Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-12 / 83. szám
Itgirvannagye^ik é^f**lyam. 83. esá». Csütörtök« 1923. Julius 12. KOHBDlflUM KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI A. P. £!ifizetétl ár e**ía-*aS©vák értékben s Helyben és vidékre psstsS széikBliléasei: l8?é#a évre 8Ö K, fAlérre 40 ¥, aegyedérr© 20 K» ] Külföldön 160 Kő. Egfy®* sj»ém «r« t 8© fillér. ALAPÍTOTTA: TUSA JÁNOS. Fóax«rk»ztd: GAÁL GYULA it. Szerkesztő rSABAPäYAV 1ŐZSEF dr. Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Nádor-u 29,. horí úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk rissza. Megjelenik betenkini báromszor: Wn csütörtökön és szombatéi Kill tiiiifli litll bukkannak fel az ismeretlenség ködébői és tűnnek el a feledés homályában. A polgári demokrata párt mielőtt született volna, már meghalt. Bizonyos radikális elemek akartak e mögött a spanyolfal mögött a zavarosban halászni. A közönség azonban csakhamar észrevette a kikandikáló emigráns lólábat és nem akar kötélnek állni. Azután a köztársasági földmi vés párt alakult és ez tényleg meg is alakult, só't akadtak magyar földrnivesek, akik az alakuláson vasúti szabadjeggyel meg is jelentek és • végighallgatták az ott folyó magyargyalázást Csánki-Neumannéktól és az emigráns szökevényektől. A józan magyar nép azonban nem hagyja magát földigéretekkel elámitani, inert ide nem messze van Csallóköz, ;*hol tiszta magyarok laknak, de ott még magyar embernek földet nem osztottak. Egy csal óközi plébános ur, aki hivatala mellett ráér pártalakitásokról is gondolkozni, Dunaszerdahelyen megalakítja a pártonkivüli pártot; nem tudjuk, hogy a főtisztelendő ur utánanézett-e már annak, hogy az érsekujvári választókerületben hány választó küld egy képviselőt a nemzetgyűlésbe. Az egész csehszlovák köztársaságban nincsen annyi pártonkivüli ember, ahány ehhez az egy mandátumhoz szükséges volna. Pozsonyban gazdasági programmal főleg kereskedőkből készül uj párt alakulni, sőt legújabb értesülésünk szerint ugyancsak Pozsonyban az országos iparos szövetség a nemzeti demokraták felé orientálódik Prága irányában. Nem mondhatjuk, hogy szűkében volnánk a pártoknak, sőt nem szükséges igen nagy politikai tájékozottság sem ahhoz, hogy ebben felismerjük a kormány taktikáját. Ez a recept az első választásokról ismeretes. Minél több pártot csinálni és minél többfelé elaprózni az embereket. A gyűlölt Ausztriától egy elvet átvett a köztársaság is, a divide et impera elvét. A népeket pártokra osztani, egymás ellen állítani és igy lehet a gyeplőt fölöttük szorosabbra fogni. Nem tudjuk, beválik-e a régi osztrák taktika, ügy látjuk, hogy az uj pártocskák vérszegénysége nem jósol nagy jövőt és hosszú életet számukra. A meglevő pártkeretekbe mindenki el tud helyezkedni és egy bizonyos, hogy egy nagy kapocs van az összes ellenzéki pártok közt Szlovenszkón: az autonómia. Amely párt ezt kifelejti programjából vagy elalkussza, az ne számitson sikerre. Mert a közállapotok ötödfél év óta arról győztek meg itt mindenkit, hogy ezeken az organikus bajokon csak az autonómia segíthet, mely a reform folytán zsákutcába került közigazgatás mai tarthatatlan helyzetét és a gazdasági élet rettenetes keievényét orvosolni képes. Hiába az emigráns lárma az autonomista pártok ellen, hiába a kormánypártok erőfeszítése Szlovenszkón: rágalomhadjárattal ezt a küzdelmet megnyerniük nem lehet sem a Srobár-Hodzsa-féie földmíveseknek, sem a Dérer Markovics-féie | szocialistáknak, sem segédcsapataiknak a » Csánki-Neumaun-féle magyar földmivesek■ nek. Mindenki, aki él és lélegzik, gondoll kozik és Ítéletet alkot, kénytelen arra ki- I lyukadni, hogy ebből elég volt ennyi és ez igy tovább nem tarthat. == Pártgyülés. F. hó 9 én stz Országos Magyar Kisgazda Főídmives és Kisiparos Párt szép sikerű gyűlést tartott a baramogyei TJjiót községben. A gyűlés lefolyása a háromnegyed - részben szlovák lakossága községben a legszebb bizonyítéka aimak, hogy a magyar és a szlovák nép a legjobb egyetértésben és békességben él egymással és közös bajaik, közös szenvedéseik még jobban összeforralták őket. Id. Kő-pás Károly megnyitója után ifj. Koczor Gyula országos alelnök szólalt fel és hosszas bőszedében rámutatott arra, hogy mm egyenet enséget és széthúzást jöttek a községbe teremteni, hanem épp arra kérik a község lakosságát, hogy magyar és szlovák testvérileg együtt haladva, egymásért küzdve valóra váltsa kívánságainkat és követeléseinket. Majd részletesen foglalkozott a gazdasági kérdésekkel, melyek a mai kormányrendszer helytelen gazdasági politikája miatt a fö'dmüvelést vég ő romlással fenyegetik, mely den az egy dü.i védekezés csak az lekét, bogy miudsnhova oiyau képviseleteket juttassunk be, mely érdekeinknek megfelel. A politikai kérdésekre rámutatva m-gvíiágitotta & mai helyzetet és óva intette a község lakósságát, hogy vigyázzon, nehogy a kormány által a magyarság megbontására szervezett u. n. Köztársasági Magyar Kisgazdapárt és a szlovákság er jének megrontására létesített szlovák keresztény szocialista párt Ígérgetéseinek hitelt adjon. Pártunk egy utón halad az országos keresztény szocialista párttal és a H inka pás ital és törhetetlen hittel hisszük, meg vagyunk győződve arról, — igy fejezte be beszédét — hogy ha tovább is a megkezdett utón haladunk s mindnyájan összetartunk, usy céljaink teljesedésbe fognak menni. Bazsó Kornél titkár rövid, de erőteljes beszédben összetartásra, egymás megbecsülésére és a küzdelemben való kitartásra kérte a jelenlevőket s ezzel a gyűlés bezárult. A lelkes éljenzés és zagó helyeslés után az ujióti Hünka párt elnöke mel- g kézszoritással üdvözölte ifj. Koczor Gyulát, mint a magyar Kisgazda Párt kiküldöttjét és biztosította arról, hogy a község szlovák lakossága ép úgy mint a múltban, a jövőben is a legszebb egyetértésben, barátságban fog élni magyar testvéreivel és mindnyájunk közös érdekeiért vívott nehéz küzdelmünkben is vállt vállnak vetve együtt fogunk haladni. = Benes párisi Htja. Benes dr. külügyminiszter vasárnap Párisba érkezett, ahol értekezett Poincaréval és érintkezésbe lépett a Páriában időző angol szűrné yiségekkel is. Páriából Lenitonaa utazik a külügyminiszter. Benes párái ú jához különböző kommentárokat fűznek a tápok, amelyek tadni vélik, hogy a csehszlovák külügyminiszter azért utazott Fran. ciaor«zág fővárosába, hogy a ktsantant értekezletét előkészítse, a L ngyelországgal fennálló differenciák kiegyenlítésére lépéseket tegyen és a Px-anciaország és Csehszlovákia között kötendő kereskedelmi szerződést megtárgyalja. De a megneszéiésak középpontjában az aktuális kérdések állanak, amilyenek a Ruhr terület megszállásának a kérdése és a jóváté el, me-y> kben Bxues dr. nak is állást kell foglalnia. Egyes lépők híradása szerint Benes közvetíteni fog Franciaország és Anglia között, ezi a ónban a Petii Párisién megcáfolta. = Az Iparosok Országos Szövetsége politikai orlentác Ója. Az Iparosok Ország Sző- Yatsége pozsonyi vezetőségéről szinte hihetetlenül hangzó hírt hűlünk, melyet kétkedéssel kell fogadnunk. A hir Sem több-d, sem b‘-vasebbet aun mond, mint annyit, hogy a Szövetség felkínálja magát a cseh nemzeti demok» raia (Krimái) párt részére. A szövetség hajlandónak nyilatkozik a Krsmár-féle politikai pártot támogatni, ha anyagi támogatáshoz juthat-a Kramárék revén. Hi most már megtudjak mi is, hogy az Iparos Szövetségnek túlnyomó számb.n magyarok a tagjai, azt kell megállapítanunk, hogy ez egyszer gazda nélkül c*inálják a számvetést, mert a magyar iparosság nem lesz hajlandó azt a Kramárt követni, aki Kassán tartott beszédében azt jelentette ki, hogy „gyüiö öm a magyarokat“. Az ügyre még lesz alkalmunk visszatérni. (Népgyülések és értekezletek. — Monstredeputűciót küldenek Budapestre ) Az a hir,nogy a magyar kormány a köztisztviselők létszámcsökkentéséi öl benyújtott törvényjavaslatában Komárom vármegyét E.ztergom vármegyével s Esztergom székhellyel egyesíteni, Komárom varosát p dig törvényhatósági jellegétől megfosztva, rendezett tanácsú várossá lefokozni szándékozik, óriási izgatottságot keltett úgy a városban, mint az egész vármegyében. Szinte hihetetlennek tartják, hogy a magyar kormány azt a nagysz-rü élniakarást, mely a város és vármegye minden lakosát áthatja, ameíy már eddig is szinte emberfeletti áldozatokat hozott, — a vármegye megszüntetésével s az amerikai mértékekben fejlődő Komárom lefokozásával honorálja. A város és varmegye egész lakosság«, mint egy ember fogott össze, hogy a kormányt meggyőzzék ajavaslat célszerűtlen és káros voltáról. A jövő vasárnap 44 szintnaeyar község — közö tűk oly ipari és kereskedelmi gócpontok, mint Tatabánya, Tata és Kisbér — képviselőtestülete foglalkozik; a törvényjavaslattal s egytöl-egyig a legmeghatóbb szavakkal kérik a kormányzót, a nemelgyülést és a kormány tagjait, hogy hagyják meg a vármegyét és várost régi önállóságában. A múlt hét csütörtökén a vármegye 44 községi jegyzője tartott e tárgyban értekezletet, amelyen a legszakszerübben bebizonyították, hogy Komárom vármegyének a távoli Esztergomba való áthelyezése — a közigazgatás Magyar M m vine fain.
