Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-05 / 3. szám

POLITIKAI L A P. EtifSiaMjsi ár s»«Ss»is»Jcw4Ss értékbe*; Heiybee és vidékre psaísl »rttkBídéssel: fflsISB évre 80 ff, félévre 40 8 aegyedévre 20 Kt. Külföldön 160 K£. Iffy®» a'?ám éra i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA IÁ&Í0S. fÖsssorkesztŐ: GAÁL GYULA ár Szerkesztő: 8 ARANY A Y JÓZSEF dr. I Iltis sieti. Komárom, — jan. 4. A nagy titok kipattant: a csehszlovák köztársaság Franciaországgal szövetségre lépett. Nem is szükséges megállapítani annak tartalmát, tudjuk, hogy legfontosabb alkotó elemei ennek a szövetségnek a kato­nai konvenciók, amelyeket nem szokás a parlamentek elé tálalni most sem, a demo­krácia korában, sem pedig az avatatlanok orrára kötni. Az az idegesség, amellyel ezt a szö­vetséget a nagyantant két tagja, Anglia és Olaszország fogadja, tiszta képet teremt a helyzetben. A szövetség éle Németország ellen irányul és nem látszik alkalmasnak arra, hogy Európa kívánatos konszolidá­cióját szolgálja. A végcélja ennek a szö­vetségnek a Benes által már beharangozott cél, az orosz szovjetköztársaság elismerése és a hozzá való közeledés, Németországnak tökéletes szanálása. A nagy antant idegessége csak hagyján Lengyelország meglepetéséhez képest, amely Franciaország katonai szövetségese ugyan, de most úgy látszik, a skartba kerül. A lengyel aggodalom nem alaptalan. Mert arra az esetre, ha Csehszlovákia és Francia­­ország a szovjettel szövetségre lép, Lengyel­­ország sorsa körülbelül meg van pecsételve. Két állam, amely a szomszédunk s amellyel a jó viszonyt fenn kellene min­denképpen tartanunk, Németország és Len­gyelország tehát ellentétbe kerül a cseh­szlovák külpolitikával. A kártya ügyes keverője, Benes ismét utazik: London és Róma utjának céljai, ahol a szövetséget ki fogja magyarázni, a köztársaság békés szándékait. Mi inkább Varsóban és Ber­linben óhajtanánk látni fürge és mozgékony külügyminiszterünket, szomszédainknál. A köztársaság közvéleménye nem hévül ezért a szerződésért, amelyet nevében, de nélküle kötött Benes diplomáciája a hatalmas protektorral. A közvéleménynek nincs is oka a lelkesedésre, mert az ilyen szerződések nem fejezik ki a népek igazi akaratát. A köztársaság népei közül sem a németek, sem a magyarok nem rokon szenveznek ezzel a szerződéssel, mely Europa egyik nagy és súlyos balsorsát élő nemzete ellen irányul. Minden imperializ­mus ellenszenves azoknak, akiknek abból káruk van. Mert a francia szövetségnek gyakorlati haszna vajmi kevés lehet a csehszlovák köztársaságra nézve, amely területileg nem nyerhet semmit s amelynek elég gondot okoz ennek a mai megnöve­kedett területnek a békés megtartása is, amelyen a nemzeti kisebbségek élnek s ahol vannak vágyak és kívánságok, faji és kulturális életlehetőségek feltételei, ame­lyek a békeszerződésekbe mélyesztik gyö­kereiket, kielégítetlenek. Nekünk első sor­ban kisebbségi jogokra és csak azután van szükségünk imperialista külpolitikára. = A nemzetgyűlés Gióae Eredeti terv szerint a nemzetgyül ^st az elnökség februárban akarta összehívni. Most azonban a prágai po­litikai körökből eredő hírek szerint, a nemzet­­gyűlést még e hó folyamán összehívják. Az ülésen elsősorban a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot tárgyalják, melynek kinyoma­­tása a napokban befejezést nyer és a képvise­lők is kézhez kapják. — Masaryk elnök és a szenátus elnöke. A köztársaság elnökét az újév alkalmából a kormány tagjai és a koalíciós pártok vezetői üdvözölték. Feltűnt, hogy az üdvözlők sorából Praschek. a szenátus elLÖke elmaradt és helyette Soukop dr. helyettes elnököt fogadta az elnök. Az intéző körök úgy rend-ztók a dolgot, hogy az újévi rendes kihallgatások során a nemzet­gyűlés elnöke sem volt jelen és Tomasek is helyettesét kü dötte el. Azonban T.unaäeket az elnök másnap kü'ön kihallgatáson fogadta La­­ná’t an. Ebből a esth lapok azt magyarázzák, hogy Masaryk elnök nem volt hajlandó Praschek urat fogadni a nevével összefüggésben levő Bzeszpsnami mialt. Most mar az a kérdés, hogy Praschek ur meddig marad még előkelő köz jogi állásában, mert az bizonyos, hogy más államban olyan gyanúsítások után, mint a mi­lyenek a szenátus elnökét érték, még csak el­képzelni is lehetetlen volna, hogy az első törvény­hozó testületének élén valaki tovább megma­radjon. = A francia csehszlovák szövetség ellen A csehszlovák köztársaság és Franciaország között létrejött szövetség ellen nemcsak azok­ban az államokban hangzik el ellenvetés, melyek ellen irányul a szövetség, de aggodalmas han­gon írnak az angol és olasz lapok is, melyek saját országaik közvéleményét tükröztetik vissza. Angol politikai körökben különösen az kelt aggodalmat, hogy a szerződés értelmében Fran­ciaország és Csehszlovákia vezérkarai együtt fognak működni. Angol katonai körökben ama nézetnek adnak kifejezést, hogy burkolt katonai szövetségről van szó. A katonai együttműkö­dést az a körülmény biztosítja, hogy a cseh­szlovák hadsereget francia tábornokok vezetik és a Skoda ágyugyárat belekapcsolták a Schnei­der—Creuzot gyárba. — Olasz lapok vélemé­nye szerint Franciaország a szövetséggel a maga számára biztosítja a kisantantot. Ezzel elejét veszi elszigeteltségének és pedig olyan időben, amikor az angol politika dolgában senki sem lát tisztán. Leglényegesebb, hogy a cseh fém­ipar belép a francia koncernbe, mellyel újabb lépés történik arra nézve, hogy egész Európát — beleértve Olaszországot is — a francia fém­tröszt hatalmába hajtsák. Több lap úgy fogja föl a helyzetet, hogy e szövetség újabb lé­pést jelent a francia uralom érvényesülésére és Olaszország bekerítésére. = A hadikölosönök kérdése a »Ceské Slovo« szerint újra előtérbe lép. A hadikölcsö­­sök honorálásáról van ismét szó, melyre a pénzügyminisztériumban a szükséges javaslatot már elkészítették. A javaslatot a képviselőház legközelebbi ülésszakában fogják beterjeszteni. Da hogy a beváltás milyen arányban fog meg­történni, arról nincs eddig biztos információ és a közelebbi részleteket is titokban tartják. Mindenesetre már itt volna az ideje, hogy az állam ezen kötelezettségének a lehető legelő­nyösebb módon tegyen eleget. Sseríesztflíég és kisdöblvstal: Nátíar-a 88 , hová agy a lap izellemi résiéi illető közlemények, sínt a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. MsgjelsHft batenkint háunuzor: kodi*n csütörtökig is szoBSüitm = A kisantant belgrádi konferenciája. A kisantant külügyminiszterei január 9 én Belgrád­­ban konferenciát tartanak, mely találkozáshoz különböző kombinációkat fűznek. Mindenesetre érdekes, hogy a szövetség lépten-nyomon kon­­ferenciázik és e konferenciákon újból és újból megbeszélik nemcsak a politikai helyzetet, de az egymáshoz való viszonyról is állandóan ta­nácskoznak. Hogy a kisantant államai között fennálló viszony sem lehet valami túlzottan erős, bizonyítja az, hogy újra meg újra meg kell azt erősíteni és kölcsönös fogadkozásokkal biztositani. Most egyik belgrádi lap mértékadó körökből vett információja szerint a január hő 9-iki konferenciának szintén az a főcélja, hogy a kisantant államait egybekötő köteléket meg­erősítse. A tanácskozásra megállapított napi­renden szerepel annak az egyöntetű eljárásnak megállapítása is, amelyet Belgrád és Bukarest a többi balkánállammal szemben követni fog. Görögország fölvétele a kisantantban nem fog szerepelni a tanácskozáson, mivel ez az egész alakulás alapjait megváltoztatná. A kisantant ezenkívül foglalkozni fog a kisantantnak a ma­gyar kölcsön ügyében tanúsított egyöntetű el­járás megállapításával is, melyet a kisantant összeforrása alapjául tekintenek. Jugoszláviára és Romániára nézve meg fogják állapítani az irányvonalat is, mely a két államnak a többi balkánáilammal szemben való magatartását sza­bályozza. Még egy krónika* E lapok ez évi első számában Memor megírta a múlt év krónikáját: ehhez akarunk még valamit hozzátenni, amiről a krónika nem emlékezik meg sem a politikai, sem a társa­dalmi részében beszámolójának. Adjak enneka föjt)zetm-k ezt a címet: megértés. Sokat hangoztatják ezt a szót innen is, lúl is, innen mint óhajtást, túlról pedig mint követelést. Nekünk a megértés a mai kormány­politikából hiányzó kormányzati kellék, mond­jak állampolgári szükséglet, amely azt a sza­kadékot hidalná át, amely ma az állampolgári kategóriák közt, sajnos fennáll, egyúttal az igazi demokráciának volna a bizonyítéka. Ne­kik — értem a kormányt és hatalmi appará­tusát, a megértés követelés, amely a lojalitás formaruháját ölti magára és abban díszeleg, adó, vagy szolgáltatás, mely a sok anyagi ál­dozat mellé vagy fölé, mint ráadás, szintén kijár a kormány részére. Mi értjük a kormányt, látják tervsit, érezzük kisebbségi politikájának vas súlyát, de nem értjük meg azt, hogy velünk szemben erre szükség volna, nem értjük meg azt, hogy velünk szemben miért nincsenek a kisebbségeket megillető jogok és békeszer­ződés! kötelezettségek végrehajtva. Erre a negativ kormánymegértésre állítunk össze egy csokrot a mait év eseményeiből. Nem fölösle­ges munka, sőt szükséges ezeket időnként ősz* szefoglalni. Mindjárt az év elején történt meg, hogy békés állampolgárokat az összekötő vasúti híd­nál leszállítottak a vonatról, akik mind ide­valók voltak, útlevelek tulajdonosai, s akiket szuronyok közt bevittek éjjel tizenkét órakor a várba. Mivel pedig ezek sem bűntettet, sem kihágást, sem meg nem engedett dolgot el nem követtek, esak útlevéllel, megváltott vasúti jeggyel haza igyekeztek a lakásukra aludni, ami békés polgári szándék, nem kihágás és nem bűntett, az esemény szenvedd részeseitől — megvonták az átkelést. Bűnösök voltak,

Next

/
Thumbnails
Contents