Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-25 / 37. szám

2. érni

19°4. hi ár «i as 25.

Apsstotskra van tiAJctég.

— J41 Udo*, hogy nehéz fal*d»t előtt 411, »ki megakarja ttr«*U»i az egységet a magyar értelmiségben. Ei azonban ne rettentsen vissza senkit. Mondottam: apostolokra van szükség, akik elindulnak ez*n a nyomon, a megértés nyomás, az első apostolok módjára, akiknek a kezében szintén nem volt fegyver. Csak mentek 8k és hirdették az igét és ezekkel a lelki eszközökkel megszerezték magák« n&k a nagy eredményeket. Ezt kivénem elérni én is.

A gyimesi vadvirág.

Előadta a Kath. Egyháti Énekkar 1924 március 23-án a kultúrpalotában.

Annak a nagyarányn nem«» aaeióusk, melyet a róm. kath. egyház vszetőséga indítóit meg a szent András templom harangjainak visszaállítására, minden katholikus intézmény lelkesen áil szolgálatába. A Komáromi B. Kath. Egyházi Énekkar szintén kiveszi részét a munkából s áldozatkész buzgósággal segíti eredményes sikerre az egyház szép mozgalmát. Hogy a harang-alapot növelje, saját tagjaiból egy derék mftkedvelögárdát szervezett, amely Géczy Istvánnak pályskoronázott népszínművét A. gyimesi vadvirág-ot betanulta é3 vasárnap, március 23 án igen nagy sikerrel előadta.

Az énekkar ezt a zamatos magyar, sok poézissel és a székely népléiek alapos ismeretével megirt darabot pár évvel eztlőtt már bemutatta, most több nj szereplő váltotta lel a régieket és ez a körülmény ciak fokozta azt » nagy érdeklődést, amely az előadást megelőzte s mely minden tekintetben indokolt is volt, mert a kulturpiletát zsúfolásig megtöltő közönségnek valóban nivós előadásban volt része. Az előadás úgy részleteiben, mint egészében a siker jegyében folyt le s úgy a darab felttditő magyar hangulatával, megragadó meséjével, mint a szereplők gondosan kidolgozott játékával mély hatást gyakorolt a hallgatóságra. A szépen göi dűlő ügyes összjáték, a magánszereplők pompás alakítása a legnagyobb elismerést érdemelte meg, amit a szeretettel leizúgó tapsok külsőképen is igazoltak.

Minden egyes szerepló dicséretben állotta meg helyét és az előadás sikeréhez hathatósan hozzájárult. Az előadás központjában Ökrös Mariska (Magdolna) állott, aki a címszerepet randaivüíi sikerrel játszotta meg. Szép színpadi alakja, nivós játéka és gyönyörű énekszámai tehetséges és rutinos előadót ismertettek míg velünk, akit a nyújtott művészi nívóra emelkedő élvezetért a legteljesebb elismerés illet meg. Molecz Manci (Mária) átgondolt, érzésteli játéka és szép, iskolázottságról tanúskodó éneke mély hatást keltett. Búkor Mariska (özv. Fábiánná) az intrikns anya szerepét disz krét játékával enyhíteni tudta, Stenger IIus (Cáurané) a harangozó süket feleségét sok komikai vénával és jellegzetes alakítással játszotta meg. Fritz Vali (örzsi) Nagy Bözsi (Bigyóné), Domnánovics B. és Tóth Bözsi epizódszerepeikben igen ügyesen illeszkedtek bele az összjátékba.

A férfi szereplők között első helyen kell fölemlítenünk Kovács Károlyt (Balánka Imre), ezt a nagytalentumu, régi jó előadót, aki a darab drámai mozzanatait erőteljes és férfias alakításával elsőrendűen dombovitott ki. Minden tekintetben kiváló, szinte fölényes tudással kidolgozott játéka igen értékes színpadi emberrajz volt, melyért méltán illeti meg óta legosztatlanabb dicséret. Langsádl János (Gyurka) szintén igen jó volt, játékába sok erőt öntött s alakítása természetes valóságában állította elénk a könnyelmű, korhely legényt. Tömör baritonja szép énekében pompásan érvényesült. Argai Lajos (Bab Prezamsr) átgondolt játéka ií elismeréssel találkozott, -Blahó Lijos (Osura) a harangozó és J/bZnár János (Marci) a harangozó fia szerepében sok-sok derűs perccel gazdagitotfák az előadást. Takács Aladár (Bilánka), Veleba Antal (Bigyó), Bokrossy Lajos (Csör^ö), Stemmer Pál (vőfély), Eichinger János (vőfély), Méry István, iAikács József, Jakab Sándor (plébános), valamint a három cigány figurája: Spacsek Imre, Kóczián Ignác és Lukács Ferenc a legügyesebben oldották meg a rájuk bízott feladatot.

Külön kell megemlékeznünk az énekkar egyházi zenekaráról, amely a dalokat Molecz

„KMftärani Lapok*

Tivadar karnagy mesteri vezetésével preaisül kiférte és amelynek ktzrsMŰködése a i«r»b énekei részének sikeres eiö»áá-átoz nagyban hozzájárult. Az énekkar illusztris karnagya ■agy szakavatotteággal irta át az eredeti •sángó-dalokat és úgy a karok, aint a zenekar betanításában és vezetésében igaz elismerésre méltó munkát végzett.

A darab rendezése Stenger Gusztáv, az énekkar jeles tagjának avatott keiében volt, aki kitűnő, ötletes rendezőnek bizonyult ezúttal is. Fáradozása, lelkes odaadása az elért nagy sikernek tekintélyes részesévé tette és nemes törekvését esak dicsérettel és elismeréssel örökítjük meg. A kaitnrpalotát zanfolásig megtöltő közönség az előadást nagy tetszéssel fogadta és a kitűnő szereplőket meleg tapsokkal halmozta el.

Az előadást, mint értesülünk, vasárnap, március 30 án este 8 órakor, ugyancsak a kultúrpalotában megismétlik, melyre a magunk részéröl is szívesen hívjuk föl a közönség figyelmét.________________________________

IiÉlmiMM iaiái

a Kultúrpalotában 1924. március 30-án d. u. kivételesen öt órai kezdettel a következő

műsorral:

I. WEISZ KORNÉLIA:

Eudrödy Sándor és költészete.

n. TÓTH JÓZSEF: Endrödy dalokat, énekei zongora kísérettel.

III. Dr. ALAPY GYULA:

Bákosi Viktorról.

E gazdag müsoru előadásra belépődíj mines, csak kiadásai fedezésére kér tetszés szerinti adományt minden látogatótól

A JÓKAI EGYESÜLET.

Régi magjai titkol ingok.

„Kalandos társaságok“ volt a nevük a középkorban alakult jótékony egyesületeknek. Nevüket nem a „kaland“ szóból vették, hamm onnét, hogy minden hónap első napján (latinul Cílerdae) lakomára gyűltek össze. A kalandosok társasága el.-ősorban temetkezési egyesület volt, gondoskodtak a tagok és hozzátartozóik tisztességes eltemetéséről, gyászmisék i öl és az átutazás közbsn meghalt, idegenek végtieztességéről. Sieat László törvényei tíz pauzával büntették azokat, akik papjuk, vagy tagtársaik engedelme nélkül a lakomákról edmaradtak ; az apátokuak és szerzeteseknek nsm volt szabad a lakomákon megjelenniük, hanem ők a tagok ajándékait a monostoraikban fogadhatták.

A legrégibb ismert kalandos társaság a contraternitas parchorum, amelyet 1248 ban Szepesmegye 24 plébánosa alakított.

Négy tag, mint rector, custro és provisor állott a társulat élén és ezeket évenként újból választották. A társaságba csak papokat vettek fel, a laikuvok csak a közös imádságban vettek részt, a lakomákon pedig essk meghívásra. 1301 bsn Sárosmegyébea Tárcán Pál szepesi prépost alapított ilyen társulatot.

A kalandos név először 1348 ban fordul elő, amikor Csanád esztergomi érsek megerősítette a liptómegyei papok társaságát. 1402 ben Lőcsén is alakult egy ilyen társaság, amelynek Zsigmond király is ragja volt.

Ezek a társaságok vallásos jellegüket nem vesztették el, úgy hogy soká az állami hatalom is támogatta őket. 1446-ban a 6. és 1519 bon a 46. törvényszék már nyíltan megtiltotta a Kalandosok társaságának alakításait, mert ezekben mindinkább titkos politikai szervezkedések kezdtek rejtőzni. így egyes társaságokban már alig voltak egyháziak, csupán világiak, sőt a legtöbb nőket is fölvett tagokul. A legnevezetesebb volt a kecskeméti kalandosok társulata.

Amikor XI, Lajos idején Szapo’ysi János és Torhíozi István megbuktatták Báthory 1stvái nádort, ea Tiiurzó Elek fötárnokaserterrel és nég SOI más nemessel szövetkezve, titkos társaságot alapított Use pólyái és Verbőazi megbuktatására. Kata titkos társulatot a királyi pár is támogatta. Báthoryak pénzzel fogadtak fii tagokat és noha Bürgin pápai követ figyel»eatette II. Lajost, hogy ez a titkos társulat »egbontja az ország nyugalmát és a nádor megbuktatásával lehetetlenné teszik a törökök ellen a védekezést, a kalandosok társasága mégis eredményt ért el. 1536 április 91 én a Kalandosok fegyverrel jelentek meg au országgyűlésen és elhatározták Terbőczi nádor letételét. Verbőczi ekkor a mai Sziovenszkóra jött apósához, mire B ü bory hívei öt határolónak nyilvánították és Báthoryt újból a nádori székbe ültették. Szipolyai ellen a Kalandosok társasága szintén hazaárulási pört akart akasztani, ez volt az oka annak, hogy Szapolyai azután a mohácsivészkor hadaival Szegedsn várakozott.

Mohácsnál pedig másfél évszázadra elbukott Magyarország függetlensége.

— Jankovich Marcell dr. előadása. Már

\ magának a kultúrpalota nagytermének képe

äis matatta, hogy népszerű előadó és érdekes téma vonzotta a közönséget vasárnap d. u. a szabadoktatási előadásra, amelyet zsúfolásig : megtelt terem hallgatott végig. Dr. Jankovich • Marcalt, a pozsonyi Toldi kör elnöke, a népszerű ; előadó, aki már az Őszön megtartott eiőadá' sával meghódította a komáromi közönséget is, í ezúttal még jobban magához bilincselte a j hallgatóságot, amikor mint bátor alpesi hegy| mászó mutatkozott ba a „Svájc és Alpok*

| címen megtartott előadásával. Az ő közvetlen vonzó és keresetlen előadása mindvégig lekö. tötte a közönséget, amely gyönyörűséggel, eso> dálkozással szemlélte az érdekfeszitö előadást, s illusztrált, vetített képeken iátható hajmeresztő I és hátborzongató magasságokat és mélységeket,

| amelyek azonban a szenvedélyes hegymászó ! előtt, aminő Jankovich Marcell is, nem képezl nek akadályokat. Az életüket minden percben,

( minden lépésnél veszélyeztető hegymászó szén• vedély által sarkantyazott bátorsága és vak» merősége egyi.. bámulatból a másikba ejtette ; a hallgatóságot, amelyet nem egyszer a meleg ? rétzvét halott át, amikor a népszerű előadó ; a hegymászás áldozatainak megrendítő kata&z! tréfáit ismertette. A nem egyszer visszafojtott j lélekzettel hallgatott előadó memóriája, szintén I bámulatba ejtette a nagyszámú hallgatóságot. A sok-sok száz hegy, csúcs, gmne, hágó, orom, oldal, gleccser, völgy, szakadék, hasadék stb. nevét és azok első nugraássói, nevezetesebb vezetői, áldozatai neveit, a hegyek magasságát, i ezt a rengeteg sok adatait mind elméjében ; elraktározva hozta magával és a legkisebb nyelvbotlás, vagy gondolkodás nélkül mondotta el. Az Alpok és az életet kockáztató hegymászás rajongó hívének, dr. Jankovícli Marcell lebilincselő előadását tüntető meleg tapsokkal, lelkes éljenzéssel fogadta a közönség.

— A Népjóléti Tanács közgyűlése. Kedden, március 25-én tartja a Népjóléti Tanács évi közgyűlését, amelyen a Népjoióli bizottság beszámol 1923 évi tevékenységéről. A gyűlésen ismertetik a gyermekkonyha és a diákmenza | múlt évi műiödásét. Beszámol a Népjóléti bi- i zottság is a gycrmekfelruhazási es segélyezési j akciókról, valamint a jótékonyság terén kifejtett | működéséről. A bizottság megalakítja a népjó- J Jéti bizottságot és megválasztja a népjóléti bili zottság elnökét is.

— A r. kát. autonom egyházközség kép - 5 viseletének ülése. A r. kát. autonom egyházl község képviselete dr. Majer Imre apátplebá| nos, utóbb dr. Alapi Gyula világi elnök veze\ tése alatt vasárnap délelőtt élénken látogatott » ülést tartott a Majláth iskola dísztermében. \ Az ülés első tárgya a Szent András Jharangí jainak megrendelése volt, melyre a beérkezett i ajánlatokat dr. Majer apátplebános ismertette. | A harangok ügyében beható vita indult meg, amelynek eredményeképpen dr. Alapi Gyula, Dosztál Jakab, Ipovitz József, Printz Nándor és Mikus Jánosból álló bizottságot küldötte ki ; a képviselet a harangöntővel leendő szerződés