Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-22 / 36. szám
INI márcim* 22 »Kexaftveavu Lapok« 7. mjM» .-•■ Képkiállitás Kassán. Vasárnap délelőtt az utolsó esztendők ayik legszebb kiállítása nyílt meg a kassai uzeumban. Három terem tele értékesnél-értékesebb képekkel tárult a közönség szeme elé. Perlrott Csaba Vilmost nem kell bemutatni a kassai közönségnek) az ő neve már csaknem klasszikus csengésű a pikturával fog laikozó emberek előtt. A kiállításon nagyszám« skiccel és szines rajzzal szerepel és jónéhány energikusan, tökéletesen kidolgozott olajfestménnyel. A képeit nézve, első látásra a színek markolják meg a szemlélőt. Komoly és tömör képek ezek, melyek már akkor megfogtak ben- j nünket egységes hangulatosságukkal, melyekben \ soha sincs semmi disszonancia, mikor még jó- ' formán nem is néztük meg őket figyelmesen, j Festészete mindenesetre forradalmi az előző j korok naturalista művészetével szemben, de ez j a forradalom teljesen belülről fakadt, teljesen g szükségszerűen kirobbant. Perlrott nem keres ■j formát a festészetben, ő egy teljesen átélt, 1 belőle fakadt stílusban festi meg a mondani- ; valóit. Mondanivalókat Írok, — mert nincsen ; jó magyar szó annak a fogalomnak a kifejezé- \ séré, amire gondolok — de ezt úgy kell érteni, ! hogy Perlottnak minden mondanivalója pikturá- Its. Képei között egy Csendélet van. Ezt a műfajt már jóformán minden komoly artisztikumtól megfosztották, teljesen sablonná kompromittálták a pikturális műkedvelők és talán épen azért annyira megkapóan szép ez a minden hatáskereséstől mentes, tisztán művészi kép. Szintén érdekes művészt láttunk meg Kmetty Jánosban is. Képei a klasszicizmus és a legmodernebb művészetek ölelkezéséből fa- I kadnak. Alakjainak felfogásában (Fürdőzők) van i valami görögös felfogás, mely érdekesen olvad össze a modern elnagyoltsággal. A tegnap és 1 a ma művészetének találkozását látjuk képein, I melyek együtt mutatják a XX. század technizsmEsát és az ókor testiségét. Képeinek keresetlen primitívsége jellemzi. Képein állandóan váltakozik a naturalisztikus felfogás, az impresszión! sztikus meglátásokkal, — úgy, hogy néha ugyanazon képen találkozunk mindkettővel Igen érdekes néhány rétegesen festett képe, melyek azonban semmi rokonságot nem mutatnak a kubizmussal. Dekorativ alakképei igen eredeti és finom alkotások Kis rézkarcait finom és tiszta vonalvezetés jellemzi, (Dunapart, Tavasz) Gráber Margit néhány kiáliitott vászna energikus, komoly művészt állít a néző elé. Festészete határozottan rokon — különösen színfelfogás dolgában — Perlrottéval, akinek hatását határozottan ki lehet mutatni képein, melyek azonban egyéni felfogásukban igen értékes alkotások, komoly müvészetü asszony munkái. melyek férfiasán erős tehetséget mutatnak. Steinhardt két igen értékes rajzzal szerepel a kiállításon, melyeknek abszolút művésziessége komoly élményt ad a szemlélőnek. Mindkét rajzát zsidó melancholikus misztikum jellemzi, melynek monumentális megnyilatkozása ez a két kép. Egy fiatal kassai festő szerepel még négy képpel a kiállításon, Kontuly, akinél örömmel láttuk, azt a nagy fejlődést, mely legutóbbi kiállítása óta tapasztalható. Beszámolónkban utolsónak hagytuk Csorba Géza művészetének méltatását, aki természetesen épen nem utolsó a kiállító művészek között. Ady szobrásza három komoly művészi értéket reprezentálló szoborral szerepel a kiállításon, melyek közűi ott láttuk a híres Adyszobrot is, melynek egyszerű és keresetlen művészete érzékeltetöen állítja elénk Ady alakját. Homérosza is Női aktja komoly értékei a magyar szobrászatnak EliadáMk kezdete hétktzaap eete: Illési! 7éj1|29 órakor | I MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON Elláttátok kezdete veair- és Bseepaap 4. its id Onto Szombat és vasárnap, március 22-én és 23*én a saison legnagyobb vígját ékslágere Harold Lloyd A i 117 an Harold Lloyd Harold Lloyd Hl 1 K AK Harold Lloyd Harold Lloyd w 1 Harold Lloyd Bemutatj a a Modern Mozi. 786 A Szövetség kiállítása. Budapest, —március hó. Mire. 16. nyílt me* Bpesten & Nemzeti Szalonban a Szövetség magyar festők, szobrászok, építészek és iparművészek társaságának első kiállítása. Művészek csoportosulása mögött rendesen meghúzódik; valamilyen irányra való hivatkozás. Ez az eset itt nem áll fenn. A mű vészek szinte egytöl-t gyi* más és másféle irányt képviselnek, legföljebb abban egyeznek m«g, hogy erejük teljes latbavetésével igyekeznek a legtisztább művészetet adni. A festők között, irányt tekintv1, igen nagy távolság van Éder Gyula és Merész Gyu'a között, akik talán a két végletet képviselik. Eder Gyulán még érezni azt a rendkívüli határt, amelyet Benczúr festészete általában a magyar művészekre gyakorolt. Meleg és világító «zinei vaunak, amit különösen „Lédá“-ján látni, ahol azt a mitologikus tárgyat oldja meg tökéletesen, amit Benczúr is ad Bakhansnőjóben. Merész Gyula ellenben erősen közeledik az impresszionista stílushoz és „Btbocsai erdőrészlet“ e. festménye egészen az nj impresszionisták szel lemében készült. Közöttük majdnem lépcsőzetesen foglalnak helyet a többi festők. Edvi Illés Ödön különösen néhány kisebb tájképével (B-gg»l a Balatonon, Csendes Daoaág, Danarészlet) tűnik ki, ahol a természet finom megfigyelése uralkodik. Rsksaányi Dezső „A szerajevói Ferenc Ferdinand emlék; emplom belseje“ citntt képével, különösen a sötétség és fóay ellentétéből alakuló hatásokat aknázta ki szépen. Moidováuyi Béla ..öregasszonyok“ eimü képe, ezenkívül önarcképe és karakt-riszlikus arcképiauultnányai (Misus, Ranken, Atyám). Maróihi Ma jer JoaÓ ..Kilátás a Bükk hegységre“ című képe, Karopis Jánosnak főleg portréi és Győrffy Istvánnak cerazarajzsi a magyar festőművészet határozott gazdagodását jelentik. Megint kü'ön áll irányban és . Zeitemben egyaránt K&cziány Aladár művészete, aki stilizált képeivel és élénk, nagyon jól eső vüágos színeivel fog bizonyára a közönségre is hatással lenni. Az iparművészetet Tarján Oszkár képviseli a társaságban, remekbe készült kegytárgyaival, az építészetet ptdig Mt-dgyaszay István, akinek művei közű! „A forrás védóbzellemének temploma“ eimü stilnstann’mányát említjük dicsérettel. A szobrá-zmüvé-zetet Fiilőp Eleméren kívül Horvai János képviseli, a kinek nevét a sikereknek hosszú sora tette ismertté a közösség előtt. Most kiállított mű vei közül ismét tanúbizonyságát adta a kritika ennek az elismerésnek, amennyiben Búd pest szobrászati diját egyik h-diemlékének Ítélte oda. Horvai Janos sirumléktervei a vallásosságnak, a legmélyebb érzésekben való belemélyedésnek és ez érzések nagy erővel való megnyilatkozásának remekei. Ezenkívül karakterszobrokat állított ki Danteról, Petőfiről, Kálvinról, Lutherről és Görgeiröl. A Szövetség kiállítása a társaságnak kitűnő barna tatkozása és bizonyos, hogy ezzel a kiállítással a legelső művészeti társaságok közé emelkedik. SPORT. (—) Megkezdődött a tréning. A túl hosszú ! tél ugylátszik már végefelé közeledik. A derűs napfény ugyan még csak nehezen tudja áttörni * a zimankó» felhőket, de a hosszú téli pihenő már megunták a futballisták. Elvégre már naptár szerint is itt van a tavasz s a vérbeli játékos már alig várja, hogy hódolhasson ismét kedvenc sportjának. A KFC pályáján már élénk élet folyik, vigan rúgják a labdát. Vasárnap, f hó 23-án egy komoly tréning- matsch keretében megnyitják a szezont Jövő vasárnap pedig megkezdődnek a tavaszi szezon érdekes mérkőzései. (—) Helyreállt a »póribba. A tél folyamán elsimultak az ellentétek a KFC és KAC között. Közös megállapodás folytán mindkét egyesület az idén a KFC pályán fogja lebonyolítani mérkőzéseit. Sőt megegyezés jött !étre arra vonatkozólag is, hogy erősebb ellenféllel szemben egy közös válogatott csapattal fogják felvenni a küzdelmet A sportbókének első sorban a közönség fogja hasznát látni, mert igy érdekesebb mérkőzésekben lesz alkalma gyönyörködni. KÖZGAZDASÁG. Rendnivüli közgyűlés a Népbanknál. A Révkoniáromi Önsegélyző Egylet (Népbank), Komárom városának ez 55 éve* régi jóhirnevfi intézete, átalakulás előtt áll. Az intézet régi alapszabályai már elavultak és a megváltozott iilöa nj gazdasági feladatainak és kívánalmainak eredményesen nem feleinek meg. Az eddigi nagyon is szűkre szabott üzletkörrel ma már nem lehet azokat a fokozott igényeket kielégít'ni. amelyeket a bankok nyújtotta előnyök folytán a hitelt kereső és tőkéjét gyümölesözietai kívánó kő/.önség támaszt. A szövetkezet igazgatója, Fülöp Zsigmond memorandumot terjesztett tz igazgató bizottság elé, melyben rámutatott arra, hogy az intézet jövőjének biztosítása érdekében szükségesnek tartja az intézet üdéi körének, kibő vítését, nj üzletágak bevezetését és ezek végrehajtása céljából az ahpszabályoknék a kereskedelmi és szövetkezeti törvény értelmében leendő alapos módosítását. Az igazgató bizottság Bartfía János ny. pénzügyigazgató elnöklete mellett tartott üléseiben a kérdést alaposan megvitatta és hozzájárult az igazgató, illetve a bírálóbizottság azon javaslatához, hogy az intézet saját erejéből, a szövetkezeti szervezet megt&rtá>-a mellett átalakul és e végből alapszabályait megváltoztaija. Az igazgató bizottság az álnál* elfogadott módosított alapszabályokat a március hő 30-án délelőtt 10 órára kitüiött rendkívüli közgyűlés elé terjeszti elfogadás végett, mely jóváhagyás céljából & törvényszékhez terjeszti föl azokat. A szövetkezet elnöke a rendkívüli közgyűlés kihirdetéséről meghívó és hírlap utján szabályszerűen kel.ő időben gondoskodott. Scotus Viator a szlovenszkól iparról. Szlovén zkói tanulmánysorozatában Scotus Viator a következőket Írja: — A szlovenszkói iparnak joga van ahhoz, hogy az állam elismerje igényét, mert a szlovák alkalmazottak éld kei elválaszthatatlanok tőle. Még akkor is joga vku ehhez, ha az ipar legnagyobbrészt magyar és z-idó kezekben van. A magyarok és a zsidók épp-n olyan polgárai az államnak, mint a szlovákok és egyforma védelemre vai joguk. Az egyenjogúságnak ezeket az elveit megsérteni annyit j-döntene, m nt letérni * tkisebbségekkel szemben való engedékenység
