Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-05 / 3. szám
8 »Ida!. velkedett kis 4 éves Mimozácska rosszat 41- * modns, ba a karácsonyfa alatt látná. Volt olyan ski Ko’macn Erzsébet táncosnő babáját is játékszernek nézte és nem vette meg mert „az én kis Poldikám negytd óra alatt összevissza görbítené.“ Bizonyára volt még hasonló kritika jó egynéhány, mert elég tragikus, hogy akadnak még olyanok kiknek jóiban tettzik a kéményseprő újévi tt’vözlőRpja, az áiuházak kikolmizott kenderkócos tömrgbabái vagy a selyem párna olajjal festett p'p; ccssi. Di éppen ennek a rétegnek nagy elmaradottsága teszi jogosulttá sót égetően szükségessé a minél gyakoribb beavatkozást, ró kötelességeket a mü értő és kulturált közönségre, sz bja meg a programmját és hivatását a JESZO nak. Ezekkel a véleményekkel szemben meg figyelhettük, értékeltük és sok tekintetben ak ceptáltnk a komoly müveit középosztály bírálatát. Bár itt is gyakran hibás a szempont a melyből a tárgyakat nézik. Nagy eltolódások ! és félreértések azonban leginkább általános és \ elvi szempontból vannak. A JESZO állandó ! mű vására nem műtárlat, mm tekinthető csők \ művészi szempontból, de viszont, nem csak vá sár, tehát nem az üzleti szempont a fö S/án- ; dékunk minden egyes alkalommal megmutatni, ; hogy művészettel foglalkozni, műtárgyakatké- j sziteni mm a szakemberek kiváltsága, hanem < mindenkinek lehet bizonyos fokig képessége, ; aki szeretettel neveli szivében a leikét, szem- \ üregében a szemét; továbbá, hogy műtárgya- j kát beszerezni, Ízléses örökbecsű kis örömök- ■ kel körűlvétetni magát nem a g,.zd»gok ki- j váltsága, hanem bármely kis embernek kivi- f hető. És mert evvel a szándékkal utcára me- jj gyünk, számolnunk kell az utca taik&ságával j úgy értelmi mint érzéki, műveltség, Ízlés és fi- j n&uciáiis szempontból. A szép című folyóiratunk, már a múlt hó j 23-án hagyta el a nyomdát és valószínűleg ; postai zavarok miatt mindmáig díjú volt kéz- I besithelő. Szives türelmét kérjük a tagoknak. \ Tisztelettel kérjük a? on tagokat akiknél • még gyUjtöivek vannak, hogy azokat haladék. I talárul Vörös Lajos pénztárnok úrhoz (Korona ! Bank) juttatni szíveskedjenek. in niMU rejt a jöieidű? — Raymond párisi professzor jóslásai. — Két népbiztost megölnek, Vilmos excsászár meghal. — Világháború ntm lesz, de természeti szerencsétlenségek következnek be. — Pontosan egy évvel ezelőtt sz amerikai New York Héráidban Raymond professzor párisi világjós bejelentette, hogy 1923 ban a franciák meg fogják száilani a Ruhr-vidéket, Olaszországban kitör az Etna, Japánban földrengés, Németországban diktatúra lesz, az Egyesült Államokban elnökváltozás következik be, az osztrák korona erősen megszilárdul. Raymond professzor jósláséi mind beteljesedtek Most egy párisi ujságirón&k jósolt. Az újságíró eléggé tág körben igyekezett a mestert megjósoltatni s mindenkit érdekelni fognak az egyáltalán nem dodonai jellegű, hanem konkrét, precíz feleletek. Az érdekesebb pontokat mi is átvesszük a mester jóslatából. Ma, amikor az okkultizmus vallás már és sokan hisznek a magnetihus erőkben, akadnak taláD olyanok is, akik Raymond mester jövendőmondását is készpénznek veszik s eDnek alapján — Dram bocsáss! — talán még valutaspekulációba is bocsátkoznak. Ebben az esetben minden felelősség Raymond professzor urat terheli. 1. Mi vár Magyarországra? — Magyarországon a mai rendszer marad meg. Horthy még három évig fog kormányozni; utána ugyancsak kormányzó jön. 1932-ben Magyarország belép a kisantantba. A románok és a magyarok között már a legközelebbi időben meleg barátság fejlődik ki. 2. Mikor tér vissza az emigráció Magyarországba ? — A magyar emigránsok közűi a jobboldaliak a jövő évben haza fognak menni, A baloldaliak közül legtöbben egzisztenciát találnak a száműzetésben. 3. Vár-e programokat és zsidóüldözóseket ? — A zsidóknak egészen 1927-ig, amig Oroszország nyugodtabb viszonyok közó jut, rossz dolguk lesz. »Komáromi juapok» 4. Oroszország jövőjét milyennek látja? — 1924 ben Oroszország szerződést köt Angliával és uj szerződést Németországgal. Ugyanebben az évben meggyilkolják a két legismertebb nevű népbiztost. 5 Vilmos császár vissza fog-e térni Németországba ?- — Nem, mert két vagy három éven belül agyvérzésban meghal, 1925 elején egyébként Bajorország végleg elszakad Németországtól. 6. Milyennek látja a jövőben a francia belpolitikát ? — Poincaré győzni fog a választásokon és a jelenb ginéi még jobboldalibb kabinettel fog tovább kormányozni egészen 1924 végéig. Ami- ! kor Millerand mostani köztársa-ági elnök maD- \ dátuma lejár, Poincaré kerül helyére. 1928— j 1932 közölt pedig Briand lesz a köztársasági ! elnök. 7. A francia frank esni fog vagy emelkedni? jj — Egészen tavaszig esni fog. Tavasszal j Amerika és Anglia nagyobb frankvásárlást esz- í közöl és a frank mai érteké újra visszaáll. 8. Milyennek latja a fascizmus leh*-töségeit? ! — A fas cizmus Olaszországban és Spanyol- j országban meg fog maradni. Ennek a két állam- ; nak a szövetsége nagy hasznára lesz Magyar- ' országnak. 9. Lesz-e valahol földrengés? — 0 aszország déli részén és Japánban t uj födrengés lesz. Ezenkívül erős földlökések lesznek Kinaban, S-umatrában és Hondurász- j ban. 1927 ben óriási méretű földrengés lesz ; Saofracciscóban. 10. Lesz e uj világháború ? — Nem. Csak a törökök és görögök között kezdődnek el i-mét a harcok. A legközelebbi nagy háború 1942 ben kezdődik Japán és az Egyesü l Államok között és 1946ig fog tartani, \ Imigyen szóla — Raymond mester. Farsangi divatcikkek nat y választékban — olcsó árban dlvatárub&zában CWiidor-utoa 19. sz. a.) Férfi frakk és szmoking ing 60—70 K. N5i fehérnemű és Kombine. Flor és mouszlin harisnya báli színekben. Műselyem és „valódi“ Trama selyem női harisnya. Férfi flór és selyem zokni hímzéssel. Selyem csipke sál. Hosszuszáru cérna és glace keztyű fehér és fekete. Férfi cérna és glace keztyű fehér. Legyező. Frakk nyakkendő. Menyasszonyi koszorú és hímzett fátyol. Selyem és kézi hímzett zsebkendő. Arany és ezüst haj- és ruhadiszek. Manikür és fésű kazetta. Hajtűk és hajcsattok. Selyem jumper. Lárfa fekete és színekben. „Oroszlán védjegyű“ gallér és kézelő. Baktáron levő télf áruk, Figaro sálgarnitura, szvetter, szőrme kötött kabátok — mélyen leszállított árban. Ügyeljen a pontos címre. (Korona takarékkal szemben.) TÖRVÉNYKEZÉS. A gyám és a kiskorúak jogviszonyának rendezető. Érdekes ügy uyert elbírálást a komáromi járásbíróság mellett újonnan szervezett árvahivatalnál. Az apa, mint kisko’ú gyermekeinek gyámja, arra kérte az árvahivatalt, hagyja jóvá az általa Báját személyében kötött üzletvezetői szerződést, amelynek alapfeltétele az, hogy az spät alkalmazó nagy üz»m javára a haszonélvezeti jog, továbbá 40000 K biztosíték erejéig a kizárólag a kiskorúik tulajdonát képezd ingatlanra a zálogjog bekebelezését a gyámhatóság megengedje. A biztosíték a bizományba adandó áruk értékének esetleg bűncselekmény elkövetése esetére is fedezetül szolgálatid. A gyám kérelmének alátámasztására előadta azt, hogy 5 szakképzett f&kereskedő, a gyermekei tulajdonát képező házban és telken a fakereskedéshez szükséges és alkalmas pajták megvannak. A gyám négy kiskorú gyermeke keresetképtelen, az apa háztartásában élnek, házuk 1124. január 6. és kertjük semmi jövedelmet nem hoz, mert maguk lakják. A községi elöljáróság a kiskorú gyermekek létfentartása szempontjából javasolta, hogy a kiskorúik ingatlanára a bizományba adó nagyüzem javára a j dzálogi hitelbiztosításhoz a gyámhatósági beleegyezés megadassák. Az elsőfokú árvabivatal a kérelmet a törvény szigora rendelkezései alapján elutasította, a jóváhagyást m - gtagadta. Az árvahivatal kimondja, hogy a gyámtörvény szellemével teljesen ellenkezik annak a feltételezése, hogy a kiskorúik érdekeinek meg védésére hivatott törvényes gyámjuk, a kiskorúik jövőbeni érdekeivel ellentétben bűncselekményt fog elkövetni, amire a gyámhivatal a törvény rendelkezései szerint biztosítékot nem adh*t s ugyanazt a személyt (az apát) az ö eddigi gyami jogainak teljességében meghagyná. Emiatt a kirívó ellentét miatt, mely az apa, mint gyám és az apa, mint üzletvezető egy és ugyanazon személyben vsló összaforrása folytán előáltana; továbbá azért is, mert a kiskorúik vágyóul érdekei más alkalmasabb módon is megóvhatók; kü'öuös n p^dig azért, mert a kiskoiú k nem közvetlenül szerződő felek és mert érdekeik atyjuk érdekeivel ellenkezik és ezért őket a szerződéskötésnél eseti gondnoknak kellett volna képviselni, as árvahivatal kénytelen voll a jóváhagyást megtagadni. Felebbezés folytán az ügy a komáromi törvényszékhez, miül II. fokú árvahivataihoz került elbírálás alá. A törvényszék az I. foka határozatot megváltoztatta. A törvényszék a gyámi törvény merev rendelkezéseit kiterjesztően a haladó való élek viszonyainak megfelelően liberális szellemmel kezelve, a szerződést a gyám által felhozott és közokiratokkal bizonyított indokok alapján jóváhagyandónak találta különösen azért, mert a keresetképtehn kiskornak eltartására kötelezett vagyontalan atya a bemutatott szerződét hatályba lépte esetén olyan jövedelemhez jut, amelyből nagyszámú családját tisztességesen eltarthatja és gyermekei vagyonának állagát az elidegenítéstől és megterheléstől megóvja, miért is a kiskornak érdekeit is szolgálja, a kiskoruaki a közvetve feltétlenül előnyöset jelent. Egyes lakrészek felmondásához való jogosultság. Bérbeadó részleges felmondáshoz való hozzájárulást kért a komáromi járásbíróságtól. Előadta, hogy neki sürgős szüksége van a magányosan álló bérlő három szobából és egy verandának nevezett előszobából álló lakásából egy szobára és a közösen használandó verandára s hogy rá nézve sokkal hátrányosabb a bérleti szerződés változatlan fennmaradása, mint a bérlőre nézve auuak a kiránt mértékben leendő megváltóztatása. Bérlő arra hivatkozott, hogy a bérlők védelméről szóló törvény nem ösmer részleges lakfelmondást s kérte a bérbeadót elutasítani. A járásbíróság a megtartott helyszíni szemle alapján egy szobára nézve hozzájárult a felmondáshoz, míg a veranda közös használatára irányuló kérelmet azzal utasította el, hogy a bérleti szerződéssel nem tartja összeegyeztethetőnek egyes lakrészek kÖ2Ös használatát, mert ez megfosztaná a lakást magánjellegétől és a felek kölcsönös uyugt&lanitását idézné elő. A járásbíróság a helyszíni szemlén úgy találta, hogy a verandán kívül van egy külön bejáratú bútorozott szoba is, amelyet a bérbeadó egy harmadik személynek adott ki, de amelyet a sürgős szükség folytán felmondhat és így a közösnek kért veranda helyett még egy külön szobát nyerne. Mindkét fél panasszal fordult a törvényszékhez. A törvényszék a járásbíróság határozatát megváltoztatta. Bérbeadó kérelmének a maga egészeben helyt adott azért, mert a sürgős szükségességet fennforogni látta, a megítélt egy szobát pedig csapán a veranda közös használatával látja elérhetőnek azért, mert a járásbíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az az egy szoba, amelyen — a verandán kívül — megközelíthető lenne a most odaítélt szoba: azintén bérbe van adva egy harmadik személynek. Ennélfogva a járástirósági határozat esak ügy lett volua végrehajtható, há ei a ham»-
