Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-08-09 / 95. szám
95. szám ••mmnaiyedik évfolyam. Csütörtöki 1923. auflusztus 9« Eiifizctetl ár aaeh-sslevák értékbe« * Helyben ét vidékre pesti! szétküldéssel: ÜSOa évre 80 I, félérre 40 K, atgyedérre 20 Külföldön 160 Ké. Egye* sxáffl ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. SzerkeiztSiég é. kiadóhirntzl: Nádor-n 29 hová agy s lap szellemi részét illető közlemények, mist i hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenüi hetenkint háromszor: kellői, csütörtökön is szomhifn Élénk visszhang kiséri a kormánysaj tóban Szent-Ivány József nyílt levelét, melyet a gyengélkedő pártelnök, az itteni magyarság ez egyik legönzetlenebb vezére intézett Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar lakosságához. A nyílt levél világos érveivel, megdönthetien igazságaival a mai politika helyzetképét festi és amikor élesen reámutat a kormányzati szellemnek még a reakciós múltból öröklött nagy hibáira, melyektől ez a rendszer menekülni nem tud, ugyanakkor megszabja a magyarságnak feladatát is, melyet e politikával szemben teljesítenie kell. És újra hitvallást tesz arról a politikáról, melyet a köztársaságba bekebelezett magyarság ötödfél év óta folytat, amelynek legfőbb megnyilatkozása a békeszerződésekben és az alkotmány alaptörvényben biztosított jogainak törhetetlen védelmében csúcsosodik ki. A kormánysajtó behatóan foglalkozva a kiváló vezér levelével, főképpen az irredentizmust elitélő véleményét emeli ki és legnagyobbrészt úgy kommentálja a levél e részét, mint amely a magyarság vezérének politikai véleménye megváltozását jelentené. Ez a téves megállapítás könnyen zavarokat idézhetne elő a magyarság soraiban, hogyha nem tudnók, hogy Szent-Ivány levele csak újabb megerősítése annak a politikának, melyet minden megalkuvás nélkül vele együtt az egész magyarság állandóan folytat és amelyet a jövőben is folytatni kivan, mert hiszen ahhoz egész léte köti. Az irredentizmus eddig is csak fölkapott jelszó volt, melyet a magyarság ellenségei ijesztő mumusként állítottak oda a csehszlovák népnek, valójában sohasem létezett, csak politikai eszköze volt az ide menekült emigránsoknak, melyet lassan elkoptat az idő s nevetségessé tesz az a tény, hogy noha nem tartanak bennünket államalkotó tényezőnek, mégis a leglojálisabban teszünk eleget a törvényeknek és kötelezettségeinknek. A magyarság politikája mit sem változott a békeszerződés óta, egy jottányit sem tért el kitűzött céljától, a legnagyobb kitartással halad egyenes vonalú politikája utján előre. És hiába rágalmazzák meg a különféle vádakkal, a magyar nemzeti kisebbség feltartózhatatlanul küzd továbbra is jogaiért, melyek gyökerét a békeszerződésekben találják és amelyeknek kivívásáért folytatott küzdelmében senki által meg nem tántorítható semmiféle mesterkedéssel vagy erőszakkal. Amit Szent-Ivány levelében kifejezésre juttatott, az az itt élő magyarság leikéből fakad, amely mellet végsőkig kitart. Azért is becses nekünk ez a politikai hitvallás, mert újra és érthetően leszögezi a mi tiszta szándékainkat, törvényes rendelkezéseken alapuló magatartásunkat, melyet kiforgatni, elferdíteni egyetlen becsületes magyar sem enged, de minden erkölcsi erejével a végsőkig támogat. Meg kell végre szűnnie az irredentizmus ostoba rágalmainak és meg kell értenie a vezető kormányköröknek is, hqgy nem kergetünk fantomot, de törvényes jogunkat nem engedjük, nem engedhetjük, mert különben saját sírunkat ásnók meg. Bármint magyarázza a kormány sajtója ezt a nyilt levelet, annak lényegét és igazságait nem döntheti meg, mert azok szervesen összefüggnek azzal a mai szomorú helyzettel, melyben élnünk kell, de amelyből ki kell magunkat emelnünk, hogy az állam polgárainak egyenjogúságát a gyakorlatban mi is élvezhessük. A részünkre biztosított jogokért küzdünk, semmi másért és azokat tőlünk el nem vitathatja senki sem és célunk elérésében meg nem félemlithet semmiféle erő. = Az Országos Kér. Szocialistapárt kongresszusa. Az Országos Kér. Szoc. párt sz pteraber 23 án, vasárnap délelőtt 10 órakor Pozsonyban a Vigadó nagytermében országos kongresszust tart, melyre a párt szervezeteidnek most küldte szét a meghívókat az elnökség. = Benes dr. és Bethlen gróf találkozása. Magyarországi lapok szerint B nes dr. külügyminiszter a jövő héten kezdi meg tárgyalásait Bethlen gróf magyar miniszterelnökkel. Azokról a kérdésekről, amelyek a találkozáson szóba kerülnek, a két állam kormányai között még tárgyalások vannak. A találkozás helyét még nem állapították meg, annyi azonban valószínű, hogy a két kormáayeinök a cselisz ovák köztársaság területén fog találkozni, még ptdig előreláthatóan Pozsony közelében. = Vezető politikusok az elnöknél. A kormánylapok hírei szerint Masaryk köztársasági elnök szloyenszkói nyaralása alatt több vezető politikust szándékozik meghallgatni. Az elnök a politika aktuális kérdéseire nézve fogja meghallgatni a politikusokat, akiknek sorában azonban csak az „államalkotó“ pártok képviselői fognak helyet foglalni. = Angol hang a magyar kölcsönről. A Manchester Guardian vasárnapi száma vezércikkben foglalkozik a magyar kérdéssel és azt írja: Mindig azt a felfogást vallotta, hogy Magyarországnak lehetővé kell tenni a külföldi kölcsönt a népszövetség ellenőrzése mellett. Az ellenőrző bizottság vezetőjét azonban ne egy hatalom, hanem maga a népszövetség nevezze ki. Nem értheti, hogy a kisantant miért követel külön ellenőrzést és ennek mi volna a hi vatása? A Manchester Guardian hangot ad Magyarország aggodalmának is, hogy a kisantant be akar avatkozni az ország belügyeibe. Reméljük, — folytatja a vezércikk Írója — hogy Magyarországnak ezek az aggodalmai alaptalanok és az ellenőrzés, amelyet ugyan gyakorolni kell, kizáróan csak a kölcsön biztosítására és pénzügyi térre szoritkozhatik. = A jövő zenéje. Hantos Elemér dr., ny. államtitkár egyik budapesti lapban cikket irt Európa konszolidációjáról. Szól arról, hogy Európa még mindig nem okait a háború tanulságain, még mindig nem veszt tte el hitét a fegyverekben. Az újjáépítés munkájára pedig lelkileg és szellemileg kell felkészülni s az emberek képzeletéből az njabb háború lehetőségét száműzni kell. Ma a legnemesebb emberi töivkvések, a legmagasztosabb nemzeti ideálok követése összeesik a józan ész követelményeivel. A józan ész diktátuma ptdig így szól: Megállapodások, szerződések, egyezmények hoszszu soraival aj politikai, gazdasági és kulturális rendet teremteni Közép Európában, amely az egyes államok fenségjogát, polgáraik nemzeti érzületét tiszteletben tartja és közöttük o'yan együttműködést tesz lehetővé, amelyben minden egyes rész az egészet szolgálja, amikor saját jól felfogott érdekét köveii. A megértésnek politikai téren kell kezdődnie. A politikai megértésnek alapja a teljes nyelvi, faji, nemzeti egyenlőség és szabad-ág a külömböző államok határain belül. A XIX század uralkodó eszméje a nemzetiségi gondolat, az önálló államiság eszméje volt. A XX. századé & nemzetek önrendelkezé i joga, a nemzetiségek autonómiája lesz. A még mindig tartó bomlási folyamatból a széthúzó erők kitombolása után létre fog jönni a nagy szintézis: a középeurópai államok szövetséges alakulata, kifelé mint politikai egység, befelé mint az autonóm nemzetek alkotmányos szervezete. Habár nem várható és nem is kívánatos, hogy a nemzetiségi eszme, akár mint nyelvi, akár mint faji, akár mint kulturális egység tudata, erejéből veszítsen, mégis jöhet idő, amikor egy tisztultabb emberi érzésekben felserdü ó uj nemzedék meg fog békü ni azzal a gondolattal, hogy más anyanyelvű honfitársaival egyenlő jogon és egyforma tisztességben él egyazon állami közösségben, amikor a külömböző nemzetiségű állampolgárok egymásmellettisége ugyanolyan természetű dolog lesz, mint ma a külömböző felekezetek együttélié.e. S ahogy ma kulturországokban nem tartják ildomosnak más ember falekezete után érdeklődni, úgy nem fogják kutatni az emberek egymás nemzetiségét sem a köz-, sem a magánélet bármely viszonylatában. A M és líisMi oiiiséi. Füssy Kálmán, az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt népszerű nemzetgyűlési képviselője folyó hó 5 én Akónyárasd é3 Nagymad községekben tartotta beszámolóját, ahová Bazsó és Méhes párttitkárok kíséretében szállt ki. Fü-tsy Kálmán ismertette a párt parlamenti működését, melynek kapcsán kijelentette, hogy ma még olyan eredményeket felmatatni, amilyent a magyarság talán várna, még nem lehet, mert hiszen a pártnak két képviselője az érvényben levő házszabályok szerint még szóhoz sem tudna jutni, ha abban őket a Démet képviselők nem támogatnák, de még a német képviselők is, akik félszáznál többen vannak, a kormány többségével szemben szintén háttérbe szorulnak. Ebből kiindulva, felhívja a lakosságot, hogy okulva a múlton, tegyen félre minden különbséget, ébredjen öntudatra és fogjon össze az itt élő árván hagyott magyarság nemzeti érdekeinek megvédésére és mutassa meg a bekövetkezendő választásokkor, hogy mi magyarok itt voltunk, vagyunk és minden körülmények között itt is akarnak maradni. Majd a földreformot bírálta részletesen és meggyőzően. Figyelmeztette a lakosságot az njabban alakult pártokra. Ne üljön fel ezen pártok ágenseinek, mert ezen
