Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-15 / 33. szám
6 oldal. «Komáromi Lapok. 1924. március 15 — A III. oszt. keresetadd 1924. évi kivetéséhez. Valamennyi kereseti «dónak III osztálya alá tartozó adóköteles fél tartozik vallomását 1924. évi április 16. napjáig a községi előljáró&águál (városi adóhivatalnál) be nyújtani. Az 1924. évi április hó 15. napja utáu keletkezett nj vállalni okról és foglalkozásokról a vallomás az 1934 évre a vállalat vagy foglalkozás kezdőpontjától számított 15 nap alatt adandó be. A III. oszt. kereseti adó az 1924. évre az ilMö vállalatban vagy foglalkozásban az 1923. év folyamán elért tény leges tiszta kereseti nyeremény alapján vettetik ki; ezt az 1923 év folyamán tényleg elért tiszta kereseti nyereményt kötelesek bevallani azok az adózók, kik foglalkozásukat az egész 1923. éren át folytatták. Tiszta kereseti nyeremény alatt értedő az adóköteles vállalat vagy foglalkozásnak a jövedelemadó kivetésére nézve érvényes szabályok szerint megállapított hozadéka, tehát az az összeg, mely a vállalat vagy foglalkozás üzéséhez szükséges. Abbau az esetben, ha az üzleti működésnek az 1923. évben történt megkezdésétől & vallomásadás napjáig nem telt még el egy esztendőikkor az üzleti működés első 12 bőnapjának tartamára számított v&lőszinü kereseti nyereményt -tartozik az adózó bevallani. Olyan vállalatoknál és foglalkozásoknál, melyek csak az 1924. év folyamán keletkeztek, be kell vallani azon valószínű kereseti nyereményt, mely a vállalat vagy fog laikozás kezdőpontjától az 1924. év végéig eső időtartamra várható. Azok az adókötelesek, kik segédekkel, segédmunkásokkal stb. dolgoznak, kötelesek segédszemélyzetük számát és nemét illetőleg & vallomásban pontos adatokat szolgáltatni. Azokról a vállalatokról vagy foglalkozásokról, melyeknek folytatása val-m-Iy ingatlanhoz van kötve, a vallomást szón község elöljáróságánál (városi adóhivatalnál) kell beadni, melyben az illető ingatlan fekszik. Az ingatlanhoz nem kötött vállalatok vaey foglalkozásokról a vallomás azon község előljárósá gánál (városi adóhivatalnál) adandó be, ahol az adózó lakik. Aki többféle foglalkozást folytat, köteles mindenikrö) külön vallomást adui. Hí valamely vállalatnak üzlettelep i vagy fióküzletei különböző községekben fekszenok, vala mennyi üzlettebp és fiókról a vallomás a vállalat székhelyén csak azon esetben nyújtható be, ha a közös igazgatás alatt álló ürl ttelepeknek és fiókoknak ügy- (üzem) és könyvvezetése is közös és ha az azt igazoló és a vál l&lat összes kereseti nyereményét feltüntető mérleg a Vallomáshoz csatoltatik. Ha a közös igazgatás alatt álló üzlettelep kn k nincs kö zöl ügy- (üzem) és könyvvezetésük, vagy ha az ügy- és könyvvezetés közös is, de az adózó nem csatol a vallomáshoz mérleget, mely vál lalat összes tzlettelep-iiből fakadó üzleti ered Kényt feltüntetné, ebben az esetben a különálló üzlettelepsk és fióküzletekről kü'őn kere ssli adó vallomást kell beadni, abban a köz ségben, ahol azok fekttsznek. A volt törvényhatósági joggal felruházott és nnd-zett tanácsa városoknak községekké történt nyilvánitása nem változtat a segédekkel dolgozó kézmüiparosok adózási kötelezettségén. A vallomásadáshoz szükséges nyomtatvány a böziégi elöljáró ságsál (városi adóhivatalnál) kapható. Azon adóköteles fél. ki vállalatát, foglalkozását vagy keresetét az adóköteles személyek és adótárgyak összeírása alkalmával a kincstár megrö viditésére irányított rzándékkal valótlanul mondja ba vagy eltitkolja, jövedéki kihágást követ el, maly az 1909. évi XI t.-c. 39. § a szerint büntetetik. Nyilvános számadá-ra kö telezett egyletek és vállalatok ig zgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak és napibiztosai nak • minőségükben hozott járandóságaik után a III. oszt. kereseti adó az eddig érvényben volt szabályok szerint vettetik ki; az említett személyek nem kötelesek & jelen felhívás szédíti vallomást beadni. — Járási Diós. A duns szerdahelyi járási bizottság 1924, évi máreins 12 én tartotta ala káló közgyü ését a járási főnök elnöklete alatt. A járási főnök megalakította a bizottságot s azután fölolvasta program b szédét. A program beszéd a régi magyu- megyei önkormányzattal, melyet ócsárolt, szembeállította a mai szabad demokratikus önkormányzatot, természetesen a kellő dicshimnusz kíséretében. Prog rambeszéde végén indítványozta, hogy a bizottság a köztársaság elnökét üdvözölje, de Szombat és vasárnap, március hó 15*én és 16-án Katonazene! Katonazene! Az amerikai sláger főszereplője a csodagyerek Jackie Coogan angyalian elbájoló hét éves nővére: Gloria Coogan« Bemutatja a Modern Mozi 736 rögtön ki is jelentette, hogy az indítványhoz > hozzá szólni nem szabad és elrendelte a szavazást. Az indítványt a bizottság elvetette. Miután a járási fósök az indítvány elvetésének indokolásául szolgáló nyilatkozat fölolvasását ekként megakadályozta, a kereszlényszoci&lista és kisgazda párti tagok indokaikat a kővetkezőkben hozzák nyilvánosságra: „Mi, magyar bizottsági fegok & köztársaság elnökének személyét tiszteljük és becsüjük, de a köztársaság elnökét, a törvény legfőbb őrét, ma — amikor a kormány törvénybe ikta'ott kisebb séd jogainkat állandóan sárba tiporja, amikor bennünket felelős miniszterek az állam ellenségeinek tekintenek és a magyarságot földjeitől való megfosztással fenyegetik — nem üdvöiö'jük. Bírtál Iván s. k., Szép Lajos s. k„ Martsa Sándor s. k., Petényi Gáspár s. k., idb. MAh-s Rudolf s. k. és Sz-lie István s. k." A programbeszédlsez hozzászóló B rtal Iván rövid fö szólalásban rámutatott arra, hogy ha frázis volt az autonómia a magyar időben, százszorta inkább frázis most, midőn kineve zett tagokkal a választott tagok arányát s igy a népakaratot is megváltoztatják; a nagyhingón hirdetett demokrácia pedig csak olyan, hogy mellette tanítóinkat, tanárainkat kenyerüktől minden ok nélkül megfosztják, papjainktól a kongrnát, nyugdíjasainktól a nyugdijat megvonják és igy Őket nyomorba döntik; lehetetlenné teszik a magyarság számára, hogy magénak papokat, tanítókat nevelj n és min den téren elnyomják. Mecsiár kinevezett teg állításával szemben, hogy egyetlen pap sincs kongrna nélkül, a jelenlevő Martsa Sándor ref. lelkész bizottsági tag megjegyzi, hogy a ref. lelkészi kar teljesen meg van tőle fosztva. Vermes Ferenc a járási főnököt üdvözli s reményének ad kifejezést, hogy a bizottság üd vösen fog működni. A bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy napidijat erre a költségve tési évre nem kíván és hogy a vonatkozó kormányrendelet 8. pontja alapján eltekint az államnyelvre való fordításoktól s kéri erre a zsnpáni jóváhagyást. — Az IpartestQlet közgyűlése. A Komáromi Ipartestület holnap, március 16 án délután 2 órakor, határozatképtelenség esetén ugyan azon vasárnapon délután 3 órako nádor u cai testületi tanácstermében tartja XXXVI évi rend s közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. J fentéB az Ipartestület 1923 évi működéséről. 2. Az 1923. évi zárószámadások megvizsgálása és jóváhagyása 3 Az 1924. évi költségvetés m-gállapitftsa. 4 Az Ipsrtrgtttíet 1 számvizsgáló tagjának 3 évre való megválasztása. 5. Az ipartestületi elöljáróság 9 rendes és 1 pót tagjának megválasztása. 6. Esetleges indítványok. — Debrecenbe kéne menni. A Komáromi Kath. Legényegylet műkedvelő gárdája f. hó 16-án, vasárnap d. u, 4 órai kezdettel a Szt András baraDgalap javára, R. Moly Margit felléptével színre hozza a »Debrecenbe kéne menni« cimti 3 felvonásos dalos játékot, melyre a város közönségét meghívja. Szövegét és zenéjét irta Farkas Imre Személyek: Balogh Nagy István H gyi Lajos, Baloghné nemzetes asszony Kaubek Valéria, Pista fiuk Kiss Endre, Kari Huber, szepesig'ói gyáros Kaubek Károly, Grete, Lotte leányai R. Moly Margit, Zsidek Margit, Tommy Louerth Pataky József, Jutka Rbzdorfer Maca, Sándor Blahó Lajos, Leányok Apró Margit, Kiss Manci, Nagy Bözsi, Gigányprimás Szántó Béla, Cigányok. Történik az I. felvonás Debrecenben, a Balogh N gv portán, a II. felvonás Iglón, Huberéknál, a III. felvonás Jutka csárdája előtt Tokajhegyalján Idő 1860 körül. Ügyelő ; Sotter J. Zongorán kíséri: Löhner J. Helyárak: I. hely 6 K, II. hely 6 K, lö d-zinti állóhely 4 K. karzati álió 8 K, vigalmi adóval egjüit. — Jegyek elővételben Balogh Miklósnál, Jókai Mórutca 15. kaphatók. — A határátlépés uj rendje Párkányon. A párkányi rendőrbiztosság a Dunahidon való határátlépés időpontjait március hó 3 tói kezdve következőképen állapította meg; Hétköznapokon d. e. 8, 9.30 és 11 órakor, d. u. 13 30, 16 és 18 órakor. Vasárnap és ünnepnapon csak dél előtt 9 órakor. — Tanító választás. Nagy Béla párkányi tanítót Gútan egyhangúlag megválasztották. Az uj tanító már elfoglalta uj állomáshelyét — A kis borbéiylnas tragédiája. Február 17 én jelentést tett az ottani rendőrségen Haris József érsekujvári napszámos, hogy 16 éves Lajo3 fia, aki özv. Verseghy Gyulánó borbély üzletében ioaskodott, eltűnt. A gyerek eltűnésének előzménye volt. A gyereket 16 án, szerdán valami miatt megfenyítették, amit annyira a szivére vett, hogy azonnal sírva hazament. Otthon kétségbeesetten panaszolta el esetét s semmi rábeszélésre nem volt hajlandó visszamenni. Azt mondotta, hogy inkább neki megy a Nyit rának’, semhogy visszatérjen. Atyja ment el helyette az üzletbe, ahol felvilágosították őt, hogy egy semmiségről van csupán szó s jöjjön a fiú nyugodtan vissza a műhelybe, semmi bántódasa sem lesz. A gyerek apja kívánságára délután elment hazulról azzal, hogy bemegy az üzletbe. Mintán egész éjszaka nem jött vissza, Haris ismét bement Verseghyékhez, azonban ott azt mondottak, hogy a fiú oda nem jött délután. A kétségbeesett szülők a rendőrségre rohantak, ahol szemólyleirást vettek fel s országos körözvényt adtak ki a gyermek felkutatására. Eddig a kutatásnak nem volt semmi eredménye. — Személyleirása a következő: Haris Lajos 16 éves, termete : növésben, area : kerek, pirosarc; haja : gesztenyebarna; szeme; szürke ; orra, szája : rendes. Különös ismertető jele : homlokán forredas van, amely gyerekkorából maradt, amidőn betörte a fejét. Eltűnésekor szürke, ho-szu télikabálot s kockás micisipkát viselt. — Msneidijkedvazmények tanulók részére. Az 1924 jauuár 1. ével életbelépett vasúti díjszabás jogát élvező tanintézetek, bezárólag az ipari és mezőgazdasági továbbképző tanfolyamok taou ói és tannlónói az iskolai látogatást célzó vasúti utazás alkalmával a lakóhelyről áz iskola helyéig és vissza a tanév tartamára érvényes igazolvány alapján menetdijkedvezményben részesüln-k. B záiólag 60 kilométerig térj dö távolságokon a tanulók és tannlónők a személyvonat 2. és 8. osztályt! diák bónaposjegyek árait tartoznak fizetni. B zárólag 160 kilométerig terjedő távolságokon a szemé y- és gyorsvonatok rendes 2. és 3. o*zrálya után járó dijak fele fizetendő. Ez utóbbi kedvezményt azok a tanulók is élvezik, akik a hét elején az iskola heiyére utaznak és a hét végén onnan ismét visszatérnek állandó lakóhelyükre. A fó és középiskolák és az egyenrangú tanintézetek hallgatóin k fényképes személyazonossági jeggyel tartoznak ma-
