megjelent verskötetére vo­natkozólag kaptuk az alábbi előfizetési felhí­vást, amely.it meleg megszivlelésre ajánlunk. A sziovenszkói magyar irodalom cs*k most rügyezik. A sudaras, terebélyes anyatörzeröl letépett ágakat uj talajba killett ültetni, hegy gyökeret verjen s megiaduljon benne ez egész­séges vérkeringés. A kezd-ten túl vagyunk, az eddig fakadt bimbók tanúságot tehetnek róla, hogy az elültetett ág nem h»lt el. de megfo­gant, mint Tannbäuser koldusbotja. Az eíő­­fizetésgyűjtés kissé elavult szokás. Egészséges irodalmi n-dvkeringésben kiadók vállalják sí könyv kinyomtatását, szervezett kereskedő­­hálózat a terjesztést. Akik azonban ismerik a múltat, mikor az egész magyar irod .lom csak a miénkhez hasonló zsenge növény, tudják, hegy az előfizedőgyüjtés tisztes, bevett szokás volt. Nekünk is igy kell kezdenünk. Nincs kiadóvállalatunk, melynek neve már előre biz­tosíték, a poéta-amber közvetlenül fordul a közönséghez: „Itt vagyok, nektek Írtam, a Ti szivetekbe mártottam a toliam, mig verseim összeírtam.“ A sziovenszkói magyar irodalom fáján uj élet bimbózik. Njm a poéta fordul a közönséghez, de az igaz ügy igaz barátja s én mondom minden szlovenszkói embernek: „Itt van Szlovensrkó poétája, nektek dalol, a Ti szivetekbe mártotta a tollát, míg verseit összeírta. Győry W. D zssó talán az első, aki Százados Adósság cimtt verskötetében megütötte azt a hangot, ami legközelebb áll »lelkűnkhöz. Mindnyájunk szive dobbanásának visszhangja ő. Azt fejezi ki, amit mindnyájan érzünk, csak szót nem találtunk rá, hogy kimondjuk. Meg­érezte, mi fáj nekünk, meglátta, mi a remény­ségünk. Lelke az egyetemes magyar faj letört darabjának a lelke s igy tudja művészi erővel megmutatni tragédiánk sötét mélységeit és tud hitet adni a velehivőknek. Vegye meg min­denki a könyvét, aki sírni tud és enyhülni akar a könyvekben, akinek fáj a ma és utat akar találni a jobb jövő felé. A Százados Adóssság 10 iv, több mint másfélszáz oldal terjedelemben, finom, ízléses kiállításban jelent meg. A gazdag íllásztrációkkal díszéé példány Cseh Lajos, Gerő Gusztáv és Tichy Kálmán szlovenszkói festőművészek illusztrációival — a költő sajátkezű aláírásával ára 20 korona. (—) Sziklay Ferenc: Hangzatka A közeli napokban hagyja el a sajtót Sziklay Ferenc írónak Hangsaiba, című regénye, A regény hó»« Csermák Antal, a XVIII. század végén és XIX század elején élt nagy magyar zene­­költő, akisek fájdalmas élettragédiáj* csodála­tosan belevág a mi kornuk életébe is. A regény a magyar z^na apolheozisa s az ébredő, aj időket rejtő romantikus levegőjű kor eleven festése. Jellemrajza élethő és művészi, esetek - vény :' érdekfeszitö. A regény a berlini Vog­­genr*i:er Verlag berlini magyar osztályának kiadásában fog megjelenni ízléses kiállításban, mű részi eiralappai, melyet Bedsásy István, Berlinben élő magyar festőművész rajzolt. A regény minden &zíov#nszkói könyvkereskedés­ben kapható lesz 10 K ás árban. Az előfize­tők 8 koronás árban kapják a könyvet, elő­jegyzéseket elfogad a ezereő (Ksssssa, Edsr-a. 9). SZÍNHÁZ (*) Capek R. U. R -ja magyarul. A buda­pesti Vígszínházban elhatározó sikert aratott C.*pek R. U. R. című színmüve, amely méltán t®tie meg — mondhatni — világkörüli ttját. Mint értesülünk, a közel jövőben tar gnyiló ma­gyar színi idény keretében, Pozsonyban is üdvözölhetjük a Vígszínház gárdájának pompás és értd2ti interpretálását. Á darab mélyen szántó, da mégis általánosan felfogható problé­mái azonban kívánatossá teszik annak előzetes elolvasását. Ebből a szempontból valóban idő­szerű a darabnak az Academia könyvkiadó cég kiadásában megjelent magyar fordítása, mely már is kapható minden könyvkereskedésben, igy lapnak kiadóhivatalában is. (*) A „Süt a Nap“ bemutatója. A buda­pesti Nemzeti Színház most mutatta be a Komáromban is jól ismert kiváló iró, Zilahy Lajos Süt a Nap c. vígjátékát. A darabot a közönség nagyon szívesen fosradta. A főszere­pekben Pöthes Imre, Bayor Gizi, Kürthy Jó­zsef, Kiss Irén és Fáy Szeréna járultak hozzá a nagy sikerhez. (*) Magyar szerzők fölvonuiása a pesti színpadokon A magyar szerzők igazi íölvonu­­lása most kezdődik. Az Uüió végre, annyi búza vona után elhatározta, hogy bemutatja Panüni Béla évek óta heverő darabját, a Gyilkost. A darabot a Belvárosi Színházban adják. Fodor László, a fiatal iró, két darabbal is szerepel ebben az évadban a Vígszínházban, ahol L ngyel Menyhért Antóniája után adják A jószívű asszonyt és a Renaissancebau, ahoi Auróra című viftjátéka megy a fö női szerep­ben Simkó Máriával. A darab biedermsyer­­miljöbea játszódik. (Mátyás király kézirat festői.) Badapesten a tavasz folyamán Hoffmann Ede dr.-nak a képművészeti muzeum egyik vezetőjének „Bti­­liathaca Corvina“ cimü munkája fog megjelenni. A munka avval a kérdéssel is fog foglalkozni, hogy vájjon Magyarországon készültek-e a Corvinák? Hoffmann Ide erről a kérdésről máris igenlően nyilatkozott. A kővetkezőket mondta: Két egykorú adat van arról, hogy Mátyás király udvarában hivatásos kézirat­­festők voltak. Az egyik Oláh püspök művében, a „Hungáriádban foglaltatik, mely szerint Mátyás király egy körülbelül 80 kéziratfestft­­bői álló műhelyt tartott fenn, kiknek feje Felix Ragusanns volt és akik közűi néhányat még maga Oláh püspök is ismert. A másik magá­nak Mátyás királynak egy 1470 ben Ponponius Retns-hoz intézett levele, amelyben megemlíti, bogy Blandina nevű cimerfestőjét elküldte Ró-

Next

/
Thumbnails
Contents