Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-18 / 34. szám
StgyvtmMiiik évfolyam«, gaaiSn' I I ' immUimíimS I I n Hl ilbHTiiT 34. sxén. Karfd, 1334. mérőim IS, £i&$zetäs§ ár caab°szI«nrAb értéícbe« 5 Rsíybea és vidékre peetKi uétküldéSHl: érre &ö K, félévre 40 K, «egyedévre 20 X. íülföldö* 160 ¥c. ®*8F®* ssáaa árat 80 fülér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősztrkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő BARANYAY lÓZSEF ár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádéra 29., hová úgy a tap szellemi részét illeti közlemények, atkf a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kiHdeniSk Kéziratokat nem adunk vissza. iiplgnik tattakint háromszor: totón. tsülórtSkői is sagtetg bámulatraméltő ügybuzgalmat fejtenek ki a kormány üdvözlése terén a most összeülő járási bizottságokban. Ezek a bizottságok tudvalevőleg nyolc választolt és két kinevezelt tagból állanak és igy ugyebár nem jelentenek egyebet egy kisebb tanácskozó testületnél, mely közigazgatási ügyekben véleményt mond és mint felebbezési fórum határozatokat hoz. A kormány ezekkel akarja megalapozni most foszladozó népszerűségét, amelyet a szesz és benzin annyira megtépázott. És a járási főnökök a legjobb igyekezet dacára is, — mint ezt mondani szokás — nem jutnak tovább a köztársaság elnöke, az államfő üdvözlésénél. A járási bizottságok nem politizálnak, de ez az utasítás a kormánnyal szemben, úgy látszik, nem kötelező. Most már vegyük ennek az ellenkezőjét: mi lenne abból, ha egy járási bizottság határozatot hozna arról, hogy üdvözli a szövetkezett magyar ellenzéki pártok vezérlő bizottságát? Egy járási főnök se bocsátaná ez indítványt szavazásra, mert ez politika. A kormány üdvözlése, az már nem politika. A kormány tehát kivétel. Sokkal jobb és okosabb lenne, ha a járási bizottságok kormány üdvözlése helyett a járási főnök urak arra igyekeznének, hogy a közönséget jól és pontosan kiszolgálják, gyorsan adjanak útlevelet az ez iránt folyamodóknak, magyarul levelezzenek a magyar anyanyelvüekkel és főleg az illetőségek dolgában békességet hagyjanak a dolgozó és adózó polgárságnak. Ez volna a helyes ut, amely a járási hivatalok tekintélyét emelné, amely ma nem a nép bizalmára, hanem csak a csendőrök karhatalmára támaszkodik. Igazságos és pártatlan közigazgatás, a törvények feltétlen végrehajtása szerzik meg ezt a bizalmat a járási főnökök részére, ha azok a magyarokban nem államellenes és megrendszabályozandó tömegeket tekintenek, hanem az állam egyenlő jogú polgárait. Az államot nem a kormánynak szállítandó üdvözletek konszolidálják, hanem a becsületes és megközelíthetetlen közigazgatás, mely sem fölfelé, sem lefelé nem pislog, hanem kizárólag a törvényekre tekint. = Hivatalos hirdetmények nyelve. A pozsonyi ítélőtábla elnöke rendeletet intézett a magyar bíróságokhoz, amelyben meghagyta, hogy hirdetményeket csakis csehszlovák nyelven bocsáthatnak ki és azokat csak szlovák lapokban lehet közzé tenni. Ez a magyarság jogait sérti rendelet a magyar lapokat is közelebbről érinti és egyáltalában nem felel meg a célnak, mert a magyar vidékekre szilé hij vataíos hirdetményeket a maryarság nem érti > j meg. A rendelet tárgyában Palhovick Viktor | nf mzetgyü ési képviselő és társai a kivetkező i interpellációt intézték az igazságügy miniszter- i hcz: „Van- e tudomása az igazságügyminisz| tér árnak arról, h»gy a pozsonyi Ítélőtábla I elnöke a hatáskörébe taposó magyarnyelvű S területen működő hirósáa'okhoz rendeletét in- I fózstt (a rendelet kelt 1923. nov-mb.-r 26 ) és l ebben megtiltotta biróíági hirdatmény(.knek i magyar lapokban, magyar nyelven leendő í közzétételét? Ö z*egye2tethetönfbtartja eezt | az igazság 1b;yminÍBztfr nr az 1920. évi 112. ] sz. nyelvtörvény 2. § ában foglaltakkal, mely ezekre a hirdetményeikre nézve úgy intézkedik, hogy azok mind nkor a kisebbség nyelvén is közzéteendők a magyar nyelvterületen? Kiadható-e a jogszolgáltatás gy«korlaii követeiméit nyei és sikere érdekében olyan rendelkezés, . amely arra kötelezi a bíróságokat, hogy a hir j dütmények'et csak szlovák nyelven, szlovák íj lapban, ha pedig ilyen az illető városban nem 1 volna, úgy a legközelebbi város szlovák nyelvű \ lapjában teendő közzé? Mit szándékozik tenni | a nyilvánvaló törvénysértés megtorlása érdekében ? Adót fizetni polgári kötelesség. Elfogadni az államtól a jövedelmet, élvezni, használni az állam által fenntartott, kulturális, gazdasági, közlekedési, humanitárius, közjótékonysági intézmények és általában a társadalmi közönség előnyeit és a terhekhez erő arányában hozzá nem járulni, nem csak igazságtalanság, hanem megvetendő ingyenélősködés. Azonban az igazat megvallva, még nem i találkoztam emberrel Szlovákiában, aki tudná, hogy mennyi az adója. Csak annyit tud mindenki, hogy évről-évre több. Azelőtt kapott az ember könyvecskét, vagy fizetési lapot, amelyből látta, mennyi az évi előírás, azon volt nyugtatva a teljesített fizetés, az ember tudta mivel tartozik, van-e hátraléka vagy nincs. Most más a szobás. Az adóhivatalban megkéri az ember az illető tisztviselőt, írja elő mi a tartozásom az év végéig ? Az ir bizonyos összegeket egyik ehcque-lspra is, másikra is és azt mondja: ezen összegeket tegye postára. A magyar ember biztonság okáért megkérdezi: elő van irva minden? Nem tartozom többel? A megnyugtató válasszal elmegy haza, feladja az összegeket, azután megnyugszik, hogy az idénre rendben vagyok. Azonban egy-két hét múlva kap intést, ennyi meg ennyi hátralékról, mely után 10% os késedelmi kamat, jár. Bosszankodva bár, megküldi a kamatokkal együtt. A jövö negyedben mikor fizetni akar, azt mondják túlfizetése van. A késedelmi kamatot megvették, pedig — mint látható — nem volt hibás, hanem most ha kérdi: a túlfizetés után nem számítanak kamat megtérítést? az a válasz: hogy az most nem szokás. Alnlirt gőzmalom R. T. elhatározta, hogy egyszer tisztába jön adójával és f. hó 11 én beküldte két megbízottját a komáromi pénzügyigazgatósághoz, illetve adóhivatalhoz. A tisztviselő arak szives előzékenységgel megadtak itt is, ott is minden felvilágosítást. Ezekből kitűnt, hogy 1924. évre még nincs előírás. Da nincs előírás 1923-ra sem. Van azonban 1922. évre. A Részvény Társaság nyilvános száma. dúsra kötelezett vállalat. 1922, évi adója, az 1921. évi mérleg alapján vetettek ki. Ezen mérleg szerint, a pénzügyigszgatóság a R. T. töke vagyonát 153362 kor. 15 f.>ben állapította meg. 1922. évi tiszta keresete szintén mérleg szerint 60415 K 68 fill. Ehhez hozzájön, az 1921-ben fizetett adó 31453 K — fill. Adóköteles kereset összesen 91368 K. 68 üli. Erre a fennálló törvények és szabályok szerint, következő adók esnek: A saját tőke 10% vagyis 11336 21 illán 10% 1533 62 „ „ 5% „ 7668 10 „ 12% 92017 „ „ 5% „ 766810 „ 14% 1073-53 „ „ 5% „ 7668-10 „ 16% 1226*89 A fennmaradó , 5352817 „ 18% 9635 07 Az egész adókifeles összeg 91868*68 alán, adó 14389*28 Tehát kereseti adó Hadipótlék 100% Orsz. bategápoiási adó 8% Útadó 130% Megyei adó 17%’ Iparkamarai 20% 14389 K 28 f 14389 K 28 f 1151 K 12 f 18706 K 06 f 2446 K 18 f 2877 K 78 f 1922. évi adó összege 53959 K 78 f Hivatkozunk a péazügyigazgatóságra, hogy ez adatokat hitelesen másoltuk le s a magnak részéről elismerjük, hogy a kivonás teljesen megfelel a fennálló törvények- és rendeleteknek. 5395978 kor. adó, 60415 68 kor. kereset után. Mert a kifizetett adókat keresetnek venni fikció. Igaz, mi kerestük meg, de az állam számára. Szóval a tiszta keresetből 10% az adó és 10% a tulajdonosé. Ez egy olyan vállalatnál, ahol az igazgatóság és felügyelő - bizottság tantiemeket nem kap, égy olyan községben, ahol pótadó nines. Mi lenne ezen adó pld. Komáromban, ahol a községi terhek 200% nál tartanak ? 28778-56 K-val több, azaz 60415 68 K keresel után 82738 34 kor. Ehhez jön a legújabb cseléd betegbiztosítás, melyet a törvény, visszamenőleg 1919 október 1 tói kozdve akar behajtani. Megjegyzendő, hogy ezzel nem a R. T. összes adója van kimutatva, mert ezenkívül fizet még a vállalat forgalmi adót, tisztadót, mütrágyaadót, munkás betegsegélyt, ármentesitési járulékot és tűzbiztosítást, de ezek a mérlegben már el vannak számolva és a nyers keresetből levonva; itt azután az van kitüntetve, bogy a kereseti adó hány százalékát veszi el a tiszta keresetnek. Lehet: egy más vállalat, kedvezőbb közlekedési és értékesítési viszonyok között talán nagyobb eredményeket ér el, de lényeges különbséget alig tad felmutatni. A következő évre ezen adó előreláthatólag több lesz, mert a kereset mellé a most fizetett nagyobb adó fog beáliittatni és igy évről évre fokozódni, de nem sokáig, mert igy folytatva, nem lesz megadóztatható vagyon. Vájjon túlzás-e ezek után, amit a kér. szoc. párt hirdet, hogy a mai adózási rendszer a tőkét támadja mog? Talzás-e állítani, hogy a szlove&szkói ipar veszélyben forog? Nincs-e igaza annak a malomtulajdonosnak, aki azt mondja: nem ment el a hajain, hogy amit egy emberéleten fáradtsággal, gonddal, nélkülözéssel és áldozatokkal kerestem, azt most elfizessem adóba? — És becsukta a a malmot, átengedte az őrlést az egereknek. Gúlái Gőzmalom JR. T. Több évi gyakorlattal biró hivatalnoknö állást keres. — Cím a kiadóban.
