Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-23 / 24. szám

és OL**.

»Komáromi Lapok t

int. fefaioár n,

is, mint egy dehányszílenoa. Ha ilyen m#ntőruhák majd nagyban gyártatnak, azok elöálli ■ táai költsége erftaen lecsökken, agy, hogy bárki által aránylag eleső árban lesz vásárol* intő.

▲ kísérletnél jelen volt a Tengerész líryegfllet kiküldött bizottsága, mely jegyzőkönyvbe foglalta, hogy a msntőkészüiék kitűnő, kezelése könnyű és ez okból a „hidrosfes“ vltbefnlék megmentésére, mint a technika l«g* fljabb vívmánya, ajánlandó.

Ezután kísérletet tettek sülyedó hajé mentésére, ugyanolyan rendszerű, gyorsan tölt* ketö gizballoaokkai. Itt azt tapasztalták, hogy uá&fermáji gázballon szükséges süiyedö gőz* hajék megmentésére és másforma a vitorláshajókhoz. Természetesen azok mérete a hajé nagyság átél függ. Az alapeszme maga logikáé és matematikailag helyesen agy van kalkulálva, hegy a gázballon egy köbmétere egy tonna súlyt emel a viz színére. Itt a probléma kom*

Slikáltabb és még részletes kidolgozásra szórni, egy a berendezés ne terhelje túlságosén a bajét és kívül, vagy belül alkalmaztassák e, hogy veszély esetén minél egyszerűbben és minél könnyebben kezelhessék.

Ezen készülékkel, ha a külső és belső ballonok megfelelő terjedelműek, & léket kapott hajó a viz színén tartható, míg a szikratávíróval kirótt segélyhajó megérkezik és a kikötőbe bevontatja. Eiea eszmének helyességét és alkalmasságát majd a gyakorlat fogja beigazolni.

Egészen másként áll az ügy eleülyedt hajóknak a tengerfenékről való kiemelésénél, fiz a probléma sokkal könnyebb. H* csak a aem túlságosan mély tengerfenék megengedi, a bivárok a hajó alá láncokat erősítenek, amelyekre hidroster baliónokat kötnek terjedelemre több köbméter tartalommal mint ahány tonna sulyü a hajó. Amint a készüléket gázzal megtöltik, az az elsűlyedt hajót a vizaziuére emeli, amely igy aztán & kikötőbe, vagy dókba vontatható. Ezt a ballonmódszert elsü- Jyedt hajók kiemelésére már korábban is használták, de mert a gáz sokkal könnyebb a levegőnél és a hidroster készülék tökéletesebb, a hajókiömslés evvel sokkal könnyebben megyen. Végűi el kell ismerni, hogy a hidrosférnék jövője van és ezen készülék az első helyet foglalja el a hajók mentésénél. Nemo kapitány.

Könivet a lalvaköe!

A közkönyvtárak létesítését gyorsítani akarja egy könyvterjesztő vállalat.

Tadjuk azt, hogy az 1919 ben hozott 430- az. törvény elrendeli, hogy a politikai községek művelő, oktató és szórakoztató könyvekkel felszerelt közkönyvtárakat létesítsenek. Az 1924. év dec. 31-e az utolsó időpont, ameddig a törvény értelmében ezeket a nyilvános könyvtárakat föl keli állítani. A szóban forgó törvény a kisebbségi községeknek is kötelességévé teszi a közkönyvtárak létesítését. Ez a rendelkezés legalább 800 magyar népességű községre vonatkozik. Hogyha számításba vesszük azt, hogy a legkisebb tipnsn könyvtár 100, a középső 300, a legnagyobb tipnsa 500 könyvet fog tartalmazni, akkor a középszámot véve alapul, arról van szó hogy Szlovenszkóban még az idén fölállitassák 800 magyar közkönyvtár összesen mintegy 200.000 magyar könyvvel.

Mindezideig semmi előkészület nem történt * könyvtárak felállítására, sőt sokan aggodalmaskodnak, ha csak a pénzügyi nehézségekre is gondolunk, mert legalább 2 millió koronának az előteremtéséről van szó. A törvény előírja ogyan, hogy a könyvtárak felállítása s fejlesztése a felenként beszedendő 50 80 filór adóból fedezendő, de még gondolatnak is ijesztő, ha

be kellene várni, hogy a szükséges összeg ilyen * kis tételekkel legyen behajtva.

A kultúra pozsonyi irodalmi és kiadóvállalat most egy nagyszabású feu'turakciót kezdeményezett, amely központosítaná a magyar könyvtárügyet, azonnal felszerelné, berendezné, fejlesztené mind a 800 könyvtárt, törlesztésűi pedig az egyes községekből időről-időre könyvtáradé címén befolyó összegeket kötné le. A kultúra javaslatit beterjesztette dr. Síik lay Ferenc kulturreferenanek.

Községi könyvtárak berendezését lapunk kiadéhivata is elvállalja.

Drága szivem

én nem vagyok kiváncsi természetű ember s hogy ime — mégis kérdést intézek magához — ezt csak ama áltálános műveltség elvénél fogra taszam, amely tízparancsolatában előírja, hogy illik mindent tndtti. Magához intézendő tiszteletteljes kérdésem a következő: Mondja drága, miért festi a száját ?

Ne gondolja, hogy eme kérdésem tendenciózus irányzatul Isten ment*! É.i tudóin, hogy a droguistáknak is élni kell s a sok jóféle rouge t és egyéb micsodákat nem azért szerezték be, hogy abból a saját arcukat pirosítsák I Ón, én egy teljesen kiképzett férj vagyok, aki tudom, hogy mi a Coty Lorigaa és hányféle árnyalatú a hajfesték s hogy az arcot azért keli okvetlenül bepúderozni, mert az arcbőr zsíros. A púder azután kiszárítja a bőrt, mire mulhat&tlanul szükséges valami enyhe kenőccsel bedörzsölni, minek következtében zsíros lesz az arcbőr. S mivel hogy zsíros arccal járni nem lehet, csak természetes, hogy be keil puderozni. Lásd, mint font. Eme műveletek szükségességéről engem meggyőzni nem kell. Én értem tökéletesen : ez a circulus vitiozus. Jó Eötvös Károly csak erre érthette, hogy ezer évig tart és sohse lesz vége.

Éa — I tan látja — nem emelek szót a szájfesték ellen se. Ha már festi & haját, a szemöldökét, az arcát, a fülcimpáját, a griberlijét, miért ne festhetné ngyanolyan joggal a száját? Nekem csak a színek ellen van kifogásom. Én direkt dühbe guralok, ha rouge-t látok. Mondja, drága szivem, nem lehetne háztartásunkban a sok pirosító helyett több kékitőt használni?

— A Komáromi Kereskedők Testületé e

hó 20 ikán este választmányi ülést tartott a választmány élénk érdeklődése mellett. Az ülést Fried Jeuö testületi elnök vezette. A napirend legfontosabb tárgyát a helybeli szatócsok, kisebb fűszer- és vegyeskereskedőknek a közeli napokban a tömeges súlyos bírságolások s egyéb sérelmeik orvoslása céljából a városházán megtartott értekezletéből a testülethez eljuttatott azon szóbsli megkeresése képezte, hogy a testület adjon lehetőséget számukra érdekeiknek a testület kebelén beiül, a testület égisze alatt folytatott önálló működés utján kifejthető hatékonyabb védelmére. Belépési szándékukat bejelentve, alacsonyabb tagsági dijak megállapítását s a választmányba három | választottjuk részére tagsági helyek engedé■ lyezését kérték. A választmány többek ; hozzászólásával megindult tanácskozás során . meghozott határozatban álláspontját a következőkben jutatta kifejezésre: A választ-I mány minden tisztességes kereskedőt öröm■ meí üdvözöl a testület kebelében, aki alap\ szabályszerű, egyénenkinti jelentkezés és fela vétel alapján az egyesület céljait az alapsza* f bályok keretein belül munkálni kívánja s a i testületet évenkint legalább 72 korona tagsági 5 díjjal támogatja. A választmány azon falfo-Ígásban vau, hogy minden kereskedő csak az alapszabályokban szabályozott eljárás utján lehet a testület tagjává s az alapszabályokban biztosított jogával szolgálhatja legjobb tudásával és buzgóságával a kari érdekeket. Az alapszabályok rendelkezéseitől a választmány el nem tekinthet sem a tömeges belépés kedvezményezése céljából, kivételes engedményeket — kikötmények elfogadásával—nem tehet.—

A kereskedői tanoneok szerződtetését, az erre vonatkozó szerződének megkötését a választmány a testület hatáskörébe óhajtja venni, hogy a tauoncot szolgálatba lépése id-Jétöl felügyelet alatt tarthassa, szellemi é* erkölcsi fejlődésében rá befolyást gyakorolhasson, esetleges panaszait orvosolhass«. E jogok gyakorlása érdekében az iparhatósággal tárgyalást folytat. A testületi pénztárnak előterjesztései során megállapított nagy összegű tagsági díj hátralékok beszedése céljából elhatározta a yáíjtfidh mány, hogy perlés előtt a hátralékosokat még egyszer felhívja a hátralék 8 nap alatti befizetésére. A felhívás eredménytelensége esetén azonban bírói jogsegélyt fog igénybe venni. Számos egyéb folyó ügy elintézése után az ülés negyed 11 érakor ért véget.

— Szociális ügyosztály Komáromban. A

városi tanác3 a szociális ügyek intézésére egy külön ügyosztályt állított fel, amely február 16 án kezdte meg működését a városházán. A szociális ügyosztály fölállítását a Komáromban uralkodó speeiáíis munkásviszonyok teszik szükségessé és igy igen fontos feladatok megoldására hivatott. Esősorban a nagy muukanélkttliség teremtette helyzeten kell segítenie és megfelelő munkaeihelyezóssel enyhítenie kell azon a nyomoron, amely e szomorú állapotok következtében sok száz család exisztenoiáját teszi kétségessé. A szociális ügyosztály vezetésére erős szociális érzékű és a pártpolitikái szempontokon felülemelkedni tudó egyént keli állítani, mert csakis igy lehet annak működése hasznos és

I üdvös Komáromra. Mint értesülünk, a városi tanács az osztály élére az első helyettes varosbírót Oaborek Károlyt, a helybeli kommunista pártszerv, exponensét áhítottá, aki az osztály vezetését át is vette. Nem tudjuk ugyan, hogy a tail náes a szociális ügyosztály vezetéséhez milyen I kvniifikaciot kötött ki, de szerintünk oda azele| sebb látókörű férfiara van szükség, aki minden | jogos igényt elfogulatlanul képes elbírálni és ki£ elégíteni. Mert azt előre is megjósolhatjuk, hogy | az esetben, ha az ügyosztály vezetésénél es mű- 1 ködösénél nem a teljes pártatlanság fog érvé- I nyesülhetni, akkor az nem fog szociális rendelj tetősének megfelelni, amiből pedig sem a vá; rosnak, sem az összmunkássagnak nem lesz { szociális haszna.

I

Szomorú hirt hozott a pósta, mely egy viruló szépségű fiatal asszuuynak váratlan halálát jelenti. Kugler Lajosáé sz. Erber Ida, Kugler Lajos perbete-szentmikiúsi káptalani uradalmi intéző felesége e hó 20 án este 11 órakor hirtelen, minden betegség nélkül szivszélhüdé3 következtében elhunyt. Soha semmiféle betegség nyoma sem látszott egészséges szervezetén s igy gyászoló férjének kétszeresen lesújtó fajdalma mellett tiszteletteljes részvéttel állunk meg. A megboldogult a legszebb és iegboidagabb családi életet élte. Három kis árvája: Rózsi, Sári és Bandi siratják a leggondosabb, szerető édesanyát, akinek földi maradványait holnap, vasárnap délután 4 órakor helyezik ei pihenőre a komáromi katolikus temetőben. A gyászoló család a következő jelentést adta ki: Alulirottak fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy a felejthetetlen, imádott jó feleség, anya és rokon Kugler Lajosné szül. Erber Ida f. hó 20 án éjjel 11 órakor élete 43-ik és boldog házasságuk 22 -ik évében hirtelen, váratlanul elhunyt. Draga jó halottunk földi maradványát f. ho 24-én, vasárnap délután 4 órakor fogjuk a komáromi r. k. temető kápolnájából a családi sírboltba tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozatot f. hó 25 én reggel 8 órakor fogjak a Mindenhatónak a komáromi szent András templomban bemutattatni. Komárom, 1924. február 22 én. Áldás és béke poraira! Özv. Erber Józsefnó édesanyja, Stark Dezső sógora, Kngler Lajos férje, Rózsi, Sári, Bandi gyermekei, Stark Laci és Liliké, unoka öccse ős húga.

— Jankovich Marcel előadása elmarad.

A Jókai Egyesület szabadoktatási előadasa dr. Jankovich Marcel betegsége folytán elmarad. Jankovich már egy hót óta makacs torokgyulladásával a szobát őrzi és baja most rosszindulatúvá vált, hogy operációs beavatkozást tesz szükségessé. Előadását felgyógyulása után fogja megtartani.

— Házasság. Fenyves Pál fakóvézekónyi evang. lelkész folyó hó 14 én kötött házasságot Fehér Mariskával, Fehér József komáromi építész kedves leányával.

Kugler Lajosné