Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-05 / 80. szám
i«g;9«nnegyediii évfolyam» 80* oxáaa. Csütörtök, 1923« Julius 5. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Eíéfizetüs! ár eB»h-«*:lov£lK értékbe« t Helyben 6a vidékre postai szétküldéssel: érre 80 Kt félévre 40 K, negyedévre 20 K. Külföldön 160 Kő. «sást ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY 1ÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mist a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: csütörtökig is szombatéi 1 liiigol (Iliéi annyira kiélesedett, hogy a nagy antant kebelében a szakadás minden órában várható. A józan és megfontolt angol külpolitika, továbbá a számitó és rideg üzleti alapokon álló angol pénzügyi politika már kezdettől fogva helytelenítette a Németország elleni szankciók alkalmazását, a Ruhr-vidék erőszakos megszállását, melyből minden tagadás ellenére is kiérzett és kilátszott az anektálás vágyának lólába. Az angol, tehát kifejezetten protestáns ország politikáját támogatja a Vatikán politikája is, pedig a római kúria mindig ezeréves tradíciók tapasztalatainak birtokában sohasem hajlott a szélsőségek felé, hanem a kiegyenlítést kereste. A katolikus Franciaország és a még katolikusabb Belgium erőszakos elnyomó és megsemmisítő politikájával szemben a Vatikán emeli fel intő és tiltakozó szavát. Anglia pedig határidőt tűz ki a kérdés elintézésére és ha ezt Franciaország nem teljesiti, Anglia külön tárgyalásokat kezd Németországgal. Majdnem kétségtelen, hogy ezt az erőteljes angol diplomáciai akcentust Amerika is támogatja és anélkül Anglia nem ment volna ennyire szövetségesével szemben. Úgy látszik, hogy a világháború által alkotott helyzetnek uj képe fog kibontakozni előttünk. Anglia józanul és higgadtan belálja, hogy a német közgazdaság megsemmisítése veszélyezteti minden háborús követelését, mert a nyomába lépő bolsevizmus tabula-rázát csinálna és a követeléseiket egyszerűen letörölné a tartozások fekete táblájáról. Viszont a francia diplomácia pedig a nagy kavarodástól remél valamit, uj helyzetet, anneksziókat és a német egység széttagolását. Ezért a hűvösen begombolkozott Amerika sem lelkedezik és egy centet sem áldoz, mert Németország az amerikai külkereskedelemnek fontos piaca, talpraállása tehát érdeke. A francia külpolitika, mely merész imperialista álmai megvalósítására a kisantant államait is megkörnyékezte, mikor azokban tábornagyai révén seregszemléket tartatott, — vagy kapitulálni lesz kénytelen a szigetország előtt és ez presztízsének és a gloár-mentalitásnak súlyos vereségét jelenti, vagy belga szövetségesével együtt a splendid isolation álláspontjára helyezkedve Európa közvéleménye ellenére is folytatja megkezdett politikáját, amellyel eredményeket soha elérni nem fog és ha el is érne, azokat a történelem itélőszéke előtt igazolni soha sem fogja tudni. A háború végcélja bontakozik ki teljes meztelenségében az elvakult francia politikában. Németország legyűrése, koldussá tétele és gazdasági rabszolgaságba juttatásával alkalmas időben teljes megsemmisítése. A számítás azonban nem válik be, mert Anglia nélkül Lloyd George és Bonar Law kitérő politikája után Baldwin nem hajlandó tovább kertelni a francia imperalizmus mellett és érdekében. A Ruhr vidékén nagy ütközet kezdődik, nem tankokkal és ágyukkal, de Anglia és Franciaország diplomáciája között. A győzelem alig kétséges. Európa közvéleménye egyes kisantant kreatúrákon kívül Anglia mellett áll. A Vatikán is megszólal e kérdésben és ezt a szót az egész világ meghallja, mert ismeri a latin közmondást: Róma locuta, causa finita . . . Róma megszólal és befejezi az ügyet. = Állásfoglalás az uj pártalakitásokkal szemben. Az Orsz. Magy. Kisgazda és Kisiparos Párt danaszerdahelyi csoportja Dnnaszerdahelyeü, a kér. Árucsarnok termében 1923. évi junius hó 23-án választmányi ülést tartott. Az ülés tárgyát képezte állásfoglalás az uj pártalakitásokkal szemben. Bírtál Iván elnök üdvözölte a megjelent választmányi tagokat és vendégeket; a választmányi ülést megnyitja. Elnöki megnyitójában visszapillantott az elmúlt három esztendő politikai történetére, amelynek folyamán csekély kezdetből pártunk hatalmas tömegeket vonzott magához, különösen azóta, amióta a szoc. párttal s a többi ellenzéki pártokkal megalkotott egységes front nyilvánvalóvá tette a magyarság itt élő n8gy tömegei előtt a felvett küzdelem komolyságát. Lukovics Ferenc igazgató előadásában részletesen bonckés alá veszi a Csánki Neumann és a pártonkivüli párt programmjának pontozatait, előbbinek programmját sorra lecáfolja, a Czisztler-féle pártonkivüli párt programújában pedig különösen kifogásolja, hogy, noha nagyjában a szöv. ellenzék elveivel azonos elveket vall, mindazonáltal a nemzeti ki sebbségek jogai tekintetében elfogadja azokat a minimális garanciákat, melyeket a humanizmus és kölcsönös megbecsülés ir elő, pedig az aláirt és alaptörvényként becikkelyezett békeszerződésekben leszögezett kisebbségi jogok bennünket nem humanizmus és kölcsönös megbecsülés, hanem tételes alaptörvény folytán illetnek meg. A meghívott Énekes László kér. szoc. titkár előadásában rámutatott azokra az elővigyázatossági rendszabályokra, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közelgő választások alkalmával a kellő súllyal léphessünk fel. A pártértekezlet ezután az elnök javaslatára a következő határozatot hozta: A választmány kimondja, hogy: 1. A magyarság mai nehéz küzdelmében, egységes front további fenntartását látja szükségesnek. 2. Éppen ezért helytelenít minden olyan törekvést, amely a meglévő pártkereteken kívül keres érvényesülést, már csak azért is, mert nem ismer ma az egész Csehszlovákiában egyetlen olyan személyt sem, kinek egyénisége ellensúlyozhatná azt a csorbát, melyet újabb párt alakítással a magyarság egységén üt. 3. Jelen határozatot átteszi a danaszerdahelyi kér. szoc. vezetőségéhez is azzal a kéréssel, hogy hasonló határozatot hozzon és tagjait ily értelemben tájékoztassa. Határozati javaslat elfogadása és jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése után elnök az ülést berekesztette. = Egy kormánylap a katonák választójoga ellen. Mindenesetre figyelemreméltó a kormányhoz közel álló kassai „Magyar Hírlap“ állásfoglalása a katonák szavazati joga ellen, amelyről igy ir a nevezett lap: Hogy mennyire káros lenne és mennyire ferde helyzeteket teremtene a katonáknak a községi választási urnákhoz való boesájtása, azt a legjobban mutatja a katona és polgári választóknak egyes községekben való aránya. A Lidové Noviny statisztikája szerint például Josefstadtban 2449 katonaválasztó áll szemben 1590 civil választópolgárral s Miloviciben a katonai szavazatok az összes szavazatok két harmadát teszik ki. Mi — bár a legszélső demokrácia álláspontját képviseljük — a képviselő és szenátorválasztásoknál sem helyeseljük a tényleges katonai szolgálatban álló személyeknek a választói urnához való bocsájtását, mert a fegyveres erőnek a politikába való bevonása ngy az állam biztonsága szempontjából, mint a választásoknak minden hatalmi befolyásától való mentesítése szempontjából káros. A községi választásoknál pedig ez a tétel még hatványozottabb mérvben áll fenn s kibővül azon érvvel, hogy a más községből rövid 1—2 évre vezényelt embereknek ab ovo nincs és nem lehet meg a kellő helyi orientálódásuk abban az irányban, hogy mely jelölteknek a megválasztása előnyös a község érdekei szempontjából. Mert hiszen a községi választásoknál nem lehet a pártpolitikai szempontok érvényesítése előnyös és egészséges. A községi választásoknál egyedül az illető község legsajátosabb érdekeinek szem előtt tartása lehet a döntő, eziránt pedig az átmenetileg ott tartózkodó katonáknak vajmi kevés érzékük és tájékozottságuk lehet. Ha pedig hozzávesszük azokat az igen számos eseteket, melyekben — mint a fent említettekben is — a katonai szavazók egyenesen majorizálják az állandó polgári lakos szavazókat, lehetetlennek tartják, hogy még a községi választások előtt törvényhozási novelláris utón ne történjék gondoskodás a községi választói törvény korrigálása iránt. Ezt megköveteli az állam érdeke, főképpen pedig a községek beléletének nyugalma és helyes iránya fejlődése. — A komáromi kommunisták vasárnap tartották népgyülésüket a Kossuth-téren. Szónokok voltak Steiner Gábor és Svraka Antal szenátor, aki innét Pnzsér János komáromi kiküldöttel Izsára ment ki és ott is tartott gyűlést. A választók névjegyzéke ellen beadott panaszokat holnap, pénteken bírálja el a felszólamiá8i bizottság. Hogy a közönség tisztán lásson, szögezzük le a tényt, hogyan történik ez az elbírálás ? Ezt a bizottságot ezelőtt három évvel nevezték ki három év tartamára a csallóközi járás kerületére. A komáromi választói névjegyzék elleni panaszokat felülbírálja egy olyan bizottság, amelynek egyetlen komáromi tagja sincsen, tehát minden helyi ismeret nélkül kell a munkához fognia és a 700 panaszt elintéznie. Komárom akkor még törvényhatósági joggal fel-
