Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-06 / 29. szám

a*9ffw»*l«S«*ffc évfsly 99. *«*i ••KlrtBk; 9194. mároiua 8« wssssm füéfósté#! k f-.'Mth-mi&v&h értékké* > Hííyöea is vidékre psüíai «MkSléímh Éf'áls évre 80 8, félévre 48 segyedévra 09 1= Kfiiröldä» 180 Ső. Egy©» ssám ávi* i 8® fillér. ALAPÍTOTTA: TUB« IÁKOS. fSoMrkíSatfi: 0SÄ1 (1TÜL1 dl Szerkesztő- S^ÍSAáKYAV IÓZ8EF dr. 3cfertesit3(ég ét kwdóhivatml Nádor-* Jé hévé ofT a lap «tellemi réssé! illeti kösiemények aiií a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb kdtdendS% Késiratokat omb adónk Tussá IwImA Minkig) Uramat: kwH**t c&gtsrtäkäe fe usatalo Éneklivár kurocai heteken át állták a terror, a hatalmi erő­szak, a hazug ígéretek pergőtüzét és nem hagyták el hadállásukat, melyhez a be­csületük volt kötve. A szövetkezett ellen­zék é3 az autonomista Hlinka párt a kor­mány minden erőfeszítése ellenére is elérte a képviselőtestületben a többséget. Hogy akadtak olyan gyenge szivü és jellemű emberek, akiket megtáötoritott az ígéret, a szép szó, amely úgy jó csak, ha meg is tartják, az nem lep meg ben­nünket. Mindig voltak és lesznek gyenge emberek, akiket meg lehet fölemlíteni, akiket Ígéretekkel le lehet kenyerezni, akik elveik tőkéjét szívesen felváltják apró- j pénzre, mert erkölcsi tőkére nincsen szük­ségük. De nagy megnyugvásunkra és örö­münkre szolgál, hogy a kurucok ősi vá­rosában, ahol akkora volt az idegen in­vázió az utolsó évek alatt, a magyarság akarata döntő súllyal fog esni a jövőben is az elhatározások mérlegébe. A bukott és mo3t távozó rezsim er­kölcstelensége később fog kiderülni a ro­mok eltakarításánál. A kormányrudnál levő pártnélküli egyénekről kiderült, hogy esak önmagukat képviselték a város vezetésé­ben. A tanulságokat le kell ebből vonni Érsekújvár magyarságának és erősebbre kovácsolni a gyűrűt, amely Összetartja őket, mert láthatják, hogy független párt, polgári párt csak arra való, hogy a kor­mánytámogatás erkölcsi lehetetlenségeit elkendőzzék a címeikkel. A mesterkedések, amelyekkel kísér­letezett a járási hatalom letéteményese, nem változtatnak az eredményen, de a magyar nácselnik úr is megértheti a rá­tartásból, hogy a közönség nagyobbik fele, tehát a többsége és ezt tanáesos lesz megjegyezni, az antonomia alapján áll, tehát a kormánytól áthidalhatlan szaka­dékok választják el. Ezt a magyarság át­hidalni nem is képes, mert erre csak a kormány rendelkezik eszközökkel: a ki­sebbségi jogok becsületes végrehajtása révén. A választások ilyetén való kitolása és befolyásolása, melyben tanfelügyelők szereztek bokros érdemeket a magyar és szlovák lakosságot arról győzték meg, hogy eszel a kormánnyal szemben csakegy kö­telesség van: a harcnak minden vonalon való felvétele. Az érsekujvári tanulságok fontosak éa egész Szlovenszkóra érvényesek az itt élő magyarság részére. Igazolja a magyar kisebbség addig álláspontját, mely revízióra nem szorul. Igazolja a kormány törek­vését, hogy hatalmi utón akarja a ma­gyarság erejét megtörni és igy illojális eszközöket használ ugyanakkor, amikor mi a törvényekre hivatkozunk. Igazolja azt, hogy a magyar és szlovák ellenzék a helyes utón jár és arról nincs oka le­térnie. Ezeket tanultuk mi az érsekujvári választásból a magyar kurucok maradé­kaitól, akik előtt tisztelettel hajtja meg zászlaját Szlovenszkó egész magyarsága. = Egyházpolitikai törvények. Ismeretes, hogy a kormány a templomos ha-ználatáról, az ünnepnap <k rendjéről nö'őo javaslatot készített, amelyet a tavaszi ülésszakon kellett volna tár gyalni. Most arról érkezik hir, hogy ezeknek a javaslatoknak tárgyalása elmarad az őszi ülés­szakra, mert a javaslatokat előbb az illetékes bizottságoknak kell ietárgyalniok, illetve jóvá hagysiok. Minthogy a bizottságok tárgyalásai hosszabb időt igényelnek, a törvény csak ősszel kerülhet elintézésre. = Választási készülődések Ruszinszkóban. A rossinszkói választások márcias 16 an lesz­nek, amikor Rmzinszkó választó közönsége a prágai nemzetgyűlésbe és szenátusba választja meg képviselőit, A választásokra nagy előkészü­leteket fejtenek ki a pártok, a kormány pártjai a rendelkezésükre álló mindennemű eszközt fel­használnak, hogy a választás eredményét javukra biztosítsák. Az egyesült magyar ellenzéki pártok, dacára a minden vonalon érvényesülő hivatalos pressziónak, biztos reményekkel ißdulaak a küz­delembe, hogy a ruszinszkói törzsökös magyar­ság jogos érdekeit megvédje éa olyan képvise­lőket kü djének a parlamentbe, akik a m-gyar nemzeti kisebbségért harcolni készek. Minden előjel arra következtet, hogy Ruszinszkóban a magyarság a választásokon megfelelő arányban jut képviselethez. = Szeszpanama után banzinpanama. A csehszlovák köztársaság n^m fogy ki a .szen­zációkból.“ Egyetlen egy hét sem malik el, hogy cseh lapok ne rántanák le a különféle botrányokról a leplet. Még el sem simultak a Prasek és társai körül keletkezett szeszpanama piszkos hullámai, máris egy újabb panamáról Írnak a lapok. Most a katonásáé tisztikará­nak botrányáról van szó, a beneinpanamáról, mely ügyben a legszigorúbb vizsgálatot indí­tották meg és a vizsgálat eredményeképp 16 személyt tartoztattak le. A hadsereg repülő had­osztálya részére szállított benzinszállitmányok­­nál olyan nagyfokú megvesztegetések történ­tek, amelyek több millióval károsították meg az államot. A megvesztegetettek közbejötté­vel a mssreadalt benzinnél sokkal rosszabb minőségű benzint szállítottak. Magasrangu tisz­tek, miniszteri tisztviselők, gyáriparosok és bankemberek vannak kompromittálva az újabb panamában, akiket letartóztattak. Hogy ez az újabb eset micsoda fényt vet erre a mi hires demokratikus közéletünkre, eléggé bizonyítják azok az adatok, amelyek szerint egyik pana­mista századost 400 000 koronával vesztegettek meg is a panamában erősen kompromittálva van Svatok dr. miniszteri tanácsos is. Régen tudjuk, hogy a korrupció ebben az if ja állam­ban nagy arányokat öltött, a kínálkozó hely­zetet nagyon kevesen szokták elszalasztani és amilyen könnyen megközelíthetők a kis embe­rek, épagy megvesztegethetik a nagyabb híva talnokok. A cseh ellenzéki lapok nagy elkese­redéssel írnak az ujsbb panamáról és a korrup­­eiét, mint egyik láncút mát jelölik meg a mai olitikai és köligazgatisi rendszernek, m-ly & öztársnság közéi,-téb>-n nralkod k. == Fiume és Csehszlovákia Must, hogy az olaszokát vették Fiúmét, a Sz ov nsk Politika szerint ismét » ktnána fett a i rug* ri k ikötö kérdése. A j-lzett lap egész k dv- zőa k tartj a fiumei kérdés megoldását é-t azon reméuyének ad kife­jezést, hogy azáltal Csehsilovákiatmgt-ri keres­kedelmi útja is bizto botinak látszik. A köz­társaság pozsony—fiumei vasútvonalának képi­­tése válik aKtuáii-ea, > m ly vonalat Ma­gyarországon keresztül tervezik kiépíteni saját költséggel, saját félsz reiés éa személyzet alkal­mazásával. Ehh z a vonalhoz igen nagy remé­nyeket főz a lap, m iy hivatkozik a békeszer­ződésekben biztosi'ott azon jogokr«, mlyek eil-uörizhetleu vasúti fo galmat biztosítanak magyar területen a csehsz ovák köztársaságnak. Mi van a sutái IMI 1 Az O szagos M gyár Kisga»da Földmivés és Kisiparos Párt komaromi központja az alábbi cikk közlésére kért fel bsnnünk-d, amdyböl a íitai földosztó sportolok man tája tisztán lát­ható. A cikk igy hsDgzik : I meretes az a nagy hü-hó, mellyel a Csáuki-N urason féle párt megalakítása meg­indult s mely föutökáriyaként a gútai föld­osztást játszotta ki Jól i-mert Népújságjukban már töbtr zör m g is Írták, hogy a ,gutái föld­osztás megkezdődött" vat?y „megtörtént", amely­ből terménzeusoD egy szó sem volt igaz és csakis a távolabbi vidékek bo'ouditására szolgált. Hogy töb é nem tagadható szélhámossá­gukat leplezzék és a kormány szekere elé fog­ják a magyar nép könnyen hivő részét, a mi­niszteri füttyre táncoló Népújság és az A Reggel egy időben támadást intéztek ellenem, alulírott: dr. Moháe-y Janos és pártunk az Országos Magyar Kisgazda, Föld uüves és Kisiparos Párt ellen, mintha mi volnánk az okai annak, hogy a lapjukban „megtörténtnek“ hirdetett földosztás n-m egyéb közönséges csalásnál. Nem akarunk vitába bocsájtkozni, eziel csak magánkat alacsonyitanánk le, valótlan­ságaik bizonyítására elég, ha az alábbiakat le­közöljük, melyből világosan kitűnik, hogy ki akarta a gdiaiak, megyercsiek és keszegfalu­siak földhöz ju ását elősegíteni és hogy ki az, aki ezt máig is megakadályozza. A kérdéses földek bérlőjének, a Drezdá­ban élő Ddej Gézának az intézője megküldte a fentj Izett újságcikkeket. Erre Delej Géza az alábbi levelet intézte hozzám: Drezden, 1924. február 19. Tekintetes Dr. Moháe?y János ügyvéd urnák Komárom. Kedves Barátom! Ma reggel juttatták kezeimhez a Reggel és Népújság alighanem f. hó 2 iki számát, melyben szokott módon és hazugságokon felépült váddal illetnek Téged rajtam keresztül. Ha ugyan egyáltalában reflektálni akar­nál ezen főrmedvényekre, ide mellékelek »ßj másolatot, melyből kiviláglik, kegy mennyire akarják a földmivelésügyi minisztérium és a földhivatal a földosztást, mikor egy beadvány számtalan sürgetés dacára három hónap múl­tán sem nyer elintézést Felhatalmazlak arra, hogy félretéve az Ügyvédi titoktartást, nyilvánosságra hozd azt, hegy ezen beadványt a Te tanácséiba adtam be, kegy figyelembe véve azon klrülményt, kegy a gúlái polgárokat, félrevezetve, Imit-

Next

/
Thumbnails
Contents