Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-26 / 89. szám
2 oldal. »Komáromi Lapok« 1923 julius 26. forrásban vannak az események, de az én meggyőződésem az, hogy remény van olyan közvélemény kialakulására, amely végül meg fogja teremthetni Magyarország uj boldogulásának lehetőségeit. IIM- és limit gyűlései. i. — Füssy Kálmán Egyházgellén és Nagyszarván. — Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos Párt folyó hó 22 én a csallóközi Egyházgelle és Nagyszarva községekben tartott szép m látogatott gyűléseket, melyeken a szomszédos községek lakosai is teljes számban megjelentés. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő ismertette a párt parlamenti működését és rámutatott azokra az okokra, m-lyek úgyszólván lehetetlenné teszik az eredményes munkát. A kormány többségét képező pártok a legkisebb m ggondoiás nélkül a legértékesebb ellenzéki javaslatokat is elvetik, de a saját javaslataikat megszavazzák, úgyhogy a nagyon fontos törvényeket sokszor egy két óra alatt letárgyalják. Ezt nagyon elősegítik a házszabályok is, melyek szerint a hozzászólási időt pártonkint állapítják meg, úgyhogy egy képviselőnek alig marad néiiány perc ideje a hozzászóláshoz. Hogy ilyen körülmények között jelentősebb eredményeket nem lehet felmutatni, az nem csoda, nem csoda különösen a magyar képviselők csekély száma mellett, hisz a német képviselők, kik félszáznál többen vannak, sem tudnak semmi eredményt felmutatni, — ugyaaabban a helyzetben vannak, mint mi, — kivánságainkat az övékével együtt semmibe sem veszik. A mai kormányrendszer, mely semmiképpen sem akar a megértés és az igazság alapjaira helyezkedni, csak a hatalomra támaszkodik, mellyel nem csak éi, hanem vissza is él vele. Ezért van nagy fontossága a kilátásban levő községi választásoknak, mert megvagyunk arról győződve, hogy nemcsak a magyar nép, de Szlovenszkó egész lakossága a választásokon kifejezésre fogja juttatni a mai rendszerrel való elégedetlenségét. Ezért különösen felhívja a magyarság figyelmét a községi választásokra és emlékezetébe hozza a föidmivclő népnek magyar nemzete és saját maga iránti kötelességét, mert ezeknek a választásoknak befolyással kell lenni a földmiveléssel való bánásmódra is. Évek óta ugyanis a földmtvelés csak mostoha gyermek, azt csak agyonterhelik, rendszabályozzak jobbról, balról, de védelméről nem gondoskodnak. A választásokon a magyar íöldmivelönek és kis- j iparosnak, kiknek élete egjbe van forrva, kik j kenyerüket egyformán keservesen keresik meg, j kik ma legigazságtalanabb bánásmódban része - ' süluek, pártánkban tömörülve, meg kell mutatnia és kifejezésre juttatnia azt, hogy élni és az igazságért küzdeni akar. v feHa egységes erőnket megmutatjuk, úgy a kormánynak fel kell hagyni eddigi igazságtalan, létérdekünket veszélyeztető politikájával és figyelembe kell venni jogos követeléseinket. i&A földbirtokreform kérdésére rátérve, kijelentette, hogy a párt a leghatározottabban követeli a földbirtokreform végrehajtását, de abból az álláspontjából semmi körülmények között nem enged, hogy magyarlakta vidéken j csak magyarok kapjanak földet, mert ha a | földbirtokreform kapcsán mindenhova telepese- j két hoznak, vagy ha csak részben telepítenek ; is, ezzel teljesen tönkre teszik a magyar né- j pet és annak jövö megélhetését és fejlődését, f A legerélyesebben elítélte a kormány által alakított uj „magyar“ pártokat és azoknak ' harcmodorát, mely a legképtelenebb rágalmaktól sem riad vissza és figyelmeztette a magyar népet, hogy Óvakodjon újabb megcsalatásoktól. A nagy figyelemmel fogadott beszéd után Méhes Rudolf dunaszsrdahelyi osztálytitkár az általános gazdasági helyzetet ismertette és felhivta a lakosság figyelmét a gazdasági téren való összetartásra is, mert ha valakinek összetartásra van szüksége, úgy ma a földmivelö szomorú helyzete elsősorban megköveteli azt. Végül Bazsó Kornél komáromi párttitkár ostorozta az itteni magyarság széthúzását — mely legfőbb oka mai helyzetűnknek is — erőteljes szavakban figyelmeztette a lakosságot, hogy ne üj-nek fia mostanában mindenfelé alakuló pártok ígérgető vigéceinek, az emij gráns Nepnjságosoknak, mert ezek az eddigi ) igazságtalan rendszer fentartását és egyedül a ■ magyarság széttagolását akarják elérni. A gyűlések mind műit a legnagyobb rendben és a leglelkesebb hangulatban folytak le, ami legjobb bizooyitéka, hogy a migyarság átérzi a párt törekvésének helyességét és azt nehéz küzdelmében a legerőteljesebben támogatni törekszik. IL — Gyűlés Helembán, Leléden, Baj tán. — A párt juiius hő 22 én d. u. 1 órakor lelkes hangjaiban lefolyt gyűlést tartott a volt hontmegyei Helembán, d. u. 4 órakor Lilédén és este 6 órakor Bljlán. A gyűléseken a községek lakossága telj számban megjelent, a szónokok beszédeit a leguagyobb figyelemmel, ' megértéssel és lelkesedéssel kísérte, ami újabb ■ bizonyítéka a párt mi >dinkáb > növekedő népszerűségének és állandó erősödésének. A gyűléseken Kégly György helembai ; róm. kath. piébauos, ifj Koczor Gyula ügyve-. í zetö elnök és Hegedűs Baiazs li.kar beszéltek ■ Kégly György pitbmos beszédében őré- j méuek adott kifejezést, hogy* a part kiküldőt- j teit ott láthatja, mely alkalommal a legna- j gyobb megelégedés tölti el szivet, hogy együtt^ látja a gazdát, föidlffivest, iparost és munkást. Bárcsak igy lenne mindig — úgymond — ni szén mindnyájan egymásra vagyunk utalva és csak a közös munkától, egymás segítésétől várhatjuk boldogulásunkat. A háooru zilált gaz- j dasági viszonyokat hagyott maga után, mely- j nek kárát vallja kivétel nélkül mindenki. Nincs ’ forgalom, az iparosnak, a munkádnak sincs keresete, a fötdiniveiő a mesterségesen teremtett j állapot folytán melynek a vámpolitika a leg- \ erőteljesebb kifejezője, nem tálalja meg mun- í kája jut A mát. Ennek a mindenkit sújtó helyzetnek az emberek megértésének hiánya az Oka. Ejjyes j csoportok, mindent félretéve, csak saját erde- j keiket hozzak előtérbe és tekintet nélkül többi j embertársaikra, mindezek főié helyezik önző j érdekeiket, igy azután ezek jutnak uralomra, mert régi szervezeteikre támaszkodnak, szer- \ vezetőikben nagy fegyelmet tartanak fenn, régi I tapasztalataik és a rendelkezésükre álió auyagi i erőnél fogva mozgékonyabbak és ami az em- ; berek előtt legtöbbször szintén nagyon latba I esik, a leghangosabbak. A földmiyes nehezen látja be a szervez- i kedés fontosságát, nem igen akar áldozatot hozni ennek érdekében s igy ezután annak \ dacára, bogy a lakosság 3/« részét kép zi, mégsem foglalja el az ót megillető helyet, sőt mindinkább tapasztalható, a gazdasági életnek a földtnivelós kárára való irányítás. A falnsi kisiparos és a munkásság helyzete szintén nem kielégítő, sőt bátran állíthatjuk, hogy kétségbeejtő, csak a munkában levő nagy ipari munkásság elégedett, szervezeteivel kiverekszi céljait, a falusi munkással nem törődik. A gyárakban a munkabérek nagyon keveset estek, de a falun V,-részére csökkentek, sőt még kevesebbre is, amiről azonban a falusi munkaadó nem tehet, mert a mai árak mellett nem képes többet nyújtani. A falu népe már a végső határán vau szenvedéseinek, szükséges tehát egy párt, mely az embereket összefogja és szervezetével kiküzdi a faluval való igazságos bánásmódot. Ezért van szükség az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos Pártra, ezért kell mindnyájunknak ezt a pártot támogatni. Szükség vau erre a pártra azért is, meri magyár! A magyarságnak nyilfc hangoztatása nem jelenti azt, hogy az állam elien támadnánk, vagy más nemzettel szemben ellenséges magatartást tanúsítanának. A párt nem az állam ellen, csak törvényes jógánk gyakorlásának biztosítására törekszik. Az, hogy a párt nyíltan hangoztatja a magyarság kívánságait és sérelmeit, nem nevezhető államellenes cselekedetnek, sőt a kormányok hálával tartozhatnak azért, mert megmutatja azokat a sebeket, melyeket orvosolni kell, miáltal megelégedést és békességet lehet teremteni, mely az államnak elsőrangú érdeke. Értsék meg a szervezkedés, az összetartás és az igazi krisztusi igéken alakuló szeretet szükségességét, fogjanak össze, tömörüljenek & párt zászlaja alá. Ez a párt megérdemli, hogy mindenki igazi keresztény szeretettel támogassa 1 A nágyhatasa beszéd után ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök tartott rendkívül meggyőző hatása beszédet. Ismertette a part alakulásának történetét, annak a kisgazdák, föidmivesek és kisiparosok érdekében eddig is kifejtett tevékenységét es erős érvekkel mutatott rá & párt létjogosultságára és nélkülözhetetlen voltára. Az összes aktuális politikai kérdéseket megvilágította és megdönthetien példákkal jellemezte a rendszernek a magyarság, közelebbről a kisgazda és kisiparos érdekei ellen irányuló törekvéseit. Rámutatott a súlyos gazdasági helyzetre, az igazsagtaiauuí és rendszertelenül végrehajtóit földreformra, az elviselhetetlenül súlyos Vogyoudezsma kivetésekre s mindazokra a meitáuytalansagokra, melyekben a magyarságnak a köztársaság területén éveken át része volt. Feldivta a hallgatóság figyelmét a közelgő községi választásokra, amelyek döntő jellegűek lesznek arra nézve, hogy az öslakósság sorsának intézését maginak biztosítsa. Lehetetlen, hogy ez eleibe Aágó kérdésben a magyarság között véleménykülönbség lehetne és ezért a lagteljöseub öszszetartásra van szükség. Leines szavakkal buzdította a part tagjait a kitartásra, együttműködésre, mert csak ez hozaatja meg a sikert es ez biztosíthatja a magyarság jövőjét. Ifj. Koczor Gyma tartalmas beszedet nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság, mely után Hegedűs Balázs párttitkar, a községi választások módozatait és azoknak fontosságát ismertette, majd lelkes, magával ragadó szavakkal mutatott rá a föld népének kivétel nélküli és a kisiparos sorsközóssegere, arra a nagy erőre, melyet a íöídmiveió es kisiparos képvisel és annak a reményének adott kifejezést, hogy a mait tapasztalatain oaulva, összetartanak s ezzel maguk veszik kezükbe sorsuknak intézését. Mindhárom gyűlés a legnagyobb rendben leikee, íjAdüdió hangulatban toiyb le. ft Mgiai mtárszéli íoigalani uj siaiiáliozaa Minket, komáromiakat, da minden határszél közaieoen lakokat, első sorban érdekel mind, ami az a. n. kisebb hálái forgalomra vonatkozik, hiszen annyi egsziszienciaiis, családi, vagyoni kapcsolat fűzi egymáshoz a hatarmenten lakosat, hogy minden kis könnyítésnek örülünk. A mait héten is, amikor hírül vette a közönség, hogy az innenső es a túlsó oldal hatóságai tárgyalásokat folytattak Komäromujvárosoan és nem kevesebD, mint 60 tagból í állt ez a bizottság, tiat igen sokat fogott el a reménykedés, hogy legalább a határszéli for- i galmat fogjak megkönnyíteni. De mekkora volt ; a közönség csalódása, amikor megtudta, hogy | mindössze arról volt szó, ki világítsa éjszaka ■ és ki javíttassa, tisztittassa a danái hidat, ki | mérje és ki jegyezze a dunai vízállást. Ezek I mind olyan dolgok, amelyeknek direkt halasa 1 a nagy közönségre nézve alig észleihelő. Most arról kapjunk hirt, hogy a magyar í kormány njóiag szabályozta a hatarmenu «irgalmat. Mivel föltehető, hogy a csehszlovák kormány is hasonló szellemben fog eljárni, alabb adjak a magyar intézkedések ismertetését. Mar itt hangsúlyozzuk, hogy abban nincs benne az a megszorítás, hogy csak az 1919 előtt szerzett ingatlanok jöhetnek tekintetben a határmönti igazolványok kiadásánál. Ellenben az itteni hatóságok egy jó ideig az 1919. | után szerzett natármenti ingatlanok tuiajdono- i sainak nem akartak permanens igazolványokat I adni. Emlegettek egy miniszteri rendelkezést, jj amely alapján ezt megtagadták. Reméljük, a liberális szellem tért hódított és a határmenti ingatlanoknál nem nézik a megszerzés időpontját. A határmenli birtok kezelése ép agy megkívánja a tulajdonos gyakori kezelését, akár 1919 előtt vagy után szerezte is meg a jelenlegi tulajdonos. Most pedig lássak a túlsó oldali intézkedéseket : A magyar kormány rendeletet adott ki a kisebb határszéli forgalom rendezéséről. Kimondja ebben, hogy határkerület gyanánt a vámhatár két oldalán lévő azokat a területeket
