Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-02-07 / 17. szám
2. old 1. «Komáromi Lapok« 1924, február 7. segítségére legyen a betegeknek és a szenvedőknek. Járványos betegség esetén a családok is megnyugvással vehetik, ha hozzátartozóik és gyermekeik rendes kórházi ápolás alá kertinek. Ezért van feltétlen szükség a kórház kibővítésére. II HÉdési Hka fiit Véletlenül alkalmam volt olvasni egy francia automobilgyár 1894 évben kibocsátott prospektusában előforduló következő részt: „A mi automobiljaink az úgynevezett negyedik sebességre is szert tettek, éránként már 24 kilométert képesek megtenni. Mi azon ban nem tudjak eléggé figyelmeztetni a közönséget, hogy ilyen automobilokba ne üjenek, mert az ilyen óriási sebességgel száguldó autó mobilok sok szerencsétlenséget idézhetnek elő/ Ez a prospektus 30 ev előtt kelt és mit fejlődött azóta az- automobil! A legnagyobb gyorsaság, amelyet automobilban a legmegfelelőbb pályán elértek, óránként 107 5 km. volt. Harminc év alatt a gyorsaság a hétszeresére fokozódott. Érdekes ez alkalomnál rövid összehasonlítást tenni a különböző módjai utján elért legnagyobb teljesítőképességek között. A leglassnbb közlekedési mód az úszás. A világrekord állóvízben 4 5 km. (E. J&rvis.) Ezután a gyalogolás következik, melynek világrekordja (Altimái) 13*403 km. óránként. Futásban a teljesítmény lényegesen nagyobb. A legjobb eredmény eddig 19 01 km. volt óránként (Jean Bonin). Gyorsaság tekintetében a görkorcsolya következik, mellyel elért legnagyobb gyorsaság 29 253 km. (Jnhurde.) A korcsolya a jégen már nagyobb gyorsaságra kép sít és alkalmat adott 32 274 km. megtételére (Quaglia). A kerékpárosok már oly sebességre tehetnek szart, hogy a harminc év előtti automobilok sebességét jóval felülmúlhatják.. A világ rekord vezetés nélkül 44 247 km. (OiCarEgg), vezető mögött pedig 49 466 km. (Chase). Természetes, hogy ezeket az eredményeket versenypályán érték el. Motor mögött ezeket a sebességeket lényegesen felülmúlták, még pedig oly módon, hogy a legjobb eredmény eddig már 86 28 km. volt. Ezt az eredményt a versenyző agy érte, hogy a motor mögött elhelyezett tengely segítségével tette meg az utat. Hossz elképzelni ezt a sebességet, amint vsLki egy egyszerű kerékpáron ülve éri el (Kinard). Említést érdemel az a 141*623 km.-es óránkénti sebesség, melyet Guignard egy autó segítségével tett meg. Motorkerékpár világrekordja 130 km. (Luyken.) Az auf omobii elismert világrekordja mint említettük, 170*588 km. (Boillot és Goux). Nemrégiben olvashattuk, hogy EUtóyal már 200 kilométeren felüli sebességet is elértek, eiTenőzve azoaban hiteles adatok még nem állnak rendelkezésre. Lsgérdebesabb a repülés technikájának fejlődése 1921 ben, tehát két évvel ezelőtt Kirsch 278 360 kilométerrel érte el a legnagyobb sebességet és általános csodálkozást keltett. Nemrég járta be a saj-ót a hir, hogy Amerikában Williams 507 808 kilométeres se bességgei repült. Ennek« sebességnek a mérvét cs k összehasonlítás utján lehet kellőképen érzék Ítélni, mert a legkevesebb embernek volt alkalma még csak 100 kilométer sebességgel is haladnia. A gyorsvonat rendesen 60—70 kilómétól os s basaóget ér el, a leggyorsabb, általános használatban levő automobillal legfeljebb 100 kilométer rs sebességgel lehet helyenként haladni. Már ez a sebesség is olyan, hogy az automobilban ülő elveszti a biztonság érzését és érzi, hogy teljesen ki van szolgáltatva az őrülten száguldó gépnek. A legkisebb akadály, vagy defektus kiszámíthatatlan következményekkel járhat és ezt a sebességet ötszörösen múlja felül az uj repü'őrekord. A távolság légvonalban Komárom—Budapest között 100 km. Ezt az hi at repülőgépen esek szerint 12 perc alatt lehet megtenni, tehát rövidsibb idő alatt mint amennyi szükséges ahhoz, hogy egy komáromi polgár a városházáról a vasúti állomásra jól kilépve eljusson. Nem lehet messze az idő, amidőn a röpilőgépeket annyira tökéletesitik, hogy hoszszabb utakra is használhatók legyenek. Ha ed« dig a gépek sebességét nem is sikerült fokozni, az 500 kilométeres sebesség elegendő ahhoz, hogy az utazást repülőgépeken a föld körül az egyeditö fölött (40.000 km. távolság) négy nap alatt megtehessék. Da nem is kell ilyen messze mennünk. A rendes forgalmat lebonyolító repülőgépek sebességének fokozásával néhány év alatt elérhetjük azt, hogy délután 6 órakor Komáromban repülőgépre üiünk és elmegyünk Prá gába, vagy Dresdába a színházba és éjfélre már vissza is érünk. Talán lehetne ilyen módon a lakásínségen segíteni. 1924 február 10-én vasárnap d. n. hat órai kezdettel szabadoktatási előadás a kultúrpalotában, amikor dr. Hajdú Lukács főgimnázium! tanár taitaHMitiM címen tart előadást. Ezenkívül Ivánffyné Ackermann Ilona zongoraművésznő zongoraszámokat ad elő világhírű mesterektől. Belépődíj nincs, csak önkéntes adományokat kér a Jókai Egyesület. lavarodái i Imi la Kati köt A párisi Louvre látogatói jól ismerik Leonardo de Vinci nek La Bálié Ferronniere cirnü képét, mely ott lóg n m messze a Giocondá-tól. És utóbbival művészi kvalitásokban bátran felveheti a versenyt, ha nem is oly&a hires, mert még nem lopták ki keretjéből, mint annak idején sokat emlegetett társnőjét. És most mégis közbeszéd tárgya lett, a következő eset kapcsán: egy amerikai hölgy: Mrs. André H^hn, felajánlott Kansas City városi múzeumának egy régi képet, melyről azt állította, hogy Leonardo da Viaci festette. A kép mindenben a párisi Bella Fémműiére re emlékeztetett éj az ameriksi szakértők véleménye megoszlott azon kérdés fslett, vájjon maga L onardo da Viaci két változatban festette-e meg u/y .uazon képet, vagy pedig az amerikai volna-e az egyedüli eredeti és a Louvre beli csak másolat. Miután azonban a megkérdezett szakértők egyike g- m vonta kétségbe a Mrs. Hahn által felajánlott kép eredetiségét, Kansas City múzeuma hajlandónak mutatkozott a kép megvételére. Ekkor avatkozott a dologba Sir Joseph Duveen, a hires londoni antikvárius és képka* reskedö, aki szakvéleményében a legnagyobb határozottsággal azt állította, hogy Mrs. Hahn képe a Louvreban függő eredetinek jóval későbbi, aránylag értéktelen másolata. Ezek után a vásár az utolsó pillanatban meghiúsult. Mrs. Hahn viszont bepörőlte Duveen-t és ötszázezer dollárt követeit tőle kártérítés fejében azon cimen, hogy hamis szakvéleményt adott la. Az ameriksi bíróság a párisi amerikai főkonzult kérte fői a vizsgálat lefolytatására, mertszükségesn k mutatkozott, hogy a két képet összehasonlítsák egymással és ez csak Páriában, a Louvre helyiségében volt lehetség s. A Louvra igazgatója először nbm akart bele győzni ebbe az összeuasonlitásba, mert véleménye szerint a Louvre Belle F rroaniére-jének eredetisége annyira minden kétségen falul áll, hogy az ez irányban való vizsgálódás nem egyéb nevetséges komédiánál. Mra. Häim erre visszavonta azt az állítását, hogy a Louvra képe nem volna eredeti és csak annak a megállapítását kérte, hogy az övét is Leonardo da Vinci festette. Így tehát egy reggel összegyűlt a Louv* reban egy szakértői bizottság. Az amerikai Belie Ferronióre t kivették faládájából és az őrök óvatosan leemelték a falról a párisi ikernővérét. A két szép t sszony egymásra mosolygott, & szakértők pedig nekiálltak negyitóüyegjeikkel és halk suttogás közben megindult a vizsgálódás. A bizottság közül a legnevesebb és megjelenésében is a legtekintélyesebb Charles J. Holmes, a londoni National Gallery igazgatója volt, de voltak ott még olasz, hollandus és francia szaktekintélyek is. A sok nézödés eredméayeképen a bízottj ság tagjai végül is a leghatározottabban kijelentették, hogy a két kép közűi egyedül a Louvre- toaii Leonardo dt Viaci kzemüve, inig a másik sokkal későbbi másolat. ítéletükben elsősorban arra támaszkodtak, hogy &% amerikai kép színei jóval éíénkebbek, ami későbbi eredetre vall és az ecsatvezetós jellege is eltér Leonardo da Vioci megszokott stílusától. A szakértők ezek után az amerikai főkonzulátusra mentek ős közölték vizsgálódásaik eredményét. Az amerikai főkonzul mindegyiküket szigora keresztkérdésfk tüze alá vette, látszólag azért, hogy as amerikai hölgynek az angol szakértővel való perében honfitársi érdekeit védje. Mrs. Hahn tajtékzott a dühtől és kijelentette, hogy az európai szakértők az angol antikvárius érdekében mind összetartanak és részrehajlók — majd hoz ő New York| ban, a pernek fő tárgyalásán amerikai szakét*l tőket, akik magdöatik európai kollégáik véle- 1 ményét és bebizonyítják az 5 igazát. Majd... { Ezzel befejeződött ennek az ügynek párisi felvonása. MI Béla laagnye. — Február 5. — Szokatlan időbe», farsangi mulatságok átvirrasztott éjszakáit köv-stó kedd este tartotta meg a Jókai Egyesület azt a haagversi-nyét, amelyen Bartók Béla. a budapasti zeneművészeti főiskola t a fiára mutatta ba művészetét a komáromi közönségnek, ezúttal «Lő ízben. Hogy a közönség e mailéit is megtöltötte a bulturház nagytermét, ez mindenesetre fokmérője a zeaa iránti absolut érdeklődésnek és az előadó művész vonzóerejének. Nam is lőhetett ez másként, hiszen Bartók Béla neve ma olyan előkelő helyet foglal el a zenevilágban, hogy hírének el kellett jutni a mi kis városunkba is. Természetes tehát, hogy a közönség körében ott láttak városunk zongorázóiaak és zenekedvelőinek, köztük szép számmal a zenét tanuló, mindkét nembeli ifjúságnak is jó részét. Ilyen válogatott és várakozásteljes publikum fogadta a nyolc óra után a terembe lépő mester rokonszenves alakját, akit erősen őszülő hajával ellentétben álló fi&íri, szelíd area, majdnem gyermekiesen tiszta, őszinte szemei, szerény megjelenése igen előnyösen jellemeznek. Már első számával, a Saarlatti féle »pró szonátákkal erősen megragadta hallgatói érdeklődését, akikre a kétszáz év előtti muzsika arehaisliku'i, többszólamú stílusának igazán mesteri bemutatása nagy hatást gyakorolt. Nem követjük beszámolónkban a műsor egymásutánját, mart teljesen külöa szeretnénk választani az előadó művészt a zeneszerzőtől. Ezért mindjárt kiemeljük, hogy Beethoven: F dar szonátája, Chopin: Cis moll naeturneje, Brahms H moll rspsi-ódiája egyaránt a l gki* ttnöbb interpretáló?» találnak B <rtók előadásában, de talán mégis legnagyobb volt D-bussy tolmácsolásában. Mintha ez áilua legközelebb a ielkéh-z. Hogy teahnikai tudása, finom árnyalatokig kifi j zö billentyüütése, tökéletes p dálozása mily fölényes, azt ilyen magas iv> lés& pályán levő művésznél említenünk stm »zükséges. 3 5- gdásbéii kvalitás i a iegméiyebb hatással voltak a hallgatóságra, mely osztatlanul élénk tapsokkal adott kif jszést elragadt fi ának, De ha megkülönböztettük Bartókban az előadó művészt a aenesz rzőtő:, akkor szólnunk kell még saját szerzeményeiből előadott darabjairól is. Ez & nehezebbik része beszámolónknak, mert ebben még zeneéri ők részéről is nagy ellentmondásokkal találkozhatunk. Mint jeleztük a műsort ismertető cikkünkben, Bartók zeneszerzői stílusa az ajabb irányokhoz tartozik, a huszadik század forrongó mfrészi evolatiójának egyik friss és érdekes hajtása s ni új irányoknak mindig idő kell, hogy Általánosakká, elfogadottakká lehessenek. Bartók stílusa a nagy zenei gócpontokban máris elfogadottá és elismertté vált, nekünk
