Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-01 / 27. szám
é. olázl. • Komáromi Lapok« 1924. március t; megyei középiskolák érseki főbiztosává nevezi ki Vaszary hercegprímás. Politikai ellenfaki nagy akadályokat gör- j ditenek k&aocoki kinevezőié élé, bár a néppárt központi irodájának vezetéséről egy időre le- f mondott. 1903 ban mégis esztergomi mester jj kanonokká nevezte ki a király és a káptalani f hierarchia fokozatait megfutotta, 1913 ban fvnti Metres, utóbb nyitrai és komáromi íóe*peressé lápéit elő. Több ízben került a neve kombinációba ; a püspöki állásokra, de ö a politikai pályát otthagyni nem akarta. A néppártnak később elnöke is lett Zichy Nándor halála utáD. A kép- [ viselöházban jelentékeny szerepet visz, at, 1898 i őszi es téli obstrukciója után a kormánnyal kötött pak'umot pártja nevében 9 Írja alá. j Időközben átvette a néppárt lapjának az Alkot* \ «lánynak a főszerkesztőségét, mely lap utóbb ■ tulajdonába is ment át. Huszonkét évig, egész ] haláláig képviselte az eszterházai kerületet-, i Melynek választói ragaszkodtak az 5 markáns \ •Irszilárd politikai egyéniségéhez. Molnár Jácoí kemény és energikus egyé- ; nisége a politikai életben érvényesült a legha* i tározattabban. A néppárt az ő erélyes kéz i- ; nek kormányzása alatt mindoukor homogén veit. E mellett jó szivet takart el szigorú és aszkéta külseje, a jót titokban tette és azzal j sohasem hivalkodott. Komáromi hívei sohasem » fordultak hozzá hiába ügyes bajaikban, min- í denkor készséges és előzékeny módon tett ele- « get kérésüknek, erről igen sok élő komáromi polgár tanuskodhaíik, akik Ferenc József rak* j parti lakásán vagy a kép viselöházban felkeresték. \ Paritáu felfogása volt kiváló jellemének | egyik legszebb vonása. A tnngyar arisztokrácia ; váilaiu a legmagasabb egyházi méltóságokra is emelkedhetett volna, de ó az érvényesülésnek j ezt a módját elnusitotta magáiéi. Mint pap a legszigorúbb erkölcsi mérté- « két alkalmazta úgy önmagával, mint másokkal •zemb n. A liberális lapok sokszor a rágalom í nyilzáporát bocsátották reája, de ő mindezzel l nem törődött, mert intakt jelleméhez folt soha* 1 sem tapadt. . ..-.J Politikai meggyőződése teljes erejével küzdött e liberalizmus ellen. Éoer szem i ko> rán felfedezték azokat a bomlasztó csirákat, melyekből utóbb az országnak nagy romlása kierjedt. Ezt azonban nem érte már meg, mert 1918-ban, az összeomlás után súlyossá vált i érelmeszesedése, 1919 febiuár 12-én kioltotta 1 nemes életét, melyet nem magának, de má* ■ sokért élt. Halála megoltalmazta azoktól a ; szenvedésektől, melyek a küszöbön álló kom- * műn alatt bizonyosan bekövetkezhetett volna 1 reá nézve politikai szereplése ős pártállása ] miatt. Az esztergomi Bazilikában temették el. I Halálának híre Komáromban 1919 febrnár , közepén terjedt el. Az akkor nralkodott álta- j lános sztrájk folytán Komáromban február j 2—81 közt lapok nem jelentek meg és igy a | omáromi Lapok sem emlékezett meg erról, csak I egy pár soros híradásban adta hírül a közönségnek, hogy a Katholikus Egyházi Énekkar rekviemet tartatott az elhanyt főpap lelki üd* véért. Ezt a mulasztást hozzuk most helyre hamvainak Komáromba szállítása után. Végrendeletében ngyanis úgy intézkedett, hogy holttestét a komáromi katolikus temető kápolnájában temessék el. Erre & célra hagyományozott 2000 K t. A kripta el is készült és ivekig várta a lakóját: végre 1924, február 28-án hazatért a komáromi földbe, ahova kívánkozott. Puritán egyéniségét jellemzi, hogy Megtiltotta végaksratában, hogy sírjánál beszédet mondjanak és ravatal ára koszorút tegyenek. Sírfeliratául ezt irta: nIU nyugszik egy volt plébános!u A komáromi egyházközség hazahozta kedves halottját, hogy itt találjon örök nyugalmat, küzdelmes férfi kora színhelyén. Komáromot szerette, a vele esett méltatlanságok után is. Gyakran felrándult vasárnaponként a délutáni gyorssal és estig maradt itt ismerőseit látogatva. Hívei a legnagyobb ragaszkodással voltak iránta távozása után is. Emlékét őrzik alkotásai; a temető kápolna, a kát. egyházi énekkar, melynek diszelnöke volt, s a többi egyházi egyesület, amelyet felvirágoztatott s a szivéhez nőtt katolikus iskolák. Az egyházkézség 1919. évben emlékét kegyelettel örökítette meg, holttestét pedig haz&hoz&tta és «Itemettette. Ebben az ügyben utóda, dr. Majer Imre végzett nsgy és érd emes műnk A és sok akadály után sikerült e ktgyabates kötelességet megvalósítania. A. Oy. A Toldy-kör irodalmi pályázatai a Jókai-centennáriumra. A pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottsága a világhírű regényíró : Jókai Mór süü ölesének százéves jubileumi fordulója aik iimávai a magyar szépprózai elbeszélés fejlesztésére, a fajszeretet ébren: artására és a nemzeti hagyományok ápolására két pályázatot hirdet. Paiyatételes : I. Történelmi vagy társadalmi kisebb r-gény, terjedelme legalább öt nyomtatott iv. Jutaima: esd dij, 1200 korona, második dij, 800 korona, II Magyar történelmi tárgyú novella., Juiaiomdija : 50U korona. A pályamunkák bekü dusi határideje 1924 december 31. A páyamüveket lehetőleg gép^n Írva, ennek hiányában jói "olvashatóan és mind mentre idegen kéz Írásival, összefűzve, lap számozva, továbbá lepecsételt jeligés levélt vei ellátva a Toldy-kör irodalmi bizottsága eiuössógeue ei mére (Pozsony, Lőrinekapu utca 8, I. emelet) keli bekü dem. A nyertes pályamű a szerző tulajdona marad da nyomtaláíbau való tneg,eleué-í esetén a szerző köteles rajta jelezni, h gy mővet a pozsonyi Toldy kör a Jókai emlé. ünnep alkalmával pályadijjal jutalmazta, illetve dicsérettel tüntette ki. fl könyudiszités művészete. Irta: Lánghammer Béla. Tartalmas ember nou vesz kezébe olyau könyvet, melyaek niues belső értéke s m-ly nem tud leikéhez szólni. De áraink megkövattsijük, hogy nemesítő listásad legyen ránk & könyv tartalma, jogosan megkívánjuk, hogy époiy jóiét őea hsssou ránk miudoU óizék-Jk: tó rész« is: papírja, b tűje», diszités», kötése egyaránt. Erről a művészet gondoskodik. Tárgyának előkelősége tetm ty nyomdászatot és könyvkötőid oiy arisztokratikus mesterségekké; da hogy a könyvkötés, főleg ma, a műkedvelők oly ca»y táborát teremtette m^g, annak oka az eszközök egyszerűségén kiyQí az a körülmény, hogy ig<n jeientekeny szerep jut benne a művészetnek. Bizonyos, hogy akiknek Ízlése a gyorsan és o c. óu dolgozó műhelyek tucatmunkáin neveik" d tt s akik a kötés tökéletességét a tűzésen végzett erőpróbákból Ítélik meg, azoknak szemében a jó kötés nem több, mint kifogástalan technika. De vegyünk kezünkbe néhányat azokból a könyvekből, melyek a budapesti Gotternayer, a debreceni Dávidházy, & gyomai Kaev, a szegedi Kopasz és Kovács cégtől, meg sok névtelenségre kárhoztatott kisvárosi műhelyből kerültek ki: nehezen fogjuk megáll»pithatui, vájjon az alapos 1 technikát vagy a kötésben nyilvánuló miivé) szetet crcdiljuk-8 m^g jobban. Megérzik va\ lami ezeken a könyveken abból a komoly eij mélye lésből, ügyszeretetből és nemes ízlésből, i mii a régi eéhmühelyeket jeiLmezte. Es a ‘ minden részletben megnyilvánuló türelem és i ődasdás jeltemr'zze mindenekelőtt az amatőrt, ! mert esetleges fogyatékosságai mellett is, épen l ez ad több-értéket müveinek a tömegterm tt lésre berendezkedett legtöbb szakemberrel ■ tzemben. Ne kiméijüak egy kis fáradtságot I sem, főleg mikor legkedvesebb könyveink ii;ö ■ külsőbe öltöz: -téléről van szó. Két egyformán fontos részből áll a köuyvl kötés: az egyik a technikai, a másik a mü- I veszi feldolgozás. Némi útbaigazítást akarunk - nyújtani a kötés művészi kellékeiről. Ei itt miugyárt rnevj-íy zzzak, hogy a részleteknél sokk il fontosabb az, hogy mindenekelőtt n kö* tésra és díszítésre vonatkozó biztos ízlést9 tegyünk szert. M?rt a művészi ösztön velünk «zületheiik, da a helyes Ízlés nem; ezt lana** nunk, fejlesztenünk k«Ú, mint. akármely tndo* mányf. Mólja p dig igen egyszerű, olcsó és kellemes, tudniillik a kőnyvtanulmáuyi kirándul A ok. Napi létünk alkalmával álijuuk meg né» hány p -rcre a könyvesboltok kirakatai előtt a szemléljük figyelmes n a kitett kőnyvékát Figyeljük me; a kötések sviuösszetóíelét, különböző tárgyú könyveken a betűi, keretek, disz k firmáját, színét, kidolgozását, da főleg elrendezését, kompozícióját. Különösen fi:»jolémraméltók e téren a német er düü köny?<-k, bár usabban — s ezt nagy Örö nmei keli megálIsphaDUuk — a m .gy ir kiadók is uagv gondot foidíunak könyveik muvé-zi kiálií ására. (Sz nt í r ván Társulat, Kaer. R »zsafö gyi, Rév ci, G*<.iua, Aia-na ura, D»ute-vall elet, Bíró M.) E kirakat t/iuulmanyozás-iínk azonbau koráats-m jelentsen-k feltéti n meghódol-vst a látottakkal szemben, hsnem f«jlísszt-nek bennünk fokozatosan bizonyos kritikát is, marta „könyvpiac termékeinek"* n gy és^e — üzleii okokból — nem m gy át mindig a jóizíós cenzúráján. Est a kritikát épu y tanácsos a magunk taUz-sév l szs uheu is alkalmazni, mert kezdeten bizonyosan »zokra a «öuyvekre fogjuk a „művészi nallitásu j ízőt pazarolni, meJyak gszd g -zint-zésü ábrázolásaikkal, merész formái»» ds érd kessé^ükkel va ósággal szemünkbe tol kodnak. Míg itt tartunk, megieheiüttk győződve, hogy ueg távol ál auk átlói az íz éitől, m» iy Korno y bírálatra jogo it. Majd ha azok az egyez rttbb, a könyviedéi sikiáoan szarény- n ma«v unió mérsékelt színek, betűk és díszek ezdik t-iszé fink st megnyerni, ameiyek t addig fi -ys-lemre a ig mólti-.ttuük: megvailha jua miguaknak, ho <y közelebb jutottunk a könyv müvé«zi kiállíiásauak nyitjához. Mikor pedig egy egy különösen szép kö é>ü vagy díszítésű Könyv ragaija meg figyelmünket, hazajöyet íüítéut kéaiiv-üük. róla vázlatot. Jelöljük meg a b tü.oros, kérőt, vagy egyéb disz k bolyét és halárvonalait (kouturjsit), a színeket pedig ery egy ecietvonással vagy nevük odáirásáv»!. Nem azért tesszük ezt, hogy alkalomadtán lemásoljak & látottakat, hanem i hogy egy kis készletünk legyen különböző sainaiígo'dásokból s néhány mintánk a rajzolandó betűk s diiZ'k elrjudszéséro. íme, ez a könyviaiés fejlesztésének módja. E mtgfigy elést lakkel kapcsolatban könyvészeti ismereteink is egyre gyarapodnak, akaratlanul ' is figyelemmel kisérjük a könyvpiac ujdonsá| gait, sz miélői leszüuk a művészi ízlés rövid ; időköiöabou b«?kö' étkező változásainak, ameny* : nyiben ez k a köny vdiszitésben megnyilváaulí nak; egyszóval azon visszük észre magunkat, l hogy teljrís«n benne élünk a könyv világában, i ismeretkörüuk, érdeklődésünk ismét egy szép ; területtel tővül. Előzetes Maiveneny leieméi. Medek Anna Komáromban. A % ne és én: a művészetek kedvelői bil zonyára örömmel értesülnek az alábbi hirí adásunkról, amely szerint a komáromi közöní séget egy minden tekintetben magas nívójú j hangverseny élvezetében részesítjük. Anyagi áldozatok árán sikerült («szerződtetnünk I Medefe Annát a budapesti opera európai hirü énekesnőjét egy daUsieiyre. A neves müvét»5 1924. március hó I 15 én szombaton tartja meg nagy hangvarses nyét Komáromban a kultúrpalota dísztermében ; 8 órai kezdettel. Mü órán szerepelni fognak nagy áriák: I. Gounod: Faust. 11. Smetana-. Az eladott menyasszony. 111. Hubay: Karenina Anna operájából. Ezenkívül: * IV. Magyar mádalok \ szinten tarkítani fogják a művésznő egész ; estét betöltő műsorát. A kíséretet egy neves zongoraművész : fogja ellátni, aki külön számokat is fog előadni. A nagjszabáki hangversenyre jegyek már j elójegyezhetők a Spitzer-féle könyvesboltban, i A Jókai Egyesület.
