Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-09 / 18. szám

1924 február 9.

^Komáromi Lapok

5. ©Mid,

oldala lenne, hiszen mindig ugyanazok a szerkesztőségi ts gok irn&k, ugyanaz a stilus, ugyanezek a nézőpontok.

Mindig ugyanaz? Ugy e hölgyeim a Plssinger, a Gerbaut, a Kugler, a Dobos, a Tutankamen, a Suh .jda csak jó dolog, de mindig ugyanazt enni, az unalmas, néha jó egy kis krumplicukor, egy kis változatosság. Hát az olló a lapuál a változatosság, az élénkség, 6 az egyhangúság, a semper idem elleni szél um.

Ismeretes az a közmondás, hogy a vén kecske is megnyalja a sót, cs khogy a vén kecskék egyrésze ezt határozottan tagadja, a másik rész pedig őszintén, bee ületesen bevallja, beismeri. Az újságírók is igy vannak, egyik esküszik égre-földre, hogy az ollót még köröm és bajusznyirásra se használja, nemhogy ujságuyirásrs, az újságírók másik része becsületesen beismeri, hogy olló nélkül nincs újságírás, az olló mindent pótol, de az ollót nem pótolja semmi.

Hát akkor miről jó a csersviszony, vagyis az az általános szokás, hogy a lapok kölcsönösen járnak a szerkesztőségekbe? Némelyik redukcióba száz és száz ilyen eserelap jár. Hát akkor mire való volna ez az intézmény, ha az ollózás nemes mestersége nem volna bevett szokás ?

A beérkezett cserelapokat átfutja egy-egy kolléga, kezében a hossza, karcsú szerkesztőségi Olló. Ha valamelyik hir, cikk olyan, hogy azt szívesen olvasná az ő olvasó közönsége is, egy villanás és egy C3ettenés és a hir, a cikk ki van nyírva, ügyesen, nehogy a szomszéd hasáb betttmezöjéba belevágjon az olló, mert hátha ott is van valami használható dolog. A körültekintő újságíró mielőtt megejtené ezt a villámgyors császármetszést, előbb átfordít a túlsó oldalra, hogy ott nincs e valami még fontosabb hir, amelyet kettészelne az első hir miatt. Ha aztán az először kiszemelt hir hátán is van alkalmas bír, akkor az érdakfeszitőbbért föláldozza a gyengébbet. Akár csak a létért való küzdelemben.

A kinyírt hirecskéket ievélnekeziték alá teszi a kolléga, nehogy az újságok for atása okozta légáramlat széjjel fújja a nyiladékot. Aztán fog egy hosszúkás papirszeletet, amit kutyanyelvnek hívnak az uj-ágirók világában és az apró nyiraüékokat péppel, csirizzel, keményítővel, vagy gumraival ráragasztja sorjában a papírra. Ezért mondja Lessing a Lan kiüjábau, hogy némelyik lapot nem tollal, hanem ollóval és péppel szerkesztik.

Van olyan újságíró, aki tényleg nem veszi kezébe az ollót, de azért jobban ollózik, mint egy szabó. Az ilyen szellemi ollózó kolléga elolvas egy-egy vezér-, vagy egyéb cikket és aztán ugyanazt a témát átírja, kissé más szavakkal, más szórenddel. És ez a kolléga aztán büszke arra, hogy ő eredetit szült, hogy ö nem ollózott. Pedig, aki olvasta az eredeti cikket, rögtön tndja, hogy ez az ur is csak ollózott.

Az ollózás is művészet, amelyet lehet tö kéletesiteui. A kezdő ollózó kinyírja a hirt, a cikket és ngy, ahogyan az Isten, helyesebben a szomszéd lap szerkesztője megteremtette, ngy le is közli & lapjában. Az előrehaladott ollózó már a hir, vagy cikk címét megváltoztatja, aj cimet ód neki, esetleg pár alcímmel is ellátja, A még gyakorlottabb ollózó helyi vonatkozása dolgot is ir az elejére és aztán szépen belekapcsolja a kiollózott részt és a végére megint ir pár sor helyi pár sort. Az igy megfejelt és msgtalpalt hírre aztán maga a szülóanyja se ismer rá és nem egyszer megesett, hogy átvette njra a saját lapjába a saját hírét.

Tadjuk, hogy nemcsak az újságíró használja az ollót, hanem a borbély is és talán ez okozza, hogy nagy köztük a szinpátia, a borbély munkaközben újságírónak (talán nyirónak — szedő) képzeli magát és folyton újságokat mesél.

Bár a szabó is az ollója ntán él, de csodálatos, hogy a szabó és az újságíró között nagy az ellenszenv.

A szabó haragszik az újságíróra, mert a ruha árát nem fizeti rendesen. Az újságíró viszont haragszik a szatóra, mert hitelben nem akar ruhát csinálni.

Amint a szabók között is vannak kontárok és művészek, agy az ollózó njságirók kö zött is. Az igazi müyészollózó lapját élvezettel olvassa a közönség és még mikroszkóppal se veszi észre, hogy melyik az eredeti és melyik az átvett bir, vagy cikk, éppen úgy, mint az ügyes szabó stopposát sem lehet észrevenni a ruhán.

A legszerencsésebb lapok azok, amelyeknek ilyen ügyes ollókezelőjük van, msrt a lap olvasói akkor tnlajdonképen nemcsak azt az egy lapot olvassák, hanem tájékozva vannak mindazon lapok tartalmáról, amelyekkel az 6 lapjuk c3>-revisizonyban van. N-m egyszer száz különböző lap quint esszenciáját olvashatják. Ettől mind elesnének, ha nem született volna meg az olló és annak ügyes és észrevétlenül működő kezelője, aki egyszersmind szorgalmas hangyája is a redakeiónak, mert a bőséges napokon a szükebb napokra is gondol és összegyűjti a felesleget. Neki ládagzámra vannak érdekes dolgai, csak bele kell nyúlnia a bósé ges gyűjteménybe és akkor nincs kézir&íhiány és az egész szerkesztőség és a nyomda kint van a vízből.

Ezenkívül az ollónak nagyon jól kell visszaemlékezni mindenre. Mert a dolog agy áll, hogy a saját lapjából meg a másik kolléga ollóz ki a legnagyobb bátorsággal. Ezek a dolgok aztán tovább haladnak, vigyáznia kell, hogy bizonyos idő malva, ha feltűnik a saját hire, emlékezzék rá, hogy azt ő hozta a világra és ne hogy újra belekerüljön a lagba.

Valaki azt kérdezhetné, hogy elvégre mért kői eles valaki megengedni, hogy az 5 eredeti hírét átvegyék csak ngy mirnix dirn’x, hiszen azt mégis csak szóvá lehetne tenni. Da ugyan ki protestálna ellene, mikor mindegyik ludas a dologban. — Az övét átveszik, ő meg átveszi a másét.

Na szégyenkezz tehát kedves olló barátom, hogy eddig Hamupipőkéje voltál a szerkesztőségnek, csak dolgoztattak veled, de a konyhában tartottak, szégyeltek a szalonba beengedni. Föl bátran a fejjel és követeld eddig lábbal tiport jogaidat. Á Ij bosszút azokon az újságírókon, akik nélküled nem tudaak élni, de gyáván m-gtug&dnak.

Állj bosszút ezeken és jelenj meg gyötrö álom képében nálak, például a csontos halál csattogtasson téged olló barátom a kezében, jelképezvén, hogy majd az életük fonalát is elvágja *z olló.

Remélem, bátorságot, önbizalmat öntöttek beléd ezek a biztató sorok és ezentúl nem fogsz meghozódul a sarokban.

Isten veled olló barátom.

Faun.

VÍZUMOT

otlevalekfe, mindenféle utlevéliigyet, ki- és beviteli engedélyek megszerzését, közbenjárást, felvilágosításokat és fordításokat megbízhatóan, gyorsan és a legolcsóbban intéz el a „Passtelle des Zentralauaschasses für jüdische Studenieafilrsorge Prag V., Maislova 18. III. 32.

(Ezelőtt : Hilfsverein der jtid. Hochschüler aus der Slovakei).

Közbenjárás! dij vizumonkiat : 16 Ki. Levelezés: magyar, német, szlovák, cseh.

Az ember 1924-ben.

így látlak én ma: Flastrom, álca, festék Kevés befedni életed sebét.

Mit forró vassal égetett beléd Éhség, gyülölség, szolgaság, betegség.

Tudom, hogy kámzsáját felöltenéd Vezeklő jobbulásnak, jönnek esték,

Midőn nemed megsegíti szörnyű vesztét,

De nincs megállás, nincsen menedék.

így látlak én. Sorsod, majd füstbe veszt el. Hamvad se lelje meg fiad fia,

Kit Krisztus újra megvált s megkeresztel.

Tested utszéli, vad haramia,

Kit gyilkos lesbe allit minden alkony.

A lelked utcalány lett az utcasarkon.

Zsolt Béla.

— Előadás a kultúrpalotában. Holnap,

vasárnap délután hat órai kezdettel igen értékes szab»-dóktafási «15 dás lesz a kultúrpalotában. Dr. Hajdú Lukács, a helybeli bencés főgimnázium tudós tanára tart egy igen népszerű témáról, Herceg Ferenc történelmi tárgyú regényeiről előadást, A msgyar olvató közönség legkevesebb írói közé tartozik Herczeg Ferenc, igy bizonyára sokan fogják végighallgatni a vasárnapi előadást, am«lyn“k egy másik vonzó ereje az lesz, hoay Ivánffyné Ackermann Ilona, e kiváló zongoramüvexzuö főútiak klasszikus mesterektől fog játszani. A nívós előadásra belépődíj nincs, csak tetszés szerinti adományokat kér a Jókai Egyesület.

— Nyugalmazás. A közoktatásügyi kormány Schlosser H rmin po'gári iskolái tanárnőt nyugalomba helyezte. Schlosszer H-rmin a polgári leányiskola megnyitása óta működött az iskolánál és hossza, érdemes tanítói pályafutása után a keze alatt felnőtt nemzedékek egész sorának hálája és ragaszkodó szeretető kiséri a nyugalomba.

— Vallásos estély. Folyó hó 10 én (va- í

sárnap) e;te 6 órakor a református egyház ve- r zetősége a Kollégium nagytermében vallásos 1 estélyt rendez a következő műsorral: 1. Ima: Elek Gizella II. polg. o. t. 2. Szaval: Domonkos Kálmán főgimn. V. o. t. 3. Énekelnek a polgárista leányok. 4. Alkalmi beszédet mond: Mohácsy János főaimn. VIII, o. t. 5. Szaval: Gsizmazia Anna IV. polg. o. t. 6. Ima: Koczián Margit II. polg. o. t. A református híveket és az érdeklődő közönséget szeretettel meghívja a vezetőség.

— Pozsonyi filharmónikusokjKomáromban.

Ktt'ön Cilikben emlékezünk meg a pozsonyi fi h^rmónikmok komáromi sz repléséről febr. 17-én. Itt közö'jük le a Jókai Egyesület által szétküldött meghívó szövegét:

Értesítés.

A Komáromi Jókai Egyesület 1924. évi február hó 17 én (vasárnap) délután 5 órakor rendezi a Kultúrpalota nagytermében a Slovenská Filharmónia, a pozsonyi szlovák filharmonikusok h.ngv-rsenyét, melyre a zeneművészet minden barátját tisztelettel meghívja az Elnökség.

Műsor.

1. Dr. Ant. Dvorak: Déli tündér, symphonia költ.

2. Dr. Ant. Dvorak: Viziember,symph k.

3. Smetana Frigyes: Waldstein tábora, symph. k.

Szünet.

4 Dr. Ant. Dvof k: Az uj világ, symph.

Vezényel $ mák Ottó.

Helyárak : I—V. sor 20 K, VI—XIV, sor

15 K, a többi sor 10 K, állóhely 7 K.

Jegyek Spitzer Sándor könyvkereskedésében kaphatók, ugyanide kérjük a vidékiek elszállásolási igényét bejelenteni.

Egyes számok alatt a terem zárva.

Ruhatár. — A terem fűtve.

— Mígyár bál. Jövő szombaton, február

16 án tartja az Orsz. Magy. Kisg., Főidmives és Kisiparospárt komáromi szervezete mü-orral egybekötött magyar bálját a Dó^sa féle Vigadó összes termeiben. A párt kulturalapjára rendezendő zártkörű magyar bélra most küldi szét a meghívókat a rendezőség, mely mindent elkőv-d, hogy az ertély fényesen sikerüljön. B lépődij a bálra személyjegy 6 K (és 1‘80 K vigalmi adó), kezdete este 8 órakor. A zenét Koródi Gyula hírneves zenekara szolgáltatja. A bált nívós és választékos műsor előzi meg, melynek pontjai a következők: 1. Magyarnak lenni... Irta: Sajó Sándor, szavalja: Ruzsicska József. 2. A fa!u meg a város. Párjelenet. Irta : Szabó S. Zsigmondné. Falusi lány: M kky Manci, városi láuy: R*áb Mariska, 3. Aratóünnep Telkesgazda: Csukás József, Telkeggazdáué: Nagy Mariska, Aratógazda: ifj. Halka Gábor. Aratók: Bajcsy L nke, Cziliing Didu*, Csukás Honba, C-nkás Tiniké, K -Dmen Klárika, Kacz Edith, Kossár Zsófíka, Rácz Margii, Andrássy József, ifj. C ukás József, Bart 1 Gyula, Kacz Endre. 4. Minálunk minden elfogy. Irta: Harsányi L jcs. — A gondolat szabad. Irta: Végvári. Szavalja: Kelemen Juliska. 5. C iuom Palkó, C inom Jankói ... Knrncz tábor. Szereplők: B rtha Klárika, ifj. Csukás Lajos, P. Nagy Mihály, Ráez Ferenc,