Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-16 / 21. szám

6 olás!.

„Komáromi Lapofc

1984 február 16.

— Berde Tamás leánya. Dr. Borka Géza, a jele3 költöuek pályadíjnyertes népszínműve színre kerül színre a falvakon. Most Udvard műkedvelői hozzák színre az ottani napházban a darabot, melyet Szabó János, a poétalelkü és zeneszerző igazgató tanító rendez a hires udvardí szinigárdával. A holnapi előadás bizonyára a legnagyobb sikerrel fog lefolyni és dicsőséget szerez úgy a kitűnő szerzőnek, mint az udvardi műkedvelőknek.

— A kath. egyh énekkar dalestélye. A komáromi r. kath. egyházi énekkar Molecz Tivadar karnagy vezetésével 1924. évi március hó 2 án (vasárnap) a Katholikin Legényegylet összes termeiben, saját alapja javára, színlelőadássat és tánccal egybekötött családias jellegű zártkörű dalestélyt rendez. Belépődíj : szerűélyenkint 7 K (és 2.10 vigalmi adó) Ételekről és italokról a rendezőség gondoskodik. A meghívó a rendezőség kívánságára felmutatandó és másra át nem ruházható. Számozott jegyek előre válthatók február 25-től Lenbardt Mihály nádor-utcai üzletében és az előadás napján

7 órától a pénztárnál. A dalestély kezdete este

8 órakor. Műsor: 1. Daíegyveleg. Pap Zoltántól. Énekli a férfikar. 2. Tegnap este. Franek Gábortól; énekli a vegyeskar 3. Az elcserélt férj. Vigjáték. Személyek : Bákefy Vilmos magánzó, Tamasek Antal. Manci a felesége, Bartók Mancika. Végh Géza színész, Békefy barátja Pataky József. 4. Névaparti románc. N Sokolowtól; éneklik Sz. Molecz Böske és Mo'ecz Margit. 5. Dr. Pacsett. Bohózat. Irta: Suchy Árpád Dr. Pacsett, tanácsos Kovács Fáro'y. Hilda, a felesége Raáb Mariska. Házsártos C>lebrius, házibarátnő Ökrös Mariska. Marosa, a szobalány Liptay Bözsi. 6. Egy nyaraló. Magánjelenet. Előadja Katona Rudolf. 7. Pintzei nóta. Róvfy Gézától; énekli a férfikar. 8 Ma gyár nóta. Révfy I. Iréntől ; énekli a vegyeskar.

— A bánáti újságírás gyásza. Pogány Mihály a Temesvári Hírlap felelős szerkesz tője 47 évse korában meghalt. Az elhunyt ismert alakja volt a vidéki magyar újságírás nak és egyidőben alelnöke volt a vidéki ma gyár újságíróknak, és alelnöke a hírlapírók szövetségének.

— Moderna Kinő. A tisztikaszinó helyiségében levő Modrrna Kino folyó hő 18 án, hétfőn este */s 19—Vj 21 órakor érdekes mozifilmet mutat be. Á film címe A csehszlovák állam. A minden izében változatom fiira rendes helyár&k mellett kerül színre, részletes műsor a falragaszokon.

— A mi magyar és szlovák honfitársaink

Franciaországban. A Girkevné Listy érdekes levélrészletet közölnek Hrobou János ev. káplántól, aki jelenleg Franciaországban tartózkodik. Azt írja: »Meglátogattam a mi munkatár sainkat, akik Lille környékén dolgoznak a bányákban. Az ottani lelkész felkért arra, hogy gyakrabban jöjjek oda. Most már rendesen járok ki. Felkerestem az evangélikus munkásokat és összegyűjtöm őket istentiszteletre. Nehéz munka ez. Egy telepről a másikhoz, egy barakból a másikba, mindenütt kérdezősködve. Mindig vagy 10 kilométernyi utat teszek míg. De az eredmények megnyugtatók. Van már két missziói pontom két nyelven, egy magyar és egy szlovák. Mindig több napig vagyok utón és a papiakon éjszakázom. Ismerem már az egész vidéket. A magyarok Nyitrából valók, de jóval többen vannak Magyar- és Romáuországból: Nagylak, Komlós és a komárommegyei Tata, Oroszlán községből. Messziről jönnek, ha istentiszteletet tartok. Az énekeket litografáltam és igy énekelünk, ők sirva, -ón örvendve.«

— A Szent András templom harangaiapjára. A Szent András templom harangalapja javára a következő adományok érkeztek: Ágos ton István és neje 100 K, Cseh Zsigmond 100 K, Dosztál Rózsi 100 K, Nagy János cipész 50 K, Szuha Péterné 10 K. Hálás köszönettel nyugtatják dr. Majer Imre apátplébános egyházi elnök, dr. Alapy Gyula világi elnök.

— Agyermakkonyhárói. Agyarra kkonyha látogatottsága 1924 január havában elérte & 4790 et, ennyi £dig ebédet osztottak ki a gyermekek közt. Elfogyott 480 kg. kenyér, 40 kg. cukor, kakaó 5 kg., rizs 20 kg, tej 320 liter, bab 80 kiló, burgonya 130 kg, liszt 61 kg. zsír 16 kg, só 13 kg, kávépótló 12 kg. — Február 1—9 közt a konyhát 1562 gyermek látogatta. Miaden nap 200 nál több gyermek jelent meg, akik kakaó, kávé, bableves, rizslevfs, burgonyalevest,kaptak egy jó darab fehér kenyérrel.

Egy jókarban levő nagy vsskályha eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban.

— A nemesi cim használata magánérintkezósben. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a zsup&náíus Ítéletét, mellyel egyik panaszost a nemesi címnek az 1920. évi április 10-én kelt 243. sz. törvény 6. szakaszába ütköző használatával elkövetett kihágásban bűnösnek mondotta ki, — mint törvényellenest hatályon kívül helyezi. — (1923. Z 1275.) Az említett törvénybe ütköző kihágást elköveti az, aki szándékosan és nyilvánosan nemesi cimat használ. Ha ez a két feltétel hiányzik, nincs bűncselekmény. A panaszt beadó vádlott azzal védekezik, hogy a „Béla von P.“ nevet két bérlőjéhez német nyelven intézett privát levélben irta alá és az, hogy a címzettek átadták a levelet az uzsorahivatalnak és ezzel a nyilvánosságnak, — az ő akaratán kivü! történt. A törvény a nyilvá nosság fogalmát nem állapítja mag, nem ia hivatkozik a büntetfttörvéuyköayv meghatározására, amely egy cselekményt akkor tekint nyilvánosa elkövettetnek, ha az kettőnél több személy jelenlétében történt. Ezért a nyilvá nosság fogalma itt önáüősn. a törvényhozó akarata értelmében magyarázandó. Nyilvánosság fogalmával ellentétes a „privát“ fogalma. Nyilvánosan töriéaik valami akkor, amikor oly körülmények között történik, melyekből a tettes biztosan számíthat arra, hogy egy szélesebb individuálisan meg nam határozott kö réhez a személyeknek eljut a cselekedet hire. Ha valaki zárt borítékban egy, vagy több is mert személyhez címzett levélben irt, oly körülmények között, amikor nem sejtheti a fzólesebb körű tudomásrajntást, — akkor nem Ishet szó a nyilvánosság szándékos kereséséről. A vádlott a két líkója asztalára tett zái t boritéku levőlb n azok lakbérét emelte föl. Tehát privát levélről van szó, mely meghatározott személyhez szólt oly módon, hogy annak tartalmáról cssk a címzett szerezzen tudomást. E;en nem változtat, hogy a lakók panaszt tettek az nzsorabivatálnál, panaszukhoz csatolták a két magánlevelet és igy azok széle aebb körű nyilvánosságra jutottak.

— Nem minden doktor — orvos. Ezt a közismert tényt tévesztette össze egy vidéki laptársunk suráuyi tudósítója és azt gondolta, hogy akit doktorrá avatnak, mégha akár a műszaki tudományok doktorává, az mind orvos. Ezen az alapon aztán beküldte egyik laptársunknak ez alábbi hirt: Orvosi hir. Jóriech Róbert oki. mérnök. Jóriach Adolf nagysurányi cukorgyári igazgatónak és igazgatósági tagnak fia f. évi január hó 30 án a berlini műegyetemen a műszaki tudományok doktorává avattatott fel.

— A kavapusatai ifjúság 1924 február 24 én (vasárnap) Jutott István házában zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete délután 2 óra kor. Belépődíj személyenként 6 korona. A tiszta jövedelmet szcgényalapra fordítják. Zenét Nagy János tambura-zenekara szolgáltatja. Feiülfizeíéseket köszönettel fogadnak.

— Megmagyarosltott pásti mulatók. Budapesti jelentés szerint Rakovszky Iváu belügyminiszter elrendelte, hogy a budap sti ideien nsvü mulatók nevüket sürgősen magyar h .ngzásu névvel cseréljék fel. A r* nd-.-.lct "értelmében a kővetkező névcserék történtek: a Párisi n gri): Páriei kalitka, a Trocaderop Tátra mulató, az Excelaior: Télikert, a Circle das Étraugers pádig Táacpalota lett. Nincs még uj neve a Vikíória-bárn&k é.3 az Admiralbárnak. Hir szerint az Apolló Színházat is raegmagyarositják.

— Rendelet a vasúti kártyások ellen. A

vasutigazgatóság arra való tekintettel, hogy a hazárdjátékot a törvény tiltja, utasította a vasúti személyzetet, hogy se a vasúton, se a várótermakben ne tűrje a nagy pénzben való kártyajátékot. A személyzetnek azonban nincs joga fellépni, ha nyilvánvaló, hogy időtöltésből vagy szórakozásból játszanak az utasok.

— Gorkij Maxim a nőkről. Egy svéd újság szerkesztője a minap érdekes beszélgetést folytatott Gorkij Maximmal a nőkről. A világhírű orosz iró a többi közt ezeket mondotta: „A nő legelőkelőbb feladata a férfi iuspirálása. A nő nem annyira teremtő, mint inkább a legerősebb hajtóerő. A történelem nagy uö alakjait leginkább a méhkirálynökhöz hasonlíthatnám, amelyek munkára serkentik a heréket. Ezek a nőalakok nagyok lettek azok által a férfiak által, akikbe életet öntöttek. Vannak nők, akik. csodálatosat alkottak. Oroszország Katalin cárnőjo sokkal nagyobb mértékben fe jlesztette a kultúrát, mint Nagy Péter cár harmine esztendőn át. Az augol Erzsébst királynő nevével az angol történűera legnagyobbszeiübb korszakai kapcsolódnak egybe. A spanyol Izabella Ehetővé tette Kolumbusz Kristófnak azt, amit egyéb európ i országok férfiuralkodói értetlenül megtagadtak tőle. Miadezekben az esetekben azonban azt találjuk, hogy az asszonyok csak oly módon tudtak nagyot alkotni, hogy tettekre és gondolatokra ösztönözték a férfiakat vagy psdig támogatták őket céljaik elérésíb n. Gondoljunk csak George Sand szerepére, ö maga egyáltalán nem volt valami túlságosan tehetséges, de mesterien értett érdekes férfiak fölfedezéséhez és alkotó erejük fokozásához. Hatással volt Chopinre, Lisztre, Mussetre, Turgenyevre, rőt Dosztojevszkyra i?, a magasba emelte és megihletto őket.

— A forradalom nagyanyja. Ekaterina Konstantinovna Breszkovszkajá-t, aki most lett nyolcvan e^ztendös, az orosz forrada’om nagy anyjának szokták nevezni. E nyolcvan esztendőből hatvan at töltött el az orosz forradalmi ügy szolgálatában, mert már mint fiatal leány belekerült az orosz ifjúság mozgalmaiba és azóta élet9 szakadatlan vándorlás volt az egész cári uralom id-je alatt, egyik börtönből a másikba, egyik Bzámkivetési helyről a másikra és fanatizmusát s;mmi sem bizonyítja jobban, mmikogy szabadulása után következő másnapon már ismét te)je3 mu;,káy&i szolgálja a maga terveit, amelyeket nem a forradalmárok vérengző tettei fűtöttek, hanem sokkal magasabb és sokkal becsesebb ideál, az omberszer;,tete, nagy jősáf, hit az ember értékében és

a cipőkrémnél ép oly fontos, mint más tárgyaknál. A cipőkrém minősége cipőire nézve a legnagyobb fontosságú. Mert valóban jóminőségü cipőkrém nem csak gyorsan fénylik, hanem ápolja a bőrt és emeli a cipők tartósságát.

erdal

az, amely finom összetételénél fogva a bőrt ápolja, a cipőt lággyá és vízhatlanná teszi. EftüJIL kiadós és ennéifogfa gazdaságos. Az Erdal titka a gazdaságos cipőápolásnak