Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-13 / 32. szám
I. oítisL „ Komáromi JLapo^» L&84 Március IS esen ai oldalon 80 km. távolságról fedezhette . minden Ménszükségletét, 10 km.-röl nyersolaj, f benzin és petróleum, 5 km-ről pedig cukor- MÜkségletét, éléskamarái a dunánántuli gaz* dag községek voltak, melyeknek árucseréje itt a balparton bonyolódott le. E gazdag és vi- í virágzó falvak a város iparába és kereskedelmébe élénk és lüktető életet leheltek. Mindettől a lehetőségtől és előnyöktől a Dinahid lezárása folytán a város megfoszta- | tott, forgalma automatikusan megszűnt és beállott a város végzetes baja: a nagy munkanélküliség, gazdasági életünk e nagy veszedelme. Munkásaink a város falai közé bezárva itt munkalehetőségeket nem találnak és ezen ki YÜl azt hiába keresik. Maga ez az egyedüli tény a legkiáltóbb bizonyítéka annak, hogy a tőnk széléhez feltartóztathatlanul közeledik Komárom városa. A visszafejlődés egyébb aggasztó tünetei azonban a forgalomtól elzárt balparti városban az események logikus következményei gyanánt jelentkeznek. Komárom várossá fejlődése év* századok alatt alakult ki, legfőbb ható tényezői voltak ennek & fejlődésnek az itt működő hatóságok és hivatalok. Az elmnlt öt év alatt Komáromban megszűntek ezek közül az évszázados megyeszékhely, a vele kapcsolatos illamépitészeti hivatal, az erdőhivatal, erdőgondnokság, kultúrmérnöki hivatal, csak rövid idő kérdése a törvényszék és államügyészségnek is Érsekújvárba helyezése, a pénzügyigazgatóság pedig csak ennek az évnek a végéig működik és akkor feloszlik. Egyetlen ipartelepe : az ötezer munkást - foglalkoztató lőszergyár is még az 1919. év folyamán megszűnt. Komárom így megfosztva piacától, forgalmától, pályaudvarától, iparvállalataitól, egyetlen uagy munkástömegeket foglalkoztató gyárától, lakosságának minden rétege, legfőképpen munkássága, de ipara és kereskedelme is leirhatian nehéz helyzetbe, gazdasági élete a lejtőre jutott. Komárom azonban nemcsak a dnnajobbparti területeket veszítette el piacából, hanem a közigazgatás uj területi beosztása következtében a Vág balparti vidékét is, mely most már egy év óta teljesen Érsekújvár és Nyitra felé gravitál. Ehhez járultak az öt év óta állandóan növekvő és már elviselhetlen állami és községi adóterhek, a vagyondézsma és vagyonszaporulati adó, a pénzlebélyegzés, a lakosság betéteinek zárolása, hadikölesönbe fektetett vagyonának elértéktelenedése, ami legrégibb pénzintézetét is válságba sodorta, de válságba juttatta az egész város pénzügyeit is. Mint a helyzetet jellemző tényt emeljük ki azt a körülményt, hogy ma Komárom 1600 házának több mint egy harmadrésze „eladó, mert a közterheket eiviselni nem birja, de nem talál tevőre. Ezernél több a munkanélküli családok száma, akik hasztalanul várják a munkaalkalmat és a kereseti lehetőségeket, még állami segélyezésben sem részesülnek. Komárom azon kivételes hely a köztársaság területén, ahol az év minden szakában állandó munkanélküliséggel kell számolni a változott helyzet következtében. Tönkre jutott a kisipar, mert mindennemű vállalkozás és építés szünetelt a háborn óta; ami állami munka volt, abból a helyi ipar nem részesült, de abban helyi munkásaink is mellőzést szenvedtek. A kereskedelem forgalmától megfosztva a létért való küzdelem végső tusáját vívja, az almáit öt év alatt a csődök és kényszeregyezségek egész sorozata állott be. Ez a város közgazdasági helyzete, melynek megfestéséhez, sajnos, csak sötét színek állnak rendelkezésünkre. Ha a város dolgozó lakosságának ez a helyzete, ennek más következménye nem lehet, mint az, hogy a város, mint közigazgatási szerv és mint gazdálkodó alany is a legszomoabb helyzetbe került. Az 1919. évben ki állta a bolsevik támadást és a város három hétig tartó ostromát, amelyek folytán tömérdek kárt szenvedett. Ugyanebben az évben a kereset nélkül álló munkásság részére munkát biztosítandó, félmillió koronánál nagyobb közmunkát végeztetett, melynek csak «gy tizede térült meg a kormány részéről. Ízt a lakosságtól felvett aláírási kölcsönből fedezte a város hatósága és pénzügyi romlása is ettől az időponttól számítható. A város tekintélyes államsegélyei az 1921. év végével megszűntek. De elapadtak más jövedelmi forrásai is; igy a forgalom megszűnésével a kövezetvám, a helypénz, a kikötődij bevétel. Legértékesebb telkét, a Dana partját állami kikötő céljaira reális értékének egyharmadán eagedt i át, csakhogy közmunkát tudjon biztosítani, de ez a közmunka harmadik éve csak igen keveset haladt előre. Az ezért kapott 2.5 millió jelentékeny részét állami tartozások emésztették fel. Az állam által a Skoda müvek számára megvásárolt hajógyár telkét 680000 K a adta át, amely összegből 650000 K költséggel muukáslakásokat épített, de az ehhez kérelmezett állami építési segély, amelyen kórházát kívánná kibővíteni, mindezidáig nincsen utalványozva. Községgé alakulása folytán költséges adminisztrációja nagy részétől szabadulni igyekezett és 120 főnyi alkalmazottjának több, mint felét elbocsátotta, de még megmaradt fele is nagy terhet jelent a város teherbírására nézve, nélkülözni azonban ezeket a bonyolult községi bürokrácia folytán nem tadja. Mig egyik oldalon a város tehermentesítése ebben az irányban folyik, addig hihetetlen ostrom alatt áll a község a munkanélküliek tömegei és a rokkantak részéről, akik mind elhelyezést és munkaalkalmat követelnek; szociális téren a kiadások állandóan növekvő tendenciát matatnak. Nem csoda, hogy ily körülmények közt a város költségvetése és számadási mérlege évek óta passzív képet mutat, mert bevételei állandóan csökkennek és a községi adónak időközi száz százalékos emelése után a további adóemelés gondalatát a város lakosságának minden rétege elutasítja, mert az a teljesen leromlott gazdasági helyzetben teherviselő rétegei teljes összeroppanása nélkül keresztül nem vihető. A. város, mint község, közigazgatási feladataiban nem teliermentesült, sőt azok egyre kiterjedtebb és szélesebb medret vájnak magáknak, ami lehetetlenné teszi a személyzet további apasztását, de egyúttal megnehezítik az ügyek gyors elintézését is; a község gazdasági önállósága is probiematikas, mert önrendelkezési joga a legszűkebb határok közé szorult; szociális téren anyagilag kielégithetlen követeléseket támaszt vele szemben a munkanélküliség és a közgazdaság válsága; mindezeknek a hatóerőknek a folyománya éB eredője az, hogy a város bevételi forrásai egyre «Bökkennek, mert a panperizmus egyre nagyobb tért foglal, de a kiadások ezzel Bzemben viszonylag emelkednek a ha anyagilag lehetséges volna is a községi pótadó felemelése, ezt erkölcsileg tenné lehetetlenné az a körülmény, hogy a város adminisztrációja községi alakjában drágább, mint törvényhatósági életében. Et)böl a veszedelmes és a város létét fenyegető, reménytelen helyzetből a kiutat csakis az állam támogatásától remélhetjük és várhatják. A város gazdasági helyzetének szanálására a következő javaslatainkat terjesztjük elő: 1. A város gazdasági forgalmának biztosítéka, hogy a szükebb határforgalom lehetőleg gyorsan megnyittassék és a szabad közlekedés a kiránt rendőri és biztonsági feltételekhez kötötten a helyi ipar, kereskedelem és a munkásság munkaalmának biztosítása érdekében megnyittassék legalább 30 km. körzetben. Ez mindkét városnak létérdeke. 2. Komárom speciálisan végzetes gazdasági helyzetére való tekintettel öt évi adómoratórinm volna szükséges, mely idő alatt minden nj adótól tehermentesittetnók a város közteherviselő lakossága. Az ipart és kereskedelmet teljesen megbénító és visszamenőleg 1921 : évtől követelt baleset biztosítási járulékok behajtása felfüggesztendő és ez a mai gazdasági helyzetnek megfelelően volna rendezendő az i érdekeltségek meghallgatásával. 3. A helyi ipar támogatására állami meg* I rendelések volnának kiirandók, a kereskedelem ■ részére pedig szállítások és általában azt az > elvet tartják szükségesnek érvényesíteni, amely I a mattban is érvényben volt, hogy a katonai 5 helyőrség minden gazdasági szükségletét csak l helyi forrásokból fedezze. Kérjük a hadiköl- i csönök elismerését, hogy ezzel a lakosság igen nagy részének és a helyi pénzintézetek helyzetéa segítve legyen s a pénz vérkeringése megindulhasson. 4. Kérjük a kormányt, hogy közmunkákat írjon ki mielőbb, elsősorban a komáromi állami kikötő építését azzal a kikötéssel, hogy ebbői kizárólag helyi vállalkozók és helyi munkások nyerjenek alkalmazást. A veit katonai lőszergyér üresen álló épület-ob)ektumainak gyári célokra való felhasználását kérjük és a Dálszlovenszkói villamos müvek erőtelepének és igazgatásának Komáromba leendő elhelyezését, 5. A város tehermentesítése érdekében 3 millió olcsó kamat típusa városi kölcsön megszavazását kérjük a törvényhozástól és a község által a jelenben teljesített állami feladatok kártalanításául évi 600000 K rendkívüli államsegély folyósítását átmeneti időszakra, mig a város pénzügyi helyzete a rendes kerékvágásba juthat. 6. Kérjük a kormányt, hogy a város törvényszékét, pénzügyigazgaíóságát hagyja meg régi székhelyén az innét elvitt öt állami hivatal helyett; elvesztett forgalmának részbeni kártalanításáért kérjük a magyar állami tanítóképző, középfoka kereskedelmi iskola és ipari szakiskola felállítását. 7. Végül tekintettel a városnak határmenti helyzetére, mely a mostani magyar területekkel való szoros kapcsolat folytán a lakosság nagy részénél az állampolgársági és illetőségi kérdéseket vetette a felszínre, kérjük ezeknek az ügyeknek rendeleti utón oly értelmű elintézését, hogy évtizedek óta itt lakó és békés polgári munkát folytató magyar polgártársaink, akik itt az állami közterheket viselik, katonai kötelezettségnek tesznek eleget, állampolgároknak tekintessenek. A végromlás utján járó várost ezek a feltételek adhatják vissza az életnek. Ha a történelem nagy változásai folytán, melybe e város és lakói önhibájukon kívül jutottak, Komárom városa ezeréves lét után ma lassú haldoklásra ítélve néz szembe meg uem érdemelt végzetével, egyedül attól várhat és kérhet segítséget, aki ezen segíteni tud és erre hivatott: az államhatalomtól. Az államhatalomnak nem lehet érdeke az, hogy egy, csak pár évvel előbb virágzó város gazdaságilag, magas kultúrájával együtt menthetetlenül elpusztuljon és ezzel évszázadok hihetetlen erőfeszítései, nagy gazdasági és kultnrértókei menjenek veszendőbe. Ez a város balsorsában és gazdasági teljes leromlottságában is mérsékletet tudott tanúsítani. A lefolyt öt év alatt a rend ellen soha kifogás fel nem merült; az állammal szemben mindeddig pontosan teljesítette minden kötelezettségét, adóival az állam fenntartásához hozzájárult és hozzá fog járulni mindaddig, mig erre képes lesz, az állam védelmét előmozdította besorozott katonái ntján és ezzel megmatatta, hogy készségesen illeszkedik bele az nj államalakulás kereteibe. Ezek alapján kérjük Komárom közteherviselő őslakossága nevében, hogy a város gazdasági helyzetét a valósághoz hiven feltüntető esen emlékiratunkat és az abban felsorolt szanálási kívánságainkat és kérelmeinket sürgősen megfontolás tárgyává tenni méltóztassék. Komárom, 1924. március 11. Dosztál Jakab Fülöp Zsigmond a keresztény szocialista a kisgazda is kisiparos párt párt elnöke. körzeti alelnöke. Dr. Kamrás József Dr. Weiss Miksa a jogpárt elnöke. az egyesültzsidópárt elnöke. VÍZUMOT ■Hevetek««, mindenféle utlevélűgyet, ki- én bevételi engedélyek megszerzését, közbenjárást, tetrilágositásokat és fordításokat megbízhatóan, gyorsan és a legolcsóbban intéz el a .Panstelle des Zentralansschnsses für Jüdische Stndentenffiraorge Prag V, Malalova 18. III. 32. (BseKKt: HOhvesotn der jfld. HoebsshSer ans Ser ■lovakét). Eésbenjérási díj vizumonkint: II KA Levelezés: magyar, német, salovák, esek. Több évi gyakorlattal bíró hlvatalnokntf állast keres. — Cím a kiadóban. — Két szobás konyhát lakást keresek aioanalra. Óiméin a kiadóban.
